1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Az amerikai haderőnemek repülőszázadai

Diskurzus a(z) 'Egyéb katonai repüléssel, légi harcászattal kapcso' témában - AIM-120 által indítva @ 2013. június 6..

  1. AIM-120

    AIM-120 Member Szerkesztőségi tag

    USAF, US Navy, USMC, USCG, US Army, ANG-k repülőszázadaival kapcsolatos általános hírek, történetek, egyebek.
     
  2. Pocok75

    Pocok75 Well-Known Member

  3. Galcom

    Galcom Well-Known Member

  4. sulyid

    sulyid New Member

    Nem kell félni, van! :)
     
  5. dudi

    dudi Well-Known Member

    Én simán aláírok ennyiért 9 évet ha gondolják... :D
     
  6. joker

    joker Well-Known Member

    Ennyiért én is, plusz fizó. De ahogy kinéz a dolog lehet ha rongyosra ülném a seggem ezalatt a szimulátorban és az átlagos távolságom munkaidőben a földtől kb fél méter lenne.
     
  7. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Ez kb. három évnyi bónusz 9 további évre. Tehát 9 évi fizetés helyett 12-őt kapnának. A pilóta viszont repülni akar. Én nem számítottam volna másra. Bár igaz, hogy a US Navy körülményei mások, mert sokat vannak hajón, de ott a pilóták nagy része 3-4 turnus után besokkal és otthagyja őket. A '90-es években ott is repültek a bónuszok és ott is hatástalan volt.

    Úgy összességében kíváncsi lennék, hogy fegyver- és haderőnemenként mekkora a fluktuáció.
     
  8. Montezuma

    Montezuma New Member

    Szia Mindenkinek!

    „… USAF nem tudja a korábban meg szokott repült órákat garantálni pilótái számára.” – az indoklás igen érdekes, ha bárki belegondol.

    A fizetése felett a pilóta egy összegben előre kap 125 ezer dollárt, a maradékot meg akármilyen leosztásban a következő 9 év során. Ezért cserébe azt csinálhatja, amit szeret: repülhet. Igaz, kicsit kevesebbet, mint eddig, de ez azt is jelenti, hogy több fizetésért effektív kevesebbet kell dolgoznia, így a szervezete is kevesebb igénybevételnek lesz kitéve, lassabban öregszik. (A kevesebb egészségkárosító munka abszolút értékben az egészségesebb életminőség felé való elmozdulást is jelenti.)

    Az alábbi elképzelt szitu eléggé nonszensz lenne:
    „Eddig repülhettél évente 240 órát, mostantól csak 165-öt fogsz, de adunk hozzá egy kétszázezer dolláros fizetésemelést és egy 9 évre előre biztosított munkahelyet.”.
    Mire a pilóta:
    „Ha nem repülhetek 240-et, akkor inkább egyet sem akarok és viszlát!”
    (A polgári repülés sem biztosabb állás, mint a hadsereg és abban sem lennék biztos, hogy van annyi igény polgári pilótára, mint amennyi egyébként elhagyná a hadsereget.)

    Az elején idézett érvelés sántít, itt más (is) lehet a háttérben. Engem jobban érdekelne az USA hadseregén belül a morál kérdése. Mielőtt ezt bárki félvállról venné, csak annyit: annak idején az amerikai hadsereg pszichológusai és pszichiáterei elemezték minden évben a november 7.-i szovjet katonai díszszemléken a hivatalos filmfelvételeket, első sorban a vonuló katonák, tisztek arcvonásait, mimikáját és ebből is próbálták elemezni (felmérni) a szovjet hadseregen belüli morált.
    (Ezek is igen izgalmas témák, de elég kevés infó van róluk, így nem tudni azt sem, hogy vajon jól mérték fel, avagy totál mellélőttek. Lehet, hogy egyszer nekidurálom magam és írok én is valami rendesebb cikket valamilyen spéci témában. Nyugi, nem konteó lesz.)

    Az elmúlt 22 év alatt megfigyelhető volt egy tendencia:
    1991-ben az éppen összeomlás előtt álló Szovjetunió már nem volt képes hatékonyan beavatkozni az iraki kérdésbe, így az USA világhatalmának csúcspontja az első Öböl-háború volt. Olyan katonai demonstrációt tartottak az egész világnak - szó szerint premier plán - ami minden kétséget kizáróan meggyőző volt mindenki számára. Az első Öböl-háború mind katonailag/technológiailag, mind geostratégiai szempontból sikeres és győztes háború volt, főleg, hogy az idősebb Bush Bagdad előtt megállt és ezzel nem borította meg azt a status quo-t, ami eleve jó volt az USA-nak.
    2003. az USA legnagyobb baklövése volt, az ifjabb Bush lenullázta azt, ami az apja „hagyatéka” volt. A 2003-as iraki invázió rávilágított arra, hogy az USA-t irányító hatalmi csoport szándékai mindennek nevezhetőek, csak tisztességesnek nem. Rávilágított arra is, amit az amerikai és külföldi elemzők leszűrtek az USA haderejéről: ez már nem az 1991-es hadsereg, a katonák állománya nem hozza azt a színvonalat – példának okáért a CNN élő adásban éppen lelkes híranyagot ad le, miközben mögötte potyognak le az amerikai ejtőernyősök: volt, aki kinyílt ernyővel, volt, aki nem annyira. Ha valakinek van kedve, energiája és ideje, a neten biztosan felkutatható a híradás anyaga. Próbáltam rákeresni, de nem találtam, igaz, sokat nem is erőlködtem vele.
    A 2003-as invázió nem csak katonai téren, hanem stratégiailag is öngól volt. Az, hogy 2013-ra az USA addigi tekintélye, hitelessége és ezzel együtt eddigi befolyása is megcsappant az egész Közel-Keleten, többek között erre is visszavezethető.

    (Számomra az egyik fő konklúzió ebből (is) annyi, hogy az USA érdekei nem esnek egybe az USA-t irányító hatalmi/gazdasági elit (plutokrácia) érdekeivel.)

    Nos, elnézést a szokásos szófosásért, de a cikk alapvetően az amerikai nemzetbiztonságra is közvetlen hatást gyakoroló témáról szól. Ami pedig érinti az amerikai nemzetbiztonságot, az érinti a világ geopolitikai helyzetét is, de ebbe jobban itt most nem megyek bele, mivel nem akarok OFF-olni.

    Utóirat:
    Galcom! Részemről is van igény ilyen témákra.
     
  9. dudi

    dudi Well-Known Member

    Azt se felejtsük el,hogy egy utasszállítót vezetni meg egy vadászbombázót két külön univerzum és akkor enyhén fogalmaztam.
     
  10. Tcat

    Tcat Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    dudi: erről most eszembe jutott egy youtube videó. Kanadai Hornet pilóták repültek át Cold Lake-ból Los Angelesbe. Egyik jeleneteben épp szép kényelemesen útvonalat repülgetnek. Videó kommentárja épp azt taglalja, hogy ez elég dögunalom egy vadászpilótának, erre bevágás szerint az egyik hajózó: "Nem lenne mókás egész nap ezt csinálni az Air Canada-nál?" :)

    http://youtu.be/K4HAiieUQHU (nem rossz videó amúgy)
     
  11. dudi

    dudi Well-Known Member

    Tcat

    De utasszállítón csak az van vadászpilótaként van más is.
     
  12. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    El sem indultak Bagdad felé... Bászráig mentek el, "picit" messze van Bagdadtól...

    És már megint. 1991-ban mindenki üvöltve könyörgött, hogy döntsék meg Szaddam hatalmát. Tapsoltak volna. Eltelt 12 év és ugyanazért a húzásért meg köpködtek. Csak én nem értem ezt...?

    A 2003-as ivnázió töredék mennyiségű eszközzel és emberrel lett lezevarva és a kezdeti célokat minimális veszteséggel meg is valósították.
     
  13. dudi

    dudi Well-Known Member

    molnibalage

    "Eltelt 12 év és ugyanazért a húzásért meg köpködtek. Csak én nem értem ezt...?"

    Biztos az az oka,hogy bokor gyuri fogta magát és a pofájába hazudott mindenkinek...
     
  14. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Továbbra is megy a duma. 12 évvel korábban milyen indok volt, ami 12 évvel később nem...? Nem tök mindegy, hogy miért csinálják, ha megtörténik az, amit 12 éve mindenki szívesen látott volna? Bocs, de az ilyen viselkedéstől tudok hányni...
     
  15. dudi

    dudi Well-Known Member

    Például az,hogy megszállta Kuwaitot?
    Én meg tőled ha valóban így gondolod!
     
  16. hiryu

    hiryu New Member

    lfx. Én simám az irigységre szavazok: "Ez a rohatt amerika megtudta csináni, nekünk meg már fapuskánk sincs: tehát roaggyon meg Ámerika."
     
  17. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Aha. Szóval csak azért mert megszállta Kuvatiot meg lehet dönteni a hatalmát. Miért 12 évvel később már nem volt rajta a listán...? Vagy lejárt szavatossága van egy ilyen tettnek egy adott vezetőnél..?

    Komolyan mondom, hogy eszemfaszom megáll...
     
  18. Montezuma

    Montezuma New Member

    OFF: elnézést, nem bomlasztani akarom a konkrétabban vett szakmai diskurzust a fórumban, de úgy gondoltam, hogy itt helyénvaló válaszolnom két itteni kommentre. Ha az adminok máshogy gondolják, akkor természetesen át kell rakni a helyére (vagy törölni, bár remélem, erre nem lesz szükség):

    Molni:

    A helyzet az, hogy „a mór megtette a kötelességét és a mór mehet” – láttunk már ilyet a történelemben, Ceausescutól Kadhaffi-ig bezáróan, ha csak a legközelebbi történelmet nézem.
    Szaddamot a CIA segítette hatalomra és cserébe Szaddam teljesítette gazdái elvárását: nekiment Iránnak. Az ok egyszerű: az iráni sah kirúgását az angol-amerikai cégek kirúgása követte. Ezt nyelték be nehezen az USA-ban, de Iránnak nem mertek nekimenni, inkább ráuszították Irakot.
    Szaddam viszont úgy gondolta, hogy a 8 éven át tartó háborúzás után neki is jár némi jutalom, így Kuvait igazán az övé is lehetne, sőt, egyre kevésbé tartotta be az egyéb elvárásokat is (kőolaj export, elszámolás, stb.), így a gazdi végül megunta a banánt és rárúgta az ajtót 2003-ban – vagy csak egy előre eltervezett forgatókönyvet valósítottak meg, de erről Wesley Clark tábornok tudna bővebben nyilatkozni.
    Én nem tudom, hogy 1991-ben ki akarta Szaddamot eltávolítani, az USA biztosan nem. A „Bagdad előtt megálltak” kifejezést nem km-ben gondoltam, hanem a soron következő hadműveleti lépésként, ezt azonban 2003-ban lépték csak meg. (1991-ben az USA akkor állt meg, amikor a következő lépés már maga Szaddam Husszein megbuktatása lett volna. Ráadásul akkor bőven minden lehetőség és támogatás adott volt ehhez, sokkal jobban, mint 2003-ban, ami már alapvetően eltérő geopolitikai környezetet jelentett.

    „12 évvel korábban milyen indok volt, ami 12 évvel később nem...?”
    1991 és 2003 között azért történt egy’s más, így némileg változott (azóta is folyamatosan és egyre gyorsabban) a geopolitikai helyzet, ami a korábbi stratégiai megfontolások újragondolására késztethet.
    Hozzá lehet jutni jó minőségű szakirodalomhoz is a tágabban vett témában, gondolok itt Huntingtontól Todd-on át Brezinsky-ig bezáróan, sőt, még Stanilsaw Lem is írt egy kisebb esszét, amit magyarul és könyv formájában. Az iraki háborút illetve háborúkat és következményeit célszerű komplexebb környezetben vizsgálni – ezt csak azért mondom, mert az USA szuperhatalmi státusza is egy elég komplex külső és belső feltételrendszertől függ.
    Az „amerikai haderőnemek repülőszázadai” nyilván ennek egy nagyon kicsi szeletét mutatja, de az eredeti cikk mindenképpen gondolatébresztő volt.

    Hiryu:
    "Ez a rohatt amerika megtudta csináni, nekünk meg már fapuskánk sincs: tehát roaggyon meg Ámerika."
    Egészen pontosan kit értsz a „nekünk” fogalma alatt? Az irigység az önzésből és a szerzési vágyból ered, amire egyébként tökéletes példa az elmúlt pár évtized nagyhatalmi politikája. A világ felosztása, kifosztása és lerablása közben a pórul járt gyengék szerinted irigységet éreznek? Szerintem nem.

    Mindkettőtöknek:
    Az ember meggyőződése két dolgon alapszik: ezek a valós tények és a hit (ideák, eszmék), ráadásul ezek egy időben működnek. A gond vagy hasonulás ott van, amikor a tények nem akarják igazolni az addigi hitet (világnézetet) - az ingerült és/vagy minősítő jelzőket ilyenkor szokták használni egyértelmű okok miatt.
    Én nem irigykedek Amerikára, hanem félek tőle. Nem az erejétől, hanem a motivációjától.
    Nem kívánom azt, hogy „roaggyon meg Ámerika”, mert ettől nekem jobb nem lesz. Azt kívánom, hogy Amerika az legyen, amit a valóban magasrendű eszméiben hirdet, ne pedig pont az ellenkezője.
     
  19. fip7

    fip7 Well-Known Member

    molnibalage

    Remélem nem gondolod komolyan amiket írsz. Sosem erkölcsi döntés egy háború megvívása hanem ÉRDEK.
    91-ben nem volt USA érdek megdönteni az iraki vezetést, csak kaptak az USA-tól egy komoly figyelmeztetést.
    2003-ban pedig már USA érdek volt az iraki hatalom megdöntése.
    Ennyi történt.
    Az e köré épített ideológiai maszlag, hazugsághalom, meg a civilek hozzáállása lényegtelen. A politikai világ nem az erkölcsről, hanem az ÉRDEKRŐL szól.
    Szóval a háború indokai között semmi kép se ilyen "mert megszállta Kuvaitot" meg "vegyi fegyverek", meg "népirtás folyt" dolgokat kell keresni.
     
  20. doca

    doca New Member

    Megszállta Kuvaitot, ami amerikai farm volt, nem bagdadi. Komoly párhuzamokat látok a jelenlegi szaudi vezetés és Szaddam között. Szaúd-Arábia mentén sok minden fog elmozdulni a közeljövőben geopolitikailag.
    Egyre jobban verik az emberi jogi dobokat a nyugati médiumok migránsok elleni atrocitások, nők jogai stb. BBC leleplezése a szaudi nukleáris ambíciókról.
     

Ezen oldal megosztása