Atomtöltetek

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

Hpasp

Well-Known Member
2018. január 28.
2 932
13 768
113
na jó, mégis közvetlenül ide. És nem sikerült vegyészt szerezni,csak biokémikust :)

Színtelen enyhén édeskés szagú, rendkívül gyúlékony, levegővel jól elegyedő, annál valamivel könnyebb, kormozó lánggal égő gáz, növényi növekedési hormon, az érést gyorsítja. A legkisebb szénszámú dién, azaz egy két szénatomos kettőskötést tartalmazó szénhidrogén. Mivel akinek válaszolok, megköveteli a precizitást:



Kemilumineszencia: nos ez egy nagyon érdekes dolog. Ugye a foszforeszkálást mindebki ismeri. És a fluoreszkálást is sokan emlegetik. Csakhogy ez megmondja, hogy milyen alapmolekula reakciója miatt világít. Azaz foszfor, vagy fluor. Csak ez ennél sokkal általánosabb, így a kis hőhatással (kevesebb mint 1%) és fényjelenséggel járó reakciók összefoglaló neve a lumineszkáció. Az ilyen anyagok lumineszcensek. Ha a világítás alapja kémiai reakció akkor beszélünk kemilumineszenciáról. (Biolumineszenciánál is kémia az alap, csak ott valamilyen enzim, pl torma peroxidáz katalizálja a dolgot)
Meglehetőst látványos videó a dologról. Akit érdekel szívesen adok publikációkat a dologról.



Mint bármilyen gázt, feltételezem, hogy nagy nyomáson, csepfolyósítva szállították. De elvileg persze lehet gázként, csepfolyósítás nélkül.


Ez igazából fizika, nem kifejezetten értek hozzá. @molnibalage vagy @Cifu nálam biztos jobban el tudja mondani. De nagyjából úgy reagál mibt minden olyan anyag ami x kezdősebességgel, egy epicentrumtól távolodik. A kupola miatt gondolom, hogy valóban robbantanak.


Ez a kettő szerintem nem függ össze. Főleg, hogy szerintem bőven lejjebb robbantják, csak felhatol odáig.

Amúgy ózonmonitorként hadználják, mint gyors, száraz, és egyéb légköralkotóktól független kemilumineszens anyagot, tehát ha engem kérdezel, úgy csinálnám, hogy felrobbantom az ózonrétegben, vagy alatta, és lesz egy remek lumineszkáló felületem, vagy, és én ezt tartom valószínűbbnek, fogok valami peroxid alapú robbanószert, esetleg ózont közvetlenül, és azzal juttatom ki az anyagot. A keverék ez esetben már alapból lumineszkál. Nagyon cukin néz ki.

Magát a jelenséget amúgy otthon reprodukálhatod, nyilván sokkal kisebb mértékben, de fogj egy fluoreszcens port, keverd sütőporba, rakd kindertojásba, és önts hozzá vizet :) De felelősséget csak akkor vállalok az eredményért, ha az asszony szép, és az eredményért fenekelés jár.

Köszönjük!

Pedig van is itthon színes kemilumineszcens karkötő (a Media Markt-ból), mostmár legalább tudom hogy lehet ezt is katonai célra felhasználni.
:hadonaszos:
 
  • Tetszik
Reactions: papajoe

Redgreg

Well-Known Member
2019. december 30.
2 046
4 668
113
F
Köszönjük!

Pedig van is itthon színes kemilumineszcens karkötő (a Media Markt-ból), mostmár legalább tudom hogy lehet ezt is katonai célra felhasználni.
:hadonaszos:
Nem tudom, hogy a hadsereg hogy van vele, de mi cserkészeten használtuk a törhető világító rudakat, nagyon hasznos. De az USA katonai fejadagjának a melegítése is kémián alapul. Ott szvsz naoh port használ főtésre.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 128
6 449
113
Nekem ez a történet így nem kerek.

Nem lehet, hogy ez mégis inkább esetleg egy természetes jelenség, amit az oroszok csak kihasználnak, hogy ha kb. ebben az időszakban amúgy is terveztek rakétatesztet, akkor ezzel közel egyidőben hajtsák végre? Így a frászt hozzák a jenkikre, ami lélektanilag növeli az elrettentést.
Az, hogy csak északon látható, inkább természetes jelenségre utal.


Ez például természetes jelenség Izlandon:



Ez egy orosz ICBM teszt idején készült felvétel, de mint látható, másodpercekig tartott:

Vagy ha mesterséges és közvetlenül a rakétatesztek okozzák - nem pedig csak kihasználnak egy jelenséget - akkor nem az a legkézenfekvőbb, hogy egyszerűen a rakétából kiáramló égéstermékek okozzák a jelenséget, mint a legnagyobb tömegű és energiájú, potenciálisan gerjesztésre alkalmas anyag, ami egy ilyen teszt során a felső légkörbe kerülhet? Az égéstermékek nagy nyomással, nagy sebességgel áramlanak ki és terjednek szét.

Például az égéstermékeket megvilágítja a nap, mert miközben a földön még sötét van, aközben abban a magasságban, azon a helyen, abban a pillanatban már látóhatár fölé került égéstermékeket megvilágítja a napfény és ilyen optikai jelenséget okoz. Az oroszok meg ezt megfigyelték és rájátszanak az indítások megtervezésénél, hogy összejöjjenek a körülmények a jelenség kialakulásához. Majd kajánul vigyorognak azon, hogy a jenkik valami álcázó csodatechnikát sejtenek mögötte.

Esetleg a jenkik is tudják, hogy természetes, vagy simán a rakéta fizikájából eredő jelenség, de terjesztik a konteót, hogy nagyobbnak mutathassák be az orosz fenyegetést.


Ha mégis mesterséges és álcázásra való orosz technikáról van szó, akkor felmerült bennem néhány kérdés:
1. Nem teljesen világos, hogy a tesztelésnél az indítást és a rakéta aktív szakaszát, vagy pedig a tesztmezőre való megérkezést, a légkörbe való belépéssel járó fényjelenségeket (a robbanófej optikai képét) álcáznák így az oroszok. Az egyik fényképp az előbbire, míg az egyik leírás az utóbbira utal. A két dolog viszont egymástól nagy távolságra történik és időben is elválik egymástól, a jelenség időtartamáéval összemérhető mértékben.
2. Ha a légköri belépés elfedésére való, akkor értelemszerűen éles helyzetben, Amerika, Kanada, vagy a hozzájuk közel eső északi területek fölött ezt jóval nehezebb lenne előállítani.
3. Ha az oroszok tömeges indítást szeretnének így álcázni, akkor egyidejűleg le kellene fedniük gyakorlatilag teljes Oroszországot. Vagy legalábbis annak legnagyobb részét. Egy-egy, vagy kevés rakétaindítás pedig csak tesztelésre jó. Éles csapásmérésnél a tömeges kitárazásnak van értelme. Persze csak a tesztelést lehet így részlegesen álcázni. De abból milyen előnyük lesz az éles alkalmazásnál, hogy korábban a tesztelések egy részét álcázták?
4. Még a tesztelésnél is az ilyen típusú álcázásnak kevés a jelentősége, hiszen ha csak a tesztmezőt figyelik radarral az amcsik, akkor is vissza tudják számolni a röppályát, annak minden lényeges jellemzőjével. Nem is beszélve a tesztelésekről készített nyilvános videókról, amelyeken meg a rakétatest, a gyorsulás, a hajtómű optikailag mérhető paraméterei látszanak. Mi lehet az a nagy titok, amihez tesztek egy részénél a röppálya egy szakaszának pusztán optikai elfedése elegendő?
5. Ha rakétával juttatnak fel anyagot, akkor az első (álcázó) rakéta hajtóművét észlelik a rakétaindítás érzékelő műholdak, illetve a tesztmezőnél látja a radar.
6. A "fénykupola"észlelésére ugyanúgy be lehet riasztani, mint a rakétaindításra. Amikor pedig a radarok befogják a közeledő célokat, akkor indítható a válaszcsapás és az elhárító rakéták. Egyébként sem valószínű, hogy bárki válaszcsapást, vagy elhárító rakétát indítana pusztán a rakétaindítás érzékelő műholdak adatai alapján, amíg nincs radaros megerősítése.
7. Ha arra megy ki a játék, hogy az infra vezérlésű elhárító rakéták dolgát nehezítsék meg, akkor a röppálya teljes olyan szakaszát álcázni kellene, amelyen az elfogás lehetséges. Márpedig a jenkik az infra vezérlésű elhárító rakétáikat használhatják a visszatérő szakaszon, de még a légkörbe lépés előtt, a céloz közelebb, és használhatják előretolt indítási pontokról az ICBM utazó szakaszán is. Tehát csak annyi a jenkik dolga , hogy nagyobb elhárító rakétát építenek, ami az utazó szakaszon repülő ICBM pályamagasságáig is kellő időben fel tud jutni és annak az indítási pontját előrébb tolják. Ez pedig néhány támadó rakéta esetén megoldható. Tömeges csapás ellen meg úgyse véd a rakétavédelem.
8. Ha ez a jelenség a '80-as évek vége óta ismert és valóban akkora nagy jelentőséggel bír, akkor a jenkik miért ragaszkodnak az optikai irányításhoz az elhárító rakétáiknál és miért nem cserélik le a korai indítás előrejelző műholdjaikat?
9. Ha ennek tényleg olyan nagy jelentősége van, akkor miért nem tették eddig szóvá a jenkik? Ennél messze kisebb jelentőségű dolgok miatt is ezerszer telesírták már a sajtót.
10. Amíg radarral érzékelhető a közeledő rakéta (fej), méghozzá 3000-5000 km távolságból is, addig a pusztán optikai álcázás nem elégséges sem az első csapásmérés sikeréhez, sem az elhárítás ellehetetlenítéséhez.
11. Ez a módszer sokkal nehézkesebbnek tűnik, mint nagy számú csali alkalmazása. Vagy a felső légkörben szörfölő, nem ballisztikus pályán közlekedő, manőverező, sikló fejek alkalmazása az elhárítás áttörésére. Vagy esetleg az elektromágneses impulzussal való vakítás.
12. Messze nem minden ICBM tesztnél figyelik meg ezt a jelenséget, hanem csak időnként. De annak mi értelme, hogy egyes teszteket álcáznak, másokat meg nem?
13. Ha csak éjszaka működik a jelenség, akkor azt hogy fogják álcázni, ha nappal kell indítani?
14. A kémiai anyag szétszórása és annak az áramlásokra bízása hogyan hoz létre nagyjából szimmetrikus kupolát/terjedést? Egyszerre minden irányba tartó áramlás, a légkör tetszőleges pontjából gömbszimmetrikusan?
15. Ha meg robbantják, akkor hogy marad fenn a sebessége percekig és hogy terjed ki akár 2000 km átmérőjűre? A robbanóanyagból is csak annyi nagy hőmérsékletű és nyomású gáz keletkezik, mint amennyi a robbanóanyag tömege volt. Ekkora kiterjedéshez horribilis robbanóanyag mennyiség kellene. Meg egyáltalán miért nem semmisíti meg egy nagy robbanás a világító anyag tetemes részét? A robbantással való légköri porlasztásra nagyon apró tölteteket szokás használni, amelyek legfeljebb pár tíz méteres átmérőjű felhőket hoznak létre.
16. Az 1 perc alatt 40 km átmérő 667 m/s, a 20 perc alatt 2000 km átmérő 833 m/s átlagos terjedési sebességet jelent minden irányba, hosszú időn keresztül fenntartva. Ezt milyen fizikai jelenség hozza létre? Robbanás, vagy áramlás aligha.
17. Az etilén messze nagyobb molekulasúlyú, mint a 140 km-en, vagy pláne akár 1000 km-en megtalálható anyagok. Mitől terjedne felfelé, akár 1000 km magasságig? Nem hat rá a gravitáció?
18. Ilyen magasságban elhanyagolhatóan kicsi a termoszféra és exoszféra sűrűsége. Ha légköri anyag kell a reakcióhoz, akkor az érzékelhetetlenül alacsony fénysűrűséget eredményezne.
19. De ha nem kell hozzá a légkör, hanem a kiszórt anyag magától világít, akkor is őrületes anyagmennyiség kell ekkora világító felhő létrehozásához. Ha 15 kg etilén 40 km átmérőjű felhőt hozott létre 1 perc alatt, akkor 50-szer nagyobb átmérőjű, 2000 km-eshez 15 x 50^3 / 1000 = 1875 tonna etilén kellene. És akkor a világítás időtartama még nem lett figyelembe véve. A kemilumineszcencia anyagmenyiségre vetített fajlagos fénysűrűsége/fényereje meglehetősen korlátozott.
20. Az volt az állítás, hogy a fényfal "Nagyon gyorsan közeledett, majd a fényfal áthaladt a gép pozícióján, és tiszta sötét csillagos eget hagyott maga után." A terjedési front mögött miért nincs fényjelenség, ha egy kémiai anyag hozza létre? Nyilán az a terjedési fronton belüli térben is megtalálható.
21. Ha ez egy kupolaszerű jelenség, akkor a front áthaladása hogyan hagy maga után tiszta, sötét, csillagos eget? Ha a kupolába kívülről nem lehet belátni, akkor a kupolába bekerült repülő hogy lát ki zavartalanul a kupolából az ég felé?
22. Parmitano fényképén külön látszik egy fényjelenség és utána külön felvételen egy rakéta nyomvonala, amit semmi nem álcáz. Ennek így mi értelme?
23. Azokon a fényképeken, ahol a "fénykupola" a sarki fénnyel együtt látszik, látható, hogy erősebb, mint a sarki fény és igen nagy kiterjedésű. Pedig a sarki fény összességében tetemes anyagmennyiséget magában foglaló napszél hatására keletkezik és nagy energiájú töltött részecskék vesznek részt a fénykibocsátáshoz vezető gerjesztésben. Mesterségesen a napszél anyagmennyiségével és energiájával összemérhető fényjelenséget létrehozni pusztán egy rakéta fellövésével? Valószínűbb, hogy ha egy rakétának köze van hozzá, akkor az égéstermékei vesznek részt a jelenség kialakításában, mert azok elég nagy tömegűek és nagy sebességgel áramlanak ki. Valamint, hogy a fényjelenség alapja a napból érkező fény és nem pedig valamilyen kémiai reakció energiatermelése.

Amúgy ha ez viszonylag kis anyagmennyiséggel működne, akkor meg lenne oldva a nagy területre kiterjedő, hatékony közvilágítás.
 
  • Hűha
  • Tetszik
Reactions: fip7 and LMzek 2.0

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
32 487
40 349
113
Nekem ez a történet így nem kerek.

Nem lehet, hogy ez mégis inkább esetleg egy természetes jelenség, amit az oroszok csak kihasználnak, hogy ha kb. ebben az időszakban amúgy is terveztek rakétatesztet, akkor ezzel közel egyidőben hajtsák végre? Így a frászt hozzák a jenkikre, ami lélektanilag növeli az elrettentést.
Az, hogy csak északon látható, inkább természetes jelenségre utal.


Ez például természetes jelenség Izlandon:



Ez egy orosz ICBM teszt idején készült felvétel, de mint látható, másodpercekig tartott:
A BM teszteket előre be kell jelenteni...
Mennyi az esélye, hogy pont akkor lesz természetes jelenség, amikor indítanak? És pont ott?
 
  • Tetszik
Reactions: endre

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 128
6 449
113
A BM teszteket előre be kell jelenteni...
Mennyi az esélye, hogy pont akkor lesz természetes jelenség, amikor indítanak? És pont ott?
Jó. Legyen az égéstermék és a napfény a jelenség alapja. De akkor sem valami szuper fénykupola álcázó technika, etilén szétszórással, a műholdak ellen.
Van jobb magyarázatod?
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 128
6 449
113
Akkor miért a rakéta indítása előtt jelentkezik?

A történetnek vannak meseszerű elemei. A repülőgépen átvonuló fényfal és az utána maradó tiszta, sötét, csillagos ég is ilyen. A jenkik nem szoktak a szomszédba menni az ilyen költészetért.
De ha tudsz logikus választ adni arra közel 2 tucat kérdésere amit feltettem...
 

Hpasp

Well-Known Member
2018. január 28.
2 932
13 768
113

Mivel nem szakértője, csak fordítója vagyok a cikknek, így csak pár felvetésedet próbálom megmagyarázni...

1. Nem teljesen világos, hogy a tesztelésnél az indítást és a rakéta aktív szakaszát, vagy pedig a tesztmezőre való megérkezést, a légkörbe való belépéssel járó fényjelenségeket (a robbanófej optikai képét) álcáznák így az oroszok. Az egyik fényképp az előbbire, míg az egyik leírás az utóbbira utal. A két dolog viszont egymástól nagy távolságra történik és időben is elválik egymástól, a jelenség időtartamáéval összemérhető mértékben.

Szerintem egyértelműen az indítást próbálják álcázni.

3. Ha az oroszok tömeges indítást szeretnének így álcázni, akkor egyidejűleg le kellene fedniük gyakorlatilag teljes Oroszországot. Vagy legalábbis annak legnagyobb részét.

Ezzel nem értek egyet, az SS-20-as ezredek őrjáratozási körzete meglehetősen behatárolt volt a valóságban.

4. Még a tesztelésnél is az ilyen típusú álcázásnak kevés a jelentősége, hiszen ha csak a tesztmezőt figyelik radarral az amcsik, akkor is vissza tudják számolni a röppályát, annak minden lényeges jellemzőjével. Nem is beszélve a tesztelésekről készített nyilvános videókról, amelyeken meg a rakétatest, a gyorsulás, a hajtómű optikailag mérhető paraméterei látszanak. Mi lehet az a nagy titok, amihez tesztek egy részénél a röppálya egy szakaszának pusztán optikai elfedése elegendő?

Az SS-20-as repideje alig 15 perc a célig. Mikor lapos pályán felbukkan, és észlelik a radarok addig súlyos percek telnek el...
... utána jön a bizonytalanság, a DSP nem jelzett, lehet hogy csak a radar bolondult meg?
Mire kitalálja a NATO hogy mi történt addigra alig pár perc marad csak bármire is.
A cél kész helyzet elé állítani az USA-t. Nyugat-Európa a szovjeteké, bele-kezd-e egy az USA-t is elpusztító atomháborúba az amúgy már elveszett Ny. Európáért.

6. A "fénykupola"észlelésére ugyanúgy be lehet riasztani, mint a rakétaindításra.

Nem lehet, mivel akkor minden fényes felhőre beriasztana a rendszer. (80-as évek technikai szintje)

8. Ha ez a jelenség a '80-as évek vége óta ismert és valóban akkora nagy jelentőséggel bír, akkor a jenkik miért ragaszkodnak az optikai irányításhoz az elhárító rakétáiknál és miért nem cserélik le a korai indítás előrejelző műholdjaikat?

Mivel ez csak az indítási előrejelzést bizonytalanyítja el. (lásd 1.pontra adott válasz)

9. Ha ennek tényleg olyan nagy jelentősége van, akkor miért nem tették eddig szóvá a jenkik? Ennél messze kisebb jelentőségű dolgok miatt is ezerszer telesírták már a sajtót.

Jajmár. Tele van írva a sajtó, csak itt az észak Balkánon nem olvassák. (ezért fordítok ide számomra érdekes cikkeket)

11. Ez a módszer sokkal nehézkesebbnek tűnik, mint nagy számú csali alkalmazása. Vagy a felső légkörben szörfölő, nem ballisztikus pályán közlekedő, manőverező, sikló fejek alkalmazása az elhárítás áttörésére. Vagy esetleg az elektromágneses impulzussal való vakítás.

Is is, minden módszert egyszerre kell alkalmazni a sikerhez.

12. Messze nem minden ICBM tesztnél figyelik meg ezt a jelenséget, hanem csak időnként. De annak mi értelme, hogy egyes teszteket álcáznak, másokat meg nem?

Nincs rá pénz? Esetleg lejárt az élettartalma? Lett pénz ráütni a pecsétet, hogy mégis jó az még 10~15 évig (szarkazmus OFF)

13. Ha csak éjszaka működik a jelenség, akkor azt hogy fogják álcázni, ha nappal kell indítani?

Eccerű elftársak, iccaka kell az imperialistákra az első csapást mérni.

14. A kémiai anyag szétszórása és annak az áramlásokra bízása hogyan hoz létre nagyjából szimmetrikus kupolát/terjedést? Egyszerre minden irányba tartó áramlás, a légkör tetszőleges pontjából gömbszimmetrikusan?

Világűr?

16. Az 1 perc alatt 40 km átmérő 667 m/s, a 20 perc alatt 2000 km átmérő 833 m/s átlagos terjedési sebességet jelent minden irányba, hosszú időn keresztül fenntartva. Ezt milyen fizikai jelenség hozza létre? Robbanás, vagy áramlás aligha.

Ez rosszul esett.
20km / 60s = 333m/s

Amúgy világűrben gondolkozva...

19. De ha nem kell hozzá a légkör, hanem a kiszórt anyag magától világít, akkor is őrületes anyagmennyiség kell ekkora világító felhő létrehozásához. Ha 15 kg etilén 40 km átmérőjű felhőt hozott létre 1 perc alatt, akkor 50-szer nagyobb átmérőjű, 2000 km-eshez 15 x 50^3 / 1000 = 1875 tonna etilén kellene. És akkor a világítás időtartama még nem lett figyelembe véve. A kemilumineszcencia anyagmenyiségre vetített fajlagos fénysűrűsége/fényereje meglehetősen korlátozott.

No igen, ezzel én is próbáltam matekozni, a szovjet cikk matematikája alapján.
Ott ugye csak egy kísérletről van szó, ami alapján a modellt csinálták, gondolom a végtermékhez.
Amúgy 15kg etilénnél nincs többre szükség, hogy az IRBM/ICBM indítás már ne pontszerű legyen, a DSP CCD-jén.


Sajna csak fordítója vagyok, nem pedig a szakértője a témának. (ez nem lérak) ;)
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
32 487
40 349
113
A történetnek vannak meseszerű elemei. A repülőgépen átvonuló fényfal és az utána maradó tiszta, sötét, csillagos ég is ilyen. A jenkik nem szoktak a szomszédba menni az ilyen költészetért.
De ha tudsz logikus választ adni arra közel 2 tucat kérdésere amit feltettem...
Nálam nem látszik a kérdés valamiért.
Szerk, már látom.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 128
6 449
113
Ezzel nem értek egyet, az SS-20-as ezredek őrjáratozási körzete meglehetősen behatárolt volt a valóságban.

....

Az SS-20-as repideje alig 15 perc a célig. Mikor lapos pályán felbukkan, és észlelik a radarok addig súlyos percek telnek el...
... utána jön a bizonytalanság, a DSP nem jelzett, lehet hogy csak a radar bolondult meg?
Mire kitalálja a NATO hogy mi történt addigra alig pár perc marad csak bármire is.
A cél kész helyzet elé állítani az USA-t. Nyugat-Európa a szovjeteké, bele-kezd-e egy az USA-t is elpusztító atomháborúba az amúgy már elveszett Ny. Európáért.
Ennnek akkor lenne értelme, ha kizárólag SS-20 tesztnél figyelték volna meg a jelenséget. De a te példáid többsége is ICBM teszt, konkrétan Topol volt. Az ICBM-ekere megáll mindkét pontban, amit írtam.
A SS-20-at meg vagy 30 éve kivonták.
Az oroszoknak sincs olyan terve, hogy csak úgy jókedvükben leatomozzák kizárólag Nyugat-Európát (mert az nekik biztos olyan nagyon jó lenne, az egyik legfőbb kereskedelmi partnerüket szétütni, a saját szomszédságukban, hogy ők is kapjanak a szennyezésből), hátha az angolok, franciák és az USA nem lő vissza alapon.
Nem lehet, mivel akkor minden fényes felhőre beriasztana a rendszer. (80-as évek technikai szintje)
Most nem a '80-as években vagyunk. A jelenséget nem csak akkor figyelték meg. Egyébként a több száz, vagy 1000 km-es nagyságrendű fénygömbök elég ritkaság számba mennek. A műhold meg érzékeli, mert ha nem nyomná el a rakéta hajtómű jelét, akkor álcázásra sem lenne alkalmas. Az, hogy mire állítják be a riasztást, csak döntés kérdése.
Jajmár. Tele van írva a sajtó, csak itt az észak Balkánon nem olvassák. (ezért fordítok ide számomra érdekes cikkeket)
Szerintem ezt az Észak-Balkánozást jobb ha hanyagolod! Lényegében le bunkó-parasztoztad Magyarországot.
Én is olvastam a jelenségről nyugati cikkeket és nem az volt bennük, hogy ez egy új orosz álcázó technika.
Nincs rá pénz? Esetleg lejárt az élettartalma? Lett pénz ráütni a pecsétet, hogy mégis jó az még 10~15 évig (szarkazmus OFF)
Ha valamire nincs magyarázatod, akkor nem kell erőlködni ilyen sztereotip orosz lenézéssel.
Hogyne, egyszer van rá pénz, máskor meg nincs. Mert a jelenséget néha megfigyelik, néha nem. De véletlenül sem a körülményekben kell keresni a magyarázatot, hanem csak rávágni, hogy Grisa elvodkázta a lóvét.
Eccerű elftársak, iccaka kell az imperialistákra az első csapást mérni.
Nem lesz igazad attól, hogy kifigurázós stílusra váltasz, mintha gyök kettő taplókkal beszélgetnél. Előfordulhat ám, hogy nem lehet megvárni az indítással hogy beesteledjen. No pláne még az is előfordulhat, hogy nem az oroszok akarják mérni az első csapást. Mert eddig látványosan az USA törekedett erre.
140 km-en világűr? Légköri reakción alapuló etilén kísérletnél világűr? A gravitáció meg már nem is létezik? Szerinted ha kieresztesz itt a földön egy kis etilént miért nem röppen ki magától a világűrbe? Az űrűállomás sem azért nem esik le, mert antigravitációs burok veszi körül, hanem azért, mert kb 8 m/s sebességgel kering a pályán. De próbálj meg kiereszteni egy kis gázt és nézd meg hogy fel tud-e jutni csak úgy magától egy magasabb körpályára.
Ez rosszul esett.
20km / 60s = 333m/s

Amúgy világűrben gondolkozva...
Na jó, elfelejtettem elosztani kettővel. De az 1000km / 1200 s = 833 m/s helyes. Viszont gravitációs gyorsulásról hallottál már? Kezdj el számolni, hogy mennyi idő alatt és mekkora távolságon esne nullára a függőeleges sebesség!
A kérdés pedig az volt, hogy mi a szösz az a hatás, ami 20 percen át 833 m/s átlagsebességet tart fenn. Ráadásul gömbszimmetrikusan minden irányba. Csak hát láthatóan nem akarod érteni a kérdést.
Sajna csak fordítója vagyok, nem pedig a szakértője a témának. (ez nem lérak)
A feltett kérdések felével meg sem próbálkoztál, hanem elegánsan hárítasz, hogy te csak fordítottál.

Ha szeretnél ugyanareről a jelenségről egy-két rövid cikket lefordítani, parancsolj (angol cikkek a fényességes nyugatról):
https://www.nationalgeographic.com/science/article/ufo-lights-siberia-russia-missile-tests-spd
https://www.sciencealert.com/explanation-mysterious-floating-orb-light-above-siberia-glowing-missile

Ezekben az van, hogy az égéstermék és a napfény a ludas. Nem olyan szenzációsan konteós, de számottevően valószínűbb. Ezeket is le lehet fordítani és erre is mondhatod, hogy te csak fordítottál.
 
  • Tetszik
Reactions: boki and LMzek 2.0

Hpasp

Well-Known Member
2018. január 28.
2 932
13 768
113
Ennnek akkor lenne értelme, ha kizárólag SS-20 tesztnél figyelték volna meg a jelenséget. De a te példáid többsége is ICBM teszt, konkrétan Topol volt. Az ICBM-ekere megáll mindkét pontban, amit írtam.
A SS-20-at meg vagy 30 éve kivonták.
Az oroszoknak sincs olyan terve, hogy csak úgy jókedvükben leatomozzák kizárólag Nyugat-Európát (mert az nekik biztos olyan nagyon jó lenne, az egyik legfőbb kereskedelmi partnerüket szétütni, a saját szomszédságukban, hogy ők is kapjanak a szennyezésből), hátha az angolok, franciák és az USA nem lő vissza alapon.

Most nem a '80-as években vagyunk. A jelenséget nem csak akkor figyelték meg. Egyébként a több száz, vagy 1000 km-es nagyságrendű fénygömbök elég ritkaság számba mennek. A műhold meg érzékeli, mert ha nem nyomná el a rakéta hajtómű jelét, akkor álcázásra sem lenne alkalmas. Az, hogy mire állítják be a riasztást, csak döntés kérdése.

Szerintem ezt az Észak-Balkánozást jobb ha hanyagolod! Lényegében le bunkó-parasztoztad Magyarországot.
Én is olvastam a jelenségről nyugati cikkeket és nem az volt bennük, hogy ez egy új orosz álcázó technika.

Ha valamire nincs magyarázatod, akkor nem kell erőlködni ilyen sztereotip orosz lenézéssel.
Hogyne, egyszer van rá pénz, máskor meg nincs. Mert a jelenséget néha megfigyelik, néha nem. De véletlenül sem a körülményekben kell keresni a magyarázatot, hanem csak rávágni, hogy Grisa elvodkázta a lóvét.

Nem lesz igazad attól, hogy kifigurázós stílusra váltasz, mintha gyök kettő taplókkal beszélgetnél. Előfordulhat ám, hogy nem lehet megvárni az indítással hogy beesteledjen. No pláne még az is előfordulhat, hogy nem az oroszok akarják mérni az első csapást. Mert eddig látványosan az USA törekedett erre.

140 km-en világűr? Légköri reakción alapuló etilén kísérletnél világűr? A gravitáció meg már nem is létezik? Szerinted ha kieresztesz itt a földön egy kis etilént miért nem röppen ki magától a világűrbe? Az űrűállomás sem azért nem esik le, mert antigravitációs burok veszi körül, hanem azért, mert kb 8 m/s sebességgel kering a pályán. De próbálj meg kiereszteni egy kis gázt és nézd meg hogy fel tud-e jutni csak úgy magától egy magasabb körpályára.

Na jó, elfelejtettem elosztani kettővel. De az 1000km / 1200 s = 833 m/s helyes. Viszont gravitációs gyorsulásról hallottál már? Kezdj el számolni, hogy mennyi idő alatt és mekkora távolságon esne nullára a függőeleges sebesség!
A kérdés pedig az volt, hogy mi a szösz az a hatás, ami 20 percen át 833 m/s átlagsebességet tart fenn. Ráadásul gömbszimmetrikusan minden irányba. Csak hát láthatóan nem akarod érteni a kérdést.

A feltett kérdések felével meg sem próbálkoztál, hanem elegánsan hárítasz, hogy te csak fordítottál.

Ha szeretnél ugyanareről a jelenségről egy-két rövid cikket lefordítani, parancsolj (angol cikkek a fényességes nyugatról):
https://www.nationalgeographic.com/science/article/ufo-lights-siberia-russia-missile-tests-spd
https://www.sciencealert.com/explanation-mysterious-floating-orb-light-above-siberia-glowing-missile

Ezekben az van, hogy az égéstermék és a napfény a ludas. Nem olyan szenzációsan konteós, de számottevően valószínűbb. Ezeket is le lehet fordítani és erre is mondhatod, hogy te csak fordítottál.

Ha nem tetszik a hír, ne a hírhozót hibáztasd.
A fordítás forrásait megadtam a cikk végén.
Orosz lenézéssel vádolni engem eleve vicces.
 

BJani

Well-Known Member
2020. január 28.
440
958
93
A kérdés pedig az volt, hogy mi a szösz az a hatás, ami 20 percen át 833 m/s átlagsebességet tart fenn. Ráadásul gömbszimmetrikusan minden irányba. Csak hát láthatóan nem akarod érteni a kérdést.

Én nem nagyon tudok ebbe beleszólni, de szerintem ha vákuumba kieresztesz nagynyomású gázt, az kb. minden irányban nagy sebességgel kezd kitágulni.
Ugye az x bar-nak a 0 bar az kb. pont a végtelenszerese, tehát rögtön végtelenszeresére is akar kitágulni az a gáz.
 
  • Tetszik
Reactions: endre

Terminator

Well-Known Member
2010. április 19.
16 294
22 953
113
Ha nem "like"-olod a hozzászólásomat, akkor innen nézve csak az látszik hogy míg a cikk első része 25 embernek tetszett, utána 17, majd már csak 13 embert érdekeltek a folytatások. Szóval őszintén nemsok értelmét látom a szabadidőmet erre fecsérelni.
:(

Ha a főoldalon megjelent cikk alá be lenne csatolva ez a topik, mint régen a cikkek alá a rá vonatkozó topik, hogy itt lehet hozzászólni, akkor lehet több lenne a visszajelzés is. Vagy ha magát a cikket lehetne lájkolni. De biztos, hogy többen olvasták el a cikket, mint amennyi lájk van.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 128
6 449
113
Én nem nagyon tudok ebbe beleszólni, de szerintem ha vákuumba kieresztesz nagynyomású gázt, az kb. minden irányban nagy sebességgel kezd kitágulni.
Ugye az x bar-nak a 0 bar az kb. pont a végtelenszerese, tehát rögtön végtelenszeresére is akar kitágulni az a gáz.

Egyrészt nem vákuum, hanem magas légkör. Még a nemzetközi űrállomás 400 km-es pályamagasságán is van légköri fékezés, amit időnként korrigálni kell.

Másrészt gravitáció. A gravitáció felelős azért, hogy nem illan el a föld légköre.
Ha a Nemzetközi Űrállomás szellent egyet (beindítják a korrekciós hajtóművet) akkor nem fogja megtépázni 20 perccel később, ezer km távolságban az így keletkezett szélvihar az arra járó műholdat. Ez még azonos pályamagasságon sem jön össze. No pláne nem fog felbattyogni a gáz 1000 km pályamagasságra pusztán azzal a felkiáltással, hogy márpedig ő a végtelenségig tágulni szeretne és a gravitáció le van érdekelve.

Ekkora léptékekben mint amiről itt szó van nem fog gömbszimmetrikusan tágulni a gáz 20 percen át. A gáz tágulása nem egészen úgy néz ki ekkora léptékben, mint itt a földön szokott történni, ha becsavarod a szifonba a patront.
Egy 2000 km átmérőjű gömb térfogata 4189 millió km3, ha ebbe nem 15 kg, hanem mondjuk 500 kg (még -104 fok alatt, cseppfolyós állapotban tartva is az már elég combos tárfogat és a tartállyal együtt komoly, ICBM hasznos terhekhez hasonló tömeg) gázt kieresztesz, akkor is 8378 km3-re, azaz ennyi milliárd m3-re fog jutni 1 gramm gáz. Itt a földön, normál hőmérsékleten és nyomásnál az etilén sűrűsége 1,178 kg/m3. Ennél kb. 10^16-onszor ritkább lenne az az 500 kg etilén egy 2000 km-es gömbben. Ilyen sűrűségnél, amikor kis túlzással távcsővel sem látják egymást a molekulák, nem működik a végtelenségig tágul a gáz elképzelés.

Csak csendben megjegyzem, hogy ilyen sűrűségnél a hagyományos kémiai reakciók feltételei sem igazán adottak, mert a molekulák alig találkoznak. Márpedig a kemilumineszcencia kémia reakció. Amire egyébként maga az etilén önmagában nem hajlandó. Az ózon meg, amivel elsősorban reagálna, jellemzően 30 km alatt érzi jól magát, de 50 km fölé végképp nem vágyik.
Az igazán magas légkörben, 90 km felett, a termoszférában, már nem a hagyományos kémia az úr, hanem ha oda süt a nap, akkor a fotokémia, ha meg takar a Föld, akkor a fizika. Ha ott valami történik, annak jó eséllyel vagy a napsugárzáshoz van köze, vagy fizikai jelenség az alapja.

Az etilén a maga 28 grammos moláris tömegével (annyi, mint az N2 molekuláé) és a levegőéhez hasonló normál sűrűségével szintén ott szeret tartózkodni, ahol a sűrű légkör. Alapvetően az alsó pár 10 km-ben, de mindenképpen 100 km alatt. 90-100 km felett a gázok molekulatömegük szerint rendeződnek el: a nitrogén molekula helyett először fokozatosan az atomos oxigén, majd a hélium, végül a hidrogén kerül túlsúlyba. Az etilén ott nem érzi jól magát és lefelé kéredzkedik.
 

Hpasp

Well-Known Member
2018. január 28.
2 932
13 768
113
Egyrészt nem vákuum, hanem magas légkör. Még a nemzetközi űrállomás 400 km-es pályamagasságán is van légköri fékezés, amit időnként korrigálni kell.

Másrészt gravitáció. A gravitáció felelős azért, hogy nem illan el a föld légköre.
Ha a Nemzetközi Űrállomás szellent egyet (beindítják a korrekciós hajtóművet) akkor nem fogja megtépázni 20 perccel később, ezer km távolságban az így keletkezett szélvihar az arra járó műholdat. Ez még azonos pályamagasságon sem jön össze. No pláne nem fog felbattyogni a gáz 1000 km pályamagasságra pusztán azzal a felkiáltással, hogy márpedig ő a végtelenségig tágulni szeretne és a gravitáció le van érdekelve.

Ekkora léptékekben mint amiről itt szó van nem fog gömbszimmetrikusan tágulni a gáz 20 percen át. A gáz tágulása nem egészen úgy néz ki ekkora léptékben, mint itt a földön szokott történni, ha becsavarod a szifonba a patront.
Egy 2000 km átmérőjű gömb térfogata 4189 millió km3, ha ebbe nem 15 kg, hanem mondjuk 500 kg (még -104 fok alatt, cseppfolyós állapotban tartva is az már elég combos tárfogat és a tartállyal együtt komoly, ICBM hasznos terhekhez hasonló tömeg) gázt kieresztesz, akkor is 8378 km3-re, azaz ennyi milliárd m3-re fog jutni 1 gramm gáz. Itt a földön, normál hőmérsékleten és nyomásnál az etilén sűrűsége 1,178 kg/m3. Ennél kb. 10^16-onszor ritkább lenne az az 500 kg etilén egy 2000 km-es gömbben. Ilyen sűrűségnél, amikor kis túlzással távcsővel sem látják egymást a molekulák, nem működik a végtelenségig tágul a gáz elképzelés.

Csak csendben megjegyzem, hogy ilyen sűrűségnél a hagyományos kémiai reakciók feltételei sem igazán adottak, mert a molekulák alig találkoznak. Márpedig a kemilumineszcencia kémia reakció. Amire egyébként maga az etilén önmagában nem hajlandó. Az ózon meg, amivel elsősorban reagálna, jellemzően 30 km alatt érzi jól magát, de 50 km fölé végképp nem vágyik.
Az igazán magas légkörben, 90 km felett, a termoszférában, már nem a hagyományos kémia az úr, hanem ha oda süt a nap, akkor a fotokémia, ha meg takar a Föld, akkor a fizika. Ha ott valami történik, annak jó eséllyel vagy a napsugárzáshoz van köze, vagy fizikai jelenség az alapja.

Az etilén a maga 28 grammos moláris tömegével (annyi, mint az N2 molekuláé) és a levegőéhez hasonló normál sűrűségével szintén ott szeret tartózkodni, ahol a sűrű légkör. Alapvetően az alsó pár 10 km-ben, de mindenképpen 100 km alatt. 90-100 km felett a gázok molekulatömegük szerint rendeződnek el: a nitrogén molekula helyett először fokozatosan az atomos oxigén, majd a hélium, végül a hidrogén kerül túlsúlyba. Az etilén ott nem érzi jól magát és lefelé kéredzkedik.

Szerintem olvasd el a cikk alján linkelt szovjet tudományos cikket az etilén diffúz terjedéséről a felső atmoszférában.
Mintha az Moszkvai Fizikai Kutatóintézet Obnyinszki kutatóintézetének megállapításait vitatnád, pedig a cikk szerint a számítógépes modelljüket kísérlettel is ellenőrizték, és 30s-tól a modell és a gyakorlatban mért adatok már megegyeztek.


A modell bal oldali diagrammja mutatja az etilén koncentrációját, a jobb oldali a kemilumineszcens felhő fényességét, a kibocsátás helyétől kilométerben mérve, a kibocsátás után adott idő elteltével:
1: 18sec ─────
2: 30sec ─ ─ ─ ─
3: 50sec ─ ∙ ─ ∙ ─
 

Redgreg

Well-Known Member
2019. december 30.
2 046
4 668
113

Egyrészt nem vákuum, hanem magas légkör. Még a nemzetközi űrállomás 400 km-es pályamagasságán is van légköri fékezés, amit időnként korrigálni kell.

Másrészt gravitáció. A gravitáció felelős azért, hogy nem illan el a föld légköre.
Ha a Nemzetközi Űrállomás szellent egyet (beindítják a korrekciós hajtóművet) akkor nem fogja megtépázni 20 perccel később, ezer km távolságban az így keletkezett szélvihar az arra járó műholdat. Ez még azonos pályamagasságon sem jön össze. No pláne nem fog felbattyogni a gáz 1000 km pályamagasságra pusztán azzal a felkiáltással, hogy márpedig ő a végtelenségig tágulni szeretne és a gravitáció le van érdekelve.

Ekkora léptékekben mint amiről itt szó van nem fog gömbszimmetrikusan tágulni a gáz 20 percen át. A gáz tágulása nem egészen úgy néz ki ekkora léptékben, mint itt a földön szokott történni, ha becsavarod a szifonba a patront.
Egy 2000 km átmérőjű gömb térfogata 4189 millió km3, ha ebbe nem 15 kg, hanem mondjuk 500 kg (még -104 fok alatt, cseppfolyós állapotban tartva is az már elég combos tárfogat és a tartállyal együtt komoly, ICBM hasznos terhekhez hasonló tömeg) gázt kieresztesz, akkor is 8378 km3-re, azaz ennyi milliárd m3-re fog jutni 1 gramm gáz. Itt a földön, normál hőmérsékleten és nyomásnál az etilén sűrűsége 1,178 kg/m3. Ennél kb. 10^16-onszor ritkább lenne az az 500 kg etilén egy 2000 km-es gömbben. Ilyen sűrűségnél, amikor kis túlzással távcsővel sem látják egymást a molekulák, nem működik a végtelenségig tágul a gáz elképzelés.

Csak csendben megjegyzem, hogy ilyen sűrűségnél a hagyományos kémiai reakciók feltételei sem igazán adottak, mert a molekulák alig találkoznak. Márpedig a kemilumineszcencia kémia reakció. Amire egyébként maga az etilén önmagában nem hajlandó. Az ózon meg, amivel elsősorban reagálna, jellemzően 30 km alatt érzi jól magát, de 50 km fölé végképp nem vágyik.
Az igazán magas légkörben, 90 km felett, a termoszférában, már nem a hagyományos kémia az úr, hanem ha oda süt a nap, akkor a fotokémia, ha meg takar a Föld, akkor a fizika. Ha ott valami történik, annak jó eséllyel vagy a napsugárzáshoz van köze, vagy fizikai jelenség az alapja.

Az etilén a maga 28 grammos moláris tömegével (annyi, mint az N2 molekuláé) és a levegőéhez hasonló normál sűrűségével szintén ott szeret tartózkodni, ahol a sűrű légkör. Alapvetően az alsó pár 10 km-ben, de mindenképpen 100 km alatt. 90-100 km felett a gázok molekulatömegük szerint rendeződnek el: a nitrogén molekula helyett először fokozatosan az atomos oxigén, majd a hélium, végül a hidrogén kerül túlsúlyba. Az etilén ott nem érzi jól magát és lefelé kéredzkedik.
Most nem nagyon akarok ebbe beleszólni, de a levegő molekuláinak 20 °C átlagsebessége:
Air464 m/s (1,520 ft/s)
Ehhez képest nézd a terjedési sebességeket.
És egy-egy robbanás általában körszimetrikus terjedésű.
És amúgy nem kell túl sok molekula a kemilumineszenciához. Szóval nem hinném, hogy az egész teret ki kell tölteni.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and bel

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
29 107
24 479
113
Értem én laiki kifogásait, csak akkor a szovjeteknek nem volt jobb dolga, mint etilént eregetni és mérni annak koncentrációját majd az akkori kevés számítógép időt erre pazarolni, hogy modellezgessék?
A nukleáris fegyverekkel kapcsolatos minden akkor is elsőbbséget élvezett.
 
  • Tetszik
Reactions: Hpasp