A pénz világa

[blitzkrieg]

ööööö.....az nálam nem opció.

Igazából az a néhány száz forint, amennyibe kerül Magyarországon is a bankkártya, semmi ahhoz képest, amennyi előnye van.

 

[blitzkrieg]

"A bank nem kötelez senkit, hogy csak rajta keresztül találja meg a kereslet a kínálatot. Az emberek egsz egyszerűen csak azért folyamodnak a bankhoz, mert ez a legjobb létező módszer."

Viszont a munkéltatóm pont ezt tette. Azóta pedig az állam is nagyjából ezt teszi.

Más: Kriptopénz:
Válasszuk el a műkodést a belefektetéstőL: sokkal olcsób működést tesz lehetővé ha nem kell eltertania a bankot pénzügyi műveleteknek,
Vagy a majd a Marson is banki ügyintézők előtt áljunk sorban?
A belefektetett pénz viszont hektikus. Ennek a piac kialakulatlansága mellett valszeg ÉK az oka. Jelenleg.
Ja, Ez vélemény, nem vagyok szakértő.

A kereslet-kínálat dolgot a hitelezésre írtam. Nem kötelez senki, hogy a banktól vegyél fel hitelt, csak azért vesznek tőle, mert a legtöbb embernek az a legjobb módszer.
Egyébként nem tudom, miért vagy kártyaellenes, hisz az is pont nekünk a legjobb. Ha arra kapod a fizut, akkor nagy valószínűséggel nem feketén adja, az után már adózott is a cég. Nem kell bemenj a sárga csekkel a postára kifizetni a számlát, stb.
Kriptopénz: a sima pénzekkel is ez lesz. Ahogy térünk át az online ügyintézésre, úgy fognak eltűnni a banki ügyintézők is.

 

[Veér Ispán]

Válasszuk el a műkodést a belefektetéstőL: sokkal olcsób működést tesz lehetővé ha nem kell eltertania a bankot pénzügyi műveleteknek,

Valami infrastruktúra kell. Azt el kell tartani. Akár a szervereket, akár más megoldást, de az, hogy valami hiteles legyen (így mindenki elfogadja), az sosem volt ingyen. Vagy lehetne esetleg web of trust alapon is, de az még ennél egyszerűbb problémákra (titkosított kommunikáció 2..N fél közt, felek azonosításával) sem skálázódott jól, szóval univerzális elosztott infrastruktúra nélküli pénz sem lehetne, főleg, hogy még annál is célszerű volt egy minimális infrastruktúra az életszerű működéshez.

 

[joker]

De a pénzt azért kapod, mert a piac beárazza, hogy az én munkaerőm és annak terméke mit ér...
Érdekes, hogy a sok konteós egyén, akik pénznyomdát és elektronikus gombnyomásra pénzgyártás kommentel mindenhol nem jön ide és akkor nem írja le, hogy a bitcoin az mi. Mert a fentiek alapján, ha jól értem, akkor kurva hosszú hasfileokat gyártanak, aminek aztán lesz értéke. Pedig csak egy halom bit, ami mögött nincs smemiféle termék és gazdasági ellenérték sem.

Vagy akkor mit nem értek...? [fejvakarás]
Ez mi, hanem semmiből pénzteremtés úgy, hogy semmi sincs mögötte...?

A piac valamit beáraz benne, ha nem a kurvahosszú hash file-t, akkor a befektetési lehetőséget vagy valami mást. Most ha a tőzsdén veszel egy barill olajat honnan tudod, hogy az létezik-e vagy ha létezik akkor hol van? Persze ez megfoghatóbb, mint a bitcoin, de ha belegondolsz akkor mégsem. A lenyomozhatatlan tranzakciókhoz megfelel(?) ez a valuta, fizethetsz vele akárkinek akármiért anélkül, hogy visszakövethető lennél. Ha erre képes az más önmagában érték, minél nagyobb kereslet van ilyen ügyletekre annál nagyobb kereslet lesz ilyen valutá(k)ra. Értelme van, még ha nehezen is megfogható elsőre és számomra is egy lufinak néz ki, ami egyszer már kipukkadt és mindegyre van egy visszaesés az árfolyamában.

 

[joker]

Amúgy már várom szakadjon be az árfolyama, kellene vegyek új gépet és a legdrágább része ami a videókártya jelenleg annyiba kerűl, hogy nincs szivem annyit elcseszni rá. Köszönhetően a sok bányásznak akik felvásárolták az ATI csúkártyáit, de ez sajnos vitte magával az nVidia felsőkategóriájának árát is.

 

[melampo]

..... a deflációs tulajdonság azonban a valódi pénzként használatot ellehetetleníti, hisz aki a makroökonómia alapjaival tisztában van, az tudja, hogy mennyire pusztító hatású a defláció egy gazdaságra. (Aki nem tudja, nézzen utána.)

Én már sokszor megpróbáltam és akárhány esetben belemélyedtem mindig ugyanarra a következtetésre jutottam.
Hogy ez egy gondosan felépített legenda. Megköszönném ha megpróbálnál meggyőzni az ellenkezőjéről.

 

[Veér Ispán]

Én már sokszor megpróbáltam és akárhány esetben belemélyedtem mindig ugyanarra a következtetésre jutottam.
Hogy ez egy gondosan felépített legenda. Megköszönném ha megpróbálnál meggyőzni az ellenkezőjéről.

Alapvetően a 30-as évek eleji válsághoz hasonló helyzetet okoz: túltermelési válságot. Ez a bérből élőknek a legnagyobb csapás.

A kapitalista gazdaságban a tőkések (tőkejövedelemből élők) és a munkások (bérmunkából élők) két fő tábora alkotja a gazdaság szereplőit.

Ha defláció van, akkor a pénz minden nap egyre többet ér. Ez nagyon jó dolognak tűnhet elsőre, de valójában hatalmas veszélyt rejt: a gazdaság működését, a pénz forgását lassítja.

Jó dolog, hogy ma egy zsömlét kapok a pénzemért, holnap kettőt. Holnap már vehetek a zsömlém mellé egy parizert is! Ha valakinek ennyire kevés tőkéje van, akkor ez jó dolognak tűnik számára, azonban a rendszer egészére gyakorolt hatás épp rá fog a legcsúnyábban visszahatni.

A tőkés ugyanis a tőkéjét befekteti, hogy több tőkéje legyen. A befektetés kockázattal jár. Végső soron minden befektetés végén munka kell legyen, ami a gyarapodás fedezete. Defláció esetében azonban ha nem csinál semmit, akkor is többet ér a pénze, nulla kockázattal. Miért vállaljon kockázatot? Ez persze magában nem lenne gond, de a középosztály, aki épp a gazdaság egyik pillére a két szélsőség közt még tragikusabb hatással bír: vacakol az autó, de még nem olyan rossz. még kibír egy évet, mert akkor ferrarit kapok már a pénzemért! Miért vegyek új hűtőt, ha ez vacakol, ha félév múlva egy tévét is vehetek mellé ugyanennyiért? A fogyasztás visszaeséséhez vezet a defláció, és csak a lehetséges minimumot veszi meg mindenki, mert jobban megéri az egyéni szereplő szemszögéből a tartalékolás. Ennek azonban van egy másik hatása: Ha minden szereplő tartalékol, akkor a termelés nagyjára épp most nincs szükség (majd később talán, bár akkor megint megéri tartalékolni valami mégjobbért!) A túltermelési válságok a felesleges termelőkapacitás leépítésével járnak: a munkások számának csökkentése, a beragadt készletek kisöprése akár nyomott áron (ami tovább erősíti a deflációt), azonban a munkásoknak nincs akkora tőketartalékuk, hogy a gazdaság ilyenkor viharos önkorrekcióit kényelmesen átvészeljék, míg a tőkések kisebb kényelmetlenségekkel megússzák.

Kellemetlen évekre munkanélkülivé válni, és bár a zsemle napról napra olcsóbb, de ha egy zsemlére sincs pénzed, akkor már nem olyan jó dolog a defláció.

Az állandó (kontrollált, nem túl nagy mértékű) infláció azonban arra bátorít mindekit, hogy a pénzét akkor költse, amikor többet ér még, és hogy úgy költse, hogy az legalábbis az inflációval korrigálva értékét őrizze. Növeli a befektetési kedvet, a fogyasztást, ami munkahelyeket eredményez, és stabil gazdaságot, hisz állandó pénzáramlásra van szükség a szereplők közt, hogy mindenki a felszínen maradjon. A béreket nyilván emelni kell folyamatosan, hogy a munkavállalók részt vegyenek ebben, de az árak is emelkednek. Az egész arról szól, hogy ezzel az erővel az egyenként racionális, de rendszerszinten irracionális erők ellen lehet hatni.

Valami ilyesmi, de én nem vagyok közgazdász. Bonyolult dinamikus rendszerekkel foglalkoztam már, és általában elmondható, hogy a főbb erők ismeretében is kaotikus lehet a viselkedésük, és eddig úgy néz ki, hogy az infláció egy stabilizáló hatás a gazdaságban.

 

[Luthero]

Írtátok, hogy milyen környezet szennyező a crypto pénzek előállítása, de gondoljatok bele milyen környezet szennyező ugyan ilyen értékkel rendelkező arany, gyémánt...stb előállítással. Valódi bányászat nem egy túl környezet barát és csak a haszon nagy része nem azoknál realizálodik akik meg dolgoznak érte hanem a multi befektetőnél. S mi a végeredmény fel építenek egy nagy trezort, őrzik, karbantartják, (iszonyú pénzekért) és ott hever az arany...stb kihasználatlanul, értelmetlenül. Ezzel szemben a crypto pénzeknél minden csak digitális és minimális befektetéssel mindenki részt vehet benne, tulajdonképpen egy matematikai ritkaság adja az értékét. Mondjuk azt nem értem, hogy a mai pénzkibocsájtó intézmények mikképpen állítják elő a digitális pénzüket. Valaki ül egy konzol előtt és a monitoron egy rubrikába beír egy nagy számot és kész és már lehet is adósságot törleszteni?

 

[Luthero]

Az infláció szerintem nem jó de a defláció sem vezet sehova. Szerintem csak is az értékét minden körülmények között tartó pénznek lenne értéke de ezt elég nehéz lenne meg határozni hogy, mihez kötnénk, Erre szerintem a matematika pontosan meg felel mert az nem lehet elinflálódni nem lehet külső tényezőkkel befolyásolni. Csak nyers számok vannak és ez jó érték őrző, nem lesz belőle több nem lesz kevesebb csak egy bizonyos meghatározót mennyesség.

 

[Veér Ispán]

Írtátok, hogy milyen környezet szennyező a crypto pénzek előállítása, de gondoljatok bele milyen környezet szennyező ugyan ilyen értékkel rendelkező arany, gyémánt...stb előállítással. Valódi bányászat nem egy túl környezet barát és csak a haszon nagy része nem azoknál realizálodik akik meg dolgoznak érte hanem a multi befektetőnél. S mi a végeredmény fel építenek egy nagy trezort, őrzik, karbantartják, (iszonyú pénzekért) és ott hever az arany...stb kihasználatlanul, értelmetlenül. Ezzel szemben a crypto pénzeknél minden csak digitális és minimális befektetéssel mindenki részt vehet benne, tulajdonképpen egy matematikai ritkaság adja az értékét. Mondjuk azt nem értem, hogy a mai pénzkibocsájtó intézmények mikképpen állítják elő a digitális pénzüket. Valaki ül egy konzol előtt és a monitoron egy rubrikába beír egy nagy számot és kész és már lehet is adósságot törleszteni?

Valami nagy problémával szembesül az emberiség. Meg kell oldani. Mire van nagyobb esély, hogy különleges tulajdonságú kémiai elemkre van szükség hozzá, amiket eddig csak gyűjtögettük, hogy olyan adatsorokra, amiknek a hashe egy algoritmussal kellő számú 0-t tartalmaz MSB-ben?

Eddigi tapasztalataink alapján az ipar az aranynak nagyobb hasznát tudja venni, ha a szándék megvan a feláldozására, mint egyes számok feláldozását.

 

[Veér Ispán]

Az infláció szerintem nem jó de a defláció sem vezet sehova. Szerintem csak is az értékét minden körülmények között tartó pénznek lenne értéke de ezt elég nehéz lenne meg határozni hogy, mihez kötnénk, Erre szerintem a matematika pontosan meg felel mert az nem lehet elinflálódni nem lehet külső tényezőkkel befolyásolni. Csak nyers számok vannak és ez jó érték őrző, nem lesz belőle több nem lesz kevesebb csak egy bizonyos meghatározót mennyesség.

Ez tök jól hangzik az isiben és a KOMSZOMOL gyűlésen. Csakhogy a valóságban a világ állandóan változik, ehhez az emberek is adatálódnak, és így változik az is, hogy mire mennyire van szükségük, mi mennyire hasznos nekik, azaz a dolgok értéke is változik. A számok értékőrzése annyira semmitmondó bullshit, hogy az már fáj.

 

[blitzkrieg]

Írtátok, hogy milyen környezet szennyező a crypto pénzek előállítása, de gondoljatok bele milyen környezet szennyező ugyan ilyen értékkel rendelkező arany, gyémánt...stb előállítással. Valódi bányászat nem egy túl környezet barát és csak a haszon nagy része nem azoknál realizálodik akik meg dolgoznak érte hanem a multi befektetőnél. S mi a végeredmény fel építenek egy nagy trezort, őrzik, karbantartják, (iszonyú pénzekért) és ott hever az arany...stb kihasználatlanul, értelmetlenül. Ezzel szemben a crypto pénzeknél minden csak digitális és minimális befektetéssel mindenki részt vehet benne, tulajdonképpen egy matematikai ritkaság adja az értékét. Mondjuk azt nem értem, hogy a mai pénzkibocsájtó intézmények mikképpen állítják elő a digitális pénzüket. Valaki ül egy konzol előtt és a monitoron egy rubrikába beír egy nagy számot és kész és már lehet is adósságot törleszteni?

Az aranynak viszont van önmagában is értéke, nem csak az emberek árazzák be. Nagy kereslet van rá az elektronikában is, az ékszergyártás mellett.

 

[blitzkrieg]

Az infláció szerintem nem jó de a defláció sem vezet sehova. Szerintem csak is az értékét minden körülmények között tartó pénznek lenne értéke de ezt elég nehéz lenne meg határozni hogy, mihez kötnénk, Erre szerintem a matematika pontosan meg felel mert az nem lehet elinflálódni nem lehet külső tényezőkkel befolyásolni. Csak nyers számok vannak és ez jó érték őrző, nem lesz belőle több nem lesz kevesebb csak egy bizonyos meghatározót mennyesség.

A virtuális pénzed bányászata miatt óriási kereslet lett a videókártyák iránt. Egyes kártyákat átlagemberként szó szerint nem lehet már megvásárolni, mert előre a teljes gyártási kapacitást felvásárolták a nagy bányászók. A Radeon sem hülye, látva a hatalmas keresletet jókorát emelt az árakon, de még így is nagyobb a kereslet a kínálatnál. A tavalyhoz képest X%-al emelkedtek a kártyák árai. Ezt nevezik inflációnak (már ha benne vannak a videókártyák az inflációs kosárban, amiket szoktak időnként vizsgálni). Inflációt okoz pl. az is, ha nagyon nőnek a fizetések. Mert ilyenkor egyre több termék megvásárlására futja a fizetésekből, ami feljebb hajtja az árakat.
Ha holnap a virtuális pénzek becsődölnek, akkor egyből a töredékére csökken a kereslet a kártyák iránt, a Radeonnak viszont ott van már legyártva az udvaron egy halom kártya, de már kereslet nincs utána. Mit tesz akkor? Leviszi az árakat, hogy ha olcsón is, de valahogy megszabaduljon tőle, hogy ne veszítse el a gyártásba beleölt pénzt.
Na ez a defláció.
Persze ez csak így nagyvonalakan. Egy ilyen marginális termék, mint a videókártya árváltozása nem okoz egy egész ország gazdaságában kimutatható inflációt, de ha sok termék ára nőtt, és ugyanakkor kevés terméké csökkent, akkor lesz infláció. Ugyanígy fordítva defláció.
Szerinted hogyan lehetne megakadályozni azt, hogy soha ne legyen infláció vagy defláció? Szólsz a Radeonnak, hogy ne emeljen az árakon, hiába nagy a kereslet.
Ez volt a kommunizmusban pl. Romániában. Az állam meghatározta az árakat. De infláció ott is volt, csak rejtett. Hisz ha bementél a boltba, jól mutatott, hogy a TV ára sosem változik, de ha sosem volt a polcon TV, az nem vigasztalt. Óriási volt a kereslet utána, de az árak nem követhették. Pedig egy normális gazdaságban ha valami után nagy a kereslet, akkor annak felmegy az ára, így az azt gyártó cégnek megnő a profitja, amit beruházásra költ és így már többet fog tudni gyártani és kielégíti a vevői ígényeket.

 

[danielblack]

Mi a véleményetek a készpénz beszüntetéséről?

 

[silurusglanis]

Mi a véleményetek a készpénz beszüntetéséről?

Nekem elvándorlási ok lenne.

 

[Veér Ispán]

Mi a véleményetek a készpénz beszüntetéséről?

Kényelmetlen, és nem szoktam használni. Ugyanakkor annyira fontos szabadságjogokat ad, amik elvétele a megfigyelési társadalom kiépülésének egy hatalmas lépése lenne. Évszázadok alatt kivívott jogokat venne el. Amíg ezen tulajdonságait nem képes elektromos pénz replikálni, addig ellenállás lesz minden e-pénz ellen, és joggal.

 

[blitzkrieg]

Mi a véleményetek a készpénz beszüntetéséről?

Ezt inkább ide kellett volna:

Ha kiépülne egy olyan infrastruktúra, hogy mondjuk telefonon keresztül bármikor bárkinek nagyon gyorsan tudj utalni pénzt és ezt mindenki teljesen el tudja sajátítani, akkor simán meg lehetne szüntetni. Ellenkező esetben a 80 éves Tibi bá hogyan kér kölcsön a havertól egy sörre valót, vagy hogy fizetsz ki egy jófogásról vásárolt, de személyesen átvett cuccot? Rohansz a bankba utalni?

 

[Törölt tag 008]

Ezt inkább ide kellett volna:

Ha kiépülne egy olyan infrastruktúra, hogy mondjuk telefonon keresztül bármikor bárkinek nagyon gyorsan tudj utalni pénzt és ezt mindenki teljesen el tudja sajátítani, akkor simán meg lehetne szüntetni. Ellenkező esetben a 80 éves Tibi bá hogyan kér kölcsön a havertól egy sörre valót, vagy hogy fizetsz ki egy jófogásról vásárolt, de személyesen átvett cuccot? Rohansz a bankba utalni?

WeChat Pay. jelenleg 963 millió ember használja. Nem kell feltalálni, már működik.

 

[melampo]

Alapvetően a 30-as évek eleji válsághoz hasonló helyzetet okoz: túltermelési válságot. Ez a bérből élőknek a legnagyobb csapás.

A kapitalista gazdaságban a tőkések (tőkejövedelemből élők) és a munkások (bérmunkából élők) két fő tábora alkotja a gazdaság szereplőit.

Ha defláció van, akkor a pénz minden nap egyre többet ér. Ez nagyon jó dolognak tűnhet elsőre, de valójában hatalmas veszélyt rejt: a gazdaság működését, a pénz forgását lassítja.

Jó dolog, hogy ma egy zsömlét kapok a pénzemért, holnap kettőt. Holnap már vehetek a zsömlém mellé egy parizert is! Ha valakinek ennyire kevés tőkéje van, akkor ez jó dolognak tűnik számára, azonban a rendszer egészére gyakorolt hatás épp rá fog a legcsúnyábban visszahatni.

A tőkés ugyanis a tőkéjét befekteti, hogy több tőkéje legyen. A befektetés kockázattal jár. Végső soron minden befektetés végén munka kell legyen, ami a gyarapodás fedezete. Defláció esetében azonban ha nem csinál semmit, akkor is többet ér a pénze, nulla kockázattal. Miért vállaljon kockázatot? Ez persze magában nem lenne gond, de a középosztály, aki épp a gazdaság egyik pillére a két szélsőség közt még tragikusabb hatással bír: vacakol az autó, de még nem olyan rossz. még kibír egy évet, mert akkor ferrarit kapok már a pénzemért! Miért vegyek új hűtőt, ha ez vacakol, ha félév múlva egy tévét is vehetek mellé ugyanennyiért? A fogyasztás visszaeséséhez vezet a defláció, és csak a lehetséges minimumot veszi meg mindenki, mert jobban megéri az egyéni szereplő szemszögéből a tartalékolás. Ennek azonban van egy másik hatása: Ha minden szereplő tartalékol, akkor a termelés nagyjára épp most nincs szükség (majd később talán, bár akkor megint megéri tartalékolni valami mégjobbért!) A túltermelési válságok a felesleges termelőkapacitás leépítésével járnak: a munkások számának csökkentése, a beragadt készletek kisöprése akár nyomott áron (ami tovább erősíti a deflációt), azonban a munkásoknak nincs akkora tőketartalékuk, hogy a gazdaság ilyenkor viharos önkorrekcióit kényelmesen átvészeljék, míg a tőkések kisebb kényelmetlenségekkel megússzák.

Kellemetlen évekre munkanélkülivé válni, és bár a zsemle napról napra olcsóbb, de ha egy zsemlére sincs pénzed, akkor már nem olyan jó dolog a defláció.

Az állandó (kontrollált, nem túl nagy mértékű) infláció azonban arra bátorít mindenkit, hogy a pénzét akkor költse, amikor többet ér még, és hogy úgy költse, hogy az legalábbis az inflációval korrigálva értékét őrizze. Növeli a befektetési kedvet, a fogyasztást, ami munkahelyeket eredményez, és stabil gazdaságot, hisz állandó pénzáramlásra van szükség a szereplők közt, hogy mindenki a felszínen maradjon. A béreket nyilván emelni kell folyamatosan, hogy a munkavállalók részt vegyenek ebben, de az árak is emelkednek. Az egész arról szól, hogy ezzel az erővel az egyenként racionális, de rendszerszinten irracionális erők ellen lehet hatni.

Valami ilyesmi, de én nem vagyok közgazdász. Bonyolult dinamikus rendszerekkel foglalkoztam már, és általában elmondható, hogy a főbb erők ismeretében is kaotikus lehet a viselkedésük, és eddig úgy néz ki, hogy az infláció egy stabilizáló hatás a gazdaságban.

Igen, köszönöm ez a kincstári magyarázat, ezt én is ismerem de igen kevéssé meggyőző.
Egy nem mesterségesen szabályozott, manipulált gazdaságban az infláció- defláció nem tetszés szerint szabályozható és egyik sem katasztrófa vagy az ördögtől való, így a defláció sem. A valamilyen gazdasági tevékenységet elvégzett szereplő nyújt vagy átad valamit a partnernek aki egy követelést ad érte cserébe amit az egyes számú szereplő nem azonnal érvényesít. Tehát ő hitelbe végzett el vagy adott át valamit. Ebből következően akinek a kezében bármilyen pénzügyi eszköz van az egy hitelező, tehát a kezében lévő eszköz értéke természetesen nőhet és nőnie is kell hisz ez is természetes ha ő nem volt rákényszerülve a tranzakció lebonyolítására.
Ha ezt a növekvő értékű követelést még át is engedi valaki másnak időlegesen akkor ezen az alap növekedésen felül plusz díjat tehát kamatot is kérhet így az két okból is nőhet.
Abban az esetben ha az előállító a tevékenységet mindenképpen el kell, hogy végezze vagy a javakat az elkészültük pillanatában át kell , hogy adja mert azok anyaguknál vagy jellegüknél fogva értéktelenné válnának akkor például az elértéktelenedést kivédendő inkább a követelés értékének érdemes csökkennie.
A megtakarítások időben eltolt követelések és mint mindennek, az határozza meg az árukat, hogy a szereplők közül ki mennyire van kiszolgáltatva, mennyire nem tehet mást- adja, veszi ezt a követelést- mint amit a piac diktál.Ha a megtermelt vagy bárhogyan is a birtokomba került javakat materiális formában tudom tárolni akkor semmi szükségem hosszú távú virtuális eszközökre azaz a követelésem eltolására az időben.
Amennyiben erre bármilyen okból nem vagyok képes vagy a lehetséges eszközök likviditása számomra valamilyen okból elfogadhatatlan akkor ki vagyok szolgáltatva a rendelkezésre álló virtuális eszközök piaci állapotának. Egy gazdasági lokalitás piacán attól függően, hogy fogyasztásra vagy megtakarításra van nagyobb igény a követelések ára pozitív vagy negatív irányba fog változni. A minél szélesebb körű munkamegosztás, a globalizálódás, az elöregedés, a nem likvid eszközök és az immateriális javak hiteleken keresztüli monetizálása, pénzzé transzformálása- amennyiben a piacképes materiális javak mennyisége nem nő párhuzamosan- mind kényszerűen a virtuális eszközökbe történő befektetést generálja.
A követelések időbeni eltolásának túlkínálata természetesen azzal jár, hogy az ezt igénybe venni akarónak kell fizetnie a lehetőségért, hogy a követelésüket ne most hanem valamikor egy előre meghatározatlan időpontban érvényesítsék tehát negatív lesz a kamat. Állandó infláció csak egy mennyiségileg folyamatosan növekedő gazdaságban lehetséges ami az adott gazdaság szintjén felesleges fogyasztásra ösztönöz amire a gazdaság működéshez semmi szükség, valamint természetszerűleg véges folyamat. Nem beszélve arról ,hogy az írott történelem folyamán az ezen az elven működő gazdaságok kivétel nélkül a végletekig kifosztották elhasználták a forrásaikat tönkretették a környezetüket, lepusztítottak mindent maguk körül és a ritka üdítő gazdasági és kulturális kivételeket lerombolták és elpusztították. Az infláció azt jelenti, hogy a megtakarítóknak tekintet nélkül az okokra elértéktelenítem a megtakarítását, holott lehet olyan akinek a megtakarítására szükség van a gazdaság egészséges működtetéséhez.
A kettőnek ki kellene egyenlítenie egymást és nulla végeredményű egyensúlyozó eszközzé kellene válnia.
I. Fischer, M. Kennedy és még sokan mások száz évvel ezelőtt megpróbálták megértetni, hogy a likviditás különbsége a megtakarítási eszközöknél önmagában nem alkalmas a csereszköz és a megtakarítás különválasztására.
Erre a problémára természetesen lenen használható eszköz.
Csakhogy akkor nem lehetne ilyen egyszerű primitív eszközzel büntetlenül fosztogatni világ gazdaságát, ezért azután továbbra is szorgalmasan festik a defláció nevű ördögöt a falra..

 

[melampo]

Ezt inkább ide kellett volna:

Ha kiépülne egy olyan infrastruktúra, hogy mondjuk telefonon keresztül bármikor bárkinek nagyon gyorsan tudj utalni pénzt és ezt mindenki teljesen el tudja sajátítani, akkor simán meg lehetne szüntetni. Ellenkező esetben a 80 éves Tibi bá hogyan kér kölcsön a havertól egy sörre valót, vagy hogy fizetsz ki egy jófogásról vásárolt, de személyesen átvett cuccot? Rohansz a bankba utalni?

Van ilyen és ráadásul széles körben elterjedve pont olyan helyen van ahol nem számított rá senki. Afrika egyes részein sima telefonnal fizethetsz egy kód bírásával. Mintha egy SMS-t küldenél.