A II. világháború (1939 - 1945)

[molnibalage]

Aztán jött ez.

Convoy ONS 5 - Wikipedia

en.wikipedia.org

7 tengó kinyírva, 7 sérült és csak 63 ezer BRT. Itt volt vége a dalnak.
Érdemes megnézni, hoy 1943 közepéig süllyesztették el asszem a háború teljes veszteségének vagy 80%-át eddig érték el.

Ship losses by month - uboat.net

The U-boat War in World War Two (Kriegsmarine, 1939-1945) and World War One (Kaiserliche Marine, 1914-1918) and the Allied efforts to counter the threat. This section includes over 21.000 Allied Warships and over 11.000 Allied Commanders of WWII, from the US Navy, Royal Navy, Royal Canadian...

uboat.net

És mikor veszett el a tengók nagy része? Hát izé.

Chart of U-boat losses - Fates - German U-boats of WWII - Kriegsmarine - uboat.net

The U-boat War in World War Two (Kriegsmarine, 1939-1945) and World War One (Kaiserliche Marine, 1914-1918) and the Allied efforts to counter the threat. Over 40.000 pages on the officers, the boats, technology and the Allied efforts to counter the U-boat threat.

uboat.net

1943 második felétől kezdve kb. a semmiért mentek ki megdögleni az óceánra.

molnibalage

A XXI-s típus csendesebb volt, mint az elődei. Légperiszkópos volt így az ideje nagy részét nem kellet a felszínen töltenie.
A SOSUS előtti időkben , hogy találták volna meg ezeket az Atlanti Óceánon?
Mert az elődeit nagyrészt radarral, hiszen a felszínen úsztak. Ez itt kapásból kiesik.
Az irányított torpedót meg eleve nem is értem. A Britek a sajátjukban még a 80's években sem bíztak.
A II. VH-ba a nem irányított torpedó pont megfelelő volt.

@Hpasp írásának 110. oldalát nézd meg...
Nekem ebből az jón le, hogy röhögve követik, mert akkor a nagysebességű tengó kavitált, mint az állat.
Senkit nem érdekelt volna még az üzemanyag cellás sem. Hallották volna.

 

[fip7]

molnibalage​

Azzal akarod bizonyítani, hogy nincs igazam, hogy a 30-as években tervezett tengeralattjárókat lekaszabolták?
A fenti számítás is a régebbi tengeralattjárókra vonatkozik. Azokra minden szar fel volt aggatva kavitált az egész hajótestük.
A Type XXI-ben pont az volt a pláne , hogy a mai tengeralattjárókhoz hasonlóan minimális volt a külső szerelvények száma.
A hajócsavarok kavitációja meg ott is sebesség függő.
Meg a bóját oda dobják ahol tengó van. Az egész óceánt pedig nem szórhatják tele.... Ha nem merül föl a tengó a légperiszkóp miatt akkor nincs radar kontaktus, ha nincs radarkontaktus akkor nincs hova menjen a repülőgép a bójával.
De ha meg is hallják a tengót akkor se a P3 Orionhoz hasonló háromszögelésre gondoljál, nem volt érdemben számítógép akkoriban.
Gyakorlatilag tippre szórták a mélyvízi bombát.

E mellet érdemes azon elgondolkodni, hogy milyen hatékonyak lettek volna a konvojt kísérő rombolók egy olyan ellenséggel szemben amelyik nem jön fel a felszínre. A légperiszkóp miatt ugyanis gyorsabb volt a víz alatt , mint a konvoj amit követett.
A régebbi tengók amiket lemészároltak azok pedig csak a felszínen közlekedve tudták ezt. Lényegében hajók voltak ilyenkor. Ezért is lőtték ki őket olyan könnyen.

Forrás:
"The main features of the Type XXI were the hydrodynamically streamlined hull and conning tower and the large number of battery cells, roughly triple that of the German Type VII submarine. This gave these boats great underwater range and dramatically reduced the time spent on or near the surface. They could travel submerged at about 5 knots (9.3 km/h; 5.8 mph) for about 75 hours[5] before recharging batteries, which took less than five hours using the snorkel. Being designed primarily for submerged use, the Type XXI's maximum surface speed (15.6 knots) was slightly lower than that of the Type IX (18.2 knots) but its submerged speed was twice that of the Type IX's (15.2 knots versus 7.7 knots), thanks to new turbo-supercharged diesel engines and the more hydrodynamically streamlined hull.[6][7]

The Type XXI was also much quieter than the VIIC, making it more difficult to detect when submerged and the design eliminated protruding components that created drag with earlier models. The new, streamlined hull design allowed submerged speed of 17.2 kn (19.8 mph; 31.9 km/h), versus 7.6 kn (8.7 mph; 14.1 km/h) for the Type VIIC.[8] The ability to outrun many surface ships while submerged, combined with improved dive times (also a product of the new hull form), made the Type XXI much more difficult to pursue and destroy.[9] It also provided a 'sprint ability' when positioning itself for an attack. Older boats had to surface to sprint into position. This often revealed a boat's location, especially after aircraft became available for convoy escort. The Type XXI was also equipped with a creep motor for occasions when silent running was necessary."

Képen:
VII-s típus:

XXI-s típus:

A képen lévő korlát a víz alatt nem volt rajta.

 

[Szittya]

A nemetek a szovjet finn haboru tapasztalataibol indultak ki. /hat nem mutatott valami fenyes kepet a szovjet sereg./ nem szabadott volna felexponalni.

 

[Szittya]

A finn torpe hadsereg nem hogy elavult de szinte 0 technikaval szarra verte a szovjeteket. Bar a haborut elvesztrettek majdnem az osszes csatat megnyertek...volt is. Hasonlo mondas... Mi masbol indultak volna ki a nemetek ha nem ebbol. Nem sokra ra meg is indultak.../ami eredetileg nem is volt akkor meg tervbe...vagy terv volt csak dontes nem.../aztan a finn sikerek dontottek.

 

[Szittya]

A nemeteknek akkor lett volna eselyuk nagyon nagy eselyuk. Ha nem megtamadjak a szovjetuniot hanem hadjak hogy a szovjetunio tamadja meg oket...

 

[Törölt tag 2361]

Tökéletesen megmutatja a német inkompetenciát, mert a kiváló hadászati terveikben nem szerepelt az ellenség létszám- és anyagfölénye. Sokkal kevesebb szembenálló szovjet hadosztállyal számoltak, meg azzal, hogy az "alsóbbrendű" szláv népek majd összeomlanak az első jelentős vereségek után.

Nem h nem szamoltak azzal h a ruszkik tobben vannak, hanem meg stalingradnal nem is volt semmi felderitesuk. Lehuzott gatyaval fogtak oket meg a ruszkik az ellentamadassal.
Eszre sem vettek hogy egy csomo ruszki jonn a frontra.

 

[dudi]

Kezdjük először a német páncélozott páncélgránátos századdal.

Van egy kis zavar az erőben!Abban a hozzászólásomban amiben leírtam a páncélozott páncélgránátos század járműveinek fajtáit elkövettem azt a hibát,hogy nem tudok németül(csak simán figyelmetlen voltam) és a igazából páncélozott páncélgránátos felderítő század(ma erre divatosan a Cavarly szót használjuk) járműállományát adtam meg a nem felderítő páncélozott páncélgránátos századé helyett*.De nincs semmi gond, mert a járműfajták 90%-ban fedik egymást,a kivétel az az,hogy a páncélozott páncélgránátos században egy altípussal több van ez pedig az Sd.Kfz.251/10 ami egy szakaszparancsnoki jármű(tehát rádió biztosan van benne a többi változattal ellentétben ahol őszintén szólva nem vagyok biztos benne,hogy volt rádió,de nehezen tudom elképzelni,hogy minimum a szakaszparancsnoki járművekben ne lett volna)fegyverzete egy 3,7 cm PaK 35/36 páncéltörő löveg ami már a háború elején sem volt alkalmas a neki szánt feladatok ellátására ellenben minden más célpont ellen nagyon hatékony volt.
A század az eddigiektől eltérően 1943 novemberi állománytáblát jelöl nem pedig 1944-eset(bár gyakorlatilag amelyik századot eszerint fegyverezték fel 43 novemberében az így harcolt 44-ben is minimum a következő feltöltésig).Ez számunkra különösebb problémát nem jelent mert az amerikai testvére is 1943-tól 1945-ig alkalmazott állománytábla alapján kerül bemutatásra így az összehasonlítás teljesen releváns.

A század teljes létszáma 220 fő volt (3,tiszt,52altiszt és 165 legénységi állományú katona).A technikai harcértékben 22db különféle változatú Sd.Kfz.251-es, 4db Kettenkrad (perverzek kedvéért SD.Kfz.2),2db BMW R-75 oldalkocsis motorkerékpár (elméletileg lehetett volna Zündapp KS 750 is de azok kapják be én a BMW-t szeretem),1db Kübelvagen,1db 2 tonnás műhelykocsi,5db 3 tonnás teherautó és 1db Sd.Kfz.7 műszakimentő/vontató.

Századtörzs:
Létszáma 18 fő amelyből 1 fő tiszt századparancsnok(MP40,P38),6fő altiszt(vegyensen Kar.98k,MP40 és P38),11 fő legénységi állományú katona(10db Kar.98k és a sebesülthordónak P38).Technikai harcértéke 2db Sd.Kfz.251/3,2db BMW R-75,3db Kettenkrad,1db Kübelvagen.

Páncéltörő raj:
Látszáma 10 fő amelyből 2 fő altiszt és 8 fő legénységi állományú katona.Járműve 1db Sd.Kfz.251/17.A szakasz 4 részlegből és a jármű 2 fős személyzetéből állt.Az 1. és a 2. részleg azonos volt mintahogy a 3. és a 4. részleg is.Az 1. és 2. részleg összesen 2 altiszt az egyik a raj parancsnok a másik pedig a helyettese(MP40) és 2 legénységi állományú katonából(Panzerschreck,P38) állt.A 3. és 4. részleg összesen 4 legénységi állományú katonából állt amelybből 2 fő részlegparancsnok(MP40 és 2 fő irányzó(Panzershreck,P38)volt.A jármű személyzetét 2 fő legénységi állományú katona alkotta vezető(Kar.98k)és az irányzó(Kar.98k).

Páncélozott páncélgránátos szakasz: (a 3 szakasz majdnem mindenben megegyezett egymással így nem írom le mind a hármat csak az egyiket. Az egyetlen különbség csupán az volt,hogy az 1. szakasz parancsnoka tiszt volt míg a 2. és 3. szakasz parancsnoka altiszt).A szakasz létszáma 37fő.1fő tiszt,8fő altiszt,28fő legénységi állományú katona.A szakasz 1db Sd.Kfz.251/17 és 3db Sd.Kfz.251/1 járművel rendelkezett:

Szaksztörzs
7 főből állt amiből 1 fő szakaszparancsnok tiszt(MP40),2 fő altiszt(Kar.98k)az egyik altiszt felelt a tűzvezetésért a másik pedig sofőr volt, 4fő legénységi állományú katona(2 fő rádió operátor és 1 fő harcjármű irányzó Kar.98k,1 fősebesültszállító P38).A szakasztörzs járműve 1db Sd.Kfz.251/17.Elméletileg kellett lennie 1db MG42-nek a szakasztörzsben de erre nem találtam semmilyen leírt bizonyítékot,csupán abból gondolom,hogy összesen 10db géppuskája volt a szakasznak az pedig máshogy nem jöhet ki.

Lövész raj(a 3 raj teljesen megegyeztek ezért csak egyszer írom le):
Létszáma 10 fő** amelyből 1fő rajparancsnok altiszt(MP40),8fő legénységi állományú katona(1fő rajparancsnok helyettes Kar98k,1 fő harcjármű vezető Kar.98k,1harcjármű irányzó Kar98k,2 fő géppuska irányzó MG42,P38,2 fő lőszeres P38 és 2 fő lövész Kar98k,).Ezenkívül minden rajnak volt még 1db Panzershreckje és 1db géppisztolya a járműben amit a rajparancsnok parancsára a rajparancsnok helyettes használt.

Támogató szakasz:
A szakasz létszáma 56fő.1tiszt,11 altiszt és 44 legénységi állományú katona,Járműveik 1db Sd.Kfz.251/10, 2db Sd.Kfz.251/17, 2db Sd.Kfz.251/2, 2db Sd.Kfz.251/9 és 1db Kettenkrad.

Szakasztörzs:
11 főből állt amelyből 1 fő szakaszparancsnok tiszt(MP40),2 fő altiszt(Kar98k)az egyik altiszt felelt a tűzvezetésért a másik pedig a harcjármű sofőrje volt,
8 fő legénységi állományú katona(Kar98k),2fő Kettenkrad személyzet,4fő lőszeres,1 fő rádió kezelő,1 fő harcjármű irányzó.Járműveik 1db Kettenkrad és 1db Sd.Kfz.251/10 harcjármű.

Nehéz-géppuskás raj(2 egyforma volt így szorozni kell kettővel,mert csak az egyiket írom le):
2fő altiszt(MP40 rajparancsnok és rajparancsnok helyettes,mindketten egy-egy géppuskás tűzcsoportnak a parancsnokai is voltak egyben,1fő legénységi állományú katona harcjármű vezető(Kar98k),2 fő legénységi állományú katona géppuskairányzó(MG-42,P38),2fő legénységi állományú katona segédirányzó(P38),2 fő legénységi állományú katona lőszeres(Kar98k).Járműve 1db Sd.Kfz.251/17 harcjármű.

Aknavető részleg:
A részleg összesen 15 főből állt amelyből 3 fő altiszt,12 fő legénységi állományú katona.Járművük 2db Sd.Kfz.251/2 harcjármű.
1 fő részlegparancsnok altiszt(MP40).

Aknavető raj(két aknavető raj volt,de csak az egyiket írom le mert megegyezett a kettő emiatt szorozni kell):
A raj 7 főből állt amelyből 1 fő rajparancsnok altiszt(P38),1fő legénységi állományú katona harcjármű vezető(Kar98k),1fő 8 cm Gr.W. 34 irányzó(P38), 1fő híradó(Kar98k),3fő aknavető kezelő(2db Kar98k és 3db P38).

Tűztámogató raj:
A raj létszáma 8 fő amelyből 2 fő altiszt rajparancsnok és rajparancsnok helyettes(MP40), 6fő legénységi állományú katona, 2 fő harcjármű vezető(Kar98k), 2 fő harcjármű irányzó(MP40) és 2 fő töltőkezelő(MP40).Járművei 2db Sd.Kfz.251/9 harcjármű.

Szerelő raj:
A raj létszáma 7 fő amelyből 3 altiszt és 4 fő legénységi állományú katona.Fegyverzetük 8db Kar98k és1db P38.Járműveik 1db 2tonnás műhelykocsi,1db 3tonnás teherautó és 1db Sd.Kfz.7 műszakimentő/vontató.
Nem értek a logiszikához,főleg nem ha németül van emiatt ennél részletesebbenebb bele sem megyek.

Logisztikai szakasz:
Ez teljesen ugyan az mint az előző,nem értek hozzá de van itt szakácstól kezdve az ellátóig mindenki is.
A szaksz létszáma 12 fő amelyből 4 fő altiszt és 8 fő legénységi állományú katona.Fegyverzetük 1db MP40,1 db P38, 10db Kar98k.Járműveik 3db 3 tonnás teherautó és 1db Kübelwagen.

Szállító raj:
Ehez is hülye vagyok,bár ez egyszerű mint a faék mert a teljes létszáma 4 fő amiből 1 altsizt és 3 legénységi állományú katona.Fegyverzetük 4db Kar98k.Járművük 1db 3 tonnás teherautó.

 

[dudi]

A század összesen 22db valamilyen változatú Sd.Kfz.251 járművel rendelkezett amiből 5db 20mm-es gépágyúval, 2db 75mm-es rövidcsövű löveggel,2db 80mm-es aknavetővel(nagyon fontos,hogy az aknavetőt járműről szállás nélkü védett helyen is lehetett alkalmazni így képesek voltak a gyorsan változó harccal lépésttartani)és 1db 37mm-es gépágyúval volt felfegyverezve elsőfleges fegyverként.Ezeknek a járműveknek a fegyverzete adta a páncéltörő raj 2db és a páncélgránátos rajok összesen 9db Panzerschreck páncéltörő eszközeivel a század fő tűzerejét.Ezt egészítette ki a század 4db MG42 "nehéz-géppuskája" a támogató szakasz "nehéz-géppuskás" rajában, a lövészrajokban a deszant összesen 18 db MG42 géppuskája és a század harcoló részében mint elsődleges vagy másodlagos fedélzeti fegyverként alkalmazott összesen 22db MG42 géppuskája***(ez így összesen 44db MG42 géppuskát jelent).
Nagyon jól látszik,hogy emelett a tűzerő mellett a lövészek MP40 géppisztolyai és Kar98k puskái csak kiegészítő(de nagyon fontos kiegészítő szerepet) szerepet töltöttek be.Ezeket a századokat az állóvédelemben első vonalában a legritkábban alkalmaztá,legtöbbször a feladatuk védelemben az ellentámadás végrehajtása volt.Támadásban a helyük egyértelműen egy páncélozott harccsoport részeként a támadóék elején, közvetlenül az legelöl lévő harckocsik első vonala mögött volt.Támadásban a század alapértelmezetten járműről harcol(tehát a deszant nem csak ült a seggén,hanem a küzdőtérből gránátokat dobál és lő mindenre ami mozog**) és csak akkor szállt járműről a deszant amikor az ellenség ellenállását a járművek tűzereje nem képes leküzdeni.Összességében a páncélozott páncélgránátos századok elsősorban lovassági harcmodort alkalmaztak és ha minden kötél szakadt csak akkor hagyták el a járművet és harcoltak vegyes harcrendben gyalogosan a gépjárművek vonalában.Ez a harcmodor indokolta azt,hogy a század minden harcjárművánek képesnek kellett lennie a teljes fegyverzetét járműről szállás nélkül alkalmazni.Így akiben kérdésként merülne fel,hogy a század páncéltörő ereje miért merült ki pusztán kézi páncéltörő eszközökben és miért nem használtak vontatott páncéltörő ágyúkat(amiket majd látni fogunk az amerikaiaknál)arra az válasz az ez.A másik pedig az,hogy a vontatott páncéltörő ágyú nem támadó hanem védekező harcban alkalmazható fegyver,ezek a századok pedig egyértelműen támadó harcra alkotott alegységek voltak.Az egyértelműség kedvéért jegyezném meg,hogy a járműről harcolás nem jelentett kizárólag mozgás közbeni tűzvezetéstt!!!Tehát ezek a járművek is amennyiben a fő fegyverüket kellett használnuk azt nem menetből tették, hanem állóhelyből vagy elképesztően alacsony sebességű mozgásból!



*A bemutatásra kerülő páncélozott páncélgránátos század egyébként még brutálisabb mint a páncélozott páncélgránátos felderítő század.
**Pont emiatt a járműről harcolás miatt nagyonsok esetben nem 8fő hanem csak 6 fő volt a deszant mint ahogy már utaltam rá.Egész eyszerűen a küzdőtérben sokkal kényelmesebben elfért 6 ember mint 8.
***A század minden változatú Sd.Kfz.251 járműve rendelkezett fedélzeti elsődleges vagy másodlagos MG42 géppuskával és 1db MP40 géppisztoly is a jármű fegyverzetét alkotta.Kivéve az Sd.Kfz.251/10 ami MP40 géppisztollyal nem volt ellátva.
***A század 22 harcjárművéből 11db harcjárművön(a századtörzs 2 és a lövészrajok 9 harcjárművén)elsődleges fegyver volt az MG42 géppuska és 11db harcjárművön pedig másodlagos fegyver.

Valamikor délután jönnek az amerikaiak.Oroszok nem lesznek, mert náluk ismeretlen fogalom volt a gépesített lövész noha segélyként kaptak egy halom nyugati páncélozott harcjárművet,épp csak ők ezeket szinte kizárólag felderítő alegységekben vagy vezetési pontként alkalmazták.Felmerül a het a kérdés,hogy miért?Nagyon egyszerű: ezekben a járművekben volt rádió és nem ártott ha a felderítők meg a parancsnokok nem csak futárok útján tudtak kommunikálni egymással és a beosztott alegységekkel.

 

[dudi]

.

 

[dudi]

Elnézést az apró hibákért eléggé este van már.

A században páncéltörő raj volt ahogy vastagon is ki van emelve,a kifejtésben a szakasz a hibás.
Amit a páncélozott páncélgránátos szakasz szakasztörzsében írtam a "fantomgéppuskáról" azt felejtsétek el,útközben kis kutatómunkával kiderítettem,hogy nincs fantomgéppuska,csak figyelmetlenségből bennemaradt.

 

[molnibalage]

a helyzet az, hogy jó eséllyel nem is akarta volna.
akkoriban az USA külpolitikája illetve ahogy magukra tekintettek az nagyon más volt mint manapság.
Az USA-ból nézve akkoriban egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy a kommunista szovjetunió vagy a náci Németország-e a nagyobb fenyegetés. Ha Britannia elesik valszeg hagyták volna a francba, főleg, hogy a japókkal ígyis-úgyis lett volna dolguk

Már 1940-ben is támogatták a briteket. Csak a választók miatt ment az elszigetelődés duma.
R. nagyon is tudta, hogy az USA számára egy német hegemónia az nem jó.

molnibalage​

Azzal akarod bizonyítani, hogy nincs igazam, hogy a 30-as években tervezett tengeralattjárókat lekaszabolták?
A fenti számítás is a régebbi tengeralattjárókra vonatkozik. Azokra minden szar fel volt aggatva kavitált az egész hajótestük.

Dehogy kavitált az egész teszte. Honnan jön ez a blődség? A hajócsavarok kavitáltak mindig is.

A Type XXI-ben pont az volt a pláne , hogy a mai tengeralattjárókhoz hasonlóan minimális volt a külső szerelvények száma.
A hajócsavarok kavitációja meg ott is sebesség függő.

Itt látszik, hogy nem érted az áramlástani problémát. Ha áramvonalas hajótestet tervezel és leszedsz minden szirszart róla, ágyút, korlátot, akkor az ellenállás tényező csökken, tehát azonos P mellett a sebesség nagyobb lesz, De ez azt jelenti, hogy a hajócsavar kavitált adott sebesség felett. Olvasd már végig kérlek újra Hpasp anyagát, ez le van benne írva emlékeim szerint. A 60-as évekik senki nem foglalkozott ezzel, mert nem nagyon tudott és azt hitték nem fontos. Aztán kiderült, hogy nagyon is az.

Meg a bóját oda dobják ahol tengó van. Az egész óceánt pedig nem szórhatják tele.... Ha nem merül föl a tengó a légperiszkóp miatt akkor nincs radar kontaktus, ha nincs radarkontaktus akkor nincs hova menjen a repülőgép a bójával.

Az a légperiszkóp akkora volt, hogy a háború végi radarok már számottevő távolságból érzékelték.

De ha meg is hallják a tengót akkor se a P3 Orionhoz hasonló háromszögelésre gondoljál, nem volt érdemben számítógép akkoriban.
Gyakorlatilag tippre szórták a mélyvízi bombát.

Mondom, a tizenix csomóval száguldozó tengó az úgy kavitál, hogy beszarsz. Ezen felül te valami szokásos téveszme szintjén úgy gondolod, hogy ha a német megicsnálja azt, ami kb. Holdban levő fejlesztés, akkor a másik oldal ül a seggén és nem csinál semmit? Mert az összes ilyen a "németek győznek feltételezés" ezzel él...

E mellet érdemes azon elgondolkodni, hogy milyen hatékonyak lettek volna a konvojt kísérő rombolók egy olyan ellenséggel szemben amelyik nem jön fel a felszínre. A légperiszkóp miatt ugyanis gyorsabb volt a víz alatt , mint a konvoj amit követett.

És szerinted a fullon működő dízelmotor az csendes..?
Szerinted a snorkelt nem látja a radar?
Tiszta időben szerinted mekkora sodorvonala van a snorkelnek, amit lehet látni szabad szemmel is?
Szerintem a szövi technikai akkor megreked azon a szinten, ami 1943-ban volt?

 

[Avtomat]

molnibalage​

Azzal akarod bizonyítani, hogy nincs igazam, hogy a 30-as években tervezett tengeralattjárókat lekaszabolták?
A fenti számítás is a régebbi tengeralattjárókra vonatkozik. Azokra minden szar fel volt aggatva kavitált az egész hajótestük.
A Type XXI-ben pont az volt a pláne , hogy a mai tengeralattjárókhoz hasonlóan minimális volt a külső szerelvények száma.
A hajócsavarok kavitációja meg ott is sebesség függő.
Meg a bóját oda dobják ahol tengó van. Az egész óceánt pedig nem szórhatják tele.... Ha nem merül föl a tengó a légperiszkóp miatt akkor nincs radar kontaktus, ha nincs radarkontaktus akkor nincs hova menjen a repülőgép a bójával.
De ha meg is hallják a tengót akkor se a P3 Orionhoz hasonló háromszögelésre gondoljál, nem volt érdemben számítógép akkoriban.
Gyakorlatilag tippre szórták a mélyvízi bombát.

A németek a háború végéig nem tudták, hogy a szövetségesek feltörték az Enigmát, ezért vígan rádióztak a portyázó U-Bootok a BdU-val. A feltört helyzetjelentések, őrjárat terület váltások, de legfontosabban a rádiófigyelő állomások egyszerű háromszögelése alapján elég pontosan meg tudták határozni az U-Bootok helyzetét. Erre jönnek a nagy hatótávolságú tengerészeti bombázók, na meg a riasztott hunter-killer group-ok, illetve a konvojok irányváltoztatása.
Ja, meg mikor mondjuk 1944-ben konvojra támad egy tengó - Itt már játszik a kísérőhajókon az ASDIC, egyre fejlettebb hidrofonok, mélyvízi bombák, a Squid és Hedgehog, na meg az akusztikus, repülőgépről dobott torpedók mint a FIDO. Exponenciálisan csökken a túlélési esélyük.
Hatásosabb lett volna a Typ-XXI mint a VII vagy a IX? Valamivel igen. Számított volna? Nem.

 

[molnibalage]

A németek a háború végéig nem tudták, hogy a szövetségesek feltörték az Enigmát, ezért vígan rádióztak a portyázó U-Bootok a BdU-val. A feltört helyzetjelentések, őrjárat terület váltások, de legfontosabban a rádiófigyelő állomások egyszerű háromszögelése alapján elég pontosan meg tudták határozni az U-Bootok helyzetét. Erre jönnek a nagy hatótávolságú tengerészeti bombázók, na meg a riasztott hunter-killer group-ok, illetve a konvojok irányváltoztatása.
Ja, meg mikor mondjuk 1944-ben konvojra támad egy tengó - Itt már játszik a kísérőhajókon az ASDIC, egyre fejlettebb hidrofonok, mélyvízi bombák, a Squid és Hedgehog, na meg az akusztikus, repülőgépről dobott torpedók mint a FIDO. Exponenciálisan csökken a túlélési esélyük.
Hatásosabb lett volna a Typ-XXI mint a VII vagy a IX? Valamivel igen. Számított volna? Nem.

Ez is igen erős félreértelmezése a valóságnak. Mert ennyire közvetlenül nem használhatták fel az Enigma adatait, mert az tuti lebukás. A valóság az, hogy inkább a konvojok változtattak irányt és a tengók nem értették, hogy miért találnak meg egyre nehezebben konvojokat. De azért megtalálták őket. Bőven voltak vesztes konvoj csaták az Enigma feltörése után is.

 

[dudi]

Ez is igen erős félreértelmezése a valóságnak. Mert ennyire közvetlenül nem használhatták fel az Enigma adatait, mert az tuti lebukás. A valóság az, hogy inkább a konvojok változtattak irányt és a tengók nem értették, hogy miért találnak meg egyre nehezebben konvojokat. De azért megtalálták őket. Bőven voltak vesztes konvoj csaták az Enigma feltörése után is.

Tengeralattjárók esetében lehetett ilyen közvetlen módon alkalmazni.A megtámadott tengeralattjáró kis százalékban élte túl,így beszámolni sem tudott a történtekről,amikor megtámadták pedig kisebb gondja is bagyobb volt annál mintsem rádiózzon.A németek onnan tudták,hogy elvesztettek egy tengeralattjárót,hogy nem ért vissza a kikötőbe időre vagy nem jelentkezett sokáig.

 

[molnibalage]

Amúgy mindenkinek mutogatnám ezt a képet, aki szerint a "szövetséges bombázó offenzíva hatása elhanyagolható volt.

 

[Zeze]

A németek a háború végéig nem tudták, hogy a szövetségesek feltörték az Enigmát, ezért vígan rádióztak a portyázó U-Bootok a BdU-val. A feltört helyzetjelentések, őrjárat terület váltások, de legfontosabban a rádiófigyelő állomások egyszerű háromszögelése alapján elég pontosan meg tudták határozni az U-Bootok helyzetét. Erre jönnek a nagy hatótávolságú tengerészeti bombázók, na meg a riasztott hunter-killer group-ok, illetve a konvojok irányváltoztatása.
Ja, meg mikor mondjuk 1944-ben konvojra támad egy tengó - Itt már játszik a kísérőhajókon az ASDIC, egyre fejlettebb hidrofonok, mélyvízi bombák, a Squid és Hedgehog, na meg az akusztikus, repülőgépről dobott torpedók mint a FIDO. Exponenciálisan csökken a túlélési esélyük.
Hatásosabb lett volna a Typ-XXI mint a VII vagy a IX? Valamivel igen. Számított volna? Nem.

X ezer szövetséges plusz áldozatnak személyesen sokat számított volna , de a történelemre nem lett volna hatással érdemben hogy XXI vagy IX. A tengeralatjárok minden sikerük ellenére nem tudták volna megnyerni a II. vh.-t. Az USA termelésével rövidtávon se nagyon lehetett versenyezni...

 

[aquarell]

Azt hiszem, itt mâr párszor letârgyaltuk, hogy a nèmetek semilyen körülmenyek közt nem tudtâk volna megnyerni azt, amit ma 2.VH-nak nevezünk. Legfeljebb tovâbb tartott volna a konfliktus, de meg az sem biztos, mert volt még atombombâja az US-nek.
Persze müszaki dolgokról erdekes vitatkozni, de tényekkel azërt nem.

 

[molnibalage]

Azt hiszem, itt mâr párszor letârgyaltuk, hogy a nèmetek semilyen körülmenyek közt nem tudtâk volna megnyerni azt, amit ma 2.VH-nak nevezünk. Legfeljebb tovâbb tartott volna a konfliktus, de meg az sem biztos, mert volt még atombombâja az US-nek.
Persze müszaki dolgokról erdekes vitatkozni, de tényekkel azërt nem.

Ez a másik fele. Ha Németország sokáig pattog, akkor 1945 második felétől jött volt a 6 hetenként 1 nuki.

 

[aquarell]

Sok vita ezen a fórumon (is) redundáns. Ez a topik meg különöden.. Már lényegében letârgyalt dolgok ujra felmerülnek és ugyanazok a közismert rvek ujra elhangzanak. A németek 45 óta ujra és ujra megnyerik sokak szerint azt, amit elvestettek valójában. Különöden nâlunk magyaroknâl van egy bizonyos „ csodahit“ a nemet fegyverekben, katonákban. Persze ettöl meg hozzânk képest szuperhatalom voltak.
A szövetségesek meg részben azert értékelik túl a nemeteket, hogy kiemeljèk a saját szerepüket abban, hogy mgis l3gyöztèk öket.
Mindettöl függetlenül a háború részletei nagyon erdekesek minden szempontból és a mai napig merülnek fel eddig ismeretlen részletek. De a végeredmény ismert, azon nem változtat semmi.
Szerintem.

 

[aquarell]

Ez a másik fele. Ha Németország sokáig pattog, akkor 1945 második felétől jött volt a 6 hetenként 1 nuki.

Vagy ha Japân nuki nélkül is megadta volna magât, akkor Európâban probálták volna a nukit ki.
De most én is beleestem a „ mi lett volna, ha“ csapdâba.