A második világháború magyar vonatkozású katonai eseményei

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
283
971
93
A tengerész nem hajtotta végre egyébként is dilettáns kiugrási tervét. Sztálin tudta, hogy ha a magyar hadsereg átáll, akkor egyrészt hamarabb ér Berlinbe, másrészt megkíméli a szovjet katonák életét (az oroszok szerint százezer szovjet halott volt). Sztálin rohadék volt, de nem hülye. Ezért emlékeim szerint felajánlották, hogy pl. Észak-Erdély és a Felvidék visszafoglalt részei maradhatnak. Miután elcseszte az altengernagy, és elég kemény ellenállást tanúsított a Honvédség, ne csodálkozz, hogy bosszúból minden disznóságot megengedett a kacskakezű.

Tévesek az emlékeid. A háborútól való távolmaradásért cserébe Észak-Erdély megtartására vonatkozó szovjet ígéret 1941 júniusában került elő a kalapból. (Ismerve Sztálin módszereit (Vilniust is visszaadta Litvániának, ugye.) és figyelembe véve, hogy más rovására könnyű ígérgetni, ezt már akkoriban sem lehetett túl komolyan venni.) A háború utáni, igazságos, etnikai alapú határkiigazítások ötlete nem Moszkvából, hanem Londonból származott. Megvolt hozzá az amerikai támogatás is, de mivel a térséget a Vörös Hadsereg szállta meg, ezért Sztálin döntött a kérdésben, neki pedig, sokkal hasznosabb volt az igazságtalan határok megtartása (Divide et impera!) és az erősebbek lekenyerezése.
Továbbá, Horthy sikertelen kiugrási kísérletének dátuma: 1944 október 15. Ekkorra a szovjet (és román) csapatok már mélyen bent jártak az ország területén és régóta végezték dicstelen tevékenységüket. Minden alapot nélkülöző, sőt, szürreális feltételezés, hogy a Vörös Hadsereg azért rabolt, gyilkolt, erőszakolt, mert Sztálin október 15. után megsértődött Horthy-ra! Már csak azért is tarthatatlan ez a teória, mert a szovjet katonák az elfoglalt, sőt, úgymond "felszabadított", mi több, átállt területeken is vígan folytatták ezt a tevékenységüket, nem csak 1945 április 4. (Valójában inkább 11.) és május 8. után, de egyes helyeken még 1946-ban(!) is.
 

Masztiff

Well-Known Member
2018. július 4.
2 490
3 430
113
Tévesek az emlékeid. A háborútól való távolmaradásért cserébe Észak-Erdély megtartására vonatkozó szovjet ígéret 1941 júniusában került elő a kalapból. (Ismerve Sztálin módszereit (Vilniust is visszaadta Litvániának, ugye.) és figyelembe véve, hogy más rovására könnyű ígérgetni, ezt már akkoriban sem lehetett túl komolyan venni.) A háború utáni, igazságos, etnikai alapú határkiigazítások ötlete nem Moszkvából, hanem Londonból származott. Megvolt hozzá az amerikai támogatás is, de mivel a térséget a Vörös Hadsereg szállta meg, ezért Sztálin döntött a kérdésben, neki pedig, sokkal hasznosabb volt az igazságtalan határok megtartása (Divide et impera!) és az erősebbek lekenyerezése.
Továbbá, Horthy sikertelen kiugrási kísérletének dátuma: 1944 október 15. Ekkorra a szovjet (és román) csapatok már mélyen bent jártak az ország területén és régóta végezték dicstelen tevékenységüket. Minden alapot nélkülöző, sőt, szürreális feltételezés, hogy a Vörös Hadsereg azért rabolt, gyilkolt, erőszakolt, mert Sztálin október 15. után megsértődött Horthy-ra! Már csak azért is tarthatatlan ez a teória, mert a szovjet katonák az elfoglalt, sőt, úgymond "felszabadított", mi több, átállt területeken is vígan folytatták ezt a tevékenységüket, nem csak 1945 április 4. (Valójában inkább 11.) és május 8. után, de egyes helyeken még 1946-ban(!) is.
Szerinted a tengerész hirtelen ötlettől vezérelve "próbálkozott", vagy valami történt már előtte?
 

Masztiff

Well-Known Member
2018. július 4.
2 490
3 430
113
Mellesleg: "A 4. Ukrán Front 1944 augusztusa és októbere között három nagy hadműveletben kísérletezett a védelem áttörésével - sikertelenül. Elfoglalni és áttörni csak ezután tudták, mert Románia átállt a szovjetek oldalára. Ezek után a szovjet 3. és 4. Ukrán front teljesen szabad utat kapott, így meg tudták kerülni a Kárpátokat délről és egy átkaroló hadművelettel a védelmi rendszer hátába kerülni. Az Erdélyben harcoló magyar és német csapatokat pedig ki kellett vonni, mielőtt katlanba zárják őket. Ezt megakadályozandó, egyetlen magyar hadosztály képes volt a tordai csatában 3 teljes hétig feltartóztatni a szovjet-román csapatok előrenyomulását és megakadályozni a katlan bezárását."
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
283
971
93
Szovjet ejtőernyős diverzáns akciók Magyarországon 1941-42-ben. Kétlem, hogy sokan hallottak volna ilyesmiről, én mindenesetre csak most bukkantam egy ezeket ismertető, és az ilyen akciók felszámolását célzó intézkedéseket bemutató tanulmányra:
http://real.mtak.hu/86804/1/RTF_XXVIIIevf_55sz_039-056.pdf

A tanulmányból kiderül, hogy a magyar hatóságok már a háború kitörése előtt számítottak ilyen támadásokra, az első diverzáns csoport azonban tévedésből került romániai célpontja helyett 130 km-el északra, magyar területre.

"A bevetés célterülete Románia, a Brassó melletti Földvár község térsége volt. A feladatuk Brassó katonailag fontos üzemei, a repülőgépgyár, a Schill-gépgyár, a gázgyár, illetve a repülőtér, a helyi laktanyák, a pályaudvar, illetve a sinajai alagút elleni szabotázsakciók végrehajtása volt. Érintkezésbe kellett lépniük a repülőgyárban dolgozó 12 kommunista munkással, és a lakosság körében kisebb ellenálló csoportokat kellett szervezniük."

A rosszul induló akció gyorsan rossz véget is ért, a magyar katonai- és csendőralakulatok néhány nap alatt kézre kerítették a hegyekben kóborló diverzánsokat. A következő, szlovák célpontok ellen induló osztag szintén magyar területen ért földet, és a kezdetektől kudarcra ítéltetett:

"Elsőként egy morva férfi ugrott a gépből, aki Miskolctól délre, 3 km-re, a vasút mellett ért földet, de nem nyílt ki az ejtőernyője, és szörnyethalt. Másodikként az osztag-parancsnok ugrott, aki Miskolctól délre, 2 kilométerre, szintén a budapesti vasút mellett szállt le, de megsérült a lába. A harmadik ugró egy ruszin férfi volt. Ő Görömböly közelében ereszkedett le, de fennakadt egy eperfán, belegabalyodott az ejtőernyő zsinórzatába és megfulladt. A csoport utolsó tagjaként a parancsnoka, egy cseh származású szakaszvezető ugrott."

A két túlélőt szintén rövid idő alatt elfogták a magyar hatóságok. A harmadik diverzánsakció már magyarországi, pontosabban kárpátaljai célpontok ellen irányult. A Rosenfeld (Rákosi) Mátyás által búcsúztatott, 1942 január 4-én ledobott csoport robbantásokra, gyújtogatásra és partizáncsoportok létrehozására kapott parancsot. A januári éjszakán, a hóborította Kárpátok fölötti ugrás azonban nem bizonyult jó ötletnek, a csoport szétszóródott, tagjai nem találták meg egymást, és mindegyiküket elfogták, a Kárpátokon túl a németek, hazai földön a honvédek és a csendőrök.

"1942. II. 12-én a rokonainál elfogták az utolsó ejtőernyőst is. Letartóztatása után Budapestre szállították. Perére 1942. IX. 25-én került sor. A magyar állam elleni fegyveres szervezkedés és az ellenséggel való együttműködés alapján halálra ítélték, és 1942. X. 3-án kivégezték."
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
29 019
24 346
113
Német panceloscsoport hadrendje 1944-ben(tehat itthon is így harcootak a németek).
 

Schurrer

Well-Known Member
2019. március 9.
1 047
778
113
Sztálin úgy alakította volna a határokat, ahogy akarja és úgy is alakította. Őt nem érdekelte, hogy melyik ország mikor lépett le a németektől, csak egy sakktábla volt számára Kelet - Európa. Nem lett volna másképp se így, se úgy sajnos.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
29 019
24 346
113
Itt van az ábrához tartozó szöveg is:

"A német páncélozott harccsoport harcrendje, 1944. október közepe

A csatolt vázlaton a német páncéloshadosztályokon belül megszervezett páncélozott harccsoport (gepanzerte Kampfgruppe) harcrendje látható minden egyes harcjárművel (!), az alkalmazott harcalakzatban. A magyarországi harcokban a németek ezt alkalmazták, feltéve, hogy megvolt hozzá minden elem.

1. lépcső: két páncélosszázad;
2. lépcső: két páncélosszázad, egy páncélozott (SPW) páncélos-utászszázad (lángszóró lövészpáncélosokkal együtt), egy önjáró tüzérüteg;
3. lépcső: két páncélozott (SPW) páncélgránátos-század (az aknavető-, löveges és gépágyús lövészpáncélosokkal együtt);
4. lépcső: két önjáró tüzérüteg, egy páncélozott (SPW) (nehézfegyveres) páncélgránátos-század;
5. lépcső: egy páncélozott (SPW) páncélgránátos-század.

Jó böngészést!

Üdvözlettel:
Számvéber Norbert

A vázlat forrása: wwii.germandocsinrussia.org"
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
38 691
34 317
113
Az 1945. január 20-án Magyarország és a szövetséges hatalmak, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az USA között megkötött fegyverszüneti egyezményben a győztesek már lefektették, hogy a békének ára lesz, mégpedig magas ára. A kiszolgáltatott vesztes ország vezetői abban reménykedtek, hogy ez a „magas ár” a magyar gazdaság számára még elviselhető szinten lesz.
https://mult-kor.hu/teljesithetetle...ssZVw1VuC3GfdbJKmdccLh01bu3W-c9LkXekqHajWqKDA