A török elleni harcok I. (Nagy) Lajostól II. Józsefig (1342-1790)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 949
30 816
113
Nem fél igazság.Persze ők nem akartak csatazni aznap de az ágyúkat oda akarták rakni.Azok az ágyúk nem csak oda lettek csapva,hanem összeláncolták őket és kiépítették a helyüket ami arra utal,hogy alapból oda is tervezték őket attól függetlenül,hogy mikor lesz a csata.Persze a csata végén ez megbosszúlta magát, mert amikor rájöttek,higy nem bírnak a magárahagyott g,alogsággal akkor egy fél életnyi kín volt előremozgatni az ágyúkat azért,hogy szétlőjék a gyalogságot.

Egyébként pont emiatt az aspektus miatt gondolom,hogy nem kellett volna támadni hanem vagy aznap vagy másnap a gyalogságra támaszkodva védekezni kellett volna.Persze ez azzal járt volna,hogy a lovasság csak kisegítő szerepben került volna alkalmazásra.Ez azzal is együttjárt volna,hogy az így kialakuló valószínűleg hosszú ütközet(ne feledjük,hogy a magárahagyott gyalogság minimum dupla annyi ideig kitartott a teljes török sereggel szemben mint amit a lovasság a csatatéren töltött).Időt adott volna arra,hogy a folyamatosan beérkezőket valaki összefogja(ne csak úgy jöjjenek ahogy tették)és az így kialakult kisebb sereg ami nagyon maximum pár ezer harcost lehetett volna ki a legjobb esetben is bármire is használható lett volna(nincsenek illúzióim a csehek Győrből vagy Szapolyai serege a Tisza mellől biztosan nem ert volna oda időben).
Már a római légiók is rutinszerüen elsáncolták magukat északára.
Nem tudjuk pontosan,mi volt a magyar haditerv.A pontos hrcrendet sem ismerjük.Leirások elég hiányosak,és egyik sem katonátol maradt fent.De pont egy olyan vegyes hadrend valószinűsithető,ami védekezéssel induló csatával számol.Viszont a török már ekkor megkezdi a sereg bekeritését.(érdekes,hogy fenmaradt a bekeritésre küldött török csapatok parancsa,ami tiltotta a harcot.Aznap a török biztos nem akart csatázni.De lehet,hogy egyáltalán nem akart,inkább bekeritve fogjul ejteni a sereget,és kicsikarni a számár szükséges megállapodást.Nekik egy vazallus ütközőállam kellett volna,nem egy veszteséges közvetlen arcvonalú hóditás)
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
W

Wilson

Guest
1474ben példul egy ilyen tartományi portyázó sereg feldulja Nagyváradot....De Kenyérmező sincs olyan közel a határhoz,és ott a már kivonuló seregen üznek rajta.Vagyis mélyebben jártak.....És ez a sereg az erdélyi csapatokat legyózte volna,a Kinizsi vezette Temesi Bánság csapatainak beérkezése forditja meg a csatát.
És ekkor az Oszmán Birodalom kevesebb,mint fele az 1526os birodalomnak.
A török sereg mire Mohácsra ér,bevesz két nagyobb,és több kisebb várat.Eközben az akindzsik modern katonai terminológiával élve biztositási övet hoznak létre.Végig a ruméliai hadtest,amit janicsárokkal erősitettek meg,a főerők előtt jár legalább 1nappal.Ma ezt elürevetett osztagnak hivnánk.Csakhogy ez az előrevetett osztag magában akkora,mint a magyar sereg.....Ez időben az oszmán tüzérség élvonalbeli,és hatalmas.Az oszmán flotta meg a legnagyobb Európában.(viszont sosem válik nyilt óceáni flottává.Tüzérségünk meg nyugati mércével nekünk is élvonalbeli.Mohácsott 85 ágyúval vonulunk ki-a francia tüzérség sem nagyobb.De a törökökbek több mint 300 ágyúja van a seregben,a flottának meg saját tüzérsége van-és hatalmas flotta,kb 1000 hajó.harmada ágyúkkal is felszerelt hadihajó,a többi szállitóhajó)
Könyvespolc rovatba belinkeltem egy könyvet,ami a korszak hadügyeivel foglalkozik országokra lebontva.Minden országnál a jövedelmi viszonyokkal kezdi a hadi potenciál felmérését.Mo éves adóbevétele kb félmillió forint.Oszmán birodalomé 8 és fél millió (plusz a szultáni magánkincstár egymilkás bevétele).....Ennyi.Ehez hozzávesszük,hogy ekkor az oszmán hadtáprendszer a legjobb a világon,és csak az angol közeliti meg szervezettségében (döntően ennek is pénzügyi okai vannak),máris látható,hogy ekkorra mi már nem vagyunk komoly ellenfelek az Oszmán Birodalomnak.Egyszerűen túlnőttek rajtunk.

Ne keverjük a tartományi portyázó haderőt a szultáni fősereggel a szultáni fősereg megindulásáról és mozgásáról nem nehéz információkat szerezni ehhez csak némi szervezésre és akaratra van szükség, egy folyón való átkelésnél pedig nem számít a sereg nagysága, a török hajókon elhelyezett tüzérség semmit sem ér egy mocsaras ártérrel rendelkező folyón történő átkelésnél, úgy állítod be az akindzsiket mintha azok ellen nem tudott volna a magyar hadvezetés hatékonyan fellépni, holott a ez abszolút nem állja meg a helyét,az én véleményem szerint a magyar hadvezetés 1529-n hatalmas stratégiai hibát vétett azzal,hogy hagyta ,hogy a szultáni haderő akadálytalanul át kelljen a Dráván , mivel ezzel elszalasztotta az egyetlen reális esélyt arra,hogy reális győzelmi esélyekkel vegye fel vele a harcot, persze ezt csak úgy lehetett volna megvalósítani,hogy az ország egységes erős vezetés alatt áll és meg van szervezve a "hírszerzés" a szomorú az, hogy ehhez meg lettek volna az ország erőforrásai.Természetesen ettől függetlenül valószínű, hogy a sorozatosan ismétlődő török támadásoknak hosszú távon meg lett volna a hatása.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 265
76 824
113
Már a római légiók is rutinszerüen elsáncolták magukat északára.
Nem tudjuk pontosan,mi volt a magyar haditerv.A pontos hrcrendet sem ismerjük.Leirások elég hiányosak,és egyik sem katonátol maradt fent.De pont egy olyan vegyes hadrend valószinűsithető,ami védekezéssel induló csatával számol.Viszont a török már ekkor megkezdi a sereg bekeritését.(érdekes,hogy fenmaradt a bekeritésre küldött török csapatok parancsa,ami tiltotta a harcot.Aznap a török biztos nem akart csatázni.De lehet,hogy egyáltalán nem akart,inkább bekeritve fogjul ejteni a sereget,és kicsikarni a számár szükséges megállapodást.Nekik egy vazallus ütközőállam kellett volna,nem egy veszteséges közvetlen arcvonalú hóditás)
A bekerítésre küldött törököt a második sor lovassága és a királyi testőrség egy része szétkergette(meg nem semmisítette és a csata végén ezek álltak újra össze és támadták meg a magyar tábort).
Bekerítve fogjulejteni nem tudta volna(a királyt és a főurakat) mert a dunának félig háttal állt fel a magyar sereg és nem veletlenül volt ott egy gázló is.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 949
30 816
113
Ne keverjük a tartományi portyázó haderőt a szultáni fősereggel a szultáni fősereg megindulásáról és mozgásáról nem nehéz információkat szerezni ehhez csak némi szervezésre és akaratra van szükség, egy folyón való átkelésnél pedig nem számít a sereg nagysága, a török hajókon elhelyezett tüzérség semmit sem ér egy mocsaras ártérrel rendelkező folyón történő átkelésnél, úgy állítod be az akindzsiket mintha azok ellen nem tudott volna a magyar hadvezetés hatékonyan fellépni, holott a ez abszolút nem állja meg a helyét,az én véleményem szerint a magyar hadvezetés 1529-n hatalmas stratégiai hibát vétett azzal,hogy hagyta ,hogy a szultáni haderő akadálytalanul át kelljen a Dráván , mivel ezzel elszalasztotta az egyetlen reális esélyt arra,hogy reális győzelmi esélyekkel vegye fel vele a harcot, persze ezt csak úgy lehetett volna megvalósítani,hogy az ország egységes erős vezetés alatt áll és meg van szervezve a "hírszerzés" a szomorú az, hogy ehhez meg lettek volna az ország erőforrásai.Természetesen ettől függetlenül valószínű, hogy a sorozatosan ismétlődő török támadásoknak hosszú távon meg lett volna a hatása.
1529ben a Duna mentén vonult.És a török jol rejtette a szándékait.Profi haderő volt,hatalma csúcsán.Késöbb is rendre képes volt a nyugatiakkal szemben is hadműveleti szintű meglepetésre.Az akindzsik egyik szerepe meg pont a harcászati felderités fölényének biztositása volt.
Ezek a portyázó tartományi seregek meg elég nagyok,sokszor több 10ezer fősek voltak.
 
W

Wilson

Guest
1529ben a Duna mentén vonult.És a török jol rejtette a szándékait.Profi haderő volt,hatalma csúcsán.Késöbb is rendre képes volt a nyugatiakkal szemben is hadműveleti szintű meglepetésre.Az akindzsik egyik szerepe meg pont a harcászati felderités fölényének biztositása volt.
Ezek a portyázó tartományi seregek meg elég nagyok,sokszor több 10ezer fősek voltak.
Egy több tízezer fős haderőről beszélünk ok,hogy nem voltak drónok de már abban a korban sem jelentett megoldatlan feladatot egy ekkora haderő nyomon követése.A tartományi portyázó török seregek több tízezer fős létszáma pedig barokkos túlzás a legújabb kutatások szerint például a kenyérmezei ütközetben résztvevő török sereg létszámát hat és tízezer fő közzé teszik.A szultáni fősereg pedig szinte mindig Duna mentén vonult ennek pedig az volt az oka,hogy egy ekkora sereg után pótlását egyedül a Duna segítségével tudták biztosítani.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 949
30 816
113
Egy több tízezer fős haderőről beszélünk ok,hogy nem voltak drónok de már abban a korban sem jelentett megoldatlan feladatot egy ekkora haderő nyomon követése.A tartományi portyázó török seregek több tízezer fős létszáma pedig barokkos túlzás a legújabb kutatások szerint például a kenyérmezei ütközetben résztvevő török sereg létszámát hat és tízezer fő közzé teszik.A szultáni fősereg pedig szinte mindig Duna mentén vonult ennek pedig az volt az oka,hogy egy ekkora sereg után pótlását egyedül a Duna segítségével tudták biztosítani.
Mikor-hogy.Turma(szakasz) erejű kis portyáktol idönként a 10ezres létszámig is terjedt.
A sereglétszámok meg elég bizonytalanok.Általában csak a harcoló létszámot adják meg,pedig a nagyobb hadtestekhez már akkor is csatlakozott mindenféle ellátó-kiszolgáló csapat.Mohácsnál is kb 150ezerre tehető a harcos létszám-de maga Tomori is 300ezerre becsülte a sereg teljes létszámát.És még ott a flotta is,amit igazábol nem tudunk,hogy mekkora harcos létszámot jelentett.
Az oszmán sereg perdöntő előnye a jol szervezett ellátás és a stabil pénzügyi háttér.Ez az,ami jó 100évig még az után is biztositja nekik a hadászati fölényt,mikor a XVI.sz második felétől harcászatilag már hátrányban vannak.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 949
30 816
113
A bekerítésre küldött törököt a második sor lovassága és a királyi testőrség egy része szétkergette(meg nem semmisítette és a csata végén ezek álltak újra össze és támadták meg a magyar tábort).
Bekerítve fogjulejteni nem tudta volna(a királyt és a főurakat) mert a dunának félig háttal állt fel a magyar sereg és nem veletlenül volt ott egy gázló is.
Ráskay 600 udvari huszára Báli bég 10ezres hadteste ellen.....Dehogy verte szét a bekeritő csapatokat.Feltartotta öket egy kicsit.A török flotta meg simán elzárja a gázlót,ha szükséges.
Ha tetszik,ha nem,Nándorfehérvár elvesztésével gyakorlatilag egy szultáni támadást mi ekkor megállitani már nem tudunk.Ekkorra az Oszmán Birodalom egyszerűen nagyságrendel nagyobb hatalom nálunk.A vazallusság vállalása lett volna a helyes lépés,nem a harc.
 
  • Tetszik
Reactions: ravenlord

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
11 569
14 471
113
Szeptember közepén (mert addigra ér Buda alá biztosított menetben) nem fog leállni ostromra, ha meg igen a kérdés vissza mégugyanabbul ott van.

Szapolyai konkrétan 15k emberrel rendelkezett, és arról a szkenárióról volt szo, hogy egyesül Frangepan 10 ezres seregével.

Ami meg az ostromot illeti: dudi azon kijelentésére válaszolt, hogy ekkora sereg nem tud ostromolni. Dehogynem, ha máshogy nem kiéheztet.

Így van, minimum körülzárják a várat, és blokkolják Szulejmánék visszavonulási útvonalát.

Erről előbb-utóbb értesült volna Szulejmán, és szerintem visszafordul, mert ahogy írod, nem kockáztathatta volna meg, hogy itt ragadjon a hideg időre.

Amúgy a második mongoljárásnál kb. ezzel a taktikával kb. kiirtották a betörő, Batuéval és Szubotájéval összevethető méretű mongol sereget.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
11 569
14 471
113
Mese habbal.Se Szapolyainak,se Frangepánnak nem volt annyi embere.És elöbb haltak volna ők éhen,mint Nándorfehérvár török védői.

A 25 ezer Péterváradi paraszt is evett valamit, amikor nem hagyták, hogy a törökök lemészárolják őket.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 265
76 824
113
Mikor-hogy.Turma(szakasz) erejű kis portyáktol idönként a 10ezres létszámig is terjedt.
A sereglétszámok meg elég bizonytalanok.Általában csak a harcoló létszámot adják meg,pedig a nagyobb hadtestekhez már akkor is csatlakozott mindenféle ellátó-kiszolgáló csapat.Mohácsnál is kb 150ezerre tehető a harcos létszám-de maga Tomori is 300ezerre becsülte a sereg teljes létszámát.És még ott a flotta is,amit igazábol nem tudunk,hogy mekkora harcos létszámot jelentett.
Az oszmán sereg perdöntő előnye a jol szervezett ellátás és a stabil pénzügyi háttér.Ez az,ami jó 100évig még az után is biztositja nekik a hadászati fölényt,mikor a XVI.sz második felétől harcászatilag már hátrányban vannak.
Jó lesz az nagyjából 60.000fős török seregnek is.
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
11 569
14 471
113
Igen Mohácsnál tényleg nem volt értelme csatát vállalni,sajnos akkor már nem volt a magyar hadvezetésben egy Hunyadi Jánoshoz mérhető hadvezér mert ő a Szultáni sereget a drávai átkelésnél támadta volna meg és szorította volna a folyóba.

Tomori próbálta, csak nem volt elég embere, későn állt össze a sereg. sőt, tulajdonképp még 4-5 nap keleltt volna, hogy teljesen összeálljon.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 265
76 824
113
Ráskay 600 udvari huszára Báli bég 10ezres hadteste ellen.....Dehogy verte szét a bekeritő csapatokat.Feltartotta öket egy kicsit.A török flotta meg simán elzárja a gázlót,ha szükséges.
Ha tetszik,ha nem,Nándorfehérvár elvesztésével gyakorlatilag egy szultáni támadást mi ekkor megállitani már nem tudunk.Ekkorra az Oszmán Birodalom egyszerűen nagyságrendel nagyobb hatalom nálunk.A vazallusság vállalása lett volna a helyes lépés,nem a harc.
Az közel sem ennyi volt.A csata úgy kezdődött,hogy szetkergették az akindzsiket akik a csata végére tudták magukat összeszedni...Ha másként lett volna akkor előbb avatkoztak volna harcba és nem nézik végig a minimum 3 magyar rohamot.
 
W

Wilson

Guest
Mikor-hogy.Turma(szakasz) erejű kis portyáktol idönként a 10ezres létszámig is terjedt.
A sereglétszámok meg elég bizonytalanok.Általában csak a harcoló létszámot adják meg,pedig a nagyobb hadtestekhez már akkor is csatlakozott mindenféle ellátó-kiszolgáló csapat.Mohácsnál is kb 150ezerre tehető a harcos létszám-de maga Tomori is 300ezerre becsülte a sereg teljes létszámát.És még ott a flotta is,amit igazábol nem tudunk,hogy mekkora harcos létszámot jelentett.
Az oszmán sereg perdöntő előnye a jol szervezett ellátás és a stabil pénzügyi háttér.Ez az,ami jó 100évig még az után is biztositja nekik a hadászati fölényt,mikor a XVI.sz második felétől harcászatilag már hátrányban vannak.
Inkább 60-70.000 az a 150.000 :)
 

migfun

Well-Known Member
2013. május 28.
2 218
4 571
113
Ez nagyon mókás kérdés, a kvázi színmagyar erdély totális elrománosodása jött a dologból, de nyilván fennmaradt.
Nyilván, de a Habsburg-területeken sem maradt színmagyar a lakosság, etnikai keveredés - és ezáltal kulturális keveredés ott is volt.
Ha megnézzük a Teleki-féle vörös térképet, az ex-Hódoltsági területek is jomogén egyszínűek.
 
T

Törölt tag 4082

Guest
Nyilván, de a Habsburg-területeken sem maradt színmagyar a lakosság, etnikai keveredés - és ezáltal kulturális keveredés ott is volt.
Ha megnézzük a Teleki-féle vörös térképet, az ex-Hódoltsági területek is jomogén egyszínűek.
Egyébként de, pont onnan költöztek be a kiürült területekre, és népesítették be pl az alföldet.
 
  • Tetszik
Reactions: tarzaan and migfun

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
11 569
14 471
113
Nyilván, de a Habsburg-területeken sem maradt színmagyar a lakosság, etnikai keveredés - és ezáltal kulturális keveredés ott is volt.
Ha megnézzük a Teleki-féle vörös térképet, az ex-Hódoltsági területek is jomogén egyszínűek.

Az alföldre ugye a Királyság területéről telepítettek vissza embereket.
 
  • Tetszik
Reactions: migfun
W

Wilson

Guest
Csak a timáros szpáhik lehettek annyian.Ehez még jön a többi.

Az 1683-ban Bécs ostromára induló oszmán hadat száz-százhúszezer fősre becsülték, amelybe persze beleszámították a csekély értékű moldvai, havasalföldi és tatár segédcsapatokat is. Ebből végül mintegy 80-90000 fő jutott el a császárváros alá.

És ez a létszámot a Mohácsi csata után több mint 150 évvel érte el a török hadsereg ,tehát szerintem nincs realitása, hogy a Mohácsi csatában a török sereg létszáma meghaladta 60-70.000 főt.
 
W

Wilson

Guest
Ha már a Mohácsi csatáról folyik a diskurzus.


"Kardvágás okozta nyom a csatában elesett katona holttestén is látható. Miért más a III. mohácsi tömegsírban talált csontmaradványokon látható kardvágásnyom?

– A harmadik tömegsírnál az emberi csontvázmaradványok kiemelésének ugyan még csak a felénél járhatunk, de már most egyértelműen látszik, hogy ez lenyakazott emberek tömegsírja… Rengeteg olyan esetet azonosítottunk, amikor egyértelműen látszik a vágásnyomból, hogy a letérdeltetett, a lehajtott fejű embert hátulról végeztek ki – nyakazással.

Találtunk olyan emberi csontvázat is, amelyen látszik, hogy arra az emberre 494 évvel ezelőtt kétszer-háromszor sújtottak le felülről. Több olyan esetet találtunk, ahol ugyanazt a nyakcsigolyát kétszer párhuzamosan átvágták… Ez csata közben nagyon nehezen elképzelhető. Persze senki sem tudja, mindez miként történt pontosan. De a korabeli leírások, illetve a több mint 100 évvel korábbi nikápolyi csata utáni kivégzésről készült rajz alapján feltételezhető, hogy Mohácsnál a foglyul ejtett katonákat hasonló módon végeztetette ki a szultán.

Tehát barbár mészárlás utáni állapotokat mutat a Mohácsi Nemzeti Történelmi Emlékhely harmadik tömegsírja."