1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Atomtöltetek

Diskurzus a(z) 'Ballisztikus és taktikai nukleáris, biológiai és v' témában - hiryu által indítva @ 2013. november 2..

  1. emel

    emel Well-Known Member

    Szerintem nem indító, hanem telepítő tengó kell neki. Egy nagyobb kihajózik 6-8 Poseidonnal, és letelepíti azokat a világtengerek különböző pontjain a tengerfenékre, ahonnan aztán ezek mondjuk hetente bejelentkeznek a honi támaszpontnak. Ha van megfelelő válasz akkor tovább "alszanak", esetleg pozíciót is váltanak, ha többszöri sűrűsödő jelentkezésre sincs válasz-kód akkor ébresztő, átmennek aktívba és irány a beprogramozott célpont, ott meg csúnya nagy BUMM ...
     
  2. dudi

    dudi Well-Known Member

    Miért nem tud magától odamenni ahová kell?Korlátlan a hatótáv és a navigációt sem törpék intézik szextánssal...
     
  3. emel

    emel Well-Known Member

    Nem vagyok benne biztos, hogy van felszíni hajózó üzemmódja, a célfeladathoz biztos hogy nincs rá szüksége. Egy kikötőből ki/behajózni viszont csak a felszínen lehet egyrészt a bázist idegen tengóktól védő esetleges fenék-aknazár miatt, másrészt a partközelben egyre csökkenő vízmélység miatt is.
     
  4. dudi

    dudi Well-Known Member

    Csak ugye ez csökkenti a megfelelő pozíció felvételének esélyét
     
  5. emel

    emel Well-Known Member

    Miért is és hogyan?
     
  6. dudi

    dudi Well-Known Member

    Mert ez egy olyan drón ami olyan mélyen képes közlekedni ami gyakorlatilag sebezhetetlenné teszi.Sokkal nagyobb esélye van kijutni az Atlanti-óceánra önmagában mint egy másik tengeralattjárón szállítva.Ezen kívül persze ott van a kisrbb méret és kisebb hang is mibt előny.
     
  7. emel

    emel Well-Known Member

    Az, hogy a kikötőből/bázisról a felszínen kiviszi egy nagyobb tengó, az nem azt jelenti, hogy elmegy vele pl. az izlandi parti vizekig, a Bermudákhoz vagy a Karib-tengerre. Kiviszik 50-200km-re a bázistól ahol már nincs aknazár és elég mély a víz hogy megfelelő mélységben utazhasson, aztán szabadjára engedhetik, csinálja amit a programja szerint kell neki.
     
  8. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    https://index.hu/kulfold/2019/07/10...omolec_szovjet_atomtengeralattjaro_roncsanal/
    Hmmm...
    Nem értem a tamtam okát.
    A linkelt cikkhez érdemes lenne hozzáfűzni némi referenciát is, hogy értelmezni lehessen, meg kérdés, hogy jól értem-e.


    A sugárzó anyagok nagy része csak akkor káros, ha bekerül az emberi szervezetbe. Ha az emberi testen kívülről jön akár az alfa akár a beta bomlásból a sugárzás a 100 Bq/l dózis az olyan értelmezhetetlenül alacsony, mint puszta környezeti terhelés, hogy az nem veszélyes. Az emberi test saját radioaktív sugárterhelése 5000 Bq táján van egy átlagos 70 kg-os testtömeg esetén.
    https://hps.org/publicinformation/ate/faqs/faqradbods.html

    Ahhoz, hogy környezeti terhelésként bármiféle veszély számítása jöjjön kb. 1 milliárd Bq/m2 nagyságrendről van szó. Ehhez képest még a 100 Bq/l dózis is semmi, ha az ember kiszámítja, hogy mennyi 1 liter víz felülete.

    1 l = 1 dm3, tehát 0,1 m élhosszúságú kocka. A kockának van hat oldala. Ez 6*0,1*0,1 = 0,06 m2, ennél is 60 millió Bq táján lehetne kezdeni izgulni. Tehát, ha ez tengervíz egy pocsolya lenne a felszínen, akkor sem lenne semmi, mert ez 100 Bq/l egy vicc.
    Ebben videóban erről is szó esik, érdemes az egészet végignézni.


    A probléma akkor kezdődik, ha az ember rendszeresen adott radioaktív izotóppal szennyezett vizet iszik, mert akkor ez erre rakódik rá és épül be a szervezetbe egyes izotóp, mint a jód-131 (I-131) és a stroncium-90, tehát nap, min nap csak felhalmozódik az emberben és az.
    (Ami még veszélyes a cézium-137.)

    A lenti oldalakon látható, hogy egyes nukleotidok határértéke között több ezerszeres eltérés is lehet.
    http://www.simplyinfo.org/?page_id=5680
    https://www.who.int/water_sanitation_health/dwq/GDW9rev1and2.pdf

    Az indexes cikkben nem derül ki, hogy milyen izotóp okozza a 100 Bq/l értéket...
    De még, ha ez igaz is lenne és az ember lemerülne és inna a tengervízből 1 litert még akkor sem történne nagy valószínűséggel semmi baj, már ha iható lenne a tengervíz...

    Mivel a tengeralattjáró 1600 méter mélyen fekszik és a halászott halak azok nem ilyen mélyen élnek, ezért ennek az emberre gyakorolt hatása 0. Ráadásul a víz keveredik, ezért erősen hígul. Még ideális keveredés esetén is köbösen, tehát, ha a tengeralattjárótól mondjuk 5 méter távolságban ennyi, akkor 50 méterre mennyire hígul fel?
    Néhány száz méter távolságban a koncentráció értelmezhetetlenül alacsony Bq/l érték jön ki. Akár meg is lehetne inni a vizet, ha iható lenne.

    Vagy én nem értek valamit?
     
    notaricon, fishbed and ghostrider like this.

Ezen oldal megosztása