Angola (1961-1975,1976-2002)

[Negan]

Kár. Mindig kíváncsi voltam, mi lett ebből, mert ugye volt kísérleti robbantás is(feltételezhetően). Egyrészt ugye megszilárdíthatta volna a búrok helyzetét, ha kicsit odamorrantanak a feketékre, hogy jön a nuki, ha nem álltok le(és ugye amerika után szabadon ha bevetik, az tulajdonképpen mindenkinek jó, mert kevesebb ember hal meg, mintha nem vetnék be ), másrészt érdekes keretet adna a világnak egy ilyen nagyon déli atomhatalom.

Ez után a csata után a kubaiak támadásba lendültek.Cirka 50ezres haderővel.Kubai visszaemlékezések szerint konkrétan azért nem törtek be Namibiába,mert féltek,hogy a búrok atomot vetnek be.
De valószinű,hogy inkább azért,mert a veszteségeik nagyok voltak.Sok az ellentmondás.Ráadásul ez egy nagyon katyvaszos háború volt.Cuitoi csata közben is folytak párhuzamos műveletek.UNITA is részt vett a csatában,közben párhuzamos műveletei is zajlottak.SWAPO is folytatott műveleteket,és ellene is folytak akciók.Szóval elég katyvaszos volt a helyzet.

 

[Törölt tag 1945]

A támadás sikertelenségéhez erősen hozzájárulrt,hogy a dél afrikai tüzérség nem tudta megszerezni a tűzfölényt.Ennek oka az volt,hogy a kubai légierő képes volt felderiteni és támadni az ütegeket.Maguk a lövegek ugyan sok kárt nem szenvedtek,de a működés ellehetetlenült.A legénységnek folyton fedezékbe hellett vonulnia,illetve az áttelepülésekkel voltak elfoglalva.Ez szépen mutatja,hogy a vontatott löveganyag mennyire hátrányos lehet.Szintén hozzájárult a dologhez,hogy a kubai légvédelem és légifölény a légi felderitést és tűzvezetést is ellehetetlenitette.
A kubai védelem két folyó között épült ki,kb 3 dd erővel.A Cuito folyon tól meg még 3 angolai dd volt tartalékban.Vagyis a védelem durva létszámfölényben volt.A csata közben volt egy kubai ellentámadás is.Búrok egy dd erővel szembetámadták a védelmet.Szerintem elég durván lebecsülték a kubaiakat,és fel magukat.

Portugálul ugyan BrIM (Brigada de Infantaria Motorizada) az alakulatok elnevezése, amit az angol írók kritikátlanul átvesznek, de ezek szovjet EZRED szervezetű alakulatok voltak. Nem volt dandár a Kubai/Angolai oldalon, ne terjesszük az angol írók butaságát!!!

A búr légierő a kubai légifölény ellenére támadta a kubaiakat és a cuitoi repteret is.Emiatt a reptér mint MiG bázis nem is üzemelt.Ehez az SAAF a hajitó bombázás módszerét használta,amihez külön közelségi gyújtós növelt repeszhatású bombaváltozatot használtak.

Szükségreptérként végig üzemelt Cuito reptere, többször is ott szálltak le a MiG-ek.
(a korábbi győztes légharc után is)

 

[Törölt tag 1945]

Ugyanekkor vetették be a Cuito folyó hidja ellen a Raptor-' siklobombát,Buccaneer bombázórol.87 december 12én a hidat még nem sikerűlt elpusztitani,a károkat a kubaiak kijavitották.
88 január 3.-án sikerűlt a hidat lerombolni.De a kubai utászok ismét csak "áthidalták" a problémát.

Azért a hidat elpusztítani itt eufemizmus...

...erről beszélünk ugyanis...

... ez meg a bombázás után.

Menjél Grísa oszt szögelj oda még egy pallót kategória.

 

[Törölt tag 1945]

Kár. Mindig kíváncsi voltam, mi lett ebből, mert ugye volt kísérleti robbantás is(feltételezhetően). Egyrészt ugye megszilárdíthatta volna a búrok helyzetét, ha kicsit odamorrantanak a feketékre, hogy jön a nuki, ha nem álltok le(és ugye amerika után szabadon ha bevetik, az tulajdonképpen mindenkinek jó, mert kevesebb ember hal meg, mintha nem vetnék be ), másrészt érdekes keretet adna a világnak egy ilyen nagyon déli atomhatalom.

Erről érintőlegesen lesz szó a folytatásban, ugyanis felmerült a bevetésük, de teljesen reménytelen lett volna.
Az egész világ szankciózta már az apartheidet úgyis (mi lett volna ha atomoznak), plusz tényleg a szovjeteket akarod atomcsapással elrettenteni bármitől is afrikában???

 

[Pogány]

Erről érintőlegesen lesz szó a folytatásban, ugyanis felmerült a bevetésük, de teljesen reménytelen lett volna.
Az egész világ szankciózta már az apartheidet úgyis (mi lett volna ha atomoznak), plusz tényleg a szovjeteket akarod atomcsapással elrettenteni bármitől is afrikában???

Igazából csak kis cinikus filozófia volt. Ugyanakkor érdekes, hogy lemondtak a nukikról.

 

[Törölt tag 1945]

Igazából csak kis cinikus filozófia volt. Ugyanakkor érdekes, hogy lemondtak a nukikról.

Hat bevethető (meglehetősen primitív dúsított urán, ágyú rendszerű) nukijuk (kb.15~20kt) volt (bomba testben vagy hordozórakétával), egy még gyártás alatt, egyet meg korábban elpukkantottak a Vela incidensben.
Az uránt maguk bányászták, plutónium előállítással nem is próbálkoztak.
(innen tudható hogy nem volt különösebb kapcsolat az izraeli bombával, mert ők a korszerűbb plutónium utat követték)

 

[molnibalage]

Hat bevethető (meglehetősen primitív dúsított urán, ágyú rendszerű) nukijuk (kb.15~20kt) volt (bomba testben vagy hordozórakétával), egy még gyártás alatt, egyet meg korábban elpukkantottak a Vela incidensben.
Az uránt maguk bányászták, plutónium előállítással nem is próbálkoztak.
(innen tudható hogy nem volt különösebb kapcsolat az izraeli bombával, mert ők a korszerűbb plutónium utat követték)

A Vela incidensről ma sem tudni, hogy ki lehetett. Akár DA, akár Izrael vagy csak szezorhiba / félreértelmezés.

 

[Pogány]

Hat bevethető (meglehetősen primitív dúsított urán, ágyú rendszerű) nukijuk (kb.15~20kt) volt (bomba testben vagy hordozórakétával), egy még gyártás alatt, egyet meg korábban elpukkantottak a Vela incidensben.
Az uránt maguk bányászták, plutónium előállítással nem is próbálkoztak.
(innen tudható hogy nem volt különösebb kapcsolat az izraeli bombával, mert ők a korszerűbb plutónium utat követték)

Nekem lényegében csak ez az esemény maradt meg a nukiprogramjukról.

 

[Törölt tag 1945]

A Vela incidensről ma sem tudni, hogy ki lehetett. Akár DA, akár Izrael vagy csak szezorhiba / félreértelmezés.

Szenzorhiba nem hiszem, mivel kettős villanás volt ami jellemzően nuki.
Régebben azért tippelték izraelinek, mivel akkoriban a dél-afrikai nuki program még nem volt ismert, így kizárásos alapon csak Izrael jött szóba.
Mivel a dél-afrikai és az izraeli nuki programok más utat követtek, így egymástól függetlenek voltak.
A déli-óceánon logikusan dél-afrika robbantott, izraelnek ott lett volna a Negev egy földalatti kísérlethez, de a plutónium bombához ugye nem szükséges az aktuális nuki robbantás (ezt a svájci bombánál már korábban kitárgyaltam).

 

[Galcom]

Néhány kép és adat a szovjet állampolgárok angolai munkájáról/szolgálatáról: 1975 és 1992 között százötvenezer szovjet katonai tanácsadó, szakember, tolmács, tengerész és a légierő emberei dolgoztak Angolában, a helyi kormány meghívására.

Fotó: A szovjet katonai tanácsadók civil ruhában és papírokkal, mint üzetemberek érkeztek meg Angolába.


Jelentős mennyiségű szovjet katona szolgált a Szovjet Haditengerészet itt települő egységeinél, melyek az Luandai kikötőből kifutva képviselték a dél-atlanti óceáni vizeken a Szovjetunió érdekeit. A hivatásos állomány a családját is magával hozhatta a kiküldetésre.

Szovjet Hadotengerészet Angolában 1.

Szovjet Hadotengerészet Angolában 2.

Fotó: Arnaldo Tamayo Méndez kubai űrhajós angolai látogatása során szovjet haditengerészek gyűrűjében Luandában.





Sok ezer szovjet civil szakember - orvosok, mérnökök, földmérők, tanárok, halászok, földművesek, hídépítők és- más szakmák képviselői segítettek helyreállítani/felépíteni az angolai gazdaság infrastruktúráját a nyolcvanas években. Elsősorban a halászat, könnyű ipar és földművelés területein igyekeztek megteremteni az alapokat. A szovjet szakemberek erőműveket, házakat, hidakat, utakat építettek, részt vettek a halászflotta helyreállításában, megszervezték az orvosi segítségnyújtást, és letették a kormányzati igazgatás alapjait.

A fent említett időszakban összességében mintegy 40 ezer szovjet katona is segített Angola nemzeti hadseregének megformálásában.

A szovjet katonai tanácsadók és szakemberek tanították az angolai parancsnokokat hadműveletek tervezésére, levezénylésére. Egy-egy szovjet tanácsadó került minden angolai katonai vezető mellé, akik segítették azokat a döntéshozatalban.

Ezen kívül több kiképző központot hoztak létre, ahol az Angolai gyalogság kapott harci képzést a szovjet oktatóktól, megtanulhatták a fegyverzetek kezelését és karbantartását.

Ezen felül a szovjet légvédelem, frontlégierő és a hadsereg repülőerői is működtettek Angolában kiképzőegységeket, illetve segítették az angolai paracsnokokat.

Fotó: Szovjet tanácsadó az Angolai Légierő képviselőivel leszállásra alkamas terepet derít fel.

Fotó: Szovjet kikéző angolai Mi-17-es helikopter előtt a kliencvenes évek elején. Érdekes, hogy a helikopter a korabeli magyar Mi-17-esehez hasonló gyári terepszínt visel.




Ugyan az ex.szovjet állampolgárók 1992-től hazatértek Angolából, a kapcsolat nem szakadt meg a két ország között. Angolai szakemberek, katonai vezetők a mai napig orosz akadémiákon végeznek, és bár az angolai-kínai gazdasági kapcsolatok növekednek (a tízes években kína olajimportjának több mint 10%-át exportálta Angolából!), az orosz fél is igyekszik a kapcsolatokat mélyíteni. Az ezredforduló után már Medvegyev és Putyin is tett látogatást a dél-afrikai országba.

 

[ZeiG]

Ugyanakkor érdekes, hogy lemondtak a nukikról.

Sehol nem tudták volna használni. A régióban talán még ma sincs olyan stratégiai jelentőséggel bíró célpont, amire érdemes lenne elsütni, bevetésével viszont Dél-Afrika mélyebbre ásta volna magát nemzetközi szinten, mint a Kuvaitot lerohanó Irak, vagy Észak-Korea. Tálcán kínálták volna a SZU-nak egy gyors, győztes és nemzetközileg is támogatott háború lehetőségét, ahol a vörösök akár nukleáris arzenáljukat is kipróbálhatják, miközben az elnyomott feketék virágesővel köszöntik őket.

A másik opció az lett volna, hogy az Apartheid bukása után átadják az atombombákat azoknak a feketéknek, akiket addig börtönben tartottak. Ehhez nem csak a fehér vezetés nem érezhetett nagy kedvet, de valószínűsítem, hogy a háttérben az USA (és a többi, diplomáciai befolyással bíró atomhatalom) is jelezte, hogy nagyon nem szeretnék, ha újabb taggal gyarapodna az atomklub. Érthető, hogy Inkább megsemmisítették az egész programot.

 

[Pogány]

Sehol nem tudták volna használni. A régióban talán még ma sincs olyan stratégiai jelentőséggel bíró célpont, amire érdemes lenne elsütni, bevetésével viszont Dél-Afrika mélyebbre ásta volna magát nemzetközi szinten, mint a Kuvaitot lerohanó Irak, vagy Észak-Korea. Tálcán kínálták volna a SZU-nak egy gyors, győztes és nemzetközileg is támogatott háború lehetőségét, ahol a vörösök akár nukleáris arzenáljukat is kipróbálhatják, miközben az elnyomott feketék virágesővel köszöntik őket.

A másik opció az lett volna, hogy az Apartheid bukása után átadják az atombombákat azoknak a feketéknek, akiket addig börtönben tartottak. Ehhez nem csak a fehér vezetés nem érezhetett nagy kedvet, de valószínűsítem, hogy a háttérben az USA (és a többi, diplomáciai befolyással bíró atomhatalom) is jelezte, hogy nagyon nem szeretnék, ha újabb taggal gyarapodna az atomklub. Érthető, hogy Inkább megsemmisítették az egész programot.

A második opcióval én is számoltam, de az első esetében annyira nem látom egyszerűnek a kérdést. Ha regionális szinten akarzak volna konfliktust lefolytatni ellenük, még primitív atomfegyverekkel is kétségessé tehették volna a jó győzelmet akár a szovjetekkel szemben is. Mert azoknak oda kellett volna menni,az afrikai kontinensen nehéz lett volna bizonyítani, hogy nem øk az agresszor fél. Konvencionális eszközökkel nuki ellen menni meg fasság. Ha nem mennek, marad a helyzet és a nukifenyegetéssel az apartheid megszilárdíthatta volna a helyzetét. Nem lett volna gusztustalanabb, mint a nagyok atommal való zsarolásai. Ha lenukizták volna őket megelőző csapásként, az megint a szovjeteknek jött volna ki szarul. Globális atomháborút meg aligha vívtak volna miattuk, ahogy más miatt sem tették.

 

[ZeiG]

A második opcióval én is számoltam, de az első esetében annyira nem látom egyszerűnek a kérdést. Ha regionális szinten akarzak volna konfliktust lefolytatni ellenük, még primitív atomfegyverekkel is kétségessé tehették volna a jó győzelmet akár a szovjetekkel szemben is. Mert azoknak oda kellett volna menni,az afrikai kontinensen nehéz lett volna bizonyítani, hogy nem øk az agresszor fél. Konvencionális eszközökkel nuki ellen menni meg fasság. Ha nem mennek, marad a helyzet és a nukifenyegetéssel az apartheid megszilárdíthatta volna a helyzetét. Nem lett volna gusztustalanabb, mint a nagyok atommal való zsarolásai. Ha lenukizták volna őket megelőző csapásként, az megint a szovjeteknek jött volna ki szarul. Globális atomháborút meg aligha vívtak volna miattuk, ahogy más miatt sem tették.

Annyira azért nem kellett volna menniük, hiszen már ott voltak. Castro végig bőségesen biztosította az emberanyagot is, nem beszélve a feketékről, akik tömegével mentek az Apartheid-államnak. (Rhodesia helyén ekkor már Zimbabwe, Mozambik szintén szovjet befolyás alatt...) Sőt, ha rászánnak pár hetet vagy hónapot a diplomáciai előkészítésre, akkor a háború az ENSZ égisze alatt is indulhatott volna, mint anno a koreai. Egy dél-afriai nukleáris csapás után senki nem tartotta volna agresszornak a szovjet-kubai-afrikai - pláne ENSZ koalíciós csapatokat, ahogyan az amerikaiakat sem látta annak a Világ sem Kuvaitban, sem Dél-Koreában. Simán előttem van a kép, hogy Reagan széles vigyorral rázza Gorbacsov kezét az ENSZ székházban: "1945-ben együtt győztük le a fajgyűlölet fenevadját és most ismét vállvetve harcolunk." - a vigyor persze inkább annak szólt volna, hogy ezzel is tovább terhelődik a szovjet gazdaság és tovább amortizálódik a szovjet haderő.

Ami a dolog technikai oldalát illeti, néhány taktikai atomcsapás ellen sem ágáltak volna sokan, elvégre a búrok kezdték. Ugyanakkor a dél-afrikai atombombák ellen speciel elég lett volna a konvencionális fegyverzet is. Míg a dél-afrikaiak nem találnak nekik semmiféle értékelhető célpontot, addig az élvonalbeli szovjet vadászok nullára teszik a légierejüket, ezzel kiütve persze a bombákat is. Onnantól meg csak az a kérdés, hogy az internacionalista diadalmenet végére mennyi fehér ússza meg a feketék bosszúját.

Az Apartheid rendelkezésére álló atomfegyverek mennyisége, minősége és főleg célba juttató kapacitása nagyon messze volt attól, hogy olyan szintű nukleáris fenyegetést jelentsen, amelyre a rendszer fennmaradását építheti.

 

[Negan]

Portugálul ugyan BrIM (Brigada de Infantaria Motorizada) az alakulatok elnevezése, amit az angol írók kritikátlanul átvesznek, de ezek szovjet EZRED szervezetű alakulatok voltak. Nem volt dandár a Kubai/Angolai oldalon, ne terjesszük az angol írók butaságát!!!



Szükségreptérként végig üzemelt Cuito reptere, többször is ott szálltak le a MiG-ek.
(a korábbi győztes légharc után is)

Az egész SADF művelet célja az volt,hogy Cuitot mint hadműveleti bázist kikapcsolják,ne lehesen állandó (légi) támaszpontja ott a kormányerőknek az UNITA ellenében.És állandó támaszpontként nem is üzemelt.

Azért a hidat elpusztítani itt eufemizmus...

...erről beszélünk ugyanis...

... ez meg a bombázás után.

Menjél Grísa oszt szögelj oda még egy pallót kategória.

Hát nem volt nehéz dolguk a kubai utászoknak.......
De ha közel és távol nincs másik hid,akkor egy ilyen tákolmány is hadműveleti jelentőségű.

 

[LMzek 2.0]

Annyira azért nem kellett volna menniük, hiszen már ott voltak. Castro végig bőségesen biztosította az emberanyagot is, nem beszélve a feketékről, akik tömegével mentek az Apartheid-államnak. (Rhodesia helyén ekkor már Zimbabwe, Mozambik szintén szovjet befolyás alatt...) Sőt, ha rászánnak pár hetet vagy hónapot a diplomáciai előkészítésre, akkor a háború az ENSZ égisze alatt is indulhatott volna, mint anno a koreai. Egy dél-afriai nukleáris csapás után senki nem tartotta volna agresszornak a szovjet-kubai-afrikai - pláne ENSZ koalíciós csapatokat, ahogyan az amerikaiakat sem látta annak a Világ sem Kuvaitban, sem Dél-Koreában. Simán előttem van a kép, hogy Reagan széles vigyorral rázza Gorbacsov kezét az ENSZ székházban: "1945-ben együtt győztük le a fajgyűlölet fenevadját és most ismét vállvetve harcolunk." - a vigyor persze inkább annak szólt volna, hogy ezzel is tovább terhelődik a szovjet gazdaság és tovább amortizálódik a szovjet haderő.

Ami a dolog technikai oldalát illeti, néhány taktikai atomcsapás ellen sem ágáltak volna sokan, elvégre a búrok kezdték. Ugyanakkor a dél-afrikai atombombák ellen speciel elég lett volna a konvencionális fegyverzet is. Míg a dél-afrikaiak nem találnak nekik semmiféle értékelhető célpontot, addig az élvonalbeli szovjet vadászok nullára teszik a légierejüket, ezzel kiütve persze a bombákat is. Onnantól meg csak az a kérdés, hogy az internacionalista diadalmenet végére mennyi fehér ússza meg a feketék bosszúját.

Az Apartheid rendelkezésére álló atomfegyverek mennyisége, minősége és főleg célba juttató kapacitása nagyon messze volt attól, hogy olyan szintű nukleáris fenyegetést jelentsen, amelyre a rendszer fennmaradását építheti.

Az atomra fordított erőforrásokat inkább a hagyományos fegyverzet beszerzésre és fejlesztésre/gyártásra valamint apartheid-finomító látszat-intézkedésekre kellett volna fordítani.
Bánatunkra ezt a rendszer szintre emelt manipulációt Ceausescu "tanítani való módon" művelte, és az "utódai" is túl jók ebben (sajnos)!

 

[Törölt tag 1945]

Az egész SADF művelet célja az volt,hogy Cuitot mint hadműveleti bázist kikapcsolják,ne lehesen állandó (légi) támaszpontja ott a kormányerőknek az UNITA ellenében.És állandó támaszpontként nem is üzemelt.

Hát nem volt nehéz dolguk a kubai utászoknak.......
De ha közel és távol nincs másik hid,akkor egy ilyen tákolmány is hadműveleti jelentőségű.

A hídról a Cuito folyóba esni viszont eléggé egészségtelen volt...

 

[molnibalage]

ahogyan az amerikaiakat sem látta annak a Világ sem Kuvaitban, sem Dél-Koreában.

???
Mindkettő nemzetközi megmozdulás volt, csak szokás szerint a jenkik adták csapatok javát. Auszik voltak Vietnámban, Koreában is voltak angolok és ausztrálok is.

A 2003-as történet az már nagyon más.

 

[aquarell]

A "fehér" szót szádra ne vedd!
Ikább úgy mondanám, hogy a "barnának" egy speciális árnyalata.

Pigmentáltak.

 

[Negan]

Dél afrikai atomprogrammal kapcsolatban sok a kérdőjel.Egyrészt valószinűsithetően Izrael mellett az NSZK is nyujtott támogatást hozzá (ehez is,mert pl a Ratel is MAN alapu,SAMIL teherautók is német eredetüek,stb)
Azután az apardheid bukásakor szinte mindent megsemmisitettek,eszközöket és dokumentumokat egyaránt.A résztvevők meg magukkal vitték a titkokat a sirba.
70es évek végétől készülhetett el a Hobo/Cabot gravitációs bomba,amik ezek lehettek.

Buccaneer bombázókat valószinűsitik,mint hordozóeszközt.
De a fejlesztés tovább folyt.Egyes infók szerint ezekből a bombákbol szereltek szét a hasadóanyag ujrahasznositásához,mások szerint előállitottak,megint mások szerint Izraelből kaptak.Franctudja.
De vannak hirek egy Hammerkop kódnevű töltetről,ami kb 20kt hatóerejű,5-600kg súlyú,és elfér a Raptor-1 siklóbombába (atomtöltettel állitólag H-2 a kódjele).Ugyancsak vannak hirek arrol,hogy rendszerbe kivánták állitani a Jericho-2 rakéta helyi változatát,ugyanezzel a töltettel.Bizonyiték azonben nincs,csak pár fénykép egy rakétárol egy nagy csarnokben.Ennyi

Sót,olyan hir is van,hogy 155milis atomtöltetű gránát programjuk is volt,és talán 90körül még el is készültek vele.Erről se tudni lényegében semmit.Van egy teherautó,ami máig megvan az egyik múzeumukban,amiről egyesek azt állitják,hogy az atomgránátok szállitására készült.A teherautó rendeltetése ismeretlen,ép állapotárol 1db pocsék fotó van csak-amiről aztán sokmindent nem lehet megállapitani.Löszerszállitó-utántöltő kocsi volt,annyi biztos,de semmi több.De különbözött a szabvány lőszerszállitótol.

Ez a szabvány lőszerszállitó,a spéci különbözik ettől,csak most az istennek se találok róla fényképet.Egy zárt tárolószerkezet volt a platon.
Igazánol semmilyen biztos információ nincs nyilvánosan a búr atomfegyverekről.A 80as években azonban a búrok,ahogy szorult körülöttük a hurok,rengeteg hadiiperi fejlesztést kezdtek el.Pl a mai Umkhonto rakéta redetileg csapatlégvédelmi rakétának indult,és igy nézett ki

Nemtudni,hogy a nukleáris fejlesztések valósak voltak-e,vagy dezinformáció,vagy ténylegesen valósak-e.Franctudja

 

[ZeiG]

???
Mindkettő nemzetközi megmozdulás volt, csak szokás szerint a jenkik adták csapatok javát. Auszik voltak Vietnámban, Koreában is voltak angolok és ausztrálok is.

A 2003-as történet az már nagyon más.

Nyilván a kuvaiti balhéra gondoltam Irak kapcsán.