1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

Diskurzus a(z) 'Magyar vonatkozású hírek, elemzések' témában - desertfox által indítva @ 2013. január 21..

  1. Pista a hegyről

    Pista a hegyről Active Member

    Airsofthoz annyit hogy emlékszem 40 méteres célt úgy tudtam csak enyhe szélben eltalálni ha kb 2 méterre mellé céloztam, le a fűbe, de mivel látod a lövedéket így ez persze nem olyan para a valóságban. Emlékszem pár éve az egyik honvéd újságban volt cikk róla hogy valamelyik alakulatnál elkezdtek használni airsoftokat kiképzésre, hátha tud valaki erről bővebben, épületharchoz még jó is lehet első körben. Mondjuk a cikkbe szerepelt az is hogy x meg xy ... a misszióba is az airsoft mellénybe ment és milyen jól bevált :D (az lemaradt, hogy mivel más nem volt)
     
  2. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Szerintem abban maradhatunk, hogy aki jelen van, és jelenleg is állományban van, az nem volt sorkatona.
    Előrevetíteném, hogy nekem sem a 22-essel volt az alapkiképzésem (a laktanya melletti sportlőtéren viszont annyit lövöldözhettünk, amennyit akartunk), de azt hiszem értem, azt is, hogy miért volt a maga idején jelentősége.
    Annak idején a soreszoknak nem volt választása, és nagy ritkán, de előfordult, hogy bekattant 1-2 Tódi amint komolyabb csúzlit kapott a kezébe.
    (Tudtommal régebben volt is olyan szabályzat, hogy éleslövészeten a lövészet vezetőjénél is volt éles lőfegyver. Ma ezt nem tudom, hogy hogyan van...)
    A Néphadseregben azért nem annyira voltak elragadtatva a dologtól, hogy éles fegyvert (karabélyt) adjanak a sorállományúak kezébe.
    Nem volt ez máshogy már a Honvédségi sorkatonaság vége felé sem. A röhejes 9 lőszer (3 egyes lövés, és 2 rövid sorozat) is szerintem ennek az eredménye.
    Így hát kézenfekvő volt, egy 22-est elsőnek a "paraszt" kezébe adni, azzal viszonylag nehéz halálos lövést összehozni. Aki azzal tudott viselkedni, az rendben volt, aki meg nem, az megnézhette magát....
     
  3. papi

    papi Well-Known Member

    Akkor gondolom azt is tudod, hogy az amerikai hadsereg rendszeresíteni szeretett volna, az igazi fegyverhez működésében is hasonló airsoft fegyvert. A dolog azon bukott el, hogy irreálisan drága lett a cucc. Bizonyos helyeken azért nem is tartják kiképzésre viccnek ezeket a játékokat.
    https://www.evike.com/products/62228/
     
  4. krisss

    krisss Well-Known Member

    Helyette van a simunition.
     
    silurusglanis and hunter85 like this.
  5. hunter85

    hunter85 Well-Known Member

    Helyette van a simunition.

    Megelőztél :)
     
  6. dudi

    dudi Well-Known Member

    Szóval te képzettebb tartalékost akarsz mint a szerződéses/hivatásos állomány?
     
  7. papi

    papi Well-Known Member

    Nem teljesen helyette, de mondjuk igen. Na azzal a szarral remélem soha nem találnak el.
     
  8. dudi

    dudi Well-Known Member

    Nem fáj az annyira...
     
  9. krisss

    krisss Well-Known Member

    Pedig egy élmény :D
     
  10. antigonosz

    antigonosz Well-Known Member

    Hiba, mert így bárki hal meg, megy el wc-re, táppénzre gyakorlatilag kiesik az egész löveg. Gondolj csak bele, ott csücsültök Moszkva kapujában a sokadik körgyűrűn belül a -25 fokban, kéne a tűztámogatás, neked, aztán benyögik hogy á, most nem, majd 2 hét múlva ha a Jóskának elmúlt a láza. :D Ehh... hagyjuk.
     
    zeal and ravenlord like this.
  11. krisss

    krisss Well-Known Member

    Amúgy az öregebb szakszik szintén ki vannak képezve rá.
     
  12. Celebra

    Celebra Well-Known Member

    Voltam beosztva lövészetfelügyeletre,nem volt nálunk csőretöltött fegyver,sőt,semmilyen.Nem a bekattanástol féltünk,hanem simán a hülyeségtöl.A vagánykodással meg a fegyvertől való félelemmel volt a baj.Főleg az utóbbival.3x osztottak be lövészetfelügyelőnek,1x kellet beavatkoznom.A félelem volt a baj.Nem kellet ráugrani,reagált a parancsra.Persze rögtön mellette voltam,készen rá,de nem kellet.Késöbb egész jó löeredményt ért el a srác.Csak meg kellet nyugodnija.Lövészklubban már inkább a vagánykodás,meg a kivagyisággal volt a baj
     
  13. ijasz

    ijasz Well-Known Member

    Pár dolog a kiképzéshez: Már elég jól kitalálták, nem kell újat írni.

    A sima lövegkezelőknél is úgy működik, hogy mindenkinek ismerni kell mások beosztását is, plusz az egyel magasabb beosztás tevékenységeit is. A lőszereseknek, töltet és gyújtóállítóknak mindent az alkalmazott lőszerekről, tárolás és karbantartás szabályairól, csoportosításukról, a löveg harchoz és harctól tételének minden fogását stb. Nem kell szuperintelligensnek lenni ez igaz. A zárkezelőnek nincs nagy dolga, viszont neki gyorsan szét kell tudnia szedni és összerakni, elhárítani a kisebb akadályokat, de azon túl ő lenne az első aki az irányzót helyettesítené. Az irányzónak már komoly tudása van, hiszen a löveg tájolása, alapirányra állása, a többi löveggel való párhuzamosítása már követel némi matek tudást és precizitást. Sok múlik rajta és ő a lövegparancsnok közvetlen helyettese. A löveg pk-nak minden eddigit, plusz az ütegelsőtiszti (ami egyébként tiszthelyettesi beo szokott lenni régebben) feladatokat. Vagyis, ha kell, a tűzszakaszok összes feladata, ami a tüzelőállásban történik, bele értve a TÁS önbemérését is, a tájolóműszerek alkalmazását. Afféle geodéziai munkához hasonló (irányszögek, távolságok mérése, az egyszerű geodéziai feladatokkal meg kell bírkóznia, a koordinátarendszerek ismerete, sokkal erősebb térképismeret, mint bármely más fegyvernemnél. Itt már van jelentősége a meridián konvergenciának és a mágneses deklinációnak, szóval ne hozzák zavarba ezek a fogalmak ha neki kell tájolnia.
    A tiszteknek és tiszthelyetteseknek gyakorlatilag mindent is tudnia kell. Az üteghez tartozik még a felderítés, szóval ezek műszereit, az előremetszést, tűzmegfigyelést, helyesbítést.
    Lőelemek meghatározására a sorosoknál is már a minimum érettségivel rendelkezőket válogatták ki. Térkép és koordináta ismeretek, ballisztikai alapismeretek, meteorológiai alapismeretek és a lőtáblázat ismeretén túl a tűzvezető műszer magabiztos használata. Bár már számológéppel dolgoztunk és voltak egyszerű számítógépek (ma már alap egy számítógépes lőelemképzés), a PUO-9U mechanikus tűzvezető műszer volt az alap, melyre a sorkatonákat ki kellett képezni: (a teknőspáncél)
    [​IMG]

    Dióhéjban ennyi. Nagyon nagy különbség van a beosztások tudásigénye között. Míg egy töltőnek egy általános végzettségű is elég, a bemérőkhöz, tűzvezetőkhöz sokkal értelmesebb emberekre van szükség. A tiszthelyettesek képzésénél is sokáig a 2 éves képzési időbe tartozott, míg a többség csak egy volt. A főiskolások földmérő mérnöki diplomát is kaptak a tisztképzés végén.
    Most más a helyzet, de a rendszer lényege nem változott csak automatizálva lett.

    Amúgy már Rába is vontatott D-20-at, míg az Urallal gyakorlatilag mindent vontattunk (D-44, MT-12, M-30, D-20). És az sem igaz, hogy a századosnál kezdődött a tüzér. A tüzelőállásban már az ütegelsőtiszt, ált főtörzs volt a nagyfej, de löveg pk-k is nagy becsben tartott, jól képzett katonák.

    Mint írtam, nem a lövegkezelők kiképzése a legbonyolultabb, hanem inkább a tűzvezetésben résztvevőké, a parancsnokoké. Ha egy tüzér tiszt a zlj, dd vagy a fene tudja, hogy milyen tűztámogató alegységbe kerül, neki tök mindegy, hogy milyen lövegre számol, vagy éppen a légierőtől vagy a haditengerészettől kéri a tűztámogatást. Messze ez a legbonyolultabb és a legtöbb gyakorlást igénylő beosztás. Nálunk még nem voltak ilyen fasza szimulátoros lehetőségek, de volt egy belső lőtér, ami egy modell vasút terepasztalhoz hasonló. Rendes lövegirányzékra szerelt légpisztolyyal lőttünk a terepasztalra és igazi tájolóval (PAB-2) figyeltük a becsapódást a homokba, rendesen számoltuk a lőelemeket stb... Jó gyakorlás, de az igazi lövészetet nem tudja helyettesíteni, mert ott nem fújt a szél és nem volt senki sem besz..va, hogy ha valamit elcseszett, akkor rossz helyre megy az éles lövedék.
    Erre nem lenne rossz egy központi iskola, legalább a gyakorlatokra és oda elég lenne valami vontatott 105-ös is, de azt nagyon sokat használni.
     
  14. Ocses

    Ocses Well-Known Member

    Miért az olcsó?
     
  15. Gaudi

    Gaudi Well-Known Member

    Leginkább nem öli meg a kollégát, akivel gyakorolsz...
     
  16. krisss

    krisss Well-Known Member

    Nem az nagyon valószerű és gecire fáj.
     
  17. Ocses

    Ocses Well-Known Member

    Na akkor félreértettem. Mert papi azt írta az ára miatt bukott el az airsoft cucc.
    Pedig ez sem olcsó.
    Sajnos.
     
  18. papi

    papi Well-Known Member

    Ott az volt a gond, hogy az éles karabély árát bőven meghaladta a játékpuska ára. Ami lássuk be, több mint vicces.
    A simunition átépítő kitt 200 dollár körül indul. A tárak darabja 50 dollár körül mozog. Összességében harmada, fele árban lehet, mint az airsoft lett volna. Airsoft esetén 1200-1500 dollár körüli árról hallottam, ami megnézve a rendszeresíteni kívánt gyártó árait nem tűnik túlzónak.
     
    fedett_mókus and Ocses like this.
  19. honved

    honved Well-Known Member

    Harcászatban biztos sok minden megváltozott a 80-as évek óta, nem vitatnám. Én a lövészetre visszatérve, másfél év alatt, kb 1500 lőszert lőhettem el, élesből. ( Lőtéri álló és bukó alakra, valamint harcászattal egybekötött, raj és szakasz éles lövészetek + Bakony. )Nem tudom, egy mai lövész katona, másfél év alatt, mennyit lő el, de szerintem az akkor lökiképzés, kombinálva harcászattal, megfelelt a követelményeknek. Az elsőlépcsős alakulatoknál biztosan. Aki meg légvédelmis, lokátoros, műszaki, harckocsizó, tüzér, meg mit tudom én mi volt, ott lehet hogy kevés volt a gépkarabély lövészet, de nem is ez volt a fő profiljuk. Nekik mást kellett tudni jobban.
     
  20. honved

    honved Well-Known Member

    Minden lövészeten volt oldalfegyver a hivatásos állományon. Ezzel semmi gond nem volt. Persze, bármi előfordúlhatott volna. Mint elő is fordúl, a világ bármely haderejében, napjainkban is. Ami a Néphadsereget illeti, nem védve a szervezetet, de nem emlékezem rá, hogy a 80-as években lett volna olyan esemény, ahol katona, fegyvert fogott volna társára, vagy előljárójára. Szerintem ilyen lehet nem volt. Ami az öngyilkosságokat illeti, jó lenne erről valós statisztikai adat. Szerintem nem volt több, mint a társadalom más szegmensében, akkoriban. A korszakban, az országban, folyamatosan, évtizedeken keresztül, volt 200.000 + fő nem hivatásos fegyveres, akinek módja volt éles fegyverhez jutni. Honvédség, Határőrség, Munkásőrség. Írja le bátran, aki tud olyat, mondjuk csak a 80-as években, történt-e fegyveres támadás, katona, katona ellen, vagy előljáró ellen. Öngyilkosság biztosan minden évben volt, de ez a nagy létszámot figyelembe véve, nem volt számottevő. Szerintem ma is van annyi, pláne rendőr öngyilkos, százalékban kifejezve, a fegyveres testületeknél. Pedig ugye ők profik, elvileg.
     

Ezen oldal megosztása