Elbit Skylark I drónról ír a wiki.Vmilyen izraeli drón van. De mennyi, hol, mire használják passz.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Elbit Skylark I drónról ír a wiki.Vmilyen izraeli drón van. De mennyi, hol, mire használják passz.
Debrecenben a felderítőknél van.Vmilyen izraeli drón van. De mennyi, hol, mire használják passz.
Az amerikaiak és az oroszok is készen állnak ilyesmire és talán a kínaiak is. Igaz, már csak nekik van légiszállító kapacitásúk ilyen méretű és mélységű operációhoz. A kisebb haderők kötelékéből kikerülnek az ejtőernyősök, maga az ejtőernyőzés is SOF feladattá válik. Viszon ezzel szemben simán meg tud jelenni akár egy Magyarország méretű állam esetében is a légimozgékonyság zászlóalj szinten! Nekünk is csak tíz minyót kellene rendszerben tartanunk az érkező Airbus helikopterek mellett, hogy meglegyen a kapacitásunk!
10x Mi-171 = 240 katona
12x H225M = 336 katona
12x H145M = 48 katona
+ légitámogatásnak:
4x H145M könnyű támadóhelikopter irányított fegyverekkel
8x Mi-24 nehéz támadóhelikopter irányítatatlan fegyverekkel
Összesen: 384 + 240 = 624 katona + tűzerő. Tehát csak tíz darab minyó vagy nyolc H225M hiányzik Magyarországnak a zászlóalj szintű légimozgékonysághoz! Szerintem a meglévő minyókat meg kellene tartani és ha valaki selejtez (mondjuk csehek), akkor beszerezni tőlük! A komolyabb melókat csinálja a H225M, de egyszerű igáslónak és utánpótlás szállításra marad a jól bevált minyó és vele együtt van egy igen komoly helikopteres kapacitásunk!
Ezt simán tudnánk produkálni!
Sőt fejlesztettünk mi sajátot isVan vmi a Skylark 1en kivul is, csak nagyon titkoljak, valamelyik blog emlitette is. Tavaly Budaorson lattam eloben, ilyen kvadrokopter volt (bocs ha elirtam) es emlekeim szerint a kulonlegesek standjanal volt.
Egyáltalán milyen drónokat akarunk venni? Jelenleg milyenek vannak?
Hamvee nem kicsi,denem isegy BMD-4,csak könnyűterepjáró.Angolok S sorozatú járgányai kikoptak.M551 kikopott,Panamában vetették be ernyővel utoljára.Az amcsik Humveet meg dobalnak manapsag is:
Az oroszoknal meg gondolom megvan a video, ahol nem nyilik az ernyo es belecsattan a BMP a foldbe...
Vmilyen izraeli drón van. De mennyi, hol, mire használják passz.
Két éve volt, talán ez lehetett:Van vmi a Skylark 1en kivul is, csak nagyon titkoljak, valamelyik blog emlitette is. Tavaly Budaorson lattam eloben, ilyen kvadrokopter volt (bocs ha elirtam) es emlekeim szerint a kulonlegesek standjanal volt.
Európa az UGV/AGV irányra hajt rá.Exoskeleton fejlesztés, tesztelés és későbbi rendszeresítés a honvédségnél felmerült, legalább elméleti szinten? Csak mert az oroszok és az amerikaiak igencsak belehúztak, és a nato európai fejlettebb tagállamai mintha nem tartanák a lépést! Ha már hosszú évtizedek után megkerült a politikai akarat a honvédelmi képességeink visszaállítására, illetve fejlesztésre, talán érdemes lenne talán erre is hangsúlyt fektetni, ha a “digitális katona” már szóba került.
hat harci drón, két vezérlőállomás és 200 irányított rakéta volt 21 milliard HUF körül az ukránoknak.Tényleg, mi nem akarunk venni mondjuk BAYRAKTAR drónokat?
Szóval helikopteres légi mozgékonyság vs ejtőernyős deszant.
Helikopterrel egységeket,magsabbegységeket mintegy 100 tengeri mérfőldre lehet deszantolni.Ezek az egységek könnyűfegyverzetűek,kirakás után nagyon rossz a mozgékonyságuk.Gépesitett helis deszantot jelenleg max zl szintüt tudnak csinálni.Eddig ilyet csak a szovjetek csináltak,az etiop-szomáliai háborúban,Mi-6 helikopterekkel.Afganisztánban a kanadaiak CH47 helikkel deszantoltak Bv206 járműveket,mintegy század ereőben.
A probléma a helik mérete.A járműveknek el kell férni a heli belterében,vagyis rámpás heli kell.A függesztett szállitás nagy legellenállású,jelentősen csökkenti a helik sebességét,manőverező képességét és hatótávolságát.Vagyis csak kis mélységbe lehet,és olyan ellenséggel szemben,akinek (már)nincs érdemleges légoltalma.
Repülőgépekkel jóval nagyobb távolságra,akár stratégiai mélységben is lehet deszantolni,gyorsabban,nagyobb tömegű felszereléssel.Ilyenkor is alapfeltétel a legalább ideiglenes légi fölény,és a légvédelem elnyomása.A méretek érzékelésére...egy orosz légideszant hadosztály teljes kijuttatásához több mint 1000 Il76 bevetés szükséges...És akkor még el is kell látni azt a hadosztályt.Hát,nagyon nem a mi szintünk.
Az oroszok és az amerikaiak kb ugyan úgy képzelték el a dolgot.Az első hullám ejtőernyővel ér földet.Ezután ha van,repülőteret foglalnak,ha nincs kiépitenek egy tábori repteret.Mihelyt ez megvan,leszálló deszant módszerét is igénybe tudják venni.Igy nehezzebb harcjárműveket,tankokat,nehéztüzérséget,légvédelmet is ki tudnak már jutattni.De továbbra is alkalmazzák az ejtőernyős ledobást is,mert gyorsabb,és tehermentesiti a repteret.
Eddig ezt ilyen formában csak egyszer csinálták a valóságban.A franciák,Dien Bien Funál.Bukta volt,mint köztudott.Pedig a Viet Minhnek nem is volt légiereje,egy gramm se.
Mindenesetre az,hogy kiszámoljuk egy zl álományát,és megfeleltettjük a helikopterek személyszállitó kapacitását hozzá,az némileg kevés.A teljesen leterhelt helinek igencsak leesik a hatótávja,manőverező képessége.A kirakott csapatok ellátmányt igényelnek,és nem keveset.A csapatoknak szükségük lenne megerősitő,kollektiv fegyverekre.Minimum ngp,könnyű aknavető és könnyebb,kézzel mozgatható ATGM.És akkor könnyűfegyverzetű gyalogos(szó szerint) csapatunk van,ami max beáshatja magát ott,ahova kitettük.Mozgékonyságuk 0,tűzerejük minimális,ellátásuk esetleges,és a harcuk támogatásárol még nem is beszéltünk.Ily módon csak olyan távra lehet csapatokat kitenni,ami a saját messzehordó tüzérség hatótáván belül van,hogy az tudja támogatni,fedezni őket.20,max 30km mélységbe,a támadás irányába,előrevetett osztagként lehetne őket alkalmazni.Miután kiiktattuk az ellen légvédelmét és légierejét.
El is akadtak vele mert nem tudnak olyan aksit csinálni ami kiszolgálná a cuccot. Amíg az akkumlátor technológia nem fejlődik nagyot addig igazi exoskeleton nem lesz.Exoskeleton fejlesztés, tesztelés és későbbi rendszeresítés a honvédségnél felmerült, legalább elméleti szinten? Csak mert az oroszok és az amerikaiak igencsak belehúztak, és a nato európai fejlettebb tagállamai mintha nem tartanák a lépést! Ha már hosszú évtizedek után megkerült a politikai akarat a honvédelmi képességeink visszaállítására, illetve fejlesztésre, talán érdemes lenne talán erre is hangsúlyt fektetni, ha a “digitális katona” már szóba került.
Munkagépekkel.Mert terveztek ledobni azt is.Meg acéllemezeket is hozzá.Meg is mivel épitenek ki tábori repteret?
Ha egy védett reptérre rádobod az ejtőernyősöket akkor még a levegőben lemeszárolják őket mert az nem tilos!
Munkagépekkel.Mert terveztek ledobni azt is.Meg acéllemezeket is hozzá.
Nem a reptérre dobnák le őket,ha annak erős a védelme.De ez negyon attol függ jellegű dolog.
Igazábol szerintem ezt egy nagyhatalom egy legalábbis hozzá képest gyengébb országgal meg tudja csinálni.Dehogy egymás ellen, a hh ha bemelegszik nem működött volna,abban biztos vagyok.
Az,hogy Irakban megcsinálták 91ben is a helikopteres "békaugrásokat",szerintem nekünk nem jelent semmit.Teljes légifölény és iszonyatos légiszállitási kapacitás kell hozzá.Meg feneketlen pénztárca.Főleg az utóbbi.
Van.Csak nem nekünk.Semmilyen életképessege nincs annak,higy szakasznál nagyobb erőt ejtőernyővel juttass ki.
Szóval helikopteres légi mozgékonyság vs ejtőernyős deszant.
Helikopterrel egységeket,magsabbegységeket mintegy 100 tengeri mérfőldre lehet deszantolni.Ezek az egységek könnyűfegyverzetűek,kirakás után nagyon rossz a mozgékonyságuk.Gépesitett helis deszantot jelenleg max zl szintüt tudnak csinálni.Eddig ilyet csak a szovjetek csináltak,az etiop-szomáliai háborúban,Mi-6 helikopterekkel.Afganisztánban a kanadaiak CH47 helikkel deszantoltak Bv206 járműveket,mintegy század ereőben.
A probléma a helik mérete.A járműveknek el kell férni a heli belterében,vagyis rámpás heli kell.A függesztett szállitás nagy legellenállású,jelentősen csökkenti a helik sebességét,manőverező képességét és hatótávolságát.Vagyis csak kis mélységbe lehet,és olyan ellenséggel szemben,akinek (már)nincs érdemleges légoltalma.
Repülőgépekkel jóval nagyobb távolságra,akár stratégiai mélységben is lehet deszantolni,gyorsabban,nagyobb tömegű felszereléssel.Ilyenkor is alapfeltétel a legalább ideiglenes légi fölény,és a légvédelem elnyomása.A méretek érzékelésére...egy orosz légideszant hadosztály teljes kijuttatásához több mint 1000 Il76 bevetés szükséges...És akkor még el is kell látni azt a hadosztályt.Hát,nagyon nem a mi szintünk.
Az oroszok és az amerikaiak kb ugyan úgy képzelték el a dolgot.Az első hullám ejtőernyővel ér földet.Ezután ha van,repülőteret foglalnak,ha nincs kiépitenek egy tábori repteret.Mihelyt ez megvan,leszálló deszant módszerét is igénybe tudják venni.Igy nehezzebb harcjárműveket,tankokat,nehéztüzérséget,légvédelmet is ki tudnak már jutattni.De továbbra is alkalmazzák az ejtőernyős ledobást is,mert gyorsabb,és tehermentesiti a repteret.
Eddig ezt ilyen formában csak egyszer csinálták a valóságban.A franciák,Dien Bien Funál.Bukta volt,mint köztudott.Pedig a Viet Minhnek nem is volt légiereje,egy gramm se.
Mindenesetre az,hogy kiszámoljuk egy zl álományát,és megfeleltettjük a helikopterek személyszállitó kapacitását hozzá,az némileg kevés.A teljesen leterhelt helinek igencsak leesik a hatótávja,manőverező képessége.A kirakott csapatok ellátmányt igényelnek,és nem keveset.A csapatoknak szükségük lenne megerősitő,kollektiv fegyverekre.Minimum ngp,könnyű aknavető és könnyebb,kézzel mozgatható ATGM.És akkor könnyűfegyverzetű gyalogos(szó szerint) csapatunk van,ami max beáshatja magát ott,ahova kitettük.Mozgékonyságuk 0,tűzerejük minimális,ellátásuk esetleges,és a harcuk támogatásárol még nem is beszéltünk.Ily módon csak olyan távra lehet csapatokat kitenni,ami a saját messzehordó tüzérség hatótáván belül van,hogy az tudja támogatni,fedezni őket.20,max 30km mélységbe,a támadás irányába,előrevetett osztagként lehetne őket alkalmazni.Miután kiiktattuk az ellen légvédelmét és légierejét.
Csak ha már kivivtuk a légifölényt.67ben a zsidók 1 zl-t dobtak le a Mitla-hágóra,a müvelet sikeres volt.73ban ugyanezt megkisérelték az egyiptomiak helikopteres deszantal.A 20 Minyóbol 19et lelőttek az izraeli vadászok.....Erdélyben legalább 59 szoros van. Felderítő-diverzáns osztagok bevetésénél jól jöhetne a képesség. Mondjuk azért ahhoz jóval komolyabb potenciálra lenne szükség.
Átteszem ide, mert szerintem itt van ennek inkább létjogosultsága.Ha ez komoly logisztikai bázis lesz akkor a reptér kifutóját legalább olyan hosszúra kellene faragni mint a kecskeméti, sőt ha már betonoznak megcsinálnám 3km hosszúra és akkor boldog boldogtalan tudná használni.
A cikk amúgy már több mint fél éves, azóta haladtak valamit? Azt írja 2021 második felében kulcsrakész átadás, ami ugyan még 1,5 év.