1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

A pénz világa

Diskurzus a(z) 'Kantin' témában - elimgarak által indítva @ 2015. július 1..

  1. fip7

    fip7 Well-Known Member

    laudarage

    <i>"Deflációs gazdaságban a pénzed, amikor "kamatozik", nem több lesz, hanem kevesebb (r<0), hiszen egy deflációs gazaságban akkor ér többet a pénzed, ha az összegben kifejezve kevesebb :)

    Tehát nem 1100 pénz lesz az 1000 pénzedből, ha kamatozik, hanem 900 :)"</i>

    De miért? Kötelezően negatív a kamat?
    <b>Ha kiveszem a pénzt a negatív kamatozású környezetből és berakom a zsebembe ahol 1000-s a címlet az 10 év múlva is 1000-s címlet lesz, hiába negatív a kamat. Nem hat rá. </b>
    (Ezt nagyban is meg lehet ám tenni)

    Te abból indulsz ki, hogy deflációnál kötelezően, a defláció mértékével megegyezően negatív a kamat, miközben ez már egy valós pénzügyi eszköz a defláció fékezésére.

    Arról nem is beszélve, hogyha a negatív kamat miatt mindenki kiveszi a pénzét a pénzügyi rendszerből akkor az összeomlik. Csak kp. lesz. Az meg megint nem a legjobb.
    (Sőt, manapság a pénz kb. 10%-a kp. csak.)
     
  2. fip7

    fip7 Well-Known Member

    Ráadásul a deflációval megint a szegények járnak rosszul, mert nincs felhalmozási potenciáljuk.
    Míg a gazdagok a vagyonon ülve, azt a negatív kamatkörnyezetből kivonva, egyre csak gazdagabbak lennének.
    (Persze addig amíg a defláció miatt csődbe nem megy az egész nemzetgazdaság)
     
  3. laudarage

    laudarage New Member

    "De miért? Kötelezően negatív a kamat?"

    Annyit tudok mondani, hogy a pozitív kamatláb okozója is az inflációnak, és így a negatív kamatláb egészen biztosan infláció-csökkentő, deflációs hatású. De hogy fordítva van-e okozati összefüggés (azaz, ha deflációs az gazdaság, akkor kötelezően negatívaknak kell-e lenniük a kamatoknak?), hát, bevallom, ezt most nem tudom.

    Egyébként valószínűleg igen! Szerintem inkább fordítva kell nézni a dolgot, valahogy így:

    a kamatláb (pozitív/negatív) dönti el, hogy inflációs vagy deflációs gazdaságot kapsz-e.

    Tehát, ha deflációs gazdaságot akarsz, akkor negatívba kell átállítanod a betéti kamatokat, és nem azért kell negatívba kötelezően átállítanod a betéti kamatokat, mert deflációs gazdaságod van.

    (Szerintem egyébként a "deflációs pénzügyi rendszerben" való gondolkozás sokaknak nehézséget jelent, hiszen a főiskolákon/egyetemeken oktatott tananyagban csak az inflációs gazdaságot tanítják.)

    "Ha kiveszem a pénzt a negatív kamatozású környezetből és berakom a zsebembe ahol 1000-s a címlet az 10 év múlva is 1000-s címlet lesz, hiába negatív a kamat. Nem hat rá."

    Teljesen igazad van. Ez az inflációs gazdaságban annak felel meg, hogy betetted a bankba a pénzed, és kamatozik. Deflációs gazdaságban akkor kamatozik a pénzed, ha NEM teszed be a bankba :)

    Tehát:

    <b>Inflációs gazdaságban:</b>

    Nem teszem be az 1000 Ft-om a bankba -> infláció miatt csökken az értéke

    Beteszem az 1000 Ft-om a bankba -> elvileg nő az értéke ha a betéti kamat magasabb az inflációnál

    <b>Deflációs gazdaságban:</b>

    Nem teszem be az 1000 Ft-om a bankba -> defláció miatt nő az értéke (ez szerepelt a te példádban)

    Beteszem az 1000 Ft-om a bankba -> csökken az értéke, mert a betéti kamat negatív

    ---
    Kérdés, akkor ki a fene tenne be pénz egy deflációs gazdaságban a bankba?

    A válasz az, hogy nyilván senki, illetve csak az, aki félti, hogy kirabolják. Ekkor a bank egyfajta "pénzmegőrzőként", széfként működik csak, amelyben a nála elhelyezett pénz biztonságos megőrzéséért díjat szed - negatív betéti kamat formájában.

    Na és itt kanyarodjunk vissza az USA-hoz!

    Mit csinál az USA? Nyomtatja a dollárt dögivel.

    Miért nincs dollár infláció (jelentős mértékben)?

    Mert az alacsony, nulla közeli kamatokkal deflációs jellegű gazdaságba "vezérli" a pénzrendszerét (senki nem teszi a pénzét vissza a bankba, nem érvényesül a pénzmultiplikátor hatása), azért, hogy a dollárt a FED büntetlenül nyomtathassa. Erre pedig azért van szükség, mert a FED finanszírozza az amerikai kormányt. A kormányon keresztül a pénz persze előbb-utóbb "lecsorog" a lakosságig, és az alacsony betéti kamatok miatt a lakosság otthon tartja a pénzét, készpénzben, így a felesleges dollár kiszorul a bankrendszerből.

    Ezzel kerülik el (átmenetileg) az inflációt.

    Persze, ez nem folytatható a végtelenségig...
     
  4. laudarage

    laudarage New Member

    Igazad van, de ez most (az inflációs gazdaságban) is így van: a szegényeknek nincs felhalmozási potenciáljuk, mert nincs mit betenniük a "pozitív kamatkörnyezetbe" a bankba, hogy a kamatos-kamat miatt egyre több pénzük legyen.
     
  5. fip7

    fip7 Well-Known Member

    laudarage

    Akkor már csak egy kérdés csoportom van:

    Ha most Mo.-n, negatív lenne a kamatláb, akkor defláció lenne, vagy külföldre menekítenék a tőkések a pénz?

    A valutaátváltás ilyen esetben (nagy mennyiségű forint jelenik meg a kínálati piacon) milyen hatással lenne a forint értékére?

    Vajon milyen hatással lenne ez az export-import szaldóra?

    Én nem látok benne pozitív folyamatokat, de kíváncsi vagyok a te véleményedre ez ügyben.
     
  6. blitzkrieg

    blitzkrieg Well-Known Member

    Kettő, azaz kettő százalék a fedezeti ráta Magyarországon!
    </blockquote>

    Köszi a korrekciót! Bocsánat a hatalmat tévedésemért! Szóval ha magyarországon beteszel száz fizikailag létező forintot a bankba, akkor abból a bankok (mivel több bankon is átmehet) összesen ~4886 ft-nyi hitelt helyezhetnek ki! :D

    Itt a kalkulátor, ha nem lenne világos, hogyan működik:
    http://www.themoneyjar.co.uk/calc/fractional-reserve-banking.html

    De ha mindezt a többi eu országban teszed (ott már csak 1% a fedezeti ráta), akkor 100 euróból ~9854 eurónyi hitelt helyezhetnek ki.

    Ja, és itt vannak a fedezeti ráta arányok országonként:

    https://en.wikipedia.org/wiki/Reserve_requirement

    Üdvözöllek a valóságban! ;)

    (bocsi a dupláért, elrontottam az idézést, pedig folyamatosan ütöm magamat, hogy ne felejtsem el az előnézet gombot...)</blockquote>

    Mondtam, ne terjesszetek mar ezt, mert nem igaz, hogy a bankok sokszorosat adhatjak ki hitelbe a berakott penzeknek.
    Itt van az OTP merlege:
    https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/OTP_2014_Eves_jelentes_4.pdf

    Lathatod, hogy kb. ugyanannyi lakossagi es egyeb betetje volt, mint kihelyezett hitel.
    </blockquote>

    <i>"A bankban elhelyezett betétből a kereskedelmi bankok a tartalékrátának megfelelő arányban (t) tartalékot képeznek, és a fennmaradó résznek (1-t) megfelelő összegben hitelt nyújtanak. A következő lépésben már csak ennek az (1-t) résznek (1-t) hányada kerülhet hitelnyújtásra. Ez a folyamat ismétlődik a végtelenségig, így a pénzteremtések láncolata egy mértani sorként írható le:

    1 + (1-t) + (1-t)^2 + ... + (1-t)^n + ... = 1 / (1 - (1-t)) = 1/t

    A pénztömeg növekedésének mértékét, <b>az 1/t együtthatót
    pénzmultiplikátornak</b> nevezzük.
    <b>Példánkban</b> egy egység jegybankpénz 1/0.2=5 értékű pénztömeget, <b>az 1000 egység elhelyezett betét 5000 összegű pénztömeget eredményezett</b>."</i>

    Idézve: <b>Pénzügytan egyetemi tankönyv, Budapesti Corvinus Egyetem, Pénzügy Tanszék</b>

    Megj.: a példában 0.2, azaz 20% volt a tartalékráta (t), amely meglehetősen magas, a gyakorlatban ennél jóval alacsonyabb szokott lenni, bőven 10% alatt. Ekkor a pénzmultiplikátor már több mint 10x-es, azaz <b>a bankba elhelyezett betétnél több mint 10x annyit hitelez ki a kereskedelmi bankok rendszere</b>.

    Ez azért van, mert a kihitelezett pénz ISMÉT BEKERÜL BETÉTKÉNT EGY MÁSIK BANKBA, és ott is megtartják a (t) tartalékrátának megfelelő részét, de a TÖBBIT KIHITELEZI ISMÉT, aztán az is ISMÉT BEKERÜL BETÉTKÉNT EGY MÁSIK BANKBA, és így tovább, amíg az összeg a kötelező tartalékok képzése miatt el nem fogy. Ezt jelképezi a fenti képletben a mértani sor.
    </blockquote>

    Igen, igy mukodne, ha a bankok egymasnak adnak ki hitelre a penzt, de nem egymasnak adjak, hanem a vallalatoknak, lakossagnak, allamnak, akik azt el is koltik.
     
  7. laudarage

    laudarage New Member

    "Akkor mégis csak szabályozza a bankmultiplikátor hatást nem???"

    De. De nem ez a vita tárgya!

    Hanem te ezt mondtad:

    "Arról nem is beszélve, hogy a bankok megsokszorozhatják a pénzt (bankmultiplikátor hatás) <b>viszont ehhez jegybanki engedély szükséges (nálunk)</b>.
    Nem hozhat létre pénzt senki <b>a jegybank engedélye nélkül</b>."

    Milyen jegybanki engedélyre van szükség a pénz multiplikálásához?

    (a kötelező tartalékrátán felül, ami a pénzmultiplikátort szabályozza)
     
  8. blitzkrieg

    blitzkrieg Well-Known Member

    1. Valoban a sokszorosat helyezhetik ki. Javaslok egy penzugyi foiskolat es ott elmagyarazzak, hogyan is teremtodik a penz.
    2. te komolyan azt hiszed, hogy a lakossagi hitelek es betetek szamitanak? Tudod mekkora apropenz az a vallalati es allami penzekhez kepest?
    Nem a 20 ev alatt osszekuporgatott hutoszekrenybol lesz a gazdasag, hanem lakoparkokbol, ipartelepekbol, autopalyakbol. Ez pedig mind hitelbol "keszul".
    </blockquote>

    http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/leminositette_gorogorszagot_a_moodys_is.599963.html

    "A Moody's becslése szerint november vége óta 44 milliárd eurót vontak ki a görög bankokból a magánszektorbeli betéttulajdonosok, és a görög bankrendszer betétállománya 120 milliárd euróra csökkent."

    Lebecsulod a lakossagot. A betetek nagy resze toluk szarmazik. Szoval meg mindig 120 milliard eurot tartanak a gorog emberek a bankokban, pedig nekik elegge megingott a bizalmuk a bankokban.
     
  9. blitzkrieg

    blitzkrieg Well-Known Member

    De ha en hitelt veszek fel, akkor nem tartom a folyoszamlamon, hanem veszek belole autot, hazat, stb. Szoval az nem banki betet lesz, mert elkoltom.
     
  10. fip7

    fip7 Well-Known Member

    Ez talán segít a most kialakult helyzet feloldásában:
    http://kiszamolo.hu/a-bankok-maguk-teremtik-a-penzt/
     
  11. blitzkrieg

    blitzkrieg Well-Known Member

    Biztos vagy te abban, hogy ha a pénz napról napra többet érne, akkor nem vennél belőle semmit?

    <b>De, vennél: azt vennéd, amire szükséged van.</b>

    Tegyük fel, hogy MA vagy éhes, nem fogsz éhenhalni azért, mert HOLNAP többet ér a pénzed.

    Most meg? Mivel infláció van, mindenki siet venni minden sz*rt, mert holnaptól úgyis kevesebbet ér a pénze. Aztán csodálkozunk, hogy miért fulladozunk a szeméthegyekben.</blockquote>

    Mar irtam, nem fog senki minden szart megvenni, mert van inflacio, berakja a bankba es kamatot kap ra.
    Ertsd mar meg, ha a penzt mindenki otthon tartana es nem koltene el vagy rakna bankba, egy ev sem kellene es a legerosebb gazdasag is csodbemenne.
     
  12. laudarage

    laudarage New Member

    De ha en hitelt veszek fel, akkor nem tartom a folyoszamlamon, hanem veszek belole autot, hazat, stb. Szoval az nem banki betet lesz, mert elkoltom.</blockquote>

    Így van, és amikor megvetted az autód, az autókereskedő a tőled kapott pénzt beteszi a bankba.
     
  13. laudarage

    laudarage New Member

    Biztos vagy te abban, hogy ha a pénz napról napra többet érne, akkor nem vennél belőle semmit?

    <b>De, vennél: azt vennéd, amire szükséged van.</b>

    Tegyük fel, hogy MA vagy éhes, nem fogsz éhenhalni azért, mert HOLNAP többet ér a pénzed.

    Most meg? Mivel infláció van, mindenki siet venni minden sz*rt, mert holnaptól úgyis kevesebbet ér a pénze. Aztán csodálkozunk, hogy miért fulladozunk a szeméthegyekben.</blockquote>

    Mar irtam, nem fog senki minden szart megvenni, mert van inflacio, berakja a bankba es kamatot kap ra.
    Ertsd mar meg, ha a penzt mindenki otthon tartana es nem koltene el vagy rakna bankba, egy ev sem kellene es a legerosebb gazdasag is csodbemenne.
    </blockquote>

    "Mar irtam, nem fog senki minden szart megvenni, mert van inflacio, berakja a bankba es kamatot kap ra."

    Kivéve, ha a bankban alig kap rá kamatot. Angliai kollegám panaszkodott, hogy Angliában olyan alacsonyak a banki kamatok, hogy nem fedezik az inflációt. Betette a pénzét, és végül kevesebb pénz lett a bankszámláján. Mert ráadásul még kezelési költséget is vontak.

    "Ertsd mar meg, ha a penzt mindenki otthon tartana es nem koltene el vagy rakna bankba, egy ev sem kellene es a legerosebb gazdasag is csodbemenne."

    Ezt senki nem vitatja, mert a mai gazdaság így működik.

    Az USA viszont pont azt szeretné (az USA-ban, otthon), hogy mindenki tartsa otthon a pénzt, ne költse el, és ne rakja bankba.

    És tudod miért nem megy csődbe?

    Mert a FED nyomtatja a friss dollárt, ezt odaadja az amerikai kormányzatnak, aki ebből költekezik, azaz vásárol.

    Az állam vásárol. Ebből FEDezi :) a hadikiadásait pl.

    Ennek hatására egyre több ember dolgozik az USA-ban a hadiiparban vagy közalkalmazottként. Vannak olyan tagállamok az USA-ban, amelyekben több alkalmazott dolgozik az államnak, mint a versenyszférában.

    Tehát egyre inkább az állami költekezés generál keresletet az USA-ban, és nem a lakosság.

    Ez aztán ördögi ciklus is, mivel emiatt az USA-nak muszáj fenntartania a túlméretes hadiipart, hogy munkát tudjon adni a lakosságnak és hogy tudjon (állami beszerzéseken) pl. haditechnikát vásárolni (mert ezáltal fizet, ami a gazdaságot pörgeti).

    Ezért aztán az USA egy olyan csapdahelyzetbe kerül, hogy érdeke a háború.
     
  14. blitzkrieg

    blitzkrieg Well-Known Member

    A jegybank azt ellenőrzi, hogy megvan-e a kötelező tartalékráta.

    Tfh. 10% a kötelező tartalékráta
    Ha valaki bemegy az OTP-be, és betesz 1,000,000 Ft-ot, akkor a kötelező tartalékolás miatt meg kell tartani belőle 10%-ot, azaz 100,000 Ft-ot (ezt gondolom a jegybanknál vezetett számláján kell tartania a kereskedelmi banknak), de a többit, a 900,000 Ft-ot kihitelezheti.
    Ehhez nem kell engedély, mert ha nem hitelezi ki, akkor csődbemegy, mivel a betett 1,000,000 Ft-ra betéti kamatot kell fizetnie, és ha ő maga nem tud (még magasabb) kamatot szedni a kihelyezett hitele után, akkor nem tud miből megélni a bank.
    (Esetleg még kezelési költségekből stb. de, alapvetően a hitelkihelyezésből kell megélnie.)

    Hacsaknem az van (!), hogy a betét az nem lakossági betét, hanem maga a jegybank AD hitelt a kereskedelmi banknak, jegybanki alapkamatra, és a kereskedelmi bank (pl. OTP) NEM A LAKOSSÁG BETÉTJEIT hitelezi ki, HANEM A JEGYBANK PÉNZÉT?????????

    Mert az USA-ban pontosan ez van, azért alacsony a jegybanki alapkamat (közel 0, azaz NULLA % !!!), hogy a jegybank tudjon olcsón hitelezni a kereskedelmi bankoknak, hogy a kereskedelmi bankok OLCSÓ HITELEKET tudjanak nyújtani a vállalatoknak/lakosságnak a gazdaság stimulálása/felpörgetése céljából.

    Azaz, ebben az esetben nem a lakosság betétjeit hitelezik ki a kereskedelmi bankok, hanem a jegybank pénzét közvetlenül.
    Ebben az esetben a kereskedelmi bankok akárt akkor is tudnak nyújtani hitelt, HA A LAKOSSÁG EGYÁLTALÁN NEM IS TESZ BE BETÉTET.

    És miért is tenne be a lakosság betétet, ha a betéti kamat egyre alacsonyabb? Sőt, sokszor még a betétes fizet, hogy a bankban tarthatta a pénzét! Sőt, felmerült már a NEGATÍV betéti kamat ötlete is!

    Szóval ebben az esetben így néz ki a pénz (hitel) áramlása:

    JEGYBANK -> KERESKEDELMI BANK -> VÁLLALATOK és LAKOSSÁG

    nem pedig

    BETÉT -> KERESKEDELMI BANK -> VÁLLALATOK és LAKOSSÁG

    A lakosság pedig nem teszi be a pénzét a bankba (=kereskedelmi bank), mivel alig kamatozik.

    Ez pl. az USA-nak azért jó, mert ha a lakosság nem teszi be a pénzét a bankba, akkor nem érvényesül rá a pénzmultiplikátor hatása, így védhető ki a DOLLÁR inflációja, amellett, hogy közben iszonyatos ütemű DOLLÁR nyomtatást végez a jegybank.

    (Ennek magyarázata az, hogy mivel a lakosság nem teszi vissza a dollárt a bankrendszerbe, mert nem éri meg (alacsony kamat), ezért a dollár a lakossághoz érve kikerül a bankrendszerből.)</blockquote>

    Igen, pontosan igy mukodik a bankrendszer. De azt nem ertem, hogy ti mibol gondoljatok azt, hogy a bankok sokszorosat tudjak kihitelezni annak a penznek, amit oda a lakossag berak. Abban az esetben, ha a kereskedelmi bank kozvetlenul a jegybanktol kap penzt amit kihitelez a lakossagnak, akkor is az allam csinalta azt a penzt es nem a bank. Egyebkent ezt tenyleg nem ertem en sem, hogy a jegybank miert nem ad kozvetlenul a lakossagnak, kihagyva a kereskedelmi bankokat.
    De Magyarorszagon most pont ezt csinalja Matolcsi, kozvetlenul az allam ad hitelt a vallalatoknak, nem?
    Az meg nem igaz, hogy a lakossag nem teszi be a bankba a penzet, ha kicsik a kamatok. En is beteszem, pedig itt mar 3% alatti a kamat. Ha otthon tartanam, annyit sem kapnek. Masik lehetoseg, hogy reszvenyekbe vagy kotvenyekbe fekteti a lakossag, de az vegulis mindegy, a lenyeg, hogy ne tartsak otthon a parna alatt.
     
  15. blitzkrieg

    blitzkrieg Well-Known Member

    Az "éhes vagyok" példa volt. Mondhattam volna azt is, hogy akkor veszek ismét JACHT-ot (vagy autót), amikor az előző már tönkrement.

    A másik, hogy érted, hogy a termékek értéke inflálódik?
    Ha tegyük fel egy gyár legyártott egy autót, és mivel defláció van, az értéke pénzben már nem 10 millió Ft, hanem csak 9 millió Ft, kit érdekel, amikor a 9 millió Ft ma UGYANANNYIT ÉR mint előtte a 10 millió Ft?

    Sőt, holnap a 8 millió Ft TÖBBET FOG ÉRNI egy ilyen gazdaságban, mint MA a 9 millió Ft.

    Akkor hol is buksz el egy csomó pénzt???

    Beléd van súlykolva, hogy akkor van több pénzed, ha egyre több nullát írunk az összeg végére! Egy deflációs gazdaságban épp fordítva van, egyre kevesebb számban kifejezve a pénzed, MÉGIS UGYANANNYIT VAGY HOLNAP MÁR TÖBBET is ér!
    </blockquote>

    Jachtot vagy a 10-dik autot az veszi meg, akinek annyi penze van, hogy azt sem tudja mit kezdjen vele. Ha nem venne meg azt a kocsit vagy jachtot, akkor az autogyarnak kevesebb eladasa lenne, kirugna egy csomo embert, ezaltal kevesebb embernek lenne penze venni akar egy autot is, ez ujabb keresletcsokkenes, ujabb elbocsajtas, stb.
    Nem hiaba ervel sok kozgazdasz azzal, hogy a valsagbol kivezeto ut az lenne, ha novelnek a fizeteseket, hisz az keresletnovekedest okoz, ami gyartasnovekedessel es munkahelyteremtessel jar. Ezzel ertek en is egyet, csak az a baj, hogy az atlagmagyar a nagyobb fizetesbol inkabb kulfoldi termeket venne es nem hazait, ami aztan Magyarorszagnak semmi hasznot nem hozna, kulfoldon none az ipar belole, forintgyengulest viszont annal inkabb okozna.
     
  16. laudarage

    laudarage New Member

    Csak ismételni tudom magam, ezért:

    "A bankban elhelyezett betétből a kereskedelmi bankok a tartalékrátának megfelelő arányban (t) tartalékot képeznek, és a fennmaradó résznek (1-t) megfelelő összegben hitelt nyújtanak. A következő lépésben már csak ennek az (1-t) résznek (1-t) hányada kerülhet hitelnyújtásra. Ez a folyamat ismétlődik a végtelenségig, így a pénzteremtések láncolata egy mértani sorként írható le:

    1 + (1-t) + (1-t)^2 + ... + (1-t)^n + ... = 1 / (1 - (1-t)) = 1/t

    A pénztömeg növekedésének mértékét, az 1/t együtthatót
    pénzmultiplikátornak nevezzük.
    Példánkban egy egység jegybankpénz 1/0.2=5 értékű pénztömeget, az 1000 egység elhelyezett betét 5000 összegű pénztömeget eredményezett."

    Idézve: Pénzügytan egyetemi tankönyv, Budapesti Corvinus Egyetem, Pénzügy Tanszék

    ---

    Érted, blitzkrieg

    a fenti példában:

    a betét: 1000
    a tartalékráta (t): 0.2, azaz 20%
    tehát a pénzmultiplikátor: 1/t = 1 / 0.2 = 5

    ami azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankrendszer 5x annyi pénzt hitelezett ki, mint az eredetileg betett pénz.

    Ha a tartalékráta (t) 0.1, azaz 10%, akkor a multiplikátor már 10x-es, azaz a kereskedelmi bankrendszer 10x annyi pénzt hitelez ki, mint az eredetileg betett pénz.

    Az, hogy a banki mérleg egyensúlyban van, annak köszönhető, hogy a kihitelezett pénzt folyószámlán írják jóvá, és az így megjelenik mint betét, amit tovább lehet hitelezni.

    Nem, mert a jegybank nem az állam. Az USA-ban a jegybank, a FED, egy magánvállalkozás.

    Az állam a jegybanktól a pénzt HITELRE kapja.

    blitzkrieg,

    2-féle módon lehet pénzt teremteni:

    1. jegybank hozza létre a "semmiből"
    2. a kereskedelmi bankok hozzák létre a hitelezéssel, a pénzmultiplikáció révén


    Mert a pénznyomdát nem azért találták fel, hogy neked meg nekem nyomtassanak vele pénzt.

    A kereskedelmi bankok meg azért vannak, mert jól meg lehet belőle élni.

    Az USA-ban jelenleg az van, hogy a FED nyomtatja a pénzt a kormányzat részére, meg a Wall Street részére (nem a lakosság részére!!!), ebből van pénze az amerikai kormánynak a háborúira, meg minden egyébre, és amikor az amerikai kormány ezeket a pénzeket elkölti (kormányzati vásárlások) akkor "csorog le" ez a pénz a lakossághoz. De elsőként mindig a felső elit használja fel a frissen nyomtatott dollárt. Ezért is nyomtatják. Maguknak nyomtatják.
     
  17. blitzkrieg

    blitzkrieg Well-Known Member

    "De miért? Kötelezően negatív a kamat?"

    Annyit tudok mondani, hogy a pozitív kamatláb okozója is az inflációnak, és így a negatív kamatláb egészen biztosan infláció-csökkentő, deflációs hatású. De hogy fordítva van-e okozati összefüggés (azaz, ha deflációs az gazdaság, akkor kötelezően negatívaknak kell-e lenniük a kamatoknak?), hát, bevallom, ezt most nem tudom.

    Egyébként valószínűleg igen! Szerintem inkább fordítva kell nézni a dolgot, valahogy így:

    a kamatláb (pozitív/negatív) dönti el, hogy inflációs vagy deflációs gazdaságot kapsz-e.

    Tehát, ha deflációs gazdaságot akarsz, akkor negatívba kell átállítanod a betéti kamatokat, és nem azért kell negatívba kötelezően átállítanod a betéti kamatokat, mert deflációs gazdaságod van.

    (Szerintem egyébként a "deflációs pénzügyi rendszerben" való gondolkozás sokaknak nehézséget jelent, hiszen a főiskolákon/egyetemeken oktatott tananyagban csak az inflációs gazdaságot tanítják.)

    "Ha kiveszem a pénzt a negatív kamatozású környezetből és berakom a zsebembe ahol 1000-s a címlet az 10 év múlva is 1000-s címlet lesz, hiába negatív a kamat. Nem hat rá."

    Teljesen igazad van. Ez az inflációs gazdaságban annak felel meg, hogy betetted a bankba a pénzed, és kamatozik. Deflációs gazdaságban akkor kamatozik a pénzed, ha NEM teszed be a bankba :)

    Tehát:

    <b>Inflációs gazdaságban:</b>

    Nem teszem be az 1000 Ft-om a bankba -> infláció miatt csökken az értéke

    Beteszem az 1000 Ft-om a bankba -> elvileg nő az értéke ha a betéti kamat magasabb az inflációnál

    <b>Deflációs gazdaságban:</b>

    Nem teszem be az 1000 Ft-om a bankba -> defláció miatt nő az értéke (ez szerepelt a te példádban)

    Beteszem az 1000 Ft-om a bankba -> csökken az értéke, mert a betéti kamat negatív

    ---
    Kérdés, akkor ki a fene tenne be pénz egy deflációs gazdaságban a bankba?

    A válasz az, hogy nyilván senki, illetve csak az, aki félti, hogy kirabolják. Ekkor a bank egyfajta "pénzmegőrzőként", széfként működik csak, amelyben a nála elhelyezett pénz biztonságos megőrzéséért díjat szed - negatív betéti kamat formájában.

    Na és itt kanyarodjunk vissza az USA-hoz!

    Mit csinál az USA? Nyomtatja a dollárt dögivel.

    Miért nincs dollár infláció (jelentős mértékben)?

    Mert az alacsony, nulla közeli kamatokkal deflációs jellegű gazdaságba "vezérli" a pénzrendszerét (senki nem teszi a pénzét vissza a bankba, nem érvényesül a pénzmultiplikátor hatása), azért, hogy a dollárt a FED büntetlenül nyomtathassa. Erre pedig azért van szükség, mert a FED finanszírozza az amerikai kormányt. A kormányon keresztül a pénz persze előbb-utóbb "lecsorog" a lakosságig, és az alacsony betéti kamatok miatt a lakosság otthon tartja a pénzét, készpénzben, így a felesleges dollár kiszorul a bankrendszerből.

    Ezzel kerülik el (átmenetileg) az inflációt.

    Persze, ez nem folytatható a végtelenségig...
    </blockquote>

    Senki sem akar deflacios gazdasagot, mert akkor nem lesz gazdasagi novekedes, sot egy ido utan csokkenes lesz. Nezd mar meg Japant. Egy evtizede mar, hogy nincs inflacio, stagnal is miatta a gazdasaguk. Nyomtatjak a rengeteg penzt ok is, hogy probaljanak egy kis inflaciot osszehozni, hogy kezdjenek vasarolni az emberek. A deflacios gazdasag osszeomlast okoz hosszu tavon.
     
  18. laudarage

    laudarage New Member

    Mennyi Japán államadóssága a GDP-hez viszonyítva?
     
  19. blitzkrieg

    blitzkrieg Well-Known Member

    "Deflációs gazdaságban:

    Nem teszem be az 1000 Ft-om a bankba -> defláció miatt nő az értéke (ez szerepelt a te példádban)

    Beteszem az 1000 Ft-om a bankba -> csökken az értéke, mert a betéti kamat negatív

    ---
    Kérdés, akkor ki a fene tenne be pénz egy deflációs gazdaságban a bankba?

    A válasz az, hogy nyilván senki, illetve csak az, aki félti, hogy kirabolják. Ekkor a bank egyfajta "pénzmegőrzőként", széfként működik csak, amelyben a nála elhelyezett pénz biztonságos megőrzéséért díjat szed - negatív betéti kamat formájában."

    Ha csak annyi ember rakna be a penzet a bankba, akkor a bankok csodbemennenek, vagy nagyon keves penzt tudnanak kihitelezni. Ez pedig azt okozna, hogy senki nem venne hazat, csak majd 30 ev mulva, amikor osszegyujtotte ra a penzt, kocsit is csak 10 ev mulva, felujjitani is csak 5 ev mulva ujjitana a hazat, ha felfedezned a rak elleni gyogyszert, akkor majd 100 ev mulva kezdenek gyartani a dedunokaid, mert csak addigra tudnak osszegyujteni a penzt a gyarra.



    "Na és itt kanyarodjunk vissza az USA-hoz!

    Mit csinál az USA? Nyomtatja a dollárt dögivel.

    Miért nincs dollár infláció (jelentős mértékben)?

    Mert az alacsony, nulla közeli kamatokkal deflációs jellegű gazdaságba "vezérli" a pénzrendszerét (senki nem teszi a pénzét vissza a bankba, nem érvényesül a pénzmultiplikátor hatása), azért, hogy a dollárt a FED büntetlenül nyomtathassa. Erre pedig azért van szükség, mert a FED finanszírozza az amerikai kormányt. A kormányon keresztül a pénz persze előbb-utóbb "lecsorog" a lakosságig, és az alacsony betéti kamatok miatt a lakosság otthon tartja a pénzét, készpénzben, így a felesleges dollár kiszorul a bankrendszerből.

    Ezzel kerülik el (átmenetileg) az inflációt.

    Persze, ez nem folytatható a végtelenségig..."

    Ez nem igaz. Azert nincs jelentos dollar inflacio, mert a dollar vilagvaluta es irdatlanul nagy mennyisegben felszivja a vilag tobbi novekedo gazdasaga. Vagyis mindaddig amig a vilag jelentos resze dollarra valtja at a megtakaritasait, addig semmi problemaja nem lesz az USA-nak abbol, hogy nyomtatja a penzt. Akkor lenne problemaja, mindenki elkezdene visszavaltani a dollar megtakaritasait, tartalekait mas valutara.
     
  20. fip7

    fip7 Well-Known Member

    Inkább bemásolom a linkelt cikket mert látom nem olvassátok:

    "Az egyetlen, amit tehetek, hogy leírom, hogyan működnek a bankok a valóságban.

    Kezdjük a” bankok fedezet nélkül maguk teremtik a pénzt” kijelentéssel.

    Ez a pénzmultiplikátor hatás tökéletes és szándékos félreértése. Mindössze annyi történik, hogy a betétes berakja a pénzét, amiből a banknak kötelezően tartalékolni kell arra az esetre, ha a betétesek egy része vissza akarja kérni a pénzt.

    Ugyanis a bank roppant egyszerűen működik: beveszi a pénzt a betétesektől, amiért nekik kamatot fizet. Ha csak ennyit tenne, gyorsan tönkremenne a bank, hiszen kamatot fizet a semmiért cserében.

    Az ő haszna abból származik, hogy az így összegyűjtött pénzt kihelyezi hitelbe, magasabb kamaton, mint amennyit ő fizet érte.

    Azonban nem helyezheti ki teljesen az összes pénzt, mert gondolnia kell arra, hogy a betétesek egy része idő előtt visszakéri a pénzét.

    Ezért az MNB előír egy kötelező tartalékolási rátát, amit minden betétből nála kell elhelyezni. Ennek mértéke 2-5%.

    Szó sincs arról, hogy ezt teremti a bank, ezt éppen, hogy minden létező betétből be kell fizetnie a központi bankba. (A videóban ez olyan agymenésre van felhasználva, hogy mivel beraktak 1000 dollárt a jegybankhoz, ezért nyújthatnak 10.000 dollár hitelt mindjárt indulásnak, annak ellenére, hogy még nincs is se betétállományuk se saját tőkéjük. Aki ekkora ökörséget csacskaságot állít, nem csak a bankok működésével nincs tisztában, de még egy cégnek sem látta a mérlegét. A banki tőkemegfelelésről meg biztos nem hallott.)

    (A bank nem csak betétből, hanem kötvénykibocsátásból, más banktól felvett hitelből is szerezhet pénzt és azt is kihelyezheti hitelbe. Ezért fordulhat elő 100%-nál nagyobb hitel/betét arány. De ezzel most ne foglalkozzunk.)

    A bankroham, vagy bankpánik (bank run) nem azért veszélyes, mert a “bankár nem létező pénzt adott kölcsön”, hanem egész egyszerűen azért, mert a bank kölcsönadta a létező pénzt! Most ki van adva a betétesek pénze lakáshitelre, autóvásárlási hitelre, vállalkozói hitelre. Azaz nincs a banknál, hiszen ő abból él, hogy magasabb kamatra kihelyezi a pénzt.

    A kisebb pénzkivétekre van kitalálva a kötelező tartalékolás, azonban egy átlag feletti pénzkivonást egyetlen bank sem élne túl, hiszen fizikai képtelenség napokon belül visszavenni, vagy akár másnak eladni a sok, akár évtizedekre kölcsönadott pénzt.

    Amikor egy bankot megrohannak, akkor nem azért segít a központi bank, mert “ez is része a nagy összeesküvésnek”, hanem mert a pénzügyi szektor összeomlása senkinek nem érdeke, ugyanis a betétesek pénze veszne oda.

    (Azon már gondolkodtál, miért gyűjtenek a bankok betétet, ha tudnának anélkül is pénzt teremteni?!)

    Ez a segítség azonban nincs ingyen.

    Először is, minden banknak van egy kötelező saját tőkéje. Ez a tulajdonosok saját pénze, ezt benn kell tartaniuk a bankban állandóan. Ennek meglétét a bankfelügyelet folyamatosan ellenőrzi.

    Ez a teljes mérleg minimum 9%-a. Ez egy biztonsági puffer, ha a bank veszteséges, mert például rossz hiteleket helyezett ki, akkor először a tulajdonosok pénze úszik el és nem a betéteseké. Amikor már a saját tőke aránya egy megengedett szint alá csökkenne és veszélybe kerülne a betétesek pénze is, a felügyelet közbelép.

    Először felszólítják a tulajdonosokat, hogy pótolják ki a hiányt (tőkeemelés). Ha ez nem jár eredménnyel, akkor végső esetben államosítják(!!!) a bankot, így a tulajdonosok mindent elvesztenek. (Lásd Postabank)

    (Azon már gondolkodtál, miért vannak bankcsődök, ahol a tulajdonosok az összes pénzüket elvesztik, ha tudnának a bankok pénzt csinálni, vagy korlátlanul kapnának az államtól pénzt?!)

    Enyhébb esetben rendkívüli kölcsönt nyújthatnak a banknak, garanciák mellett. De erre csak az igazán nagy játékosoknál hajlandóak az államok, a “too big to fall” méretű bankok esetében. Ők is állandó felügyeletet kapnak a nyakukba, ezért igyekeznek minél hamarabb visszafizetni a kölcsönt.

    Tehát, fogadd el, hogy a bank nem tud több pénzt kihelyezni, mint amennyi van neki valójában. Minden banknak van egy mérlege, a forrás oldalon a saját tőke és a betétesek pénze (plusz az egyéb helyekről befolyó pénz, mint kötvénykibocsátás, anyabanki hitel, stb.), az eszközoldalon pedig a kihelyezett hitelek. Semmi varázslat és hókuszpókusz, pont úgy, mint minden más cég mérlegében, annyi a különbség, hogy itt az eszköz is pénz, nem egy gyártósor mondjuk.

    De akkor mi az a banki pénzteremtés?

    Amikor valaki berakja a pénzét a bankba, a bank abból hitelt nyújt. A hitelt felvevő elkölti a pénzt és akinél elköltötte, várhatóan szintén be fogja rakni a pénz egy részét egy bankba (vagy ugyanabba, de nagyobb eséllyel egy másikba), akinek így új betétje lesz, amit ki tud helyezni hitelre. Az új hitelfelvevő megint elkölti és az várhatóan legalább részben szintén visszakerül a bankrendszerbe betét formájában.

    Vagyis nem a bank teremti a pénzt, hanem a bankrendszer egészében többször megfordul ugyanaz a pénz.

    Ezt hívják pénzmultiplikátor-hatásnak. Ez a mesebeli 50-szeres elméleti maximum helyett (a 2-5%-os banki tartalékráta miatt) a valóságban ötszörös hatás általában.

    Még egyszer, szájba rágva: nem a bank teremti ezt a pénzt, hanem a pénz körforgása okozza.

    Az, hogy az arany eltűnt a pénz mögül, ez sem a bankok ármánya, igen egyszerűen az arany egy bányatermék, ami nem tud lépést tartani a világgazdaság növekedése miatt fellépő állandóan nagyobb igénnyel.

    Mivel pont tegnap írtam erről (nem véletlenül), olvasd el itt. Szó sincs arról, hogy a gonosz bankok összeesküvése miatt nincs már aranyfedezet. (A történelem során valódi, 100%-os aranyfedezet nagyon kevés országban, nagyon rövid ideig volt a papírpénz mögött. ) De erre több szót nem vesztegetnék, az előző cikkben leírtam ezt.

    A hitelállomány növekedése sem a bankok pénzteremtő képességének a bizonyítéka. A feltörekvő államok folyamatosan külkereskedelmi többletet produkáltak a fejlett államokkal szemben, ezt a többletet megtakarítva, befektették a fejlett országok piacán, kötvényekbe és részvényekbe. Így jött létre az egyre bővülő hitelkínálat, ebben sincs semmi összeesküvés.

    Az pedig, hogy több bank a lakáshitel-állományát értékpapírosította, azaz összecsomagolta és eladta más befektetőknek, hogy az így nyert pénzt újra kihelyezhesse új lakáshitelekre, éppen azt bizonyítja hogy nem tudja teremteni a pénzt úgy, ahogy az összeesküvés-elmélet hívei hirdetik, először el kell adnia a régi hiteleit, mielőtt újra tudna hitelezni. Lásd még CDO. Nem létezne CDO, ha a bankok tudnának pénzt teremteni korlátlanul. Ha nem lett volna CDO, nem lett volna 2007-es világválság sem.

    (Igen, a bankok abban érdekeltek, hogy minél több hitelt kihelyezzenek és a 2007-es válság legfőbb oka is a bankok profitéhsége volt. De ez a cikk nem erről szól.)

    A videó többi része, miszerint a hitel megszűnésével a pénz is megszűnne, már tényleg akkora sötétség, hogy nem vagyok hajlandó több szót vesztegetni rá. (Erről a témáról itt írtam: A világ hitel nélkül. Olvasd el, szerintem érdemes.)

    Egy szó mint száz: ha tényleg érdekel a bankok működése, akkor ne ostoba youtube-os összeesküvés-elméleteket hangoztass, hanem vegyél a könyvesboltban egy banküzemtan könyvet és olvass egy kicsit.

    Nem lesz olyan szenzációhajhász, mint ezek a sötét videók, de legalább egy hangyányit érteni fogod a bankok működését.

    Addig is, amíg eljutsz egy könyvesboltba, olvasd el ezt a cikket arról, milyen lenne az élet bankok nélkül: Vesszenek a bankok?"

    <b>Olvassátok végig és akkor nem beszéltek olyanról, hogy a kereskedelmi bank pénzt teremt....</b>
     

Ezen oldal megosztása