1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

A második világháború magyar vonatkozású katonai eseményei

Diskurzus a(z) 'Magyar hadtörténelem' témában - Terminator által indítva @ 2013. szeptember 7..

  1. honved

    honved Well-Known Member


    Szerintem kicsit félreértetted. Nem hinném hogy a Honvédségnek kellenek lovas egységek. Viszont, ha lenne Határőrség, ki merem jelenteni, hogy lovas járőrök jobbak, mint bámilyen technika bizonyos terepszakaszokon. Gondolok itt az ország délnyugati határszakaszára, vagy épp, az Északi középhegység Szlovákiával közös szakaszára. Van olyan terep, ami technikával járhatatlan. Gyalog megy csak, vagy lovakkal. Az általad betett képeken olyan technika látható, ami szerintem nem megy el minden olyan terepen, ahol a ló még igen. Hangsúlyoznám mégegyszer, kizárólag határőrizeti feladatokra gondolok most. Nem katonai felhasználásra a lovak esetében. Chile a mai napig tart hadrendben egyébként lovas alegységeket, pontosan az Andok adta terep miatt. A chilei haderő meg Dél Amerika egyik legjobb hadserege egyébként.
     
    csibeszke, borisz and Celebra like this.
  2. honved

    honved Well-Known Member


    Chile



    Bundeswehr 230. felderítő zlj.

     
  3. borisz

    borisz Well-Known Member

    Így van. Kizárólag mint "szőrmotor". Gyakorlatilag egy egyszemélyes lépegető, csak gyorsabb, meg él. Vannak olyan terepszakaszok, amik járművel járhatatlanok. esetleg valami jobb crossmotorral, de ha mégsem, akkor tolhatod.
    Csak azt kell eldönteni, hogy a határőrség, ha lenne, akkor hova tartozna? BM vagy HM? Alárendelve a Rendőrségnek vagy a Honvédségnek, vagy külön áll, mint mondjuk a Katasztrófavédelem? Mind a négy lehetőségnek megvan a maga előnye és hátránya is.
    Akárhogy is, a legnagyobb előnye a készenlétis és a hőr. lovasainak nyilvános versenyei és bemutatói lennének a közös + pont. :hadonaszos:o_O
     
  4. Shed

    Shed Well-Known Member

    Semmi értelme a lónak. Eleve a lóápolási és kiképzési idő miatt keveset lehet a lovasokat bevetni. 8 órás munkarendben a kutyákat alapul véve 2 óra ápolási és etetési idő jár. Éjszaka nem bevethetőek, télen ki fog 5 órát lovon lenni, hogy átfújja a szél? Lovasokból állandó hiány lenne stb. Az hogy párban két lovas meg ló max 6 orát bohóckodjon drága és nem effektiv. Rendőri felhasználás sem célszerű, mert lovasrohamot úgysem engednek. Ez a múlt, el kell engedni. Egy lovas alosztály emberi és pénzbeli költségén hasznosabb alakulatokat lehet felállitani.Határon meg felraknak egy 50 m magas tornyot kamerákkal, mint délen és egy ember belát hatalmas területet.
     
    papi, fishbed, antigonosz and 2 others like this.
  5. Schurrer

    Schurrer Well-Known Member

    De a Lovas polgárőrség pont a határvédelmben segít jelenleg és egyre több pénz jut nekik. Most akkor minek a honvédségnek lovas alakulat, annyira azért nem fontos. A határvédelem is álljon modern és ütőképes eszközökből. Szerintem.
     
  6. honved

    honved Well-Known Member

    Az átkosban a nyugati határon ott volt a műszaki zár, a vasfüggöny. Ezek mellet ott volt a "mafi", magas figyelő, nevű őrtoronyrendszer. Ami egymástól emberi látótávolságra elhelyezett magas őrtornyokat jelentett. A botlódrótos jelzőrendszer, aminek ha nekiment egy vad, már arra riadó volt a legközelebbi őrsön. Ezek mellett mentek a határon a gyalogos, kutyás, lovas, járőrök. Civil ruhás határőrök minden tömegközlekedési eszközön, akik le is kapták az idegent egyből. Na így, hermetikusan zárt volt szinte a nyugati határ. Aki nem itt él, vagy élt, elképzelni sem tudja. Minden faluban őrs, szakasz, vagy század erővel. stb. Van ám őrület rendesen, ott ahol komolyan lezárnak egy határt. Hát felénk évtizedekig le volt. Érdeems gondolkodni a határ őrizeten, lovas alegységgel, ha olyan a terep, ma is.
     
    csibeszke likes this.
  7. Schurrer

    Schurrer Well-Known Member

    Osztrákoknál is dobogtak a lovak?
     
  8. Shed

    Shed Well-Known Member

    Ma dèlen ez ugy megy, hogy ott a torony, televerve hökamerâval, ami magasan van és az akâr Pesten üldögélö diszpécser joystickkel forgatja a tüéles, zoomolható, 360 fokban forgatható kameràt, amivel bokron, fàn keresztül belàt -a torony fellàllitâsi helyétöl függöen - akàr 5 km àtméröjü körben mindent. 1 torony, 1 ember, szevasz 0-24ben 365 napon. Az örség meg kimegy a behatolóért a kameràs àltal megadott pozicióra. Persze, kell ember a hatàrt örizni, de az èlöerö az szük keresztmetszet, meg ki a fene akarna ma lovas hatàrör lenni? Csak egy 20 km hatàrszakaszhoz kellene 4 pàr lovas, az 8 fö. Ha napfelkeltètöl napnyugtàig kell a létszàm, akkor az két vàltàs naponta 2*6 óràban. Ez 16 fö.Heti 40 oràs munkahéttel, pihenönapokkal kell legalàbb 30 fö, hogy mindig ki tudjàk adni. Ez 30 ember+istàlló mester, àllatorvos, meg legalàbb 32-35 ló. Tovàbbà telephely a lovaknak, legalàbb 6 teherautó a lôszàllitàshoz. Mindez 20 km hatàrszakasz nappali jàrörözèséhez. Egy pàros tehàt egy 5km*1km nagysàgu területet kezelne. Ez hol éri meg ma? De ha 10 kmt kap egy pàr, akkor is csak 40 kmt fog le ez az alosztàly. Csak délre kéne 5 ilyen alosztàly. Hol, ki, mennyirt csinàlnà ezt a munkàt?Honnan lenne ra pénz, àllomàny? Sokszor nem szàmoljâtok a feltételeit az elképzeléseiteknek. Hatàrörség soràllomànnyal mûkôdött, ember mindig volt, de hökamera, meg technikai hàttér, mint ma, meg nem. Meg egy ilyen alosztàly nem mozgatható. Ha Szeged alatt csinàlsz egyet, az àllomàny ott vesz lakàst, felesége ott dolgozik, gyereke ott jàr iskolàba. Nem fognak menni màsik hatàrszakaszra dolgozni, inkàbb leszerelnek. Nàlunk ezeknek az idöknek màr vège, hogy ilyen lovas szàzadok legyenek.
     
  9. antigonosz

    antigonosz Well-Known Member

    Az alsót felejtsd el,az semmire se való. A motor még ok, az sok meredek ösvényen elmegy, gyalogoshoz képest gyorsan, és nem fárad a járőr. Benzin szempontjából ezeket jobban kiadták mint a Nívát, folyton spórolni kellett éveken át, általában kilométer stop volt 25->12, aztán mikor ez se volt elég akkor gép stop,és gyalogos szoli. Jó volt a ló, de macerás volt, a motorral nem volt annyi nyűg csak felültél rá meg leraktad. Igaz a Hondák csak limitált számban később jöttek, sokáig Simson volt a dedikált járőrmotor. Meg volt bicikli is, de ezekkel meg a szimókkal a csop vezek jártak haza kajálni meg munkába általában nálunk.
    Nekik akkor nem volt az érdek, VW bogaraik voltak, kimentek a disszidáltakat összeszedni és annyi. Mikor a magyar S100 megszűnt (a sógorok megnézték, számoltak hogy fenntartanák-e mivel nekünk nem volt pénzünk rá,de ők is sokallták) és megszűnt a sorállomány, akkor vezényelték le a határszélre a sorkatonáikat. Vezényelve vannak, nem állandóan meg dedikáltan ide sorozva ha jól tudom manapság is.
    Nézzétek, ha a Kárpátok ide volna azt mondom ok, kellene a lovas járőr. A valóság az manapság az hogy hol is van aránylag járhatatlan terület? Kőszegi hegység: na oda nagyon nem kéne felengedni semmi migránst mert úgyse találod meg, akinek esze van a hegyre felvezető utaknál megfogatja. Mocsaras, árteres részek pl Dráva + Tisza egyes területei, szintén az oda ki-be vezető utak zárásával,területek körülzárásával fogható, nem olyan irdatlan nagy területek ezek. Marad még az Északi-Középhegység Berzence meg attól keletre ami van. Az meg Szlovák határ, viszonylag nyugodt már évtizedek óta, nem fő csapásirány.
    Jártam meg háztető meredekségű hegyoldalakat (hogy száradna le a keze amelyik kiírt oda járőrbe) lehet a ló felment volna,jó lett volna mert nem fáradok el, de nekem az összes faág a pofámba vert volna. Kalapos kőnél viszont jártam Nivával, igaz nyáron.
     
    Schurrer and honved like this.
  10. Terminator

    Terminator Well-Known Member

    [​IMG] [​IMG]

    "Az első illusztráción a második világháborús, bázisaikra visszatért amerikai repülőgépeket ért német légvédelmi találatok statisztikai megoszlása látható. A jenki hadvezetés ugyanis megbízta a Center for Naval Analyses (CNA) nevű, főként matematikusokból álló kutatócsoportot, hogy vizsgálják meg a sérülten visszatért bombázókat és tegyenek javaslatot, hogy mely részeket kell páncélzattal megerősíteni a veszteségek csökkentése érdekében.

    Több száz, bevetésről hazatért B-29 Superfortress (jav: B–17 Flying Fortress) tanulmányozása után a kutatók megrajzolták ezt az ábrát, majd első körben azt javasolták a tábornokoknak, hogy azokat a részeket erősítsék meg, ahol a találatok a legsűrűbbek. Ez első megközelítésben logikusnak is tűnt.

    Aztán jelentkezett egy Wald Ábrahám nevű, kolozsvári születésű matematikus, aki akkor már az USA-ban tanított a Columbia Egyetemen (családja jelentős részét akkor már elhurcolták koncentrációs táborokba). Wald felhívta a katonai illetékesek figyelmét, hogy a CNA téved: a repülőgépeknek pont azokat a részeit kell megerősíteni, amelyek az ábrán NEM kaptak találatot (második illusztráció a kék körökkel). A kolozsvári tudós zseniális magyarázata szerint egy repülőgép statisztikailag a teljes felületén kap találatot, de azok a gépek, amelyeket megvizsgáltak, sikeresen visszatértek, míg azok, amelyek lezuhantak, a többi, látszólag sértetlen részeken kapták a német légvédelem találatait, s ezek nyomai a hazatért gépeken értelemszerűen nem láthatóak. Vagyis a legsérülékenyebb, legveszélyeztetettebb részek pont azok, ahol a megvizsgált gépeken nincs (vagy nagyon kevés) lövésnyom látható.

    Wald javaslata számos amerikai gépet és ezek személyzetét mentette meg a háború hátralevő részében.

    Az eredeti téves következtetést és az ehhez kapcsolódó érvelési hibát a pszichológia úgy nevezi, hogy túlélési torzítás (angolul: survivor bias) és azt jelenti, hogy hiányos alapinformációkra támaszkodva gyakran csak a sikeres példákra fókuszálunk, a kudarcokra nem, s ebből téves (olykor végzetes) következtetéseket vonunk le.

    Mindannyian elkövettük már ezt a hibát, csak talán nem tudtuk, hogy ilyen szép neve van."

    (Tiborublog)
     
  11. honved

    honved Well-Known Member

    Nem, azoknál semmi nem volt, mivel mi lezártuk a határt. nekik is a saját rendszerünkkel. :)
     
    Schurrer likes this.
  12. honved

    honved Well-Known Member

    Igen, ez is igaz.
     
  13. yangwenli

    yangwenli Well-Known Member

    Egy ismerosunk lanya csak azert ment el rendornek, hogy lovasrendor lehessen -> mert mindene a lovak, lovaglas stb.
     
  14. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Hát, akkor sanszosan csalódni fog. Meg ez alapján hivatást választani minimum furcsa.

    Mondjuk dobtam a hátasokat a kommentfolyam végigolvasása közben, hogy kivételekből hova extrapolálnak, hogy mire jó egy ló ma a harctéren és mire nem főleg úgy, hogy határőrizettől kezdve mindennel jól össze lett mosva. Fogalmazzunk úgy, hogy a Vörös Hadsereg is az amerikai teherautóknak örült és nem a lovasság volt a mozgékonyság alapja. A németek is kényszerből használták a lovakat vontatásra, nem örömből és a háború közepén is már a jó ló hiánycikk volt...

    Nem véletlenül van az, hogy a lópopuláció bezuhant és mára luxusnak minősül a lótartás és ritkán vagy munka célra tartva. Mert egész egyszerűen drága gazdaságilag. Ahol különleges képességeik miatt használhatóak ott a költség nem számít, bár a lovasrendőrség is visszaszorult több helyen, mert a ló maradékának eltávolítása nem volt megoldott és a történelmi belvárosok turistáskodása közben hiába lehetne mondani, hogy autentikus az erős lócitrom és lóhúgy szag nem tesz jót...
     
  15. yangwenli

    yangwenli Well-Known Member

    Legrosszabb esetben majd otthagyja. Nem tudom most epp milyen elethelyzetben van, majd rakerdezek mert en is kivancsi lettem :)

    Egyebbkent anno valaki itt linkelt egy cikket a Delafrikai hadsereg lovas egysegeirol, ilyen beszamolo jellegu irasokat.
    De nem emlekszem mar, hogy ezek a kozelmultrol vagy regmultrol irtak.

    Szerintem ez igen kornyezetspecifikus. Ahol nem szakadt meg a hagyomanya ennek, ott ertelem szeruen egyszerubben marad fenn. + Nem volt olyan kep, hogy Afganisztanban csacsihaton vittek az amik loszert,vagy utanpotlast a hegyekben? Nem emiatt fejlesztettek ki azt a 4-labu robotot, amit "rugdosnak videokon es nem dol el", hogy ezeket az allatokat helyettesitse?
     
  16. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Afganisztánban a '80-as években szóba sem jöhetett sok helyen a járműves szállítás, mert a mudzsehddin logisztika és a műveleti terület ezt eleve nem tette lehetővé. Az utakat és a nagyvárosok környékét a szovjetek uralták, azokon mozogni nemigen lehetett tudtommal. Ellenben a levegőből helyi terméket mozgató öszvér és egy lőszert cipelő öszvér elég hasonló. Minden öszvér mellé meg nem lehet szovjet katonát állítani...
    Egyszerűen az öszvérek életben tartását és azokkal mozgatást meg tudták oldani azon speciális körülmények között. De egy NATO vs Vsz esetén vagy csak II. vh körülményeknél Európában a teherautó volt a bajnok. Már aki tudott eleget gyártani és megtankolni azokat. A németeknek egyik sem ment egy idő után. Ennyi a történet dióhéjban.

    Az, hogy határőrizetnél speciális helyeken korlátozottan néha van a lovak és más állatnak előnye az vonalvastagságnyi dolog. Mondhatni kuriózum. Olyan, mint a tisztek vívási képessége a XX. században. Whatever... Mégis, erre ment el sok idő, mert a XX. század eleji olimpiai bajnokok jellemzően katonatisztek voltak. Ez azért az én szememben mutat valamit a kiképzés problémáiról is, mert talán más katonatudományok tanulmányozása célravezetőbb, mint az, hogy tudjon vívni is egy tiszt...
     
    blitzkrieg, alfa74 and fishbed like this.
  17. dudi

    dudi Well-Known Member

    A 20. század elején még az egyik legfontosabb tulajdonsága egy tisztnek az volt,hogy úri ember legyen.Enélkül nem lehettél tiszt viszont ezzel de katonai inkompetenciával bármeddig elérhettél.
     
    blitzkrieg, alfa74, fishbed and 2 others like this.
  18. dudi

    dudi Well-Known Member

    Az 1. vh. után egy angol főtiszt azt mondta,hogy hála Istennek,hogy vége végre visszatérhetünkbaz igazi katonasághoz.
     
    fishbed and molnibalage like this.
  19. Celebra

    Celebra Well-Known Member

    Kb.Nincs értelme a teljes határra lovasjárőrt küldeni.Max olyan helyekre,ahol más nem megy el,csak a gyalogos és a ló.Nemsok olyan szakasz lehet ma a magyar határon.Legalábbis olyan összefüggő terület,ami igényelne ilyet.2hektáros csalithoz felesleges.Talán a Dráva ártéri szakasznál esetleg.Északi és nyugati határszakasz meg momentán nem releváns.
     
  20. Celebra

    Celebra Well-Known Member

    Már az elején sem ment nekik.Valójában a II.vh-ban a német sereg 3/4-e gyalogolt,és lovastrén vitte a hadtápot,ló húzta a tüzérséget,elejétől fogva
     
    blitzkrieg likes this.

Ezen oldal megosztása