9/11 elméletek

[Pogány]

Végig néztem mind a 9 részt. Van benne egy csomó igazság, meg egy csomó hazugság. Le sokkolnak, de a végén persze fel lehet lélegezni, mert felkínálják a kék pirulát. Röviden így lehetne jellemezni. Kiderül, hogy a nézőnek semmit sem kell csinálnia, csak élni ugyanúgy a mindennapi életét, mint ahogy eddig tette.

Az igazságok a lényegek benne. Akinek van némi értelme és szerintem értelem nélkül nem sok ember jön erre a fórumra, az kihámozza ezeket. Jobb, hogy végignézted és esetleg szereztél csak egy új infót, mint hogy hagytad volna mert azt gondoltad, hogy mindent tisztán tudsz belőle nem? Szájbarágós, mert különben Kolompár Dzsézönsztethem anyukája nem fogná fel, mondjuk speciel kicsi az esélye is, hogy beleszalad és nem ad megoldást a hátradőlésen kívül, de itt ebben a körben tartalmaz értéket.

 

[FilcTroll]

Nagyon régóta foglalkoztatnak a konteók, és az az álláspontom alakult ki, mint itt többeknek: sok esetben van szó az igazság ilyen-olyan felbukkanásáról, még több esetben teljes baromság az egész.

Amit komolyan vehetünk, hogy maga az emberi elme vált hadszíntérré. Ez az információs társadalomból alapvetően következik, mert ahol az információ a hatalom kulcsa, ott a Közlők a Közlendőt és a Befogadókat is manipulálják. Az agyhalott konteók is azért népszerűek, mert a narratíva kialakítását már eleve a Befogadókra bízzák -- nem kell egységes, logikus narratíva, elég egy csomó, "szilánkos" információtöredék, mém, stb., amikből a Befogadó összerakja magának a saját valóságértelmezését. Ehhez lehet hívószavakat rendelni (pl. "soros", "trump" stb.), és onnantól minden újabb hír már a felépített mozaikba illeszkedik.

Így áll össze az a helyzet, hogy a minden jelenségben jelentést kereső emberi elme önmagát programozza.

Ha megjelenne egy hír, hogy soros/trump ingyen osztogatja a rák gyógyszerét, akkor az összes tábor azonnal el tudná helyezni a saját világképében, és beállítódása szerint ünnepelné vagy átkozná az illetőt a valóságtól függetlenül.

 

[dragonette]

Kisebb szünet után bátorkodom folytatni a 911 témát, továbbra is támaszkodom Wood munkáira, de az alábbi kalkulációkat kizárólag más forrásokból vettem. Kíváncsi voltam, hogy ténylegesen mekkora törmelékkupac kellett volna hogy maradjon a WTC helyén. Látványra ugye többen is kevesellték, mások arányosnak találták a visszamaradt romokat. Ha kevesebb/kisebb a törmelékhalmaz, az Wood elméletét támaszthatja alá, miszerint a tornyok anyagának nagy része hihetelen gyorsasággal finom porrá vált (pulverized).
Kerestem egy nagyjábóli tömeg és térfogat referenciát, ez egyébként Woodnál is hasonló:
https://hypertextbook.com/facts/2004/EricChen.shtml
A felhasznált beton és acél térfogatát a tömeg alapján is ki lehet számolni. Persze többfajta acél (több mint 10) és beton (legalább 2 ) is fel volt használva, de a mostani szemléltetéshez érdemes egyszerűsíteni. Szóval 12500 köbméter acél, 160000 köbméter beton, és még 100000 köbméter egyéb anyag, amiben benne van a 21000 ablak, a 4000 wc helyiség szaniterje, liftek, ajtók, az összes bútor, valamint kébelek és egyéb fizikai objektumok, nem beszélve a gipszkarton (vagy egyéb board) belső falakról, burkolatanyagokról. Ez utóbbit nehéz pontosan kiszámolni, de ha több időm lesz akkor megteszem, mert a végeredmény érdekes.
Végül 400000 köbméternyi anyagmaradvánnyal számoltam, ez 10 százalékos rászámolás, erre még visszatérek.
Ha a visszamaradt törmelék alakját egy homogén félgömbbel akarom jellemezni, akkor elméletileg ennek a félgömbnek a magassága - számolásaim szerint csaknem 46 (!) méternek kellett volna lennie. Mivel a törmelék nem egy összeolvasztott homogén tömb, hiszen tele van mindenféle darabokkal, légbuborékokkal, ezért a térfogata jóval nagyobb kellett volna hogy legyen - azaz a kupac magassága könnyedén el kellett volna hogy érje a 60 akér 70 métert is, szélessége pedig a 90 méter helyett inkább 120 vagy akér 140 métert. Ez egy irdatlan nagy törmelékhalom. Eme fenti adatok természetesen tornyonként értendőek, tehát 2 ilyen kupacról beszélünk, plusz a két utasszáll-tó és a 7-es épület.
Itt lehet találni puskát a félgömbtérfogat számításhoz:
https://matekarcok.hu/gomb-terfogata/
A számításokat meg lehet ismételni 50 százalékkal nagyobb értékekkel hogy szemléltessük a törmelék egyenletlen eloszlását, és benne a légbuborékokat.
Wood evvel abszolút nem foglalkozott, szerintem viszont érdemes megvizsgálni mert az adatok adottak és jól ellenőrizhetőek. Ha van valakinek észrevétele (nem trágár bunkó hangnemben mint egyes okoskák) akkor kérem ne kíméljen.

 

[dragonette]

Kis javítás a föntihez: nem 4000 wc helyiség, hanem 4000 wc tornyonként, ez az egy adat Wood könyvéből van.

 

[Horizon]

Kisebb szünet után bátorkodom folytatni a 911 témát, továbbra is támaszkodom Wood munkáira, de az alábbi kalkulációkat kizárólag más forrásokból vettem. Kíváncsi voltam, hogy ténylegesen mekkora törmelékkupac kellett volna hogy maradjon a WTC helyén. Látványra ugye többen is kevesellték, mások arányosnak találták a visszamaradt romokat. Ha kevesebb/kisebb a törmelékhalmaz, az Wood elméletét támaszthatja alá, miszerint a tornyok anyagának nagy része hihetelen gyorsasággal finom porrá vált (pulverized).
Kerestem egy nagyjábóli tömeg és térfogat referenciát, ez egyébként Woodnál is hasonló:
https://hypertextbook.com/facts/2004/EricChen.shtml
A felhasznált beton és acél térfogatát a tömeg alapján is ki lehet számolni. Persze többfajta acél (több mint 10) és beton (legalább 2 ) is fel volt használva, de a mostani szemléltetéshez érdemes egyszerűsíteni. Szóval 12500 köbméter acél, 160000 köbméter beton, és még 100000 köbméter egyéb anyag, amiben benne van a 21000 ablak, a 4000 wc helyiség szaniterje, liftek, ajtók, az összes bútor, valamint kébelek és egyéb fizikai objektumok, nem beszélve a gipszkarton (vagy egyéb board) belső falakról, burkolatanyagokról. Ez utóbbit nehéz pontosan kiszámolni, de ha több időm lesz akkor megteszem, mert a végeredmény érdekes.
Végül 400000 köbméternyi anyagmaradvánnyal számoltam, ez 10 százalékos rászámolás, erre még visszatérek.
Ha a visszamaradt törmelék alakját egy homogén félgömbbel akarom jellemezni, akkor elméletileg ennek a félgömbnek a magassága - számolásaim szerint csaknem 46 (!) méternek kellett volna lennie. Mivel a törmelék nem egy összeolvasztott homogén tömb, hiszen tele van mindenféle darabokkal, légbuborékokkal, ezért a térfogata jóval nagyobb kellett volna hogy legyen - azaz a kupac magassága könnyedén el kellett volna hogy érje a 60 akér 70 métert is, szélessége pedig a 90 méter helyett inkább 120 vagy akér 140 métert. Ez egy irdatlan nagy törmelékhalom. Eme fenti adatok természetesen tornyonként értendőek, tehát 2 ilyen kupacról beszélünk, plusz a két utasszáll-tó és a 7-es épület.
Itt lehet találni puskát a félgömbtérfogat számításhoz:
https://matekarcok.hu/gomb-terfogata/
A számításokat meg lehet ismételni 50 százalékkal nagyobb értékekkel hogy szemléltessük a törmelék egyenletlen eloszlását, és benne a légbuborékokat.
Wood evvel abszolút nem foglalkozott, szerintem viszont érdemes megvizsgálni mert az adatok adottak és jól ellenőrizhetőek. Ha van valakinek észrevétele (nem trágár bunkó hangnemben mint egyes okoskák) akkor kérem ne kíméljen.

A tornyok részben belezuhanhattak az alattuk található mélygarázs szintekbe, valami 6 emeletnyi garázs rémlik, még a metróra is ráomlott az alagút. A por is óriási volt, az összeomlás után ujjnyi vastag porréteg borította a környéket, sokat elnyelt a folyó és elvitt a szél is. Nem tudom ezt hogyan lehetne számszerűsíteni, mert nyilván lényeges mennyiségről van szó.

 

[dragonette]

A tornyok részben belezuhanhattak az alattuk található mélygarázs szintekbe, valami 6 emeletnyi garázs rémlik, még a metróra is ráomlott az alagút. A por is óriási volt, az összeomlás után ujjnyi vastag porréteg borította a környéket, sokat elnyelt a folyó és elvitt a szél is. Nem tudom ezt hogyan lehetne számszerűsíteni, mert nyilván lényeges mennyiségről van szó.

Az alsó szintek némelyike sértetlenül vészelte át a katasztrófát. Wood könyvében vannak fotók a mélygarázsról, egyelőre keresem őket neten - ha nem találok akkor kifotózom a könyvből és feltöltöm. Lényeg hogy semmilyen törmelék nem érkezett oda. A metró szintje kisebb károsodást szenvedett, de oda is le lehetett gyalogolni - nem érkezett oda törmelék fentről, bár tény hogy pár helyen beomlott.

Ez az alsó 6 szint (21 méter) amúgy is kevés lett volna, hogy elnyelje a tornyok anyagát, tehát marad a tornyok porrá válása, ahogy te is írtad, de ez esetben a kiváltó erő amely ezt előidézte, nem lehetett a repülőgépek kerozinja vagy kontrollált robbantás sem.
Az alsó szintek épségben maradása több más kérdést is felvet, és az egyik az, hogy miképp maradhattak épségben egy közel félmillió tonnás becsapódás után. Mindezt úgy, hogy a romeltakarításkor odarendelt nehéz munkagépeket le kellett parancsolni a födémszerkezetről, mert e párszáz tonnás szerkezetektől elkezdett repedezni a betonteknő. Itt már írtam róla:
https://forum.htka.hu/threads/9-11-elméletek.1712/page-10#post-612183
Ide tartozik továbbá, hogy a becsapódáskor keltett szeizmikus mozgások időintervalluma túl rövid egy ekkora tömeg becsapódásához. Gyakorlatilag zéró, mert a szeizmikus mozgások csak a leomlás ideje alatt erősödnek, miközben a becsapódó anyagmennyiség keltette "visszhangok" teljesen hiányoznak. Wood ezt könyvében a Seattle-i sportaréna (3 szor kisebb és alacsonyabb) robbantásával szemléltette (majdnem 50 mp szeizmikus mozgás).
Szóval 2 tény is makacskodva azt mutatja hogy itt a törmelék nagy része el sem érte a földet.

 

[zolkas]

Az alsó szintek némelyike sértetlenül vészelte át a katasztrófát. Wood könyvében vannak fotók a mélygarázsról, egyelőre keresem őket neten - ha nem találok akkor kifotózom a könyvből és feltöltöm. Lényeg hogy semmilyen törmelék nem érkezett oda. A metró szintje kisebb károsodást szenvedett, de oda is le lehetett gyalogolni - nem érkezett oda törmelék fentről, bár tény hogy pár helyen beomlott.

Ez az alsó 6 szint (21 méter) amúgy is kevés lett volna, hogy elnyelje a tornyok anyagát, tehát marad a tornyok porrá válása, ahogy te is írtad, de ez esetben a kiváltó erő amely ezt előidézte, nem lehetett a repülőgépek kerozinja vagy kontrollált robbantás sem.
Az alsó szintek épségben maradása több más kérdést is felvet, és az egyik az, hogy miképp maradhattak épségben egy közel félmillió tonnás becsapódás után. Mindezt úgy, hogy a romeltakarításkor odarendelt nehéz munkagépeket le kellett parancsolni a födémszerkezetről, mert e párszáz tonnás szerkezetektől elkezdett repedezni a betonteknő. Itt már írtam róla:
https://forum.htka.hu/threads/9-11-elméletek.1712/page-10#post-612183
Ide tartozik továbbá, hogy a becsapódáskor keltett szeizmikus mozgások időintervalluma túl rövid egy ekkora tömeg becsapódásához. Gyakorlatilag zéró, mert a szeizmikus mozgások csak a leomlás ideje alatt erősödnek, miközben a becsapódó anyagmennyiség keltette "visszhangok" teljesen hiányoznak. Wood ezt könyvében a Seattle-i sportaréna (3 szor kisebb és alacsonyabb) robbantásával szemléltette (majdnem 50 mp szeizmikus mozgás).
Szóval 2 tény is makacskodva azt mutatja hogy itt a törmelék nagy része el sem érte a földet.

Sajnos itt jön a képbe a sugár fegyver elmélet.
De ez már számomra is néha futurisztikus de sajnos a tények azok tények a beton elporladását nem sok mindennel lehet megmagyarázni.
Témában vágóan megjelent egy könyv is. cca 1000 oldal képekkel dokumentumokkal.

 

[dudi]

Az alsó szintek némelyike sértetlenül vészelte át a katasztrófát. Wood könyvében vannak fotók a mélygarázsról, egyelőre keresem őket neten - ha nem találok akkor kifotózom a könyvből és feltöltöm. Lényeg hogy semmilyen törmelék nem érkezett oda. A metró szintje kisebb károsodást szenvedett, de oda is le lehetett gyalogolni - nem érkezett oda törmelék fentről, bár tény hogy pár helyen beomlott.

Ez az alsó 6 szint (21 méter) amúgy is kevés lett volna, hogy elnyelje a tornyok anyagát, tehát marad a tornyok porrá válása, ahogy te is írtad, de ez esetben a kiváltó erő amely ezt előidézte, nem lehetett a repülőgépek kerozinja vagy kontrollált robbantás sem.
Az alsó szintek épségben maradása több más kérdést is felvet, és az egyik az, hogy miképp maradhattak épségben egy közel félmillió tonnás becsapódás után. Mindezt úgy, hogy a romeltakarításkor odarendelt nehéz munkagépeket le kellett parancsolni a födémszerkezetről, mert e párszáz tonnás szerkezetektől elkezdett repedezni a betonteknő. Itt már írtam róla:
https://forum.htka.hu/threads/9-11-elméletek.1712/page-10#post-612183
Ide tartozik továbbá, hogy a becsapódáskor keltett szeizmikus mozgások időintervalluma túl rövid egy ekkora tömeg becsapódásához. Gyakorlatilag zéró, mert a szeizmikus mozgások csak a leomlás ideje alatt erősödnek, miközben a becsapódó anyagmennyiség keltette "visszhangok" teljesen hiányoznak. Wood ezt könyvében a Seattle-i sportaréna (3 szor kisebb és alacsonyabb) robbantásával szemléltette (majdnem 50 mp szeizmikus mozgás).
Szóval 2 tény is makacskodva azt mutatja hogy itt a törmelék nagy része el sem érte a földet.

Csak józan paraszti ésszel.A porfelhő az nyilván nem a takaritónők hanyagsága miatt lett akkora amekkora.Marad az,hogy az épület anyaga meg benne minden összeomlás közben elporladt ( persze nem.minden de egy jelentős rész). Ebből azért nem nehéz kitalálni,hogy nem lehetett a romhalmaz akkora amekkorát az épületek tömege mérete
feltételezett volna,hisz ami elporladt az beterítette a fél várost nem pedig szépen ottmaradt a törmelékkupac tetején.

 

[dragonette]

Sajnos itt jön a képbe a sugár fegyver elmélet.
De ez már számomra is néha futurisztikus de sajnos a tények azok tények a beton elporladását nem sok mindennel lehet megmagyarázni.
Témában vágóan megjelent egy könyv is. cca 1000 oldal képekkel dokumentumokkal.

Sugár - vagy akármilyen szuperfegyverre szerintem nincs közvetlen bizonyíték, de arra hogy semmilyen ismert módszerrel ilyen módon nem lehetett volna megsemmisíteni ezeket az épületeket, nos arra bőséges bizonyíték áll rendelkezésre.
Még van néhány nem ismertetett fejezet a könyvből, érdekes adatokkal és információkkal.
Amúgy melyik ez az ezer oldalas könyv? Wood könyve kb 400 oldal, és már így is igen tartalmas, vaskos.

 

[Horizon]

miképp maradhattak épségben egy közel félmillió tonnás becsapódás után

Valószínűleg úgy, hogy nem volt félmillió tonnás becsapódás. A lehulló romokat nem egyetlen tömör betonkockának kell elképzelni, mint valami hatalmas lassú meteor, hanem laza, darabos, morzsalékos-poros törmeléknek.

makacskodva azt mutatja hogy itt a törmelék nagy része el sem érte a földet

Nekem úgy tűnik nem is érte el. Egy része kiszóródott morzsalék és por formájában, a maradék meg apróra zúzva lehullott, egymáshoz is ütközve és belegabalyodva a vasszerkezet maradékába.

a beton elporladását nem sok mindennel lehet megmagyarázni

Talán úgy lehet elképzelni a dolgot, hogy amikor az acélszerkezet elérkezett a folyáshatárhoz és megadta magát, a megrogyó, hullámzó, deformálódó és szétszakadó sűrű szerkezet apróra feldarabolta a beleöntött merev betont. Már a zuhanáskor is látszik micsoda por és törmelékfelhő szóródott ki a toronyból.

Tény, hogy vannak gyanús pontok az egész történetben és magam is hajlok afelé, hogy false flag akció volt, de miért kellene halálsugár az összeomláshoz? Nincs elég termit meg dinamit?

 

[dragonette]

Csak józan paraszti ésszel.A porfelhő az nyilván nem a takaritónők hanyagsága miatt lett akkora amekkora.Marad az,hogy az épület anyaga meg benne minden összeomlás közben elporladt ( persze nem.minden de egy jelentős rész). Ebből azért nem nehéz kitalálni,hogy nem lehetett a romhalmaz akkora amekkorát az épületek tömege mérete
feltételezett volna,hisz ami elporladt az beterítette a fél várost nem pedig szépen ottmaradt a törmelékkupac tetején.

Igen, és az irdatlan mennyiségű por ezt alá is támasztja. A hogyan és mivel a két megváloszalatlan kérdés.

 

[dragonette]

Valószínűleg úgy, hogy nem volt félmillió tonnás becsapódás. A lehulló romokat nem egyetlen tömör betonkockának kell elképzelni, mint valami hatalmas lassú meteor, hanem laza, darabos, morzsalékos-poros törmeléknek.

Azért annak a morzsaléknak fizikailag ott kellett volna maradnia egy kisebb, min 60-70 méteres kupacban, lásd a feni számításomat. Ráadásul jelenleg nincs olyan technológia amivel ilyen morzsalékosra tudnád másodperceken belül robbantani az egész épületet - még hatalmas mennyiségű robbanóanyag használata esetén sem.

Nekem úgy tűnik nem is érte el. Egy része kiszóródott morzsalék és por formájában, a maradék meg apróra zúzva lehullott, egymáshoz is ütközve és belegabalyodva a vasszerkezet maradékába.

Ez nem állja meg a helyét a fentiek miatt. Nincs meg az anyag, illetve csak akkor, ha elfogadjuk a porrá válását. De a morzsalékosítás sem stimmel mert nincs rá robbantási technológia.

Talán úgy lehet elképzelni a dolgot, hogy amikor az acélszerkezet elérkezett a folyáshatárhoz és megadta magát, a megrogyó, hullámzó, deformálódó és szétszakadó sűrű szerkezet apróra feldarabolta a beleöntött merev betont. Már a zuhanáskor is látszik micsoda por és törmelékfelhő szóródott ki a toronyból

Az egész acélszerkezet 10 úgy döntött hogy egyszerre megolvad és 10 másodperc alatt úgy összerogy hogy nyoma sem marad? Mindezt kétszer egymás után egy órán belül? És hogyan?

Tény, hogy vannak gyanús pontok az egész történetben és magam is hajlok afelé, hogy false flag akció volt, de miért kell halálsugár az összeomláshoz? Nincs elég termit meg dinamit?

Termittel és dinamittal sem lehetett volna ezt így megcsinálni, akkor sem ha minden centit bedrótozol.
Wood foglalkozott a kontrollált robbantás teóriájával, és azt bizonyíték hiányában kizárta. Hogy miért?
1 Normál robbantásnál egy épületet több hétig készítenek fel erre. Kiveszik az ablakokat, ajtókat, szanitereket, bútorokat. Ha bent maradnának, akkor a detonációkor ezek mindenfelé kiröpködnének.
2 A WTC leomlásakor a környező épületekben igenkevés kár keletkezett (a pusztítás nagyságához mérten természetesen), és a 20.-30. emeletek felett szinte nincs sérülés a környező épületeken. Maga a leomlás sem okozott komolyabb sérüléseket a környékbeliekben, mindenki poros lett, de alig találni olyat akit valami eltalált, pedig robbanáskor a kiszakadó nagysebességű darabok hatalmas pusztítást végezhettek volna emberéletben.
3 Ha egy épület be van drótozva, akkor a környéken normális esetben més a mobilteló használata is tilos. Nyilván nem véletlenül. Bevállaltak volna egy ilyen kockázati tényezőt a kitervelők?
4 A WTC komoly biztonsági rendszerrel rendelkezett terrortámadás és bombamerénylet megelőzésére. Még saját bombakereső kutyája is volt szolgálatban. Hogy tudtak volna ennek ellenére ilyen hihetetlen pontossággal mindent bedrótozni?
5...Sorolhatnám még de szerintem fogadjuk el, hogy a kontrollált detonáció kizárható. Már ott hibádzik, hogy nincs meg a törmelékanyag, nem érte el a földet.

 

[Horizon]

Az egész acélszerkezet 10 úgy döntött hogy egyszerre megolvad és 10 másodperc alatt úgy összerogy hogy nyoma sem marad? Mindezt kétszer egymás után egy órán belül? És hogyan?

Nem, a folyáshatár az egy mechanikai fogalom, nincs köze az olvadáshoz, a növekvő feszültség okozza. Én ez úgy tudom elképzelni, hogy a tűztől kilágyult az acélszerkezet a becsapódás szintjein (egyáltalán nem kell, hogy megolvadjon, a hőtől rohamosan elveszti a szilárdságát) és mivel fölötte volt az épület vagy sértetlen negyede, a feszültségtől megnyúlt majd megfolyt (tehát nem a hőtől). A deformálódó szerkezet összetörte a beleöntött merev betont, ennek jelentős része finom törmelék és por formájában már a zuhanás alatt szétszóródott, majd a maradék részben salak finomságú anyag az acélszerkezetbe gabalyodva lehullott és magába roskadt. Az acél a mechanikus stressz elmúltával újra 'megkeményedett'. A törmelékhalom tényleg nem túl magas, de a képeken is látszik, hogy az épület nagy része már a levegőben felaprítódott és szétszóródott.
Tehát két kérdéses pontot látok:
- Összeomlás. Az acél mechanikus stressz hatására megfolyik. Ha egyszer elkezdődik az összeomlás és elég lendület van mögötte, nem áll le. A WTC egyedi volt abban, hogy más acélszerkezetes toronyházaktól eltérően nem volt kiterjedt belső terheléselosztó struktúrája, a terhelést a külső héjszerkezet viselte. Erre nagyon büszkék voltak a tervezők, mert ez tette lehetővé nagy nyitott belső terek kialakítását. Ezt eleve is meggyengítette a becsapódó repülőgép, azonkívül a sérült emeletek felett jelentős számú ép emelet is volt, ha ezekhez hozzáveszed a tűztől kilágyult szerkezetet, már nem elképzelhetetlen az összeomlás. Legalábbis a halálsugárál sokkal valószínűbb. Ez azt is megmagyarázza miért éghetett ki más acélszerkezetes toronyház és mégsem omlott össze, a tűz önmagában még kevés, kell hozzá megfelelő szerkezeti kialakítás, a megfelelő helyen meggyengülve, a megfelelő súllyal fölötte.
- Törmelékhegy. Nehéz felbecsülni a szétszóródott törmelék és por mennyiségét, de el tudom képzelni, hogy az épület nagy része ott volt finom törmelék és por formájában a környező pár négyzetkilométeren meg a Hudson folyóban.

 

[zolkas]

Sugár - vagy akármilyen szuperfegyverre szerintem nincs közvetlen bizonyíték, de arra hogy semmilyen ismert módszerrel ilyen módon nem lehetett volna megsemmisíteni ezeket az épületeket, nos arra bőséges bizonyíték áll rendelkezésre.
Még van néhány nem ismertetett fejezet a könyvből, érdekes adatokkal és információkkal.
Amúgy melyik ez az ezer oldalas könyv? Wood könyve kb 400 oldal, és már így is igen tartalmas, vaskos.

Közben rá jöttem hogy az általad említett Wood könyvet szemezgettem régebben, és arra emlékeztem.

ITT a legjobban és leg kitartóbban az építészek tiltakoznak és nem egy magasan elismertépítésznek nem tetszik a kormány hozzáállása.
szóval ha az építő/ vezető tervező azt emlegeti , hogy a statikai tesztek alapján minden szar lehetőséggel számolva sem tud összedőlni, az nem olyan mintha ezt én állítanám.
Az meg csak hab a tortán hogy a tornyoktól elszállított sittet mindent a tengerbe dobtak jó mélyre.

 

[dragonette]

Nem, a folyáshatár az egy mechanikai fogalom, nincs köze az olvadáshoz, a növekvő feszültség okozza. Én ez úgy tudom elképzelni, hogy a tűztől kilágyult az acélszerkezet a becsapódás szintjein (egyáltalán nem kell, hogy megolvadjon, a hőtől rohamosan elveszti a szilárdságát) és mivel fölötte volt az épület vagy sértetlen negyede, a feszültségtől megnyúlt majd megfolyt (tehát nem a hőtől). A deformálódó szerkezet összetörte a beleöntött merev betont, ennek jelentős része finom törmelék és por formájában már a zuhanás alatt szétszóródott, majd a maradék részben salak finomságú anyag az acélszerkezetbe gabalyodva lehullott és magába roskadt. Az acél a mechanikus stressz elmúltával újra 'megkeményedett'. A törmelékhalom tényleg nem túl magas, de a képeken is látszik, hogy az épület nagy része már a levegőben felaprítódott és szétszóródott.
Tehát két kérdéses pontot látok:
- Összeomlás. Az acél mechanikus stressz hatására megfolyik. Ha egyszer elkezdődik az összeomlás és elég lendület van mögötte, nem áll le. A WTC egyedi volt abban, hogy más acélszerkezetes toronyházaktól eltérően nem volt kiterjedt belső terheléselosztó struktúrája, a terhelést a külső héjszerkezet viselte. Erre nagyon büszkék voltak a tervezők, mert ez tette lehetővé nagy nyitott belső terek kialakítását. Ezt eleve is meggyengítette a becsapódó repülőgép, azonkívül a sérült emeletek felett jelentős számú ép emelet is volt, ha ezekhez hozzáveszed a tűztől kilágyult szerkezetet, már nem elképzelhetetlen az összeomlás. Legalábbis a halálsugárál sokkal valószínűbb. Ez azt is megmagyarázza miért éghetett ki más acélszerkezetes toronyház és mégsem omlott össze, a tűz önmagában még kevés, kell hozzá megfelelő szerkezeti kialakítás, a megfelelő helyen meggyengülve, a megfelelő súllyal fölötte.
- Törmelékhegy. Nehéz felbecsülni a szétszóródott törmelék és por mennyiségét, de el tudom képzelni, hogy az épület nagy része ott volt finom törmelék és por formájában a környező pár négyzetkilométeren meg a Hudson folyóban.

Ez csak akkor lenne védhető, ha kiterjedt tűz lett volna a tornyokban. Nem volt nagy tűz, csak füst. Erről is volt már szó korábban. A repülőgépek kerozinja (ha azok voltak) a becsapódáskor berobbant, nagyja el is égett az első pár másodpercben. Látn azt is, hogy túlélők gyalogoltak ki a becsapódási lyukak széléhez:
https://forum.htka.hu/threads/9-11-elméletek.1712/page-13#post-616185
A WTC rendelkezett oltóberendezéssel, és a belső szerkezet is kapott tűzálló rétegvédelmet, de még egyszer hangsúlyozom, hogy nem volt nagy tűz. Az alsóbb szinteken pedig egyáltalán nem, tehát a szerkezetgyengülést, vagy ahogy írod: salakosodást semmi nem indokolja. Ráadásul a WTC tornyok felfelé haladva "súlytalanabbnak" lettek építve, tehát az alsó részek nehezebbek és robosztusabbak, míg a felsők "load"ja sokkal kisebb pont a terhelés miatt. Mivel földrengésekkel és hurrikánokkal is kellett hogy dacoljanak szükség esetén, az általad vázolt "felső részek porladása" nem okozhatott volna olyan túlterhelést az alsó részeknek ami ezt a hihetetlenül szabályos és szinte másodpercre ugyanúgy történő TELJES megsemmisülést eredményezte volna.
Amúgy ezt hogy értertted?: "A törmelékhalom tényleg nem túl magas, de a képeken is látszik, hogy az épület nagy része már a levegőben felaprítódott és szétszóródott." Már mi aprította fel a levegőben?
"el tudom képzelni, hogy az épület nagy része ott volt finom törmelék és por formájában a környező pár négyzetkilométeren meg a Hudson folyóban." De mi változtatta pár másodperc alatt az egész épületet finom porrá? A tűz által meggyengült épület összeroskadása?
Itt egy jó technikai leírás a NIST től.
https://tsapps.nist.gov/publication... of concrete were,and in the mechanical areas.

 

[dragonette]

A fenti képek szemléltetikmennyi is hiányzik a többi épületből. Még egyszer: A WTC 4 tetején kellett volna lennie a 2-tes torony felső 30 emeletének. Semmi ilyesmi nem látható a későbbi dokumentációkban. Érdemes megnézni azt is, hogy hol élték túl páran az összeomlást, és sétáltak ki a saját lábukon: Pont ott, ahol a legmagasabb kellett volna legyen a kupac. Szép egyenes vonalban tarolta le valami a 4 es épületet, mintha egy nagy láncfűrésszel választották volna le. Az alsó részek, a mélygarázs, teljesen sértetlen maradt. Ezek a képek Wood könyvéből vannak kifotózva.

 

[kamm]

Kis javítás a föntihez: nem 4000 wc helyiség, hanem 4000 wc tornyonként, ez az egy adat Wood könyvéből van.

Honnan jon ez a 4000 WC? 110 emeletbol 10+ emelet nem volt hasznalatban (atrium stb), a maradekon mMINDEN emeleten 40 vecenek kellett lennie...?

En jartam tobbszor a WTCben, ez messze soknak tunik, plane, hogy amerikai toronyepuletekben szinte sosincs sajat veceje az irodaknak, hanem altalaban osztoznak az emeletiken (sokszor eleve vizesblokk - aka wet pantry - sincs a kisebb - 100-150 nmig - irodakban.)

Nem, a folyáshatár az egy mechanikai fogalom, nincs köze az olvadáshoz, a növekvő feszültség okozza. Én ez úgy tudom elképzelni, hogy a tűztől kilágyult az acélszerkezet a becsapódás szintjein (egyáltalán nem kell, hogy megolvadjon, a hőtől rohamosan elveszti a szilárdságát) és mivel fölötte volt az épület vagy sértetlen negyede, a feszültségtől megnyúlt majd megfolyt (tehát nem a hőtől). A deformálódó szerkezet összetörte a beleöntött merev betont, ennek jelentős része finom törmelék és por formájában már a zuhanás alatt szétszóródott, majd a maradék részben salak finomságú anyag az acélszerkezetbe gabalyodva lehullott és magába roskadt. Az acél a mechanikus stressz elmúltával újra 'megkeményedett'. A törmelékhalom tényleg nem túl magas, de a képeken is látszik, hogy az épület nagy része már a levegőben felaprítódott és szétszóródott.
Tehát két kérdéses pontot látok:
- Összeomlás. Az acél mechanikus stressz hatására megfolyik. Ha egyszer elkezdődik az összeomlás és elég lendület van mögötte, nem áll le. A WTC egyedi volt abban, hogy más acélszerkezetes toronyházaktól eltérően nem volt kiterjedt belső terheléselosztó struktúrája, a terhelést a külső héjszerkezet viselte. Erre nagyon büszkék voltak a tervezők, mert ez tette lehetővé nagy nyitott belső terek kialakítását. Ezt eleve is meggyengítette a becsapódó repülőgép, azonkívül a sérült emeletek felett jelentős számú ép emelet is volt, ha ezekhez hozzáveszed a tűztől kilágyult szerkezetet, már nem elképzelhetetlen az összeomlás. Legalábbis a halálsugárál sokkal valószínűbb. Ez azt is megmagyarázza miért éghetett ki más acélszerkezetes toronyház és mégsem omlott össze, a tűz önmagában még kevés, kell hozzá megfelelő szerkezeti kialakítás, a megfelelő helyen meggyengülve, a megfelelő súllyal fölötte.
- Törmelékhegy. Nehéz felbecsülni a szétszóródott törmelék és por mennyiségét, de el tudom képzelni, hogy az épület nagy része ott volt finom törmelék és por formájában a környező pár négyzetkilométeren meg a Hudson folyóban.

Persze, hulyeseg ez az egesz osszeeskuveselmelet. Aki irta, az nem volt itt - en igen. Egyreszt tenyleg televagtak a gepek, masreszt NAPOKIG olyan por volt, hogy hihetetlen (en a Downtownban fdolgoztam pont, akkor hordtam eloszor maszkot), harmadreszt HETEKIG budos volt az egesz varosban, pedig NYC vizparti es itt MINDIG fuj a szel.

 

[dragonette]

Honnan jon ez a 4000 WC? 110 emeletbol 10+ emelet nem volt hasznalatban (atrium stb), a maradekon mMINDEN emeleten 40 vecenek kellett lennie...?

En jartam tobbszor a WTCben, ez messze soknak tunik, plane, hogy amerikai toronyepuletekben szinte sosincs sajat veceje az irodaknak, hanem altalaban osztoznak az emeletiken (sokszor eleve vizesblokk - aka wet pantry - sincs a kisebb - 100-150 nmig - irodakban.)



Persze, hulyeseg ez az egesz osszeeskuveselmelet. Aki irta, az nem volt itt - en igen. Egyreszt tenyleg televagtak a gepek, masreszt NAPOKIG olyan por volt, hogy hihetetlen (en a Downtownban fdolgoztam pont, akkor hordtam eloszor maszkot), harmadreszt HETEKIG budos volt az egesz varosban, pedig NYC vizparti es itt MINDIG fuj a szel.

A wc k száma Wood könyvéből van, majd visszaellenőrzöm. Lehet hogy 2 toromyra lett megadva. 50 ezer ember járt be dolgozni oda plusz vendégek, ügyfelek (éttermek, boltok stb), nekem nem hangzik soknak.
Te jelen voltál a katasztrófa napján? Láttad a becsapódásokat? A leomlást saját szemeddel? Volt valami megfigyelésed amit szívesen megosztanál itt?
Az összeesküvés elmélethez nem tudok hozzászólni, csak a tényeket vizsgálom. Mondhatod hogy az egész hülyeség, de alá is kéne támasztanod valamivel. Az előző oldalakon elég sok bizonyítható állítás található, s nem hinném hogy el lehet intézni azokat egy legyintéssel.
A rossz szagokra sokan panaszkodtak beszámolóikban, köszi hogy ezt megerősítetted.

 

[kamm]

A wc k száma Wood könyvéből van, majd visszaellenőrzöm. Lehet hogy 2 toromyra lett megadva. 50 ezer ember járt be dolgozni oda plusz vendégek, ügyfelek (éttermek, boltok stb), nekem nem hangzik soknak.
Te jelen voltál a katasztrófa napján? Láttad a becsapódásokat? A leomlást saját szemeddel? Volt valami megfigyelésed amit szívesen megosztanál itt?

Igen. Mire gondolsz? Nem alltam mellette, ha ezt kerdezed, de a tetorol neztuk a cirkuszt, kb 5-6 merfoldrol.

Az összeesküvés elmélethez nem tudok hozzászólni, csak a tényeket vizsgálom. Mondhatod hogy az egész hülyeség, de alá is kéne támasztanod valamivel. Az előző oldalakon elég sok bizonyítható állítás található, s nem hinném hogy el lehet intézni azokat egy legyintéssel.
A rossz szagokra sokan panaszkodtak beszámolóikban, köszi hogy ezt megerősítetted.

En generalisan is hulyesegnek tartom mar, eleve keptelenseg olyan "osszeeskuvest" szervezni, ahol ezrek es ezrek allitolag tartjak a titkot - ilyen nincs, reges-regen kiszivargott volna.
Masreszt meg millioszor vegigmentek idekint ezeken, egyreszt az epuletek technikai megoldasa egy agyrem volt biztonsagi szempontbol - ahogy @Horizon is irta, az "onhordo katsztni" a legrosszabb egy ilyen tamadas eseten -, masreszt az Amerikat oly jellemzo inkompetencia, a latvanyos, de fogalmatlan-feluletes hivatalok, intezkedesek stb sorozata vezetett ehhez a royal fuckuphoz, kezdve az hirszerzes es az elharitas versengesevel, a totalis balfasz elnok hihetetlen inkompetenciajaval, majd a reagalas teljesen kaotikus es korrupt mivoltaval. A lenyeg ezutan a coverup volt, de nem osszeeskkuvese, hanem Amerika totalis inkompetenciajae, foleg a kormanyzo felhulye, nagypofaju republikanusoket.

 

[molnibalage]

Számomra lenyűgöző dragonette kitartása, hogy mennyit posztol csak azt nem, hogy az az vicces sugárfegyver honnan tüzelt és hol van, hogyan működik vagy bemutatná, hogy mekkora teljesítménye van.

Ennyi erővel azt is állíthatná, hogy rózsaszín illúziósárkányok rombolták le a tornyokat.