1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

A Csatahajók múltja, és esetleges jövője

Diskurzus a(z) 'Egyéb haditengerészettel kapcsolatos témák' témában - fip7 által indítva @ 2017. május 31..

?

Szerintetek lesznek-e újra csatahajó osztályba tartozó hadihajók?

  1. Igen

    16,5%
  2. Nem

    56,3%
  3. A repülőgép hordozó a jelen és a jövő

    14,6%
  4. A Zumwalt-é és az LCS osztályú hajóké a jövő

    12,6%
  1. sirdavegd

    sirdavegd Well-Known Member

    - Igen, erre a finomságra gondoltam. Csak valahol vicces, hogy azt meg tudjuk állapítani mindenféle trükkös eljárásokkal, hogy egy 100 fényévnyire lévő csillag körül hány bolygó van, milyen atmoszferával és mi a helyiek kedvenc pizzája (ha ananászos, akkor indul a Vorlon bolygópusztító flotta), de "röpke" 30 ezer méterről lenézve nem látunk meg egy mach sokkal húzó rakétát.
    - A kémműholdak alacsony pályája nemrég tudatosult bennem úgy igazán, amikor a Space-X először lőtt fel kémműholdat (amivel természetesen a madarak és bélyeggyűjtők vándorlását nézik a derék ornitológusok), és az első fokozatot a szárazföldre hozták vissza. Ez naaagyon alacsony LEO-t szokott jelenteni, még ISS ellátás esetében is mázli kell ahhoz, hogy legyen elég üa a visszarepüléshez és ne legyen inkább drónhajó a kényelmesebb parabolikus pályával
    - Ezert is írtam a végén, hogy valami U2-es magasságban körző felderítő UAV praktikusabb lehet. Hordozó kötelékek gondolom most is kapnak valós idejű légtéradatokat AWACS-tól, hogy ne csak a saját radarjukra hagyatkozzak. Herky, tányérral a tetején.
     
  2. sirdavegd

    sirdavegd Well-Known Member

    Meg Abrams tank :)
    Végső soron akkor már egy helikopterhordozó-dokkhajót kapunk, ami létező dolog: csapásméréshez van rajta F35B, helikopter, személyi állomány, csónakok. Teszünk köré izlésesen néhány AB rombolót is már is eredményesen kehet vele szabadkereskedelmi egyezeményeket kötni vele a fejlődő világban, mint ahogyan a britek szerették csinálni :)
     
  3. sirdavegd

    sirdavegd Well-Known Member

    Csatahajók azért egyszerre voltak a hosszú XIX. század gyermekai is, ahol a fejlett országok között nem igazán voltak háborús konfliktusok ahhoz, hogy a flottákat be lehessen vetni: Krím túl korán volt, a francia-német hacacáré a szárazföldön zajlott, ellenben az orosz-japán konfliktus megmutatta, hogy a nagy vashajó egyszerűen csak gyorsabban süllyed. Gyarmatbirodalmat építeni kiváló volt, de az első világháborúban eléggé kiderült, hogy nem sok mindenre jók, különben nem dugdosta volna mindkét fél a hajóit a kikötőben. Ezért is írtam korábban az "autóskártya" hasonlatot: nagy hajó marha jó ágyúkkal, csak használni ne kelljen. A kölcsönös elrettentés korabeli eszköze.
     
  4. emel

    emel Well-Known Member

    Csak azt ne felejtsd el, hogy ezek a "mindenféle trükkös eljárások" csillagászati módszerek amik nem időérzékenyek, tehát jelenthet néhány nagyon speciális, egyedi csillagászati/rádióteleszkóppal vagy hónapokig/évekig úton lévő műholdról készült felvétel hónapokig/akár évig tartó számítógépes feldolgozását. A haditechnikában, pláne háborús helyzetben ekkora időkésés nem engedhető meg, úgyhogy ezek a csillagászati módszerek a gyors adat-kiértékelést követelő katonai felhasználáshoz képest laboratóriumi módszereket jelentenek, amik nagyipari/tömeges/gyors felhasználásnál nem működőképesek.
     
    sirdavegd likes this.
  5. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Hawkeyet használ a US Navy. Már a '70-es években lekültdte az adatokat a CVN harcászatijába és megvolt a data link az F-14A felé.
     
    sirdavegd likes this.
  6. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Nem a feldolgozás tart sokáig. Az átfedéses módszerhez némely rendszernél 10-100 naponta is sokr kerül, de ha Plútó bolygót akarnád ezzel megtalálni... Mission impossible..

    Ezen felül csak azokat a bolygókat látni, amik átfednek, tehát az igen szűk ekleptikába esetnek. Ez a "felbontás" - klasszikus módon értelmezhetetlen - több ezer km-es átmérőjű objektumok kumutatását jelenti. Nem feladat a képalkotás. Óriási difik.
     
    sirdavegd likes this.
  7. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Én azt látom, hogy remekül elvitatkoznak, hogy a monitoring és tracking mit jelent. Az, hogy valami max. 50 méteres felbontást tud az nem írj le, hogy azt mekkora területen. Ki ne találd már, hogy a 7000x7000 km-es területen 50 méteres folyamatos érzékenység van. Ha nagyjából tudod, hogy a célt hol kell keresni, akkor mehet ez a felbontás.
     
    sirdavegd likes this.
  8. laca

    laca Active Member

    Ezt azért egy kicsit erősnek érzem az olvasmányos emlékeim szerint. A ténylegesen hatékony légvédelmük a Sea Harrier-ek voltak. Az argik kőkorszaki gravitációs bombákkal támadták az angol hajókat. Valami egészen elképesztő arányban sültek be azok a bombák. Ha minden célba érő bomba felrobbant volna, az angolok sokkal súlyosabb veszteségeket szenvednek el. Ettől függetlenül menetrend szerint jöttek mentek a Skyhawk-ok az angol flotta fölött. Bomb Alley-nek hívták az öböl feletti légteret.

    Akit érdekel a téma és nem olvasta, ajánlom figyelmébe a "Ne sirass, törzsőrmester!" című könyvet.
     
  9. emel

    emel Well-Known Member

    Csak azt ne higgye valaki, hogy azok a bombák azért nem robbantak, mert túl öregek voltak. Valójában azért nem robbantak, mert az argentínok a radarvezérlésű SAM-ok miatt nagyon alacsonyan repültek, így a kioldott bombáknak nem volt elég idő az élesítéshez, így találat esetén sokszor befulladva maradtak a hajóban vagy egyszerűen átmentek rajta robbanás nélkül. Azokban a bombákban a kioldás után a légáramlat által felpörgetett kis légcsavar végezte az élesre állítást, erre sokszor nem volt idő a túl alacsony oldás miatt.
     
  10. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Pontosan erről beszélek. Nem volt AWACS, nem volt BVR képesség, nem volt komoly légvédelem. Csak így tudtak közel kerülni és veszteséget okozni. Ma egy AB roboló tűzereje sokszorosa annak, amit az angolok levittek oda.

    A vita azon részére reagáltam, hogy hülyeség olyan fenyegetés ellen védelmet tervezni, ami egyszerűen nem érhet annyira közel. Nem véletlenül van ma az, hogy hajók ellen ASM van és pont. Vagy CM. (A kettő kategória átfed...)
     
    sirdavegd likes this.
  11. laca

    laca Active Member

    A kőkorszaki alatt a konstrukciót értettem. Én ennyire részletesen nem ismerem, de azt tudtam, hogy a gyújtó szerkezetek/vagy a beállításuk voltak a ludasak.
    De ergo egy megfelelőbb bomba sokkal keserűbbé tehette volna a britek életét.
     
  12. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Az alap kérdés az volt, hogy lehet-e geostac pályán kémműhold. Ezek szerint lehet. Nem tudom, hogy mire elegendőek a képességei, de úgy tűnik, hogy létezik.
     
  13. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Ez nagyon nem a klasszikus kémműműhold kategória... Köze nincs ahhoz... A kémműhold az, amivel megkülönböztetsz egy repülőgépet a másiktól a betonon. Az 50 m-es elképzelt és propagált felbontás ennek közelében nincs. Ez egy speciális, teljesen egyedi műhold. Egy hadszíntérre figyel, kettős rendeltetésű és CVN méretű célnál kisebbel kb. nem tud mit kezdeni.
     
  14. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Igen, ez nem az. Ez egy nagyon speciális műhold, egy nagyon speciális feladatra. Viszont kémműholdak nem csak a fotofelderítő műholdak, mint a KH szérina, hanem SAR felszereltek is, meg rádió-elektronikai lehallgatók is. A skála elég széles.
    Egy rikta kivétel, de nagyon is létező.
     
  15. sirdavegd

    sirdavegd Well-Known Member

    Továbbá a gyújtók brit gyártásúak voltak.
    (de az általam ismert irodalom is az alacsony magasságú oldást hozta ki indokként)
    A rendes találatokat pedig az Exocet hajó elleni rakétával érték el, amiből elvileg volt 4 db leszállítva.
     
  16. sirdavegd

    sirdavegd Well-Known Member

    Ismért ON hozzaszólást produkálnék, ugyanis eszembe jutott még egy érv, ami a hajók méretének növelése irányába hatna: ha limitált a mennyiségük. Pl van valami nemzetközi szerződés, ami rögzíti a flotta nagyságát, akkor lehet értelme túlfegyverezni hajókat.
    Saját példámnak az Endless Space jutott eszembe, ott szívtam mindig azzal, hogy egy flottába csak X db hajót lehetett betenni (idővel ez nőhetett), na ott kifejezetten muszáj volt minél nagyobb dögöket összehozni.
    Japán esetében nincs valami ilyen szabály? Onnan mintha rémlene olyan gyakorlat, hogy a hajó elnevezése és funkciója komoly eltéréseket mutat (számunkra szokatlan módon felfelé).
     
  17. fip7

    fip7 Well-Known Member

    sirdavegd

    Egy másik indok a nagyobb hajók mellet a hatótávolság. Ha valakinek nagy hatótávolságú hajók kellenek akkor ott képbe kerül az atommeghajtás. Azt meg kis hajóba nem lehet betenni. Minimum cirkáló méret kell hozzá :)
     
    sirdavegd likes this.
  18. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Ez sem faktor, mivel mindenképpen kell hosszútávú bevetés esetén kaja vagy más resuplly, tehát értelmetlen a 8-10 ezer km feletti hatótávolság. Nézd meg az AB osztály hatótávolságát. Közelében nincs a II. vh-s csatahajókéhoz. Okkal. Mert felesleges.
     
  19. fip7

    fip7 Well-Known Member

    Molni

    Az USA-nak mindenhol van a világon tengeri bázisa. Persze, hogy nekik felesleges :)
    Mindenki másnak meg nagyon jól jön ha a világ másik felén kell harcolni. A kaja amúgy se foglal akkora helyet, a reaktor meg vizet elő tud állítani a tengervízből.
     
  20. sirdavegd

    sirdavegd Well-Known Member

    Jó, de egyébként mekkora helyet igényel egy reaktor? Más kérdés, hogy segedüzemnek ott is kell dízel üa, ha van helikopter annak kell kerozin, szóval az üzemanyag tartályokat nem lehet lespórolni.
     

Ezen oldal megosztása