A tengerészeti hadviselés jövője

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
6 857
8 404
113
Mondjuk ha komolyan gondolnák ezt akkor megvehetnék a QE osztály terveit. Ha jól emlékszem volt belőle Emals-os terv is. lehet költséghatékonyabb vollna
Indiaiaknak katapultosan is ajálgatják.
Bár én nagyon is látom értelmét az STOVL koncepciónak,de lehet inkább egy azonos alkatrészbázison lévő speciális tipus talán szerencsésebb lett volna.De a nagy,dedikált flottahordozóknak szimplán hülyeség ez a trambulinos ohnekatapultos megoldás.
Desszanthordozokon katapultot ugyan bevezetném,hogy a gépek nagyobb harci teherrel indulhassanak,de nagyon is meghagynám a helyben leszállás lehetőségét.Desszant harcfeladat közben még annak helyszükségletét is éppen elég biztositani,hisz közben a helikkel a tulajdonképpeni főfeladatot,a desszant és ellátmányának partratételét is el kell látni.
Azonkivül az STOVL gépek tábori/szükség/mobil "repterekröl" is üzemelhetnek-vagyis egy olyan hidfőből,ahol nincs semmiféle épitett reptér.Mariner nem felejtette el Gvadalcanal tanulságait.91ben az AV8B-k sikeresen üzemeltek ily módon,tényleges harcban
A kisebb szüvetségesek apró hajói meg csak STOL gépeket tudnak üzemeltetni.Falkland meg jó bizonyság,hogy ezek a gépek adott esetben a gyözelem vagy vereség közötti különbbséget jelentik.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
11 518
15 621
113
Úgy tűnik lassú irányváltás lesz a repülőgép-hordozókkal kapcsolatban. Az US NAVY két elemzést is készített, hogy mennyire működőképes a jelenlegi szuperhordozókra épülő flottafelállása a kínai veszélyforrások (első sorban tengeralattjárók és ballisztikus rakéták illetve nagy sebességű hajó elleni robotrepülőgépek) ellen. A vizsgálatokról kiszivárgott adatok alapján a US NAVY vezetése finoman szólva sincs elájulva az eredményektől. Az amerikai superhordozókra épülő flottamodel a jelek szerint súlyos problémákkal kell szembenézzen, amire nincs jó válaszuk jelenleg.


A USS Gerard R. Ford tavaly év végén végrehajtott tesztútja közben


A Future Carrier 2030 Task Force (kb. Jövőbeli 2030-as Hordozó-flotta) koncepció azt vázolja fel, hogy lehetne az új kihívásokkal szembenézni a 2020-2030-as évek fejlesztései terén. A koncepció egyfelől békén hagyja a Ford-osztály négy hordozóját (CVN-78 Gerald R. Ford, CVN-79 John F. Kennedy, CVN-80 Enterprise és CVN-81 Doris Miller), de a jelenleg még csak előzetesen megrendelt ötödik egységet, a még név nélküli CVN-81-et lehúzná a listáról. A Doris Millert a jelen tervek szerint 2023-ban kezdenék el építeni, 2028-ban bocsátanák vízre és 2030-ra állna hadrendbe. A pletykák szerint pedig az utolsó szuper-hordozója lenne a US NAVY-nek.

A szuperhordozók és a "hagyományos" jövőbéli hordozók elsődleges feladata a tengeri hajózási útvonalak, konvojok biztosítása lenne. A USS Dwight D. Eisenhower pont egy ilyen feladatot gyakorlatozott nem rég, melyen egy kísért konvoj előtt haladva, komoly tengeralattjáró és ASW eszközökkel megtámogatva "tisztotta meg" a tengert a konvoj előtt a potenciális veszélyforrásoktól.


A USS America 2018-ban, fedélzetén 13db F-35B vadászbombázóval


A feladatra a szuperhordozók viszont túlságosan is nagyok, így egyre több jel mutat abba az irányba, hogy az un. "Lightning-carrier"-ek felé venné a haditengerészet az irányt. A USS America-val tesztelt koncepció olyan F-35B alapú rendszert vázolt fel, amely kisebb és rugalmasabb megoldást nyújt a légi fedezet megoldására. Természetesen CATOBAR megoldás a reális, és F-35C gépekről lehetne szó, de a jelenlegi 60-80 merevszárnyú gép helyett 20-40 gépről lenne csak szó, a hajók vízkiszorítása pedig inkább a 30-60 ezer tonna közé esne. A feltételezések alapján egy Ford-osztályú hordozó árából (~12-14 milliárd dollár) akár 3-4 USS America méretű (annak ára 3,4 milliárd dollár volt) CATOBAR hordozót lehetne megépíteni. A támadóknak így több célponttal és ebből fakadóan megosztott célokkal kell dolgozniuk, míg az US NAVY szempontjából egy-egy flottacsoport elvesztése kisebb csapás lenne, mint jelenleg.

A világ másik felén, Indiában a tengeralattjárók "sűllyeszthetik" el a hordozó-programot. India második hordozója, az INS Vikrant hatalmas költségtúllépésekkel és csúszásokkal kénytelen szembenézni, a 2006-os megrendelésekor 2016-ra szerették volna hadrendbe állítani India első (amúgy olasz segítséggel életre hívott) hordozóját. Jelenleg 2022, de inkább 2023 a reális céldátum. A fő probléma, hogy a Vikrant a maga 40 ezer tonnás vízkiszorításával egyfajta előfutára lett volna a "valódi" hordozóknak, amelyek 60-65 ezer tonnás vízkiszorítással épülnének meg, az elsőnek már neve is van: INS Vishal. A csúszás egyik problémája, hogy a reginális ellenfél Kína már két 65 ezer tonnás hordozóval bír, egyet épít és egy negyedik építése várható. Tehát India látványos késésben van. Ráadásul nemrégiben kínai Shang-osztályú tengeralattjárókat észleltek Indiai felségvízeken, amely nagy botrányt okozott haditengerészeti körökben. A másik probléma, hogy India legfőbb ellenfele, Pakisztán nemrég komoly tengeralattjáró-fejlesztésekbe fogott.


India jelenlegi és tervezett atommeghajtású tengeralattjárói


India saját atomtengeralattjáró programja pedig kezd lendületet venni: az Arihant-osztályú SSBN-ek közül az első egység hadrendben áll, a második jelenleg a tesztút fázisában van, két további egység pedig építés alatt áll. Az Arihant ugyanakkor mai szinten nézve elavult technológia, de már fejlesztés alatt van az S-5 jelölésű utód, amely jelentős technológiai ugrást képvisel, illetve a bázisán készülne a Future Attack Submarine (FAS) néven illetett vadásztengeralattjáró-program is, amelyből hat darabot szeretnének. A jelenlegi tervek szerint FAS első egységét valamikor 2023-2024 körül kezdhetik el építeni, és 2030 előtt hadrendbe állhat. Viszont a költségvetési vitákban egyre sűrűbben kerül az INS Vishal és a FAS program egymás mellé, és a hírek szerint az utóbbinak van nagyobb támogatottsága...
Elég érdekes ez a Future Carrier 2030 Task Force koncepció!
Az meg különösen, ahogy felvázoltad 30-60.000t-ás kategóriájú hajót. Ráadásul 1/3-ad áron. Nem olyan nehéz ám egy nagyon picit továbbgondolni a dolgot.
Van ilyen megoldás a nyugati haditengerészetek kötelékében. Ráadásul moduláris építésű. Ráadásul pontosan ilyen feladatokra van kitalálva, és kimondottan az F-35B-hez van tervezve. Ez a HMS Queen-Elizabeth. (Ok, 5000t-val nagyobb a tömege, de azért ez még az a kategória)
Amennyiben erre lenne igény, még akár az F-35 mintájára közös projektet is lehetne indítani. Alapvetően az US NAVY igényeire való áttervezés sem biztos, hogy túl nagy meló lenne. Ha mondjuk ebben a méretben is nukleárisban gondolkodnak, akkor az az átalakítás is megoldható.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
11 518
15 621
113
Még annyit tennék hozzá, hogy minden ezt az irányt támogatja.
Alapvetően a drónok teszik lehetővé, hogy egy ilyen 1/3-ad árú hajónak is ugyan akkora csapásmérő és védelmi képességei legyenek, mint akár egy super-anyahajónak. Tárolás szempontjából a hangárfedélzet bizonyos részei meg is felezhetőek (vízszintesen), mivel a függőleges vezérsík nélküli (vagy ferde) kialakítás, valamint kisebb futómű (kisebb tömegből adódóan) kisebb belmagasságot igényel. Akár arra is lehetőség van, hogy mondjuk teljesen automatizált legyen a drónok üzemanyaggal való feltöltése. Ezzel további személyzet spórolható.
De a fedélzeten hordozott mondjuk 3db MQ-25 Stingray lehetővé teszi, hogy a kisebb hatótávolságú F-35B-k is teljes értékű melót végezzenek.
Továbbá a csapásmérő képességek is jelentősen bővülhetnek a hajófedélzeti drónokkal.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
2 785
9 061
113
Falkland meg jó bizonyság,hogy ezek a gépek adott esetben a gyözelem vagy vereség közötti különbbséget jelentik.

Ha lett volna normális légvédelme a brit hajóknak, akkor meglettek volna a Harrierek nélkül is. Csak az ott helyben derült ki, hogy a Sea Dart rendszer partközelben a szárazföld felől alacsonyan érkező célpontokat nem tudja megbízhatóan befogni, míg a Sea Wolf rendszert eredetileg nem manőverező célok ellen fejlesztették. A Sea Slug-ot meg hagyjuk... :p

Ezzel együtt a Sea Dart 27%-os hatékonyságot (27 indítás, 7 találtat), a Sea Wolf pedig 37%-os hatékonyságot (8 indításból 3 találat) mutatott fel. A briteknek nem volt effektíve CIWS rendszerük (noha a Sea Wolf annak minősül végül is), Falkland után gondolkoztak el a Phalanxon, és rendszeresítik azóta is kötelezően minden hajóegységükön. A Sea Ceptor (CAMM) és a Sea Viper (Aster) mellett már korántsem biztos, hogy annyira rá lennének szorulva a vadászgépekre...
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
6 857
8 404
113
Ha lett volna normális légvédelme a brit hajóknak, akkor meglettek volna a Harrierek nélkül is. Csak az ott helyben derült ki, hogy a Sea Dart rendszer partközelben a szárazföld felől alacsonyan érkező célpontokat nem tudja megbízhatóan befogni, míg a Sea Wolf rendszert eredetileg nem manőverező célok ellen fejlesztették. A Sea Slug-ot meg hagyjuk... :p

Ezzel együtt a Sea Dart 27%-os hatékonyságot (27 indítás, 7 találtat), a Sea Wolf pedig 37%-os hatékonyságot (8 indításból 3 találat) mutatott fel. A briteknek nem volt effektíve CIWS rendszerük (noha a Sea Wolf annak minősül végül is), Falkland után gondolkoztak el a Phalanxon, és rendszeresítik azóta is kötelezően minden hajóegységükön. A Sea Ceptor (CAMM) és a Sea Viper (Aster) mellett már korántsem biztos, hogy annyira rá lennének szorulva a vadászgépekre...
SeaWolf rakétaelháritó pontvédelmi rendszernek készűlt,át akarták ugrani vele a pontvédelmi gá-kat-de nem bizonyúlt elég hatékonynak.
Ma is kellene a vadászfedezet.A védelem mellet a támadó is fejlődött.Jobb ASM rakéták,SDB jellegű bombák vannak.Legjobb,ha a védővadászok nem engedik inditástávolságra a hordozókat,az ellenük való védekezésnek.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
2 785
9 061
113
SeaWolf rakétaelháritó pontvédelmi rendszernek készűlt,át akarták ugrani vele a pontvédelmi gá-kat-de nem bizonyúlt elég hatékonynak.

Ezért írtam, hogy a Sea Wolf annak minősül végül is.

Ma is kellene a vadászfedezet.A védelem mellet a támadó is fejlődött.Jobb ASM rakéták,SDB jellegű bombák vannak.Legjobb,ha a védővadászok nem engedik inditástávolságra a hordozókat,az ellenük való védekezésnek.

A legtöbb modern légi indítású hajó elleni robotrepülőgép hatótávolsága 150km feletti, nem egyedi a 250km feletti hatótávolság sem. Ekkora területet már vadászgépekkel sem egyszerű biztosítani, eleve AW&C gép nélkül nehezen megoldható a támadók felderítése is...

Tudom, igazad van, próbáltam óvatosan fogalmazni, hogy kicsit lehet talán párhuzamba állítani.

Értem a párhuzamot, de a CVS-ek létrejöttének az alapja az volt, hogy a kikötőben állt egy nagy rakás Essex-osztályú hajó, amit erre át lehetett kondicionálni, feladatot adni nekik. Ha nem lettek volna, szerintem akkor sem volt esélyes a Sea Control Ship koncepció támogatottságának.

Ma egy kicsit más a hangulat. A szuperhordozók túl nagyok és drágák lettek, ezért kisebb hordozók felé fordulna a US NAVY. A többi haditengerészet pedig eddig se nagyon álmodhatott szuperhordozóról...
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
6 857
8 404
113
Ekkora területet már vadászgépekkel sem egyszerű biztosítani, eleve AW&C gép nélkül nehezen megoldható a támadók felderítése is...
Ezért irtam,hogy az ősöreg Gannet AEW gép nagyon hiányzott az angoloknak a szigeteknél.Eredetileg a V22nek terveztek AEW változatot is a könnyűhordozóknak.De egyenlóre csak heliket tudnak ilyen célra alkalmazni,elég korlátozott teljesitménnyel.Mars a régi előretolt radarhajó lánc a flotta főerői elött mődszer.
 

Masztiff

Well-Known Member
2018. július 4.
2 829
4 298
113
  • Tetszik
Reactions: arbalest

FilcTroll

Well-Known Member
2017. december 18.
1 357
2 994
113
“In the Pentagon and state department and the White House, China is now seen as the biggest threat. We have been too passive in the past.” Európa másodlagos
Ez volt a Trump-kabinet egyik első meglepő bejelentése anno.

Esetleg tudja vki mélységeiben, hogy zajlik egy ilyen tengerészeti hadijáték?
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
10 142
8 979
113
Ez volt a Trump-kabinet egyik első meglepő bejelentése anno.

Esetleg tudja vki mélységeiben, hogy zajlik egy ilyen tengerészeti hadijáték?
Gondolom mint egy szarazfoldi. Pontrendszer alapjan /ero ellnero kozott./ ki ki a masik "celalkjar lodoz" azoknak a talalati eredmemyei rendelkezesre allnak. Manovereznek adott terepszakaszokon. Majd osszehasonlitjak. Majd elinditjak paran egy asztlnal a maketteket tologatni e adott elkezdhetnek jtszani a meglevo adatokkal /kvazi tarsasoznak./ megvannak az egyeb adatok is ...stb.. A legenyseg meg teper hogy jo legyen az eredmemy. /az eredmemyeket persze szamitogeppel is osszevetik azzal is lejatszatjak es osszefesulik.
 
  • Tetszik
Reactions: FilcTroll

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
10 142
8 979
113
Hasonlon dolgozgatok most hobbibol en is. Csak en altlanos adatokbol dolgozok.... Nagyon hasznos 2 het altt mar a kello letszamot 25% al csokkentem ugy hogy a nagy csetepatek lefutsa utan a resztvevo allomany szukseglete 60% a csucsonlevo letszmnak./ezt kellene most lemtebb vinnem./ hogy legrossszabb eshetosegre 50% os veszteseg potlas nelkul es csapatkivonas utan is vedheto legyen. A leggazbb szituba is biztonsaggal. 27000- emberre lenne szukseg a konfliktus csucsan. Aktivak tartalekosok honved es belugyes egysegek es esetlege onkentes egysegek. Ebbe a logisztika egy resze is benne van. Termeszetesen civil cegek bevonasa szukseges a visszafoglalt teruletek ellatasaba./ karpatalja/ meglepetesszeru megszallas minimalis pusztitas kemeny vedelmi harcok 1,5-2 eves konfliktus mire az ukran teljesen kimerul./talan hamarabb egy vilag valsagba./ a konfliktus csucspontjat 1 evnek szamolom. 1-2 illeve 3 honapos felkeszulesi idot./a roktonzott epp keznel levo egysegek cdapsai utan./

3 nagylepcsos vedelemmel amelyek 2-3 as tagolasu vedelmirendszerrel rendelkeznek./

Az elso vonal megtervezese tunt a legnagyobb kihivsnak de kozben a 3. Hullam lett a 3 dik vonal lett az /mondjuk aletszamcsokkentes zomet ott vegeztem el./ ezzel bar hatraltattam a konfliktus lezarasat de ugyanakkor a sajat csapatok kitettseget is csokkentettem es ugyes manoverekkel minimalizalni a sajat vesztesegeket az osszes vonal osszhangjaba... A keteves konfliktus elso napjatol karpatalja 60% a magyar ellenorzesu terulet es ez tagul lehetseges variaciok magasabb aranyu osszehasonlitas eredmenyekepp 75% koruli ertekre egy honap mig a 3 honap vegere kvazi az egesz az ellenorzesunk ala kerul./egy varosra addott tobbszor 6 honapos kitartasi erteket egy esetleges ostrom eseten./aminek a valoszinusege egy precedens egesz biztos./
 

FilcTroll

Well-Known Member
2017. december 18.
1 357
2 994
113
@DINAMO az illetékes személy, pár ilyenen már biztosan részt vett. Ha látja és ráér, szerintem szívesen leírja, amit lehet.
Az nagyon jó lenne, előre is köszi. Alapvetően az érdekel, hogy ezekben a modellezésekben mennyire vesznek figyelembe olyan mögöttes tényezőket, mint az ipari kapacitások, a tengerész-utánpótlás stb, illetve más fegyvernemek, pl. a kiberháborús és gazdasági lehetőségek. Csak azért jutott eszembe, mert egy jó darabig a japánok is nyerésre álltak az USA ellen, aztán ugye...
 

formosa1

Well-Known Member
2016. augusztus 30.
1 277
592
113
Az nagyon jó lenne, előre is köszi. Alapvetően az érdekel, hogy ezekben a modellezésekben mennyire vesznek figyelembe olyan mögöttes tényezőket, mint az ipari kapacitások, a tengerész-utánpótlás stb, illetve más fegyvernemek, pl. a kiberháborús és gazdasági lehetőségek. Csak azért jutott eszembe, mert egy jó darabig a japánok is nyerésre álltak az USA ellen, aztán ugye...
"Egy jó darabig a németek is nyerésre álltak a fél világ ellen, aztán ugye..." - Igaz, a németeknél nem a flotta hozta a sikereket...
 
  • Tetszik
Reactions: FilcTroll

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
35 114
45 624
113
Norvégiát mondjuk szépen behúzták
És a rombolók fele odaveszett és egy kőkorszaki erőd a flotta legújabb és korszerűbb nehézcirkálóját nullázta le...
Sőt, a német nehézcirkálók ezen állatfaja több volt, mint egyszerű nehézcirk. Az angol cirkálóhoz képest vagy 2-3dal nehezebb volt úgy, hogy azonos tűzerő volt. Gondolom páncél és másra gyúrtak rá. Na, az érdemi eredmény nélkül süllyedt el....
 
  • Tetszik
Reactions: emel

endre

Active Member
2016. december 7.
164
114
43
És a rombolók fele odaveszett és egy kőkorszaki erőd a flotta legújabb és korszerűbb nehézcirkálóját nullázta le...
Sőt, a német nehézcirkálók ezen állatfaja több volt, mint egyszerű nehézcirk. Az angol cirkálóhoz képest vagy 2-3dal nehezebb volt úgy, hogy azonos tűzerő volt. Gondolom páncél és másra gyúrtak rá. Na, az érdemi eredmény nélkül süllyedt el....

Persze, de nem ez az erdekes a tortenetben. Hanem az, hogy egy C-ligas ero (ne feledjuk, ekkor meg a Bismarck es a Prinz Eugen sem volt kesz) az angolok es franciak elleneben megnyert egy igen jelentos hadmuveletet.
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 080
15 001
113
Persze, de nem ez az erdekes a tortenetben. Hanem az, hogy egy C-ligas ero (ne feledjuk, ekkor meg a Bismarck es a Prinz Eugen sem volt kesz) az angolok es franciak elleneben megnyert egy igen jelentos hadmuveletet.
Igen, csak ezt hívják pürrhoszi győzelemnek, lásd: "Még egy ilyen győzelem és elvesztünk!!"
A másik meg az, hogy akkor még se a britek se a franciák nem AKARTAK nagyon harcolni a germánok ellen, csak olyan félkézzel-félvállról "Próbáljunk már meg valamit csinálni, hátha Hitler megijed..." jelszóval akcióztak Norvégiában. Ugyanúgy mint ahogy a Wehrmacht lengyel hadjárata idején is hadat üzentek - aztán nem csináltak semmit, csak összevont szemöldökkel távcsövön át nézve próbáltak ráijeszteni az ellenségre! Ha a hadüzenet után 2-3 héttel a brit és francia hadsereg megindult volna Berlin felé, talán egész más lett volna a történelem ...
 
  • Tetszik
Reactions: ogretankHU