A II. világháború

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
5 455
6 623
113
Németek a határaiktól kb. 500km-re tudtak huzamosabb ideig erőt projektálni, egy elhúzódó Francia hadjárat alatt erre rájöttek volna, de így a szovjet hadjárat ősze hozta el a pofont.
Másrészt '41 tavaszán az országban található összes nehéz szállítójárművet lefoglalták a civil lakosságtól (ezzel ideiglenes 19000-ről 60000 tonnára növelve a szállítókapacitást).
Szerintem sokat elmond, hogy a támadás időpontjára a vasútépítő brigádok annyi anyaggal voltak ellátva ami elég volt, hogy az ellátóközpontot előrevigyék a határtól 400km-re levő Minszkig, ahonnan utána ellátják a csapatokat az onnan 400km-re levő Szmolenszkig, ahol megvívják a mindent eldöntő csatát a szovjetekkel. Első része összejött, a második nem.



Nem szürke dolog, jól dokumentált mindkét oldalról.
A német oldalról '41-ben a fő szűk keresztmetszet Lengyelország volt.
A szovjet-német határon 4db egyvágányú pálya vezetett keresztül, "szerencsére" a szovjetek még nem álltak neki átalakítani szovjet szabványra, mivel az 1940-41-ben németeknek szállított nyersanyagok miatt folyamatosan üzemeltek. Ezt 300.000 tonna acél "feláldozásával" kibővítették, de addigra már más problémáik voltak.
Másik szűk keresztmetszet a civil vasutasok voltak, szabadságolással, családosoknak otthon töltött karácsonnyal stb. '41 telén konkrétan egy teljes hétig nem ment az ellátmány az utóbbi miatt.
A Reichsbahn csak az eredeti német határig szállított, ott átadta egy külsős cégnek, akik úgy oldották meg ahogy tudták.
Meg a helyi lakosságot is el kellett látni élelemmel, téli tüzelővel, stb. ha nem akarták, hogy lázadozzanak.
Ehhez kevés mozdonyuk volt, nem voltak térképeik, állomásrajzaik, időtábláik, cserébe az ő személyzetük már katonának minősült.

Másik csapás az szovjet határ átlépése után jött. Baltikumnál nagy problémáik nem voltak, mivel Königsberg-től szinte Szentpétervárig normál nyomtáv húzódott, de mindenhol máshol a szovjet szabvány szerint épült a vasút.
Az egy teljesen más világ volt.
Sokkal nagyobb távolságok, mint errefelé, sokkal nagyobb vonatokkal.
De a szovjet mozdony nem csak szimplán nagyobb volt, hanem a donyecki szénre kialakított kazánja kisebb volt a lignites németnél, sokkal nagyobb bojlerrel.
Innentől kezdve nem volt elég arrébb rakni pár centivel a síneket, állomások tucatjait kellett a semmiből felhúzni, azok ellátásáról vízzel és tüzelőanyaggal gondoskodni, személyzetet biztosítani, mivel a német mozdony egy feltöltéssel nem bírta megtenni az utat két töltőállomás között.
Az se segített, hogy előbb a Wermacht, később a megszállt szovjet területeket irányító minisztérium alá helyezték a külföldi vasúti szállítást akik kb. annyira értettek hozzá, mint a pl. Mészáros Úr.
Már a háború korai szakaszában gondot okozott, hogy a vasútépítő brigádok tartsák a lépést a csapatokkal, ez rendkívül rossz állapotú vasútvonalakat eredményezett, a szovjet partizánok pedig tettek róla, hogy a helyzet még rosszabb legyen.
Meg nem volt idő/energia fűtőházak javítására/építésére ezért a '41-es orosz tél leamortizálta a kint lévő német mozdonyállomány 70%-át.

Összességében a hadsereg által igényelt ellátmány mindössze fele lépte át a korábbi lengyel-szovjet határt '41-'43 között, a fronthoz közeledve pedig folyamatosan erodálódott a gyenge minőségű pálya miatt, Sztálingrád ostrománál ráadásul pl. 7 hidat kellett megjavítaniuk, addig az ellátmányt 600km-ről kellett a városba juttatni közúton, ezért pl. a 6. hadsereg, hogy megmentse a lovait, azokat hátraküldte télre mélyen a frontvonal mögé, ezzel effektíve immobilizálva magát.

Egyelőre ennyi, mert elfáradtam :)

Köszi. Mert ez volt a valóság, akârmit is mondanak a fotelstratégák. Utâna is lehet olvasni....
 
  • Tetszik
Reactions: szzsolt81

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 080
14 992
113
Új könyv a II. világháborús témában: Ifj. Sarkady Sándor: Oroszlán a Pumák között (Kard és penna kiadó), Vitéz Molnár Lászlóról, egyik legtöbb légigyőzelmes pilóta-ászunkról szól a könyv. Csak a kiadó honlapján rendelhető, lehet hogy magánkiadás és nincs belőle túl sok. Van olyan ismerősöm aki már megkapta, és szerinte érdemes rá beruházni.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
1 491
695
113

A lövő tányérakna gyalogsági célok elleni alkalmazása
A lövő tányérakna (rövidítve: lőtak) Misnay József hadiműszaki törzskari alezredes, okleveles mérnök, a Magyar Haditechnikai Intézetben munkatársának fejlesztése volt. Ez az eszköz nem csak a páncélozott harcjárművek lánctalpa ellen volt hatásos. Az irányított töltetben lévő fémtányér elműködés után nagy kezdősebességű lövedékké alakult át, és akár a páncélosok oldal- vagy homlokpáncélzatát is átüthette. Általában utak, szűkebb átjárok közelében álló fákra, sziklákra vagy akár házfalakra telepítették. Ha a kifeszített huzalt a mozgó cél elhúzta, a lövő tányérakna működésbe lépett. E rendkívül korszerű, magyar gyártmányú műszaki záró harcanyaghoz hasonló eszközt csak az 1960-as években kezdtek gyártani Nyugat-Európában.
A csatolt illusztráción a lőtak T-34/85 harckocsi homlokpáncélzatán látható, amelyet Budapest ostromában legalább egy alkalommal így robbantottak fel. (Hatala András grafikája)
1945. március 20-án a 202. honvéd munkásdandár parancsnoka, vitéz Kassay-Farkas László altábornagy a győri hídfő kiépítésében érintett más tisztekkel együtt bemutató gyakorlaton vett részt a győri Vagon- és Gépgyárban. Itt a lövő tányérakna páncélosok és gyalogság elleni alkalmazását mutatták be éles aknák elműködtetésével. Ahogy arról a dandár hadinaplója beszámolt:
„Először Muzsai [András] alezredes az Országos Erődítési Parancsnokságtól ismertette a lőtak szerkezetét és alkalmazását, azután egyet kilőttek kb. 6 m távolságra, felállított páncéllemez nyalábra. A lőtak a kilövés pillanatában három részre szakadt ugyan, az egyik nagyobb repesz mégis 7 db 10 mm vastag lemezt lyukasztott át. Bemutatást nyert a lőtak alkalmazása gyalogság ellen is, az eléje helyezett kavicshalommal. A lőtak acélmagja kis repeszdarabokra szakadt, az előtte lévő nagy kavicstömeget is nagy távolságra vetette nagy erővel. Kívánatosnak látszik azonban a kavicsot a lőtak elé kőszekrénybe helyezni, hogy így a szórás jobban legyen irányítható.”
A szovjet csapatok március 28-án, egyetlen nap alatt elfoglalták a győri hídfőt. A lövő tányéraknák gyalogság elleni éles alkalmazásáról eddig hitelt érdemlő adatot nem találtam.
Üdvözlettel:
Számvéber Norbert
 
  • Tetszik
Reactions: HAndrás and emel

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
27 428
21 878
113
Az olasz is és mégis...
A francia is és mégis...

Erre mit mondjak?Az olasz meg a francia nem német vagy angol.Mert ez nem német sajátosság ne gondoljuk annak.Az angolokon is 1000× nagyobb nyomás volt mint a franciákon vagy az olaszokon aztán mégsem omlottak össze.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
27 428
21 878
113
A rengeteg mém a francia és olasz 2.vh-s helytállásról nem véletlen születtek.
 

Ruby de Puteaux

Well-Known Member
2020. augusztus 18.
299
1 365
93




Halavo, Salamon-szigetek, 1944.
Az új-zélandi légierő 6-os századának Catalinája rögtönzött szárny-terhelési próbán. :)
 

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
2 252
3 576
113
A rengeteg mém a francia és olasz 2.vh-s helytállásról nem véletlen születtek.

A franciák esetében rohadtul unfair, tekintve hogy az angol expedíciós erőkkel ellentétben ők harcoltak is 1940-ben, egészen addig, amíg annak bármilyen értelme maradt..

Hozzáteszem, az olaszokkal szemben sem teljesen fel. Ők többnyire azért szerepeltek szarul, mert gyengén voltak felszerelve. Harckocsi támadást elég nehéz sokáig tolerálni, ha semmilyen épkézláb páncéltörő eszközöd nincsen. Ahogyan ezt mi is megtapasztaltuk a donnál.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
27 428
21 878
113
A franciák esetében rohadtul unfair, tekintve hogy az angol expedíciós erőkkel ellentétben ők harcoltak is 1940-ben, egészen addig, amíg annak bármilyen értelme maradt..

Hozzáteszem, az olaszokkal szemben sem teljesen fel. Ők többnyire azért szerepeltek szarul, mert gyengén voltak felszerelve. Harckocsi támadást elég nehéz sokáig tolerálni, ha semmilyen épkézláb páncéltörő eszközöd nincsen. Ahogyan ezt mi is megtapasztaltuk a donnál.

Jah épp csak szarul harcoltak...
 

megazez

Well-Known Member
2018. július 22.
3 977
7 207
113
Patton nem tett lakatot a szájára, és keresetlen szavakkal fejtette ki sarkos véleményét a szovjetekről, valamint Sztálin rendszeréről:

Nem kifejezetten törekszem megérteni őket; maximum az érdekel, hogy mennyi ólom vagy vas kell ahhoz, hogy végezzek velük. Kiegészítendő a többi roppant kellemes tulajdonságukat, még elmondanám, hogy az oroszok abszolút nem tisztelik az emberi életet. Valamennyien kurafiak, barbárok és megrögzött iszákosok..." – áll az egyik, még az enyhébbek közé tartozó nyilatkozatában.
https://www.origo.hu/tudomany/20201...EKRgB5cqHi1kp5Vd5XpeH9OIfQg2l-xFztb9GJIy4DSzE
 
  • Tetszik
Reactions: Galthran

Ooorky

Well-Known Member
2016. szeptember 1.
3 350
5 959
113
Hozzáteszem, az olaszokkal szemben sem teljesen fel. Ők többnyire azért szerepeltek szarul, mert gyengén voltak felszerelve. Harckocsi támadást elég nehéz sokáig tolerálni, ha semmilyen épkézláb páncéltörő eszközöd nincsen. Ahogyan ezt mi is megtapasztaltuk a donnál.

Nem csak gyengén, de szarul is.
Vmi 30%-os feltöltöttséggel szálltak be a háborúba, jelentős tartalékai egyedül az etiópiai haderőnek voltak, de az meg olyan szintű túlerővel nézett szembe, hogy pár hónap alatt felőrölték, az Eritriában ragadt 3 rombolót meg öngyilkos küldetésre küldte a parancsnokság a szuezi csatorna ellen, nem jutottak messzire.
39 nyarán tájékoztatta is Mussolini Hitlert, hogy Olaszország 1943-ra lesz készen a háborúra, de végül 1940-ben hadat üzentek a Franciáknak ezzel kvázi hadviselő féllé vártak...