Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 153
113
A Lockheed X-33/VentureStar-ra gondolsz? Leginkább a kompozitból készült hidrogéntartály problémái miatt állították le a programot.
https://www.nasaspaceflight.com/2006/01/x-33venturestar-what-really-happened/
Én mondjuk nagyon sajnálom, jó kis űrrepülő lett volna, ha megépül. Pl. ezen már fémes (főleg Inconel 617-ből álló) TPS lett volna a Space Shuttle sérülékeny, minden repülés után nagyon alapos és költséges átvizsgálást-karbantartást igénylő szilikát "csempéi" helyett.

ŐŐőőőőő....

A Venture Star. Illetve annak technikai demonstrációs modellje, az X-33. Bemutató videó erre. A Lockheed 700 millió dollárt költött rá, plusz a NASA tolt bele egy hasonló összeget. De a támogatástól megfosztották, csak mert azért. Hivatalosan volt az az ok, hogy nem sikerült az LH2 tartályt kompozitból megépíteni, a könnyűfémből készült tartály a tervezett kompozit tartálynál is valamivel könnyebb volt. A másik két jelentős technológiai fejlesztés (XRS-2200 Aerospike hajtómű és a fémes hővédő pajzs) teljesen jól haladt. Szóval ez egy kongresszusi / szenátusi döntés volt, erős tippem az, hogy az egy belsős (az EELV / nem újrafelhasználható rakétákat támogató) Boeing / Lockheed lobby miatt, hiszen ekkoriban zajlott az EELV botrány is...

Az USAF kétszer próbálta újra életre hívni az X-33-at, de mindkétszer rájuk csapták az ajtót a törvényhozásban.
 

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 852
4 132
113
ŐŐőőőőő....

A Venture Star. Illetve annak technikai demonstrációs modellje, az X-33. Bemutató videó erre. A Lockheed 700 millió dollárt költött rá, plusz a NASA tolt bele egy hasonló összeget. De a támogatástól megfosztották, csak mert azért. Hivatalosan volt az az ok, hogy nem sikerült az LH2 tartályt kompozitból megépíteni, a könnyűfémből készült tartály a tervezett kompozit tartálynál is valamivel könnyebb volt. A másik két jelentős technológiai fejlesztés (XRS-2200 Aerospike hajtómű és a fémes hővédő pajzs) teljesen jól haladt. Szóval ez egy kongresszusi / szenátusi döntés volt...

Persze, ezért is linkeltem be azt az oldalt, ahol bővebben kifejtették. Eléggé bűzlik a dolog. Arra azért kíváncsi lettem volna, ha sikerül a kompozit tartály, akkor is vajon elkaszálják valami másra hivatkozva, vagy nem?

...erős tippem az, hogy az egy belsős (az EELV / nem újrafelhasználható rakétákat támogató) Boeing / Lockheed lobby miatt, hiszen ekkoriban zajlott az EELV botrány is...

Az USAF kétszer próbálta újra életre hívni az X-33-at, de mindkétszer rájuk csapták az ajtót a törvényhozásban.

Valakinek nagyon szúrhatta a szemét, de azt azért nem hinném, hogy pont a Lockheed (nyilván a VentureStar-t is ő gyártotta volna) beleharapott volna a saját kezébe egy olyan bizonytalan terület miatt, ahol még erős konkurencia is volt akkor.
 

Luthero

Well-Known Member
2010. április 25.
1 717
2 464
113
25550632_888351051346038_1354867054526350197_n.jpg
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113
Érdekes koncepció:
- 100kg mikroműholdak LEO pályára, 1 millió usd költség mellett 24 órán belül, 1,3 méter átmérőjű
- ezzel a borotva-formával mindenfajta légköri nyomás mellett hatékonyan működik (Merlin 1D vákuumban: 311s impulzus 100 bar kamranyomás mellett LOX és RP-1 égetéssel; Executor Aerospike: 314s impulzus és 16 bar kamranyomás hidrogénperoxiddal)
- egy fokozattal megy fel a rakomány
- hidrogénperoxid üzemanyag + kerozin (RP1), a nyomást folyékony hélium adja (nincs turbópumpa)

- 2018-ban repülnie kéne...
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 153
113
Persze, ezért is linkeltem be azt az oldalt, ahol bővebben kifejtették. Eléggé bűzlik a dolog. Arra azért kíváncsi lettem volna, ha sikerül a kompozit tartály, akkor is vajon elkaszálják valami másra hivatkozva, vagy nem?

Valami indok kellett, mivel az X-33 program igazából két téren volt labilis, és a másik (az Aerospike hajtómű) esetében nem olyasmi, ami valóban kritizálható (a hajtómű makettjét ráépítették egy SR-71-esre, és folyékony oxigént engedtek ki belőle repülés közben az áramlástani jellemzők tesztelésére, a modell hajtómű begyújtására repülés közben nem került sor, hivatalosan azért, mert oxigén-szivárgást tapasztaltak, nem hivatalosan azért, mert az SR-71 pilóták nem vállalták azt, hogy szuperszonikus sebességnél egy harmadik hajtóművet beindítsanak - ez volt a LASRE teszt ), ezért erre hivatkozva kaszálták el a programot.

Érdekesség, hogy a kúpos alakú kompozit tartály a Rotary Rocket cégnek összejött a ROTON űrhajóprogram keretében, de aztán pénzügyileg ők is zátonyra futottak...

Valakinek nagyon szúrhatta a szemét, de azt azért nem hinném, hogy pont a Lockheed (nyilván a VentureStar-t is ő gyártotta volna) beleharapott volna a saját kezébe egy olyan bizonytalan terület miatt, ahol még erős konkurencia is volt akkor.

Ugyan ez a Lockheed jelentős pénzt fektetett az Atlas V programba, és az védelmi minisztérium / USAF féle EELV tenderen való részvételért. Az EELV másik nagy szereplője a Boeing volt, amely a McDonnel-Douglas megvételével szerezte meg a Delta rakétacsaládot. Ugye egy kémkedéses botrány rajzolódott ki, mikor a Lockheedtól a Boeinghoz érkező egyik emberke "véletlenül" magával vitte az Atlas V. és EELV tenderajánlat részleteit. A botrány vége az lett, hogy a Boeing és a Lockheed közös leányvállalatba olvasztotta a hordozórakéta-gyárait, ez az ULA.

Na most, a Venture Star potenciálisan veszélyeztette volna mind az Atlas V.-öt, mind a Delta IV-et, és anblokk az egyszer használatos rakéták fejlesztésére és gyártására berendezkedett részét a cégnek. Sok munkahely veszett volna oda, a potenciálisan az STS-nél jóval olcsóbb és kevesebb embert igénylő kiszolgálás és így tovább... Paradox módon az innováció lassan 20-25 éve boszorkányüldözés szintjén van távol tartva a "régi nagy" rakéta- és űrinfrastruktúra fejlesztéssel és gyártással foglalkozó cégeknél (Northrop, Lockheed, McDonnel-Douglas -> Boeing). Ebbe rondított bele először a SpaceX, most meg a Blue Origin is...
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 083
60 162
113
Az Aerospike nagyon régi dolog. Eredetileg a Space Shuttle fő hsjtóművének is ezt szánták.

Akkor se és húsz évvel később, a Delta Clipper tervezése idején se lett belőle semmi, különösebb érdemi magyarázat nélkül.
Az Aerospike lehet lineáris, mint a fenti videón és koncentrikus, mint itt:

Az Aerospike igazából egy inverz Laval fúvócső, de annál jobb:


A repülésben is van hasonló. Változtatható keresztmetszetű szuperszonikus inverz Laval profilra a legjobb példa talán a Koleszov RD-36-51A, ami a Tu-144D gépeket mozgatta Mach 2.1-el, bárminemű utánégetés nélkül.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 153
113
Az Aerospike nagyon régi dolog. Eredetileg a Space Shuttle fő hsjtóművének is ezt szánták.

Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a Space Shuttle program első fázisában a VTVL (Vertical Take-off / Vertical Landing, tehát függőleges fel- és leszállás) tervek között előfordult. Ha jól rémlik már a második fázisban se volt aerospike hajtóműves terv, mindenki a harang alakú fúvócsöves megoldást preferálta, a NASA is.

Érdekes egyébként, mert a Rocketdyne csinált a J-2-esből is gyűrűs aerospike hajtóművet, a J-2T-200K és -250K-t, a Saturn V. harmadik fokozatához. A hajtóműveket tesztelték, de a NASA nem vállalta be az új technológia tesztelését egy embert szállító rakétán...

ADP_250K_Tube_Wall.png


Az XRS-2200 volt a Venture Star / X-33 program hajtóműve...

Akkor se és húsz évvel később, a Delta Clipper tervezése idején se lett belőle semmi, különösebb érdemi magyarázat nélkül.

Amennyire én utána olvastam, a legtöbb esetben nem vállalták be a nem kiforrott technológiában rejlő rizikót. Az XRS-2200 az első nagyobb méretű, működőképes linear aerospike hajtómű. A fent említett J-2T-200K és -250K már 1967-en tesztelés alatt volt, mégse kértek belőle. Azóta nagyobb rakétánál nem is nagyon merült fel a használata.... Kár, mert amúgy nagy rajongója vagyok...
 

panoz

Well-Known Member
2011. szeptember 3.
1 464
142
63
Összeszedtem pár számomra érdekesnek tűnő indítást 2018-ban.

2018 márciusában indul Chandrayaan-2 indiai holdszonda, leszállóegység és rover a Holdra.
a2950f99269d4e3ede7c073ba65c3972.jpg


Ugyancsak 2018 márciusában indulna a TESS exobolygókereső űrtávcső.
tess_6.jpg


2018 májusában indul az InSight misszió (+ 2 cubesat) a Mars felszínére.
NASA-Suspends-InSight-Mission-to-Mars.jpg


2018.07.31-én indul a Parker Solar Probe a Nap közvetlen közelébe.
solar-probe-plus-approaches-sun-illustration-nasa.jpg


2018 októberében indul a BepiColombo misszió a Merkúrhoz, melyben Európa és Japán egy-egy űrszondával képviselteti magát.
BepiColombo_large.jpg


2018 év végére ígérik a kínai Chang'e 4 landert a Hold túloldalára (ami az előző misszió tartaléka volt).
Change-3-lander.png
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 083
60 162
113
A Koleszov hajtóműve alacsony élettartamú volt és a Tu-144D verzió se mentette meg a Tu-144-es programot. A Tu-22M0-ba jó volt a hasonlóan alacsony élettartamú (50 óra!) NK-144-22, amiből a valamivel jobb NK-22-est, majd a Tu-22M3-ashoz a tovább javított NK-25-öst gyártotta a konkurens Kuznyecov. A Tu-160-ashoz is ők fejleszthették az NK-32-est, ami alapjaiban volt új dizájn, de a fúvócső tekintetében csak annyi történt, hogy a klasszikus ejektorosról Laval profilosra váltottak. Az inverz Laval profilos dizájn megmaradt a Koleszovnál (másnak ebben nem volt tapasztalata), aki pedig szép lassan, megrendelés hiányában felszámolódott, beolvadt az NPO Szaturnba. Pedig dolgoztak ők a nagy hatásfokú RD-36-35FVR-en is, ami a Jak-38-asok emelőhajtóműve és szuperszonikus a kompresszora első fokozata, ahogy ennek továbbfejlesztett változatán is, a Jak-141-esbe. Azaz, a Koleszov lényegében összes munkája ment a levesbe.

És Nyugaton? Ott nem volt ilyen fúvócső, de időrendben a szovjet Tu-144D hetvenes évekbeli felbukkanásakor már igény se. Se civil, se katonai vonalon. Az utolsó szuperszonikus nyugati nagygép, ami gyártásba került, a B-1B, de ennél a sebességet visszavették Mach 1.2-re, az inverz Laval profil igazi terepének számító 15 ezer méter feletti repülési magasság pedig szóba se jött.

Ez az ok.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 153
113
És Nyugaton? Ott nem volt ilyen fúvócső, de időrendben a szovjet Tu-144D hetvenes évekbeli felbukkanásakor már igény se. Se civil, se katonai vonalon. Az utolsó szuperszonikus nyugati nagygép, ami gyártásba került, a B-1B, de ennél a sebességet visszavették Mach 1.2-re, az inverz Laval profil igazi terepének számító 15 ezer méter feletti repülési magasság pedig szóba se jött.

Ez az ok.

Ez itt off, de egy B-21 szintű bombázógépnek pedig lehet jól jönne a 15e méter feletti repülési magasság...
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113
Közelinek látszik, de egy ilyen trükkös átszálló pályán van a szonda (a gép dinamikusan frissül a honlapon):
Orbit-Diagram-1-1-18-768x611.png

Szóval kezdett a Földön, majd a Nap felé távolodott, hogy a DSM-1 pontban pálya korrekciós manőverrel a Föld felé lökje magát, majd fél évvel később nyomott gravitációs gyorsítást a Föld segítségével, hogy átlendüljön a Benu pályájára, amelynek elérése előtt lesz ismét egy hajtómű-gyújtás, mielőtt megérkezik.
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 153
113
Remélem nem a startnál, mert akkor túl rövid lenne. A Max Q-tól jobban tartok, meg a boosterek leválasztásától (hidraulikus cucc végzi majd nem pirotöltet). De leszállásnál a core tuti durranni fog egy szépet. :rolleyes:

Mármint melyik a három közül? :D