1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

9M730 Burevesztnyik

Diskurzus a(z) 'Ballisztikus és taktikai nukleáris, biológiai és v' témában - Phoenix által indítva @ 2018. augusztus 1..

  1. Phoenix

    Phoenix Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    9M730 Burevesztnyik nukleáris meghajtású csapásmérő robotrepülőgép (cirkálórakéta)
     
  2. Telak2

    Telak2 Well-Known Member

    ennek tulképpen mi értelme?
     
  3. Telak2

    Telak2 Well-Known Member

    mármint a korlátlan hatótávnak.
     
  4. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Nem tudják, hol és mikor csap le. Indítják szerdán Oroszországból, és lecsap vasárnap dél-Amerika felől. Ráadásul van benne kraft kikerülgetni az összes (ismert) légvédelmi rendszert.
     
    haubagoi and zsolti like this.
  5. zsolti

    zsolti Well-Known Member

    Bármerről jöhet, mivel van hatótáv tartalék benne ahhoz hogy akármilyen ismert légvédelmi komplexumot jó nagy ívben kikerüljön, elmenjen szépen mögéd, és hátulról/oldalról érkezzen meg.
    Hasznos ez...
     
  6. Tcat

    Tcat Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

  7. angelsoul

    angelsoul Well-Known Member

    Hasznos ez... mire is?
    Max atomháborúban, azt meg kibeszéltük egymilliószor, hogy annak semmi értelme, az USA ICBMjei elhamvasszák a ruszkikat és vica verza enélkül is...
    Hagyományos háborúban meg... oh wait, nuki hajtású, hogy is használod nukihajtású fegyvert hagyományos háborúban (ez nem atomtengó, nem indító, hanem a felhasznált platform), ami ha ráesik a cépontra szét is kenődik rajta? (ilyeneket te hagyományos háborúban nem lövöldözöl, mert ha a csapás után sugárzást észlel a megtámadott, a vezérkar kitér a hitéből)

    Na bumm - egy újabb stratégiai nukieszköz, aminek semmi gyakorlati értleme, mert kutya sem akar orosz földre lépni, más esetben meg nem vetik be, mert az orosz föld keményré ég a válaszcsapásban...
     
  8. boki

    boki Well-Known Member

    A Burovesztnyik taktikai fegyver nem stratégiai.
     
  9. boki

    boki Well-Known Member

    Stratégiainak ott az RSz-28 Szarmat meg az Avangard.
     
  10. angelsoul

    angelsoul Well-Known Member

    Nekem a taktikai/stratégiai megkülönböztetése az atomfegyvereknek valami HH csökevény-maradványa. Akkor még hitték, hogy szintjei vannak az atomháborúnak.
    Vagyis a taktikainak számomra semmi értelme (egyik oldalon sem), stratégiainak annál inkább - mivel meg lett mondva, korlátlan válaszcsapás atomfegyver bárminemű alkalmazására.
     
    endre likes this.
  11. bat77

    bat77 Well-Known Member

    https://www.gyakorikerdesek.hu/poli...g-a-taktikai-es-a-strategiai-fegyverek-kozott
     
  12. senki

    senki Active Member

    Gondolom a meghajtást sem osztották fel primer és szekunder részre, így a hajtómű ontja magából a rádióaktív szennyeződést. Hasznos ez... Valódi tömeggyilkos eszköz
     
    endre likes this.
  13. zsolti

    zsolti Well-Known Member

    Egy fegyverrendszerről beszélünk, nem célja az hogy környezetbarát legyen. Finoman szólva sem az ökológiai lábnyom az elsődleges tervezési szempont ezeknél a cuccoknál. A stealth borítás RAM része meg állítólag mérgező, nem kicsit, hanem nagyon. Érdekel valakit?
    Így megy ez.
     
  14. ulippo

    ulippo Well-Known Member

    Tesztelni is kell a fegyvereket, reptetgetni, odahaza. Majd ahol megugrik a daganatos betegek száma tudni lehet, hogy ott járt Vlagyi csodafegyvere. Bevetni nem lehet, még hagyományos töltettel sem, ha nukleáris hajtómű van benne a bevetése nukleáris agressziót jelent. Másnak nem fog ártani csak maguknak.
     
    endre likes this.
  15. ozymandias

    ozymandias Well-Known Member

    Nettó baromság. Ha csak az a cél, hogy elérjék a torlóponti hōmérsékletet, akkor az esetleg vegyi úton is el lehetne érni, felesleges ez a nukleária bullshit.

    Arra mondjuk kíváncsi lennék, hogy ekkora neutronfluxust az elektronika hogy visel el, mert azokat a részecskéket a szél nem fújja el, így pedig korlátlan hatótávolságot ígérni egy rendszernek, amely vezérlōegységének a tranzisztorait másodpercenként 10 a valahányadik (sok) nagyenergiájú, rácstorzító részecske csapkodja, hát...

    Akkor most leszek az ördög ügyvédje.. A fenti

    Aztán arról nem is beszélve, hogy a tolósugár-hajtómű meg minden, csak nem a béke szigete. Adott a legjobban igénybe vett rész és tesszük ki direkt sugárzásnak... A folyamatos nyugtalan égés és aerodinamikus hatások iszonyatos igénybevételt adnak az anyagnak, ez viszont erőteljesen redukálja a szóba jöhető anyagokat. Kerámia ilyen hősokk mellett kiesik. Maradnak a hőállós cuccok. Na itt fog el a fejfájás..

    Ha neutron-fluxusnak teszel ki valamit (mivel lesz, mert elvileg a nukleáris bomlás melegíti a környezeti levegőt, a melegítés pedig a felszabaduló neutron ütközéséből jön létre, szóval..), akkor ott az alábbi dolgok történnek egy szerkezeti anyaggal:

    - tegyük fel, hogy gyors neutronok vannak itt. Akkor az azt jelenti, hogy ezek a neutronok ütközni fognak a fém rácsszerkezetével. Ez az neutron addig roncsol a fémben, amíg az energiája a fém (illetve az ötvözetben lévő anyagok atomjainak kilépési munkája alá csökken).

    - ha termikus neutron van, akkor annak meg annyi energiája van, hogy az anyagban lévő szennyezőkkel létesít szerelmi viszont.. Ez általában bór + neutron = lítium és hélium reakció lesz, vagy is anyagban gázbuborékok jönnek létre, amik a nyomása egyre jobban nő (mivel a neutron az ütközéskor energiát ad le, a rácsszerkezet meg ennyit vesz fel és emiatt az anyag melegszik, a gáztörvény meg nem alszik...) Ivánnak 2ppm-re kellene levinni a bórtartalmat.. Good luck

    - az anyag a neutronfluxus hatására elridegedik, a szilárdsága nő, a szívóssága csökken, viszont ezt a szívósság-csökkenést részben kompenzálja a magas hőmérséklet

    - besugárzás hatására az anyag duzzad (egy tolósugár-hajtóműnél ugye szintén gond..), a mérete egy alkatrésznek minden irányban megnő. Ennek az egyik oka az, hogy a becsapódó neutron kiüt atomokat - ott egy vakancia keletkezik, ezek pedig szépen üreggé alakulnak át. Az anyagban mindig van hibahely (ezek a diszlokációk) és ezek a hibahelyek sajnos "vezetik" ezeknek a hibáknak a mozgását. (egyszerű példával élve, ha egy folyosón kifeszítesz egy kötelet, akkor sötétben mindenki ott fog elbotlani...). Ez a hőmérséklet-határ az atomerőmű berendezésekben 250-600 fok (Pakson is így mérik). Ezen lehet segíteni amúgy, ha megnövelik a nikkel-tartalmat (szerintem ezt teszik, mivel a "klasszikus" hőálló anyagok mind nikkel-ötvözetek, bár a metallurgiában semmi sincs ingyen, a növelt nikkel-tartalom mellet megjelennek "nikkeles" kiválások (chi, laves, szigma), amik a duzzadást felerősítik.

    - A fenti folyamatok általában 10000 órás nagyságrendnél jelentkeznek, de
     
    Nagy Csaba, endre, jOkA and 1 other person like this.
  16. ozymandias

    ozymandias Well-Known Member

    folytatás:

    - A fenti folyamatok általában 10000 órás nagyságrendnél jelentkeznek, de
    - itt nincs moderálás
    - a hőmérséklet magasabb jóval, mint 600 fok a diffúziós folyamatnál meg logaritmikus lépték van, szóval a 10000 óra adott esetben lemehet pár órára is 1000 fok környékén

    A fentiek alapján - illetve a jelenlegi anyagismereti tudásom alapján a "korlátlanságot" minimum nem tudom elfogadni, és akkor a többiről nem beszéltem. Ha pedig erre az orosz ipar valóban képes, akkor az nem egy rakétába lenne beépítve, hanem gyorsított eljárásban kapnák érte a Nobel-díjat minimum két kategóriában, mert akkor az azt jelenti, hogy sikerült egy metallurgiai áttörést elérni, ahol az anyag kilépési munkáját fel tudták emelni, ami minimum új alapra helyezi a modern fizikát...
     
    Nagy Csaba, endre and jOkA like this.
  17. Celebra

    Celebra Well-Known Member

    Ez egy Vought Pluto utánérzés.És remélem,vagyinkább gyanitom,hogy valójában nem atomhjtóművel próbálták ki a szerkentyűt.Igazábol már a Plútó program,a Nerva,és egy nemtom minéven tisztelt szovjet program is létrehozott működő atomhajtóművet a 60as években.De mindeggyik programot leállitották,mert mocskosmód sugárszennyezők,és teljessen értelmetlenek voltak.Nameg rohadt drágák.
     
  18. zsolti

    zsolti Well-Known Member

    Nem korlátlan, de a jelenlegi hagyományos kémiai eredetű robotrepülőgépeknél azonos méretkategóriában nézve sokszoros a hatótáv. Pont elég arra hogy gyakorlatilag "korlátlannak" hívják, mivel a föld bolygó méreteit és a távolságokat nézve a gyakorlatban mindenre elég.
     
  19. Littlejohn

    Littlejohn Well-Known Member

    Nem vagyok sem "atomfizikus" sem pedig "kémikus", de gyanítom, valami félreértés, félrefordítás lehet a dologban. Ennek, így, szerintem semmi értelme.
    Kérdés a közönséghez: nem lehet ez valami izotópos vagy nukihulladékos hajtómű, amely ugyan ígéretesen nagy hatótávot ad, de könnyen lehet nukinak nevezni?
    Biztosan képesek kis méretű nuki hajtómű tervezésére/gyártására, de egy robotrepülőgépbe egyszerűen értelmetlen..... ha..... csak..... nem egy általános felderítési célú robotrepülő. Akkor volna értelme TALÁN a nuki hajtóműnek, mert ha a műholdak kampeca, akkor ilyenekkel akár az egész földgolyót le lehet fedni..
     
    fip7 and Luthero like this.
  20. ozymandias

    ozymandias Well-Known Member

    lehet én vagyok megint a földhöz ragadt, de belegondolok, hogy az átlagos neutron ütközésre azt írják, hogy minden 250000 alkalommal ütközik, akkor egy félvezető p-n átmenetén ez azért egy komoly szám. Tegyük fel, hogy M3-al megy. Az azt jelenti, hogy kb. 1 órát üzemel. 1 órán át pedig üzemeltetni egy nyitott sugárforrásnál bármilyen félvezetős technikát.. Ha eltekintek attól, hogy brutális hűtést tudnak megvalósítani - a hőmérséklet megint a rákfenéje a félvezetőnek, mert a hőmérséklet növekedésével tönkremegy a félvezető réteg, de ok, legyen, hogy sikerült, még mindig ott van neutronsugárzás. Ha esetleg meg lehetne védeni tőle a rendszert - mondjuk elektromágneses teret hoznak létre mindenhol, ami elég erős ahhoz, "kiszórja" a becsapódó részecskéket, akkor az meg vak - kommunikáció nulla, se ki, se be.

    Másrészt: Ezt a hasadóanyagos témát illene leárnyékolni önmagában. Egy Topol-t lehet nehéz megtalálni, ellenben egy sugárforrást igen. Ha hadászati célra használod, jó lenne, ha nehéz lenne felderíteni. Ezt vagy úgy csinálod meg, hogy a sugárzó anyagot árnyékolod (valamennyire). Az árnyékolás anyagai nehezek, emiatt nő a szerkezeti tömeged, a tüzelőanyag csökkenésével meg elmászik a súlypont. Ha meg ez nincs, akkor vissza az elejére.

    Ha tippelnem kellene, akkor ez egy hatalmas blöff, mint anno volt az SDI. Ott is készültek tervek, meg tesztek, aztán valahogy nem lett belőle semmi.
     
    senki, Nagy Csaba and endre like this.

Ezen oldal megosztása