1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

A tengerészeti hadviselés jövője

Diskurzus a(z) 'Egyéb haditengerészettel kapcsolatos témák' témában - GrGLy által indítva @ 2014. április 6..

  1. rudi

    rudi Well-Known Member

    érdekes új csak UAV-kel és rakétákkal felszerelt csökkentett radar keresztmetszetű repülő eszköz hordozó hajó koncepció….
    [​IMG]

    főbb előnyei a koncepciónak a mostani hordozókkal szemben (többek között):
    - nehezebben észlelhető. A radar keresztmetszet töredéke a mostani hordozóknak;
    - minimális személyzet. A fedélzeten és a hangárban is robotok mozgatnák a gépeket;
    - nem kell rá katapult. a UAV.k síugró sáncról startolnak;
    - nem kell kövesse a repülő üzemet egy biztonsági helikopter;
    - stb...
     
    fishbed, Robur, arbalest and 2 others like this.
  2. emel

    emel Well-Known Member

    A fő hátránya szerintem meg az ilyen alacsony lapostetejűnek, hogy csak gyengébb szélben használható. Ahogy próbálom a gépek arányaival hasonlítani, a maiakhoz képest elég szerény a hajó oldalmagassága, kicsit is erősebb szélben szerintem sűrű hullámfürdő lenne a fedélzetén.
     
  3. FilcTroll

    FilcTroll Well-Known Member

    Már többször akartam kérdezni, hogy a lopakodásnak nem tesz-e
    irtóra keresztbe a fejlett műholdas érzékelés? Hiába nem látni annyira a radaron, ha az űrből kellően pontosan lehet látni, hogy merre jár, és kis időjárási szerencsével még halálpontos céladatot is ad a műhold a csapásméréshez? Vagy a csetepaté első áldozatai a műholdak lesznek? :)
     
    endre and gacsat like this.
  4. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Az lehet, hogy látják az űrből, de a CM és BM, amit indítanak a végfázisban nem, akkor ez annyit ér, mint halottnak a csók. A bibi az, hogy ha alig pár perc eltérés van az adat és a végfázis között, akkor képalkotó érzékelővel és radarral is meg fogja találni szerintem a célt az ASM. Az kis AAM-ekre ki lett számolva, hogy a 25 éves R-77 és akkor az AIM-120 2 km-ről ráfog egy kb. 0,01 m2-es célra. Ilyen kis RCS-es soha nem lesz egy hajónak, ellenben a legkisebb ASM is nem 15-18 centi átmérőjű, hanem 30+. Az négyszer nagyobb antenna felület.

    És felesleges erőlködésnek érzem az egészet.
     
    endre, Veér István, fishbed and 3 others like this.
  5. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Őszintén szólva én inkább tenném csendesség a tengóveszély miatt a hajót, de a repüzem miatt kérdés, hogy ez mennyire lehetséges. Ha a leszálló és felszálló gépek miatt rendszeres a zaj, akkor az is erőlködés.
     
    Veér István and Rotten878 like this.
  6. dudi

    dudi Well-Known Member

    Gondolom az sem csendes dolog,amikor a hullámok nekicsapódnak a hajó testének.
     
  7. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member

    Talaloskerdes.

    Ulsz egy kis csonakban az oceanon. korulotted az atlagos cca 1meteres hullamok csapkodnak. Meddig latsz el kilometerben ?
     
    endre likes this.
  8. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member

    Mondjuk egy masik mentocsonakot.
     
  9. rudi

    rudi Well-Known Member

    Ezzel az optikai képalkotó végfázis önirányítással nekem mindössze annyi a problémám hogy erősen időjárás függőek. Szép időben biztos hasznosak, de esőben, ködben, vagy egy sorozat ködgránát után, stb...meglehetősen behatároltak a képességeik.
    Ilyenkor az egyetlen megoldás a lokátoros végfázis önirányítás, de ezek ellen meg ott van a SeaRAM, amely kifejezetten a támadó ASM-ek radarjára vezeti rá magát.

    Ennél a koncepciónál az alacsony észlelhetőségeknek szerintem is kb. zero jelentősége van, de egy csupa UAV-vel és rakétákkal felszerelt hajónak lehet értelme.
    Egy ilyen hajó kisebb, kevesebb ember kell hozzá, olcsóbb és a klasszikus hordozók feladatainak cca. 80%-át el tudja látni.

    Egy kötelékben lehet szerepe mint rakéta hordozó platform, csapásmérő, felderítő, légi utántöltő, stb bázis.
     
  10. rudi

    rudi Well-Known Member

    Nem tudom, próbáld ki és majd számolj be róla….;)
     
  11. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    A baj az, hogy a mai intelligens világban, ha jön 20-40 db CM, akkor azok több irányból is jöhetnek koordináltan és 1 perc eltolással. Ennyi időre egy mozgó hajós optikailalg blokkolni minden irányból fizikai képtelenség. A II. vh alatt a füstfüggöny mögé vonultak vissza. Ma meg a CM fogja magát és megkerülni a célt, ha elég intelligens. Egy szubszonikus CM lazán megfordul és újra próbálkozhat. Ma már ezt nem truváj beleírni szerintem a vezérlésbe...
     
    endre likes this.
  12. rudi

    rudi Well-Known Member

    Egyenlőre én csak egy ilyen ASM-et ismerek amely v.színűleg elég inteligens egy ilyen "újratervezéshez", ez pedig az USA / Norvég NSM.
    Az Orosz / Kínai ASM-ek még nem ilyenek...
     
    molnibalage likes this.
  13. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    De a jövő útja ez lesz. És ezt még utólag is be lehet tenni, hiszen a hardver agyát leszámítva szinte minden ugyanaz marad. Ez azt jelenti, hogy a megtévesztésre irányuló módszerek egyre kevésbé érnek valamit, ha azok nem okozzák egyben a fegyver pusztulását is.
     
    fip7, Roni and rudi like this.
  14. Roni

    Roni Well-Known Member

    A nemsokára hadrendbe álló j-31-hez is komoly stealth ASM lesz amit a belső fegyvertérbe hordoz majd .

    [​IMG]
     
  15. rudi

    rudi Well-Known Member

    Nekem ez kívülről az LRASM koppincsnak tűnik.
    Az LRASM még az USA-ban is erősen fejlesztési stádiumban van, a kínaiak meg még ha gyorsan meg is szerzik a terveket, idő mire összehoznak egy másolatot.

    Biztos ez a jövő - hangsebesség alatti, erősen STEALTH inteligens ASM, de ehhez szerintem kell még 5-10 év...
     
    Rotten878 likes this.
  16. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    1988-as magazinból van a kép:

    [​IMG]
     
    Rotten878 and Tcat like this.
  17. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    Úgy tűnik lassú irányváltás lesz a repülőgép-hordozókkal kapcsolatban. Az US NAVY két elemzést is készített, hogy mennyire működőképes a jelenlegi szuperhordozókra épülő flottafelállása a kínai veszélyforrások (első sorban tengeralattjárók és ballisztikus rakéták illetve nagy sebességű hajó elleni robotrepülőgépek) ellen. A vizsgálatokról kiszivárgott adatok alapján a US NAVY vezetése finoman szólva sincs elájulva az eredményektől. Az amerikai superhordozókra épülő flottamodel a jelek szerint súlyos problémákkal kell szembenézzen, amire nincs jó válaszuk jelenleg.

    [​IMG]
    A USS Gerard R. Ford tavaly év végén végrehajtott tesztútja közben


    A Future Carrier 2030 Task Force (kb. Jövőbeli 2030-as Hordozó-flotta) koncepció azt vázolja fel, hogy lehetne az új kihívásokkal szembenézni a 2020-2030-as évek fejlesztései terén. A koncepció egyfelől békén hagyja a Ford-osztály négy hordozóját (CVN-78 Gerald R. Ford, CVN-79 John F. Kennedy, CVN-80 Enterprise és CVN-81 Doris Miller), de a jelenleg még csak előzetesen megrendelt ötödik egységet, a még név nélküli CVN-81-et lehúzná a listáról. A Doris Millert a jelen tervek szerint 2023-ban kezdenék el építeni, 2028-ban bocsátanák vízre és 2030-ra állna hadrendbe. A pletykák szerint pedig az utolsó szuper-hordozója lenne a US NAVY-nek.

    A szuperhordozók és a "hagyományos" jövőbéli hordozók elsődleges feladata a tengeri hajózási útvonalak, konvojok biztosítása lenne. A USS Dwight D. Eisenhower pont egy ilyen feladatot gyakorlatozott nem rég, melyen egy kísért konvoj előtt haladva, komoly tengeralattjáró és ASW eszközökkel megtámogatva "tisztotta meg" a tengert a konvoj előtt a potenciális veszélyforrásoktól.

    [​IMG]
    A USS America 2018-ban, fedélzetén 13db F-35B vadászbombázóval


    A feladatra a szuperhordozók viszont túlságosan is nagyok, így egyre több jel mutat abba az irányba, hogy az un. "Lightning-carrier"-ek felé venné a haditengerészet az irányt. A USS America-val tesztelt koncepció olyan F-35B alapú rendszert vázolt fel, amely kisebb és rugalmasabb megoldást nyújt a légi fedezet megoldására. Természetesen CATOBAR megoldás a reális, és F-35C gépekről lehetne szó, de a jelenlegi 60-80 merevszárnyú gép helyett 20-40 gépről lenne csak szó, a hajók vízkiszorítása pedig inkább a 30-60 ezer tonna közé esne. A feltételezések alapján egy Ford-osztályú hordozó árából (~12-14 milliárd dollár) akár 3-4 USS America méretű (annak ára 3,4 milliárd dollár volt) CATOBAR hordozót lehetne megépíteni. A támadóknak így több célponttal és ebből fakadóan megosztott célokkal kell dolgozniuk, míg az US NAVY szempontjából egy-egy flottacsoport elvesztése kisebb csapás lenne, mint jelenleg.

    A világ másik felén, Indiában a tengeralattjárók "sűllyeszthetik" el a hordozó-programot. India második hordozója, az INS Vikrant hatalmas költségtúllépésekkel és csúszásokkal kénytelen szembenézni, a 2006-os megrendelésekor 2016-ra szerették volna hadrendbe állítani India első (amúgy olasz segítséggel életre hívott) hordozóját. Jelenleg 2022, de inkább 2023 a reális céldátum. A fő probléma, hogy a Vikrant a maga 40 ezer tonnás vízkiszorításával egyfajta előfutára lett volna a "valódi" hordozóknak, amelyek 60-65 ezer tonnás vízkiszorítással épülnének meg, az elsőnek már neve is van: INS Vishal. A csúszás egyik problémája, hogy a reginális ellenfél Kína már két 65 ezer tonnás hordozóval bír, egyet épít és egy negyedik építése várható. Tehát India látványos késésben van. Ráadásul nemrégiben kínai Shang-osztályú tengeralattjárókat észleltek Indiai felségvízeken, amely nagy botrányt okozott haditengerészeti körökben. A másik probléma, hogy India legfőbb ellenfele, Pakisztán nemrég komoly tengeralattjáró-fejlesztésekbe fogott.

    [​IMG]
    India jelenlegi és tervezett atommeghajtású tengeralattjárói


    India saját atomtengeralattjáró programja pedig kezd lendületet venni: az Arihant-osztályú SSBN-ek közül az első egység hadrendben áll, a második jelenleg a tesztút fázisában van, két további egység pedig építés alatt áll. Az Arihant ugyanakkor mai szinten nézve elavult technológia, de már fejlesztés alatt van az S-5 jelölésű utód, amely jelentős technológiai ugrást képvisel, illetve a bázisán készülne a Future Attack Submarine (FAS) néven illetett vadásztengeralattjáró-program is, amelyből hat darabot szeretnének. A jelenlegi tervek szerint FAS első egységét valamikor 2023-2024 körül kezdhetik el építeni, és 2030 előtt hadrendbe állhat. Viszont a költségvetési vitákban egyre sűrűbben kerül az INS Vishal és a FAS program egymás mellé, és a hírek szerint az utóbbinak van nagyobb támogatottsága...
     
    endre, fip7, Ettemlevest and 9 others like this.
  18. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    Fura az a kemény 4 db VLS cella is.

     
    endre likes this.
  19. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    Ez csak egy lehetséges kiépítés, elvben elfér ott 2x4 is. De mivel a hangár bekorlátozza a lehetőségeket, így ki kellett emelni a VLS indítókat, azért ilyen "kémény" jellegűek.

    BTW ha önvédelemről beszélünk, a 4db VLS egyenként 4db ESSM Mk.2-vel azért nem rossz légvédelmi képességet adhat (végre) a hajónak.
     

Ezen oldal megosztása