1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Az első világháború magyar vonatkozású katonai eseményei

Diskurzus a(z) 'Magyar hadtörténelem' témában - Terminator által indítva @ 2014. február 8..

  1. reich_und_roll

    reich_und_roll Well-Known Member

    En rendkivul varom. :hadonaszos:
    Az en dedapam az elsot megjarta a, a masodikbol szazadoskent mar nem tert vissza. Eltuntnek nyilvanitottak, majd kesobb halotta.
     
  2. rumcajsz

    rumcajsz Well-Known Member

    Átküldtem "A Nagy Háború emlékezete Kárpátalján" című könyvet. Én hülye vagyok a fórum nyilvánossága elé tenni, hát ez a Te dolgod lesz. Gyuri bácsi amit tudott a levéltárakból összekapart a kárpátaljai hadműveletetek és a helyi honvédek kapcsán. Terjesszétek, hiszen ez a 300 egynéhány oldal is bizonyítja, hogy nem voltunk, mi mindig ilyen teszetosza, mindenkinek kiszolgáltatott banda. 100 esztendeje itt a magyar, a ruszin és a sváb is gondolkodás nélkül lefizette a vérvámot a közös Haza oltárán. Szeptember végén ott leszek a bökényi feszület újraszentelésénél, mert azt a dédfater állította. Fotók és beszámolók majd ismét mennek.
     
    rappali_, Loken, antigonosz and 3 others like this.
  3. minszk2

    minszk2 Well-Known Member

    A háború első két hetében milyen jellegű összecsapások voltak az osztrák magyar-szerb határ magyarországi szakaszán?(Tehát az augusztus 12-én megindult nagy offenzíva előtt.)
     
  4. rappali_

    rappali_ Well-Known Member

    Hadüzenet váltás után a seregek felvonulása történt. E közben érte az akkori határon halálos lövés lőszerláda cipelés közben 2 magyar honvédet (nevüket fejből nem tudom). Ilyenek általánosak lehettek a későbbi frontvonal mentén.
     
  5. rappali_

    rappali_ Well-Known Member

  6. rumcajsz

    rumcajsz Well-Known Member

    Pár órája lepleztük le Tiszabökényben a helyi római katolikus templom falán a Nagy Háborúban odaveszett 37 helyi magyar emléktábláját. Eljött a beregszászi és az ungvári konzulátus képviselője is. Magam is tettem egy koszorút üknagybátyám Matúz Mihály önkéntes tüzérőrmester (1914 szeptemberében önkéntesen vonult be a 85 gyalogezredbe, majd tüzériskolát végzett végül 1918 tavaszán az Isonzónál lőtték ki a 7,5-ös skoda tarackja mellől) emlékére. A nagyszőlősi ferences rendháztól Weichrauh Márió (utolsó svábjaink maradéka) tartott szentmisét és persze Dupka Gyuri bátyám is megjelent mint főszervező. No de a lényeg. Eljött egy kijevi újságíró kolléga aki harmadik pohár tokaji furmint(Dupka a rendház misebor-szállítója Bodrogkeresztúr és vidékéről) után bevallotta, hogy csak a Gyuri kapacitálására vállalta az utat megismerni a "szeparatista Kárpátalját". A gyerek nagyon nagyot lepődött a tapasztalt helyzeten, mi több még pár pohár tokaji után azon kezdet studírozni, hogy mit is írjon, hiszen nem azt találta amit Kijevben hírelnek.
     
    rappali_, Masztiff, szuvorov and 2 others like this.
  7. antigonosz

    antigonosz Well-Known Member

    Gyerekkoromban volt egy K.u.k tengerésztiszti kardom. Valahogy került. A pengén vésetek, latin feliratok. Hatalmas volt egy gyerek kezébe, de jól kiegyensúlyozott volt. Aztán az öregem eladta kemény 3000 ft-ért felvásárlóknak. Azóta is szívom a fogam érte,most 300000 ft alatt meg se mutatják. Csak eszembe jutott Horthí karjáról...
    http://vcsj.eu/horthy-miklos-diszkardja/
     
    rappali_ likes this.
  8. antigonosz

    antigonosz Well-Known Member

    Most olvastam egy jó Eltér T cikket a háború végéről, megszállásrol, Karolyirol, Pronairol az origo kult rovatában
     
  9. Terminator

    Terminator Well-Known Member

    Bemutatták az első világháborús veszteséglistát a Hadtörténeti múzeumban

     
    molnibalage likes this.
  10. Terminator

    Terminator Well-Known Member

  11. phaidros

    phaidros Well-Known Member

    "Austro-Hungarian Infantry Weapons 1867 to 1918"

     
    arbalest and fapp_supervisor like this.
  12. -Ashlan-

    -Ashlan- New Member

    Tudnátok nekem ajánlani könyvet, aki a Limanovai csatát dogozza fel?
     
  13. -Ashlan-

    -Ashlan- New Member

    *ami
     
  14. szuvorov

    szuvorov Well-Known Member

  15. szuvorov

    szuvorov Well-Known Member

  16. szuvorov

    szuvorov Well-Known Member

    Könyvet hirtelen nem, de ezt gondolom ismered:

     
    alfa74 likes this.
  17. fapp_supervisor

    fapp_supervisor Well-Known Member

    [​IMG]
    Osztrák-magyar katonák Jeruzsálemben. Valószínűleg egy részük zsidó származású. A törökök megsegítésére küldtünk oda egységeket.
     
  18. fapp_supervisor

    fapp_supervisor Well-Known Member

    Lángvető utasítás
    13 melléklettel.
    Tervezet.

    A legelső harcvonalba nem viendő el!
    A m. kir. honvédelmi minister kiadványa

    1917

    [​IMG]
    [​IMG]
    [​IMG]
    [​IMG]
     
    antigonosz, Nemerson and Rotten878 like this.
  19. fapp_supervisor

    fapp_supervisor Well-Known Member

    Valahol Isonzónál.
    [​IMG]
     
    antigonosz, minszk2 and gacsat like this.
  20. imike

    imike Well-Known Member

    Szerbiában felújították az egykori Osztrák-Magyar BODROG monitort, és gyönyörű szép lett:

    https://www.armadninoviny.cz/sms-bo...-rokov-potom-co-zacal-prvu-svetovu-vojnu.html

    Annó 10 monitor készült az Osztrák-Magyar Monrachiának, a Magyar Parlament előtt álló Leitha volt a második (a testvérhajója, a Maros volt az első) és a Bodrog volt a hatodik és 1904-ben épült. Háromszor süllyesztették el, és ugyanannyiszor emelték ki. 1962-ig volt szolgálatban (Sava néven a Jugoszláv flottilában - volt egy Osztrák-Magyar Száva nevű monitor is, az más hajó!).

    Az első világháború első lövéseinél is ott volt, amikor 1914. július 28-áról 29-ére virradóra a TEMES, a SZAMOS és a BODROG monitorok tüzet nyitottak Belgrádra. (A Szerbek szerint az első lövéseket a BODROG adta le, de ez nem igaz, az első lövéseket a TEMES adta le a hajónaplók szerint, … mindegy, legyenek boldogok …).

    Mára már cask 2 maradt az egykori 10 monitorból: a LEITHA és a BODROG. 2005-ban fedezték fel, hogy a BODROG még megvan, méghozzá Belgrádban, nagyon rossz, lepusztult állapotban, kavics tároló álló hajónak használták (a LEITHA meg 1919 után kotró hajóként élte túl a XX századot …).

    Én mindig nagyon sajnálom, hogy Magyarország nem vette meg és nem állította hejre. A Szerb honvédelmi minisztérium 2016-ban vette meg a hajót 2 millió 250 ezer Szerb dínárért a tulajdonosától és 3 év alatt hozta ilyen gyönyörű állapotba.

    Az első világháborúban a BODROG is áthajózott a Fekete Tengeren, hogy a mai Ukrajna területén harcoljon az Oroszok ellen és ez volt az egyetlen monitor, ami nem tudott hazatérni.

    A Szerbek nagy győzelemként ünneplik a BODROG elfoglalását, holott ez is egy tipikus 1918-ra jellemző tett volt, amihez íme a hajó egykori parancsnokának a jelentése:

    Október 3i-én a »Bodrog« zátonyra jutott, miről a hajóparancsnok következő jelentést adott le:
    »1918. október 3i-én este a Dunáhajórajparancsnokság szikratávirati rendeletére a »Bodrog«-gal Zimonyból
    Vincára indultam, hogy a visszavonuló csapatainkat fedezzem. Az idő ködös volt és nemsokára arra kényszeritett, hogy a hajó menetét lassítsam. A balpart mentén haladva körülbelül este 10 órakor egy sűrű ködfelhőbe kerültünk, mire a kormányost figyelmeztettem, hogy míg jobban tudunk tájékozódni megfordultunk és lehorgonyozunk.
    Ebben a pillanatban a hajó fara feneket ért és a »Bodrog«-ot a part felé rántotta:. A gépeket azonnal teljes gőzzel hátra vezényeltem.
    A »Bodrog« a Duna balpartján 20 méterre a parttól, Panosovától fölfelé 12 km. a Szamár-hegygyel szemben ült fenéken és saját erejéből nem tudott szabadulni, mert lefelé haladva kerültünk az iszapos partra és így a csavaroknak nem volt elegendő vizük. Ezt a helyzetet látva, segítségért sürgönyöztem.
    A közelben a »Száva« monitor tartózkodott és így ő hozzá fordultam először segítségért, miután a Dunahajórajparancsnoksághoz és a »Sámson« mentőhajót kértem.
    Éjfélig azonban segítség nem érkezett, tehát újra sürgönyöztem a Dunahajórajparancsnoksághoz, most már három erős vontatógőzöst kérve. Addig is, míg a hajó súlyán könnyítsek, a felesleges tárgyak és anyagok kihajózását rendeltem el. Végre hajnalban megérkezett a »Sámson« mentőhajó, mellyel egyhamar elkezdtük a »Bodrog« levontatását.
    Eleinte egyenletes vontatással, később lökésekkel próbáltuk, de ez sem használt, mert a kötelek elszakadtak. 7 óra felé a másik két vontató is megérkezett és most már három hajóval folytattuk a levontatást.
    A »Bodrog« akkor a vízapadás miatt már nagyon kiemelkedett a vízből és egyik kötél a másik után szakadt el. Végre 8 drótkötélre fogtam mind a három vontatót és már lazult is az iszapban a »Bodrog«, mikor 10 óra felé a szerb partról megszólaltak az ellenséges ágyúk.
    A »Bodrog« és a közelben lévő monitorok rögtön felvették a harcot, a vontatógőzösöknek azonban hamarosan el kellett menekülniök, mert a tűz rájuk volt irányítva.
    Idővel a monitorok is bevonultak és így a »Bodrog« magára hagyatva délig folytatta a harcot, míg a sok találattól több léket kapott és ágyúi hasznavehetetlenek lettek. Minden reménységtől megfosztva elrendeltem a legénységnek, hogy hagyják el a hajót. Még a harc közben megtettem a szükséges intézkedéseket a hajó fölrobbantására, de megfontolva, hogy a »Bodrog« magyar parton feküdt és így remény maradt még megmentéséhez, elállottam ennek keresztülvitelétől. Fél egy órakor délután első tisztemmel és vitorlásommal én is elhagytam a »Bodrog«-ot. Az erős ágyútűz dacára senki sem sebesült meg, mert a hajópáncél kitűnően tartott, a szárazon pedig az agyagos partban a gránátok nem robbantak. A »Bodrog« elhagyása után így könnyűszerrel indulhattunk útnak Pancsovára.
    Pancsován az állomásparancsnokkal léptem érinkezésbe, de eredmény nélkül, mert akkor katonaságunknál a fegyelem már teljesen feloszlott. Ezek után az ottani német parancsnoksághoz fordultam és egy őrséget eszközöltem ki a »Bodrog« megvédésére. Éjjel kocsin a »Bodrog«-hoz mentem, hogy a helyzetet megvizsgáljam, de a német, őrség nem engedett a hajóra jutni, mert egy része az őrségnek részeg volt és a hajón fosztogattak, annyit azonban megtudtam, hogy a hajó hátsó részében víz volt. 2-án délelőtt a pancsovai főtéren hivatalosan közhírré adták, hogy megkötöttük az entente-csapatokkal a fegyverszünetet. Erre én délután újra kimentem a »Bodrog«-hoz, de amikor az ellenség a kocánkat meglátta, ágyútűzzel fogadott és nem engedett a »Bodrog« közelébe.
    Miután tudtam, hogy a hajó a magas víz beálltával sem úszóképes, abbahagytam a hajó fölrobbantására való szándékomat és visszatértem Pancsovára.
    Másnap, november 3-án, Pancsován megalakultak az egyes nemzeti tanácsok. Eleinte csak magyar zászló alatt láttam egy körmenetet. Később saját szememmel láttam, mikor két polgárember egy boltba futott és óriási izgalommal és sietség mellett egy szerb zászlót varratott.
    Délben azután már e zászló köré csődültek egy páran és ők is körmetet tartottak, a mi katonaságunk legnagyobb része akkor már hazaszállingózott és a hátországból szabadon jöttek a szerb foglyok.
    November 4-én a még megmaradt katonaságunk vonatra ült és a német katonaság is Pancsovát kiürítette.
    Este én is vonatra ültem, de éjjel még Pancsován maradtunk. Másnap, mint utolsók, mi is elindultunk Szeged felé.
    1918. decemberében és 1919. január havában pozitív híreket kaptam a »Bodrog«-ról egy pancsovai magyar lánytól. Az első levélben azt írta, hogy a vízállás nagyon kicsi, a »Bodrog« teljesen szárazon van és lékjeit javítják. A másikban meg azt írja, hogy a »Bodrog«-ot levontatták és Belgrádba vitték.
    Kádár kormányos, aki a »Bodrog«-ot október 3 i-én vezette, azt állította, hogy tévedett egy erdőben s így korábban jött a balpart felé, mint ahogy szabad lett volna.
    A végén még kiemelem, hogy a »Bodrog« a tényleges fegyverszünet kötése alkalmával még a magyar parton volt és nem harc folytán került az ellenség kezébe
    Taschler, sorhajóhadnagy
     
    svajcibeka and emel like this.

Ezen oldal megosztása