Ez az a bizonyos "red pill", az amerikai fórumok nagy kedvence.
Sztem a hatalom logikájából az következik, hogy tényleg vannak számunkra ismeretlen csúcsragadozók a hierarchia tetején. Az is elég valószínű, hogy vannak egymással rivalizáló frakciók, azaz inkább családok, "törzsek" is. Kb. biztosra veszem, hogy ezek nem válogatnak az eszközökben, és számukra mi kb. egy marék szotyi vagyunk. Ezek még kb. belátható következtetések, semmi konteó.
Az érdekesebb pont a homályos rész, pl. hogy egyetlen hierarchia uralja-e a bolygót? De itt már nincsen vizsgálható valóság, csak józanabb vagy őrült narratívák, egész a gyíkemberekig bezárólag.
A legkonteósabb dologról ha lehúzzuk a misztikumot, akkor marad a logika, bármiről is legyen szó. Ha immáron tehát egyszerűen logikusan gondolja végig az ember ezt a kérdést, akkor egyértelmű lesz, hogy a lehető legrosszabb (már a mi szemszögünkből) forgatókönyv, a hétköznapi ember rémálma a futó opció, mert logikailag az az ésszerű a hierarchia csúcsán ülők részéről. És ez azért kénytelen így lenni, mert emberek vagyunk, ők is azok, gondolkodással fogallmazzuk meg a szükszégszerűen megteendő lépéseinket, ahogy ők is, ebből kifolyólag nyilvánvaló, hogy nem azért ilyen szar a világ, mert valami valahol félresiklott, hanem mert a befolyásolására képes elmetömeg ilyenné akarta formálni, szándékosan, kegyelem és megingás nélkül és formálja még mindig ugyanígy, lesújtva mindenre ami ellentmond neki, vagy túlságosan megmutatja a lényegét.
Ha fogod akármelyik uniformizált vallást ami rendelkezik dogmatikus elvrendszerrel és lehúzod róla a misztikus körítést ami a gondolkodni nem akarók kapacitásának kitöltésére szolgál, hogy ne más töltse ki, akkor lényegében minden esetben nyers primitív kommunizmust kapsz, ami tűzzel-vassal mészárol a saját kegyelme és összetartozásérzete csodálatosságának a nevében. Teljesen mindegy, hogy melyik az és miről 'papol'.
Ha lehúzod a sumér kor feljegyzéseiről a misztikus mázat amivel igyekeznek mindent bevonni a jelen kutatói és egyszerűen logikailag értelmezed ahogy Sitchin ezt lehetővé tette, mert ő ezt tette, a logikailag legértelmesebb őstörténetünk bontakozik ki.
Ha egy forradalomról lehúzod a történelmi előzményekből felépített romatikus misztikumot, akkor mindegyik esetében nyilvánvalóvá válik, hogy a logikai alapja annyi, hogy tömegesen kövessük el mindazt, ami egyénileg főbenjáró bűn, lényegében minél több gazdagot öljünk meg, raboljunk ki és űzzünk el, hogy nekünk jó legyen és kenjük szét a felelősséget minél több ember között.
Ha így nézed a dolgokat, minden pátoszos klisé mögött észreveszed a gondolati magját. Hogy a néhány fehér lovag ellenére minden szervezet érzelmi alapok nélkül működik ha a rábízott feladatkör általános működéséről van szó. Azért megy rendőrnek egy ember, mert fegyverrel akar mások fölött állni akiknek tiltja ugyanezt, azért megy katonának, mert meg akar ölni másokat, azért megy bírónak, mert lehetősége van ezek fegyvereire támaszkodva olyan ítéleteket meghozni amire mindenkinek joga lenne. Ha a lényeget tekinted, egy bírónak semmiféle hatalma sincsen, egyáltalán. Ha csak rajta múlna, akkor nem lennének tárgyalások, mert le sem szarnák, hogy ő mint xy homo sapiens miről próbál beszélni. A fegyvereseknek van hatalma kizárólag. Teremőrnek, rendőrnek, TEk-esnek.
Szóval a csúcson ülők, ahol ezertrillió dolláros családi vagyonokról van szó, a saját logikájuk szerint ha szükségét érzik, megtesznek annyi ilyen lépést, amennyit csak akarnak, mert mindent beborít az a köd, vagy máz, amit sikerült az embertömegekben igazságként felépíteni. Sok ilyen igazságot, adatokkal, érzelmekkel, példaképekkel, amik aztán ütközhetnek az idők végéig, amíg le nem pucolják a benne élők ezt a misztikumot, mázat róla, hogy észrevegyék, hogy a háttérben érzett pragmatikus brutalitás az nem valamiféle történelmi ítéletre bízandó távoli fogalom, hanem a ma is történő nyers egyszerű pragmatikus brutalitás.