A II. világháború (1939 - 1945)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

T

Törölt tag 4082

Guest
Valahol meg kell húzni a határt,mert ha nem tesszük akkor a hálószobádnál is kezdhetjük a hadsereg logisztikai láncát.Értem én,hogy nem a hadtápterület raktárai mellett lévő kertben terem a cucc.
Verdunnél számoltak úgy a németek,hogy nagyobb a német szaporulat mint a francia,szóval ha eleg sokáig csatázunk akkor előbb utóbb elfogynak a francia katonák.
Napóleon meg Austerlitz után mondta, hogy ezt a veszteséget egyetlen Párizsi éjszaka pótolja...
Ennek mi köze van ahhoz, hogy a hadtápot el kell juttatni a hadműveleti körzetbe.
Tehát a gyár udvarán álló tank/lőszer/meleg ruha/csillagromboló/AT-AT el kell hogy jusson a hadtáp körzetbe. Ez a szálítási lánc első eleme. Felőlem hívhatjuk kisnyuszinak is, és hadtápnak csak a hadtápkörzet, és a front közötti szállítást, de akkor is anlogisztikai lánc része a kisnyuszi, mert egyébként a gyárudvartól 100-200-1000-10 000 kmre lévő hadtápkörzet között nem történne szálítás...
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 787
75 834
113
Napóleon meg Austerlitz után mondta, hogy ezt a veszteséget egyetlen Párizsi éjszaka pótolja...
Ennek mi köze van ahhoz, hogy a hadtápot el kell juttatni a hadműveleti körzetbe.
Tehát a gyár udvarán álló tank/lőszer/meleg ruha/csillagromboló/AT-AT el kell hogy jusson a hadtáp körzetbe. Ez a szálítási lánc első eleme. Felőlem hívhatjuk kisnyuszinak is, és hadtápnak csak a hadtápkörzet, és a front közötti szállítást, de akkor is anlogisztikai lánc része a kisnyuszi, mert egyébként a gyárudvartól 100-200-1000-10 000 kmre lévő hadtápkörzet között nem történne szálítás...

Nem a gyár udvararól megy ha már nagyon belemegyünk hanem a hadsereg valamelyik otthoni központ raktárából.Amíg oda be nem kerül addig nem is a hadsereg tulajdona...
 
T

Törölt tag 4082

Guest
Nem a gyár udvararól megy ha már nagyon belemegyünk hanem a hadsereg valamelyik otthoni központ raktárából.Amíg oda be nem kerül addig nem is a hadsereg tulajdona...
De, a gyár udvaráról megy. Mert az egész logisztikai lánc a gyárral indul. Legalábbis egy II. VH szerű konfliktusban.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 787
75 834
113
De, a gyár udvaráról megy. Mert az egész logisztikai lánc a gyárral indul. Legalábbis egy II. VH szerű konfliktusban.

Miért nem a bányaból ahol a nyersanyagot kinyerik?

Pont erről beszéltem.Valmit ki kell nevezni kezdőpontnak ami ésszerű és a konkrét beszélgetésben releváns.A bánya vagy a gyár nem az.
 
T

Törölt tag 4082

Guest
Miért nem a bányaból ahol a nyersanyagot kinyerik?

Pont erről beszéltem.Valmit ki kell nevezni kezdőpontnak ami ésszerű és a konkrét beszélgetésben releváns.A bánya vagy a gyár nem az.
A határ a gyár udvara, mivel a hadianyag, és a felszerelés onnan indul. Teljesen lényegtelen lett volna a legyártott soktízezer szövetséges sherman meg t-34es, ha azokat nem juttaták volna ki a frontra, hanem elrozsdáltak volna a gyárudvaron. És igazából a német katonákat se vigasztalta volna, ha elmondják nekik, hogy havi 1000 tonna tüzérségi lőszert gyártunk, ha azok a gyár raktárában rohadtak volna el, és nem jutnak ki az ágyukhoz...
 
  • Tetszik
Reactions: Ooorky

Ooorky

Well-Known Member
2016. szeptember 1.
9 779
44 960
113
Miért nem a bányaból ahol a nyersanyagot kinyerik?

Pont erről beszéltem.Valmit ki kell nevezni kezdőpontnak ami ésszerű és a konkrét beszélgetésben releváns.A bánya vagy a gyár nem az.

Már hogyne lenne, mikor a gyár és a hadtáp között van a szűk keresztmetszet.
Német offenzívákhoz a többi hadseregcsoport ellátmányát kellett átcsoportosítani, sokszor már az is gondot okozott, hogy új csapatok vagy a fronton levők ellátmánya a fontosabb.
Sztálingrád alatt a szövetséges csapatok helyzete még rosszabb volt, magyarok és olaszok 7 és 4 kocsinyi ellátmányt kaptak naponta.
Ez nálunk ~150 tonnát jelentett 200.000 embernek!
Olyan meg nincs, hogy csendes a front, nem kell ellátmány, mert szórványos lövöldözések, sérülések előfordulnak, elromlik a technika, enni is kell valamit.

Szovjetek ugyanezzel a problémával küzdöttek '44 után, nem tudták az egész frontot egységesen ellátni.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and aquarell

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 780
30 560
113
Ilyen alapon a bánya is az...
Tulajdonképpen az.
Amiről Te beszélsz,az a hadműveleti hadtápbázis.Ez az átkarolások klasszikus célpontja.Meg az áttöréseké.Enélkül a hadműveleti csapatok képtelenek működni.
De csak része a logisztikai láncnak,nem a kiinduló pontja.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 787
75 834
113
Tulajdonképpen az.
Amiről Te beszélsz,az a hadműveleti hadtápbázis.Ez az átkarolások klasszikus célpontja.Meg az áttöréseké.Enélkül a hadműveleti csapatok képtelenek működni.
De csak része a logisztikai láncnak,nem a kiinduló pontja.

A konkrét harc logisztikai ellátasa innen történik, nem máshonnan.Ez az igazi macera nem pedig a hadműveleti szünetekben feltölteni őket.Ott ugyanis meglehetős nyugalom van,erre lehet közel100%-ban koncentrálni (persze a nincsből nehéz feltölteni) míg a hadtápkörletből hadműveleti időben eljuttatni mindenkinek ami kell az a nagy feladat.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 780
30 560
113
A konkrét harc logisztikai ellátasa innen történik, nem máshonnan.Ez az igazi macera nem pedig a hadműveleti szünetekben feltölteni őket.Ott ugyanis meglehetős nyugalom van,erre lehet közel100%-ban koncentrálni (persze a nincsből nehéz feltölteni) míg a hadtápkörletből hadműveleti időben eljuttatni mindenkinek ami kell az a nagy feladat.
Már ha nyugalom van.....
És attol még a hadműveleti hadtápbázis csak része az ellátási láncnak,nem kiindulópontja.
 

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
15 504
54 452
113
Németek a határaiktól kb. 500km-re tudtak huzamosabb ideig erőt projektálni, egy elhúzódó Francia hadjárat alatt erre rájöttek volna, de így a szovjet hadjárat ősze hozta el a pofont.
Másrészt '41 tavaszán az országban található összes nehéz szállítójárművet lefoglalták a civil lakosságtól (ezzel ideiglenes 19000-ről 60000 tonnára növelve a szállítókapacitást).
Szerintem sokat elmond, hogy a támadás időpontjára a vasútépítő brigádok annyi anyaggal voltak ellátva ami elég volt, hogy az ellátóközpontot előrevigyék a határtól 400km-re levő Minszkig, ahonnan utána ellátják a csapatokat az onnan 400km-re levő Szmolenszkig, ahol megvívják a mindent eldöntő csatát a szovjetekkel. Első része összejött, a második nem.



Nem szürke dolog, jól dokumentált mindkét oldalról.
A német oldalról '41-ben a fő szűk keresztmetszet Lengyelország volt.
A szovjet-német határon 4db egyvágányú pálya vezetett keresztül, "szerencsére" a szovjetek még nem álltak neki átalakítani szovjet szabványra, mivel az 1940-41-ben németeknek szállított nyersanyagok miatt folyamatosan üzemeltek. Ezt 300.000 tonna acél "feláldozásával" kibővítették, de addigra már más problémáik voltak.
Másik szűk keresztmetszet a civil vasutasok voltak, szabadságolással, családosoknak otthon töltött karácsonnyal stb. '41 telén konkrétan egy teljes hétig nem ment az ellátmány az utóbbi miatt.
A Reichsbahn csak az eredeti német határig szállított, ott átadta egy külsős cégnek, akik úgy oldották meg ahogy tudták.
Meg a helyi lakosságot is el kellett látni élelemmel, téli tüzelővel, stb. ha nem akarták, hogy lázadozzanak.
Ehhez kevés mozdonyuk volt, nem voltak térképeik, állomásrajzaik, időtábláik, cserébe az ő személyzetük már katonának minősült.

Másik csapás az szovjet határ átlépése után jött. Baltikumnál nagy problémáik nem voltak, mivel Königsberg-től szinte Szentpétervárig normál nyomtáv húzódott, de mindenhol máshol a szovjet szabvány szerint épült a vasút.
Az egy teljesen más világ volt.
Sokkal nagyobb távolságok, mint errefelé, sokkal nagyobb vonatokkal.
De a szovjet mozdony nem csak szimplán nagyobb volt, hanem a donyecki szénre kialakított kazánja kisebb volt a lignites németnél, sokkal nagyobb bojlerrel.
Innentől kezdve nem volt elég arrébb rakni pár centivel a síneket, állomások tucatjait kellett a semmiből felhúzni, azok ellátásáról vízzel és tüzelőanyaggal gondoskodni, személyzetet biztosítani, mivel a német mozdony egy feltöltéssel nem bírta megtenni az utat két töltőállomás között.
Az se segített, hogy előbb a Wermacht, később a megszállt szovjet területeket irányító minisztérium alá helyezték a külföldi vasúti szállítást akik kb. annyira értettek hozzá, mint a pl. Mészáros Úr.
Már a háború korai szakaszában gondot okozott, hogy a vasútépítő brigádok tartsák a lépést a csapatokkal, ez rendkívül rossz állapotú vasútvonalakat eredményezett, a szovjet partizánok pedig tettek róla, hogy a helyzet még rosszabb legyen.
Meg nem volt idő/energia fűtőházak javítására/építésére ezért a '41-es orosz tél leamortizálta a kint lévő német mozdonyállomány 70%-át.

Összességében a hadsereg által igényelt ellátmány mindössze fele lépte át a korábbi lengyel-szovjet határt '41-'43 között, a fronthoz közeledve pedig folyamatosan erodálódott a gyenge minőségű pálya miatt, Sztálingrád ostrománál ráadásul pl. 7 hidat kellett megjavítaniuk, addig az ellátmányt 600km-ről kellett a városba juttatni közúton, ezért pl. a 6. hadsereg, hogy megmentse a lovait, azokat hátraküldte télre mélyen a frontvonal mögé, ezzel effektíve immobilizálva magát.

Egyelőre ennyi, mert elfáradtam :)

Köszi. Mert ez volt a valóság, akârmit is mondanak a fotelstratégák. Utâna is lehet olvasni....
 
  • Tetszik
Reactions: szzsolt81

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 085
15 027
113
Új könyv a II. világháborús témában: Ifj. Sarkady Sándor: Oroszlán a Pumák között (Kard és penna kiadó), Vitéz Molnár Lászlóról, egyik legtöbb légigyőzelmes pilóta-ászunkról szól a könyv. Csak a kiadó honlapján rendelhető, lehet hogy magánkiadás és nincs belőle túl sok. Van olyan ismerősöm aki már megkapta, és szerinte érdemes rá beruházni.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 708
4 262
113

A lövő tányérakna gyalogsági célok elleni alkalmazása
A lövő tányérakna (rövidítve: lőtak) Misnay József hadiműszaki törzskari alezredes, okleveles mérnök, a Magyar Haditechnikai Intézetben munkatársának fejlesztése volt. Ez az eszköz nem csak a páncélozott harcjárművek lánctalpa ellen volt hatásos. Az irányított töltetben lévő fémtányér elműködés után nagy kezdősebességű lövedékké alakult át, és akár a páncélosok oldal- vagy homlokpáncélzatát is átüthette. Általában utak, szűkebb átjárok közelében álló fákra, sziklákra vagy akár házfalakra telepítették. Ha a kifeszített huzalt a mozgó cél elhúzta, a lövő tányérakna működésbe lépett. E rendkívül korszerű, magyar gyártmányú műszaki záró harcanyaghoz hasonló eszközt csak az 1960-as években kezdtek gyártani Nyugat-Európában.
A csatolt illusztráción a lőtak T-34/85 harckocsi homlokpáncélzatán látható, amelyet Budapest ostromában legalább egy alkalommal így robbantottak fel. (Hatala András grafikája)
1945. március 20-án a 202. honvéd munkásdandár parancsnoka, vitéz Kassay-Farkas László altábornagy a győri hídfő kiépítésében érintett más tisztekkel együtt bemutató gyakorlaton vett részt a győri Vagon- és Gépgyárban. Itt a lövő tányérakna páncélosok és gyalogság elleni alkalmazását mutatták be éles aknák elműködtetésével. Ahogy arról a dandár hadinaplója beszámolt:
„Először Muzsai [András] alezredes az Országos Erődítési Parancsnokságtól ismertette a lőtak szerkezetét és alkalmazását, azután egyet kilőttek kb. 6 m távolságra, felállított páncéllemez nyalábra. A lőtak a kilövés pillanatában három részre szakadt ugyan, az egyik nagyobb repesz mégis 7 db 10 mm vastag lemezt lyukasztott át. Bemutatást nyert a lőtak alkalmazása gyalogság ellen is, az eléje helyezett kavicshalommal. A lőtak acélmagja kis repeszdarabokra szakadt, az előtte lévő nagy kavicstömeget is nagy távolságra vetette nagy erővel. Kívánatosnak látszik azonban a kavicsot a lőtak elé kőszekrénybe helyezni, hogy így a szórás jobban legyen irányítható.”
A szovjet csapatok március 28-án, egyetlen nap alatt elfoglalták a győri hídfőt. A lövő tányéraknák gyalogság elleni éles alkalmazásáról eddig hitelt érdemlő adatot nem találtam.
Üdvözlettel:
Számvéber Norbert
 

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 034
24 592
113
Klim Vorosilov 305mm-es hajóágyús tornyok a 981. parti ütegben Vlagyivosztoknál
bashennaya-batareya-981.jpg