1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Az IRIS-T SLM-el váltja az RBS-70-est Svédország - a Saab elégedetlen

Diskurzus a(z) 'Hírek a szárazföldi erők világából' témában - AIM-120 által indítva @ 2013. január 4..

  1. AIM-120

    AIM-120 Member Szerkesztőségi tag

  2. specialist

    specialist New Member

    De a RBS-70 nem praktikusabb? Hiszen az egészet 2-3 ember el tudja cipelni,míg az IRIS-T-hez kell egy hordozó platform.
     
  3. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Azért ezt MANPAD-nak hívni elég erős szerintem egy Stinger vagy Iglához képest.
     
  4. dudi

    dudi Well-Known Member

    Ráadásul nem is egy kategória a két eszköz.
     
  5. dudi

    dudi Well-Known Member

    Ezek inkább SHORAD-ok MANPADS-ek.
     
  6. magic

    magic New Member

    Dudi megelőzött. :) Tényleg nem egy kategória a kettő. De a versenyeztetés hiánya tényleg bunkóság.
    Az iris-t elméleti hatótava 25km a maximális elméleti magassága 20 km. Ha ezeket a SLM is tudja ráadásul radar vezérlésű akkor tényleg nagyon messze vannak egymástól.

    Egy nagyobb város 50 000 fő vagy nagyobb védelmére önmagában a RBS-70 szinte biztosan alkalmatlan.  De egy RBS-70-ekkel együttműködő IRIS-T SLM üteg nagy valószínűséggel képes. Nem hiszem hogy egyik vagy másik mellett kellene elkötelezniük magukat. Mindkettő párhuzamos alkalmazása hozhatja a legjobb hatékonyságot.

    A honvédségnek is  IRIS-T SLM lenne a hasznosabb választás Aspide 2000 helyett. De azt hiszem a németektől "ajándékba" kapott Roland 2 ütegeknek is lesz helye az biztos.

     

     

     
     
  7. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Mintha láttam volna valahol, hogy Aspidet szereltek Kub járműre. Lehet a MH is ilyesmiben gondollkodik.
     
  8. borisz

    borisz Well-Known Member

    Magic, felvilágosítanál arról, mi van az Aspidedal és a Rolandokkal?
     
  9. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Az IRIS T indítási távolságra repülőről az AIM-9L/M kategória, szó nincs 20 km-ről. Kérlek olvasd el az F-15 cikk fegyverzetről szóló rész kék keretes ításait meg az aIM-7F HMZ-t taglaló részét.

    Földről indítva szemből közeledő nem manőverező célra az IRIS T ferde indítási távolsága 4 km táján lehet, ha a cél 3 km alatt van.

    Hányszor kell még ezt leírni...?
     
  10. aerophyl

    aerophyl New Member

    "ezeket a SLM is tudja ráadásul radar vezérlésű " Nem radar, infra.
     
  11. puppetmaster

    puppetmaster New Member

    (Mivel nem megy az idezes gomb)
    Molni:
    "Földről indítva szemből közeledő nem manőverező célra az IRIS T ferde indítási távolsága 4 km táján lehet, ha a cél 3 km alatt van.
    Hányszor kell még ezt leírni…?"
    Még szerencse hogy nem IRIS T-ről van szó a cikkben...

    http://www.diydashboard.com/RTNImages/Dec10/7646.pdf
     
  12. magic

    magic New Member

    molni: valóban téve1dtam ami a sima iris-t illeti erre majd figyelek.

    aerophyl: A légi indítású infrás persze de úgy néz ki  részben a SL ben is igazad van.
    A wikin olvasottak szerint radar irányítású ráadásul megemlítik hogy a sima változattal ellentétben a SL rakétáknak hegyes az orruk. A részletesebb doksikban már benne volt, hogy az infra fej megmaradt. Indítás előtt az indító jármű radarja fogja be a célt és indítja a rakétát a megfelelő irányba. Bár ha jól értem "folyamatosan" tud segíteni a jármű radarja a rakétának.

    borisz:  Volt róla szó hogy kapnánk valamennyi feleslegessé vált Roland2 rakétát a németektől néhány indító járművel együtt de már nem találom az erről szóló hozzászólásokat. Mintha ezt a járművet linkelték volna http://www.panzer-modell.de/referenz/in_detail/carola/Carola_006.jpg

    Igen a csehek integrálták francia segítséggel  Kub járművekbe az Aspide 2000 rakétát.
    http://www.raketaezred.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=288:kub-modernizacioval-allt-el-az-mbda&catid=47:szakmai-hirek&Itemid=105

    Volt itt egy vita, hogy jó párosítás e ez és nekünk megoldást jelent e. Valaki ott jegyezte meg hogy az Aspide 2000 is elavult már. Azt hiszem valahol másutt egy oldalon olvastam hogy a HMtől megnézte valaki ezt a cseh megoldást de nem azok akiknek használni kéne.

     

     

     

     

     
     
  13. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Nem érdekel, hogy a cikk mit hazudik be. A cikkben szereplő rakéta méretei beszédesek. Ekkora méretű rakéta nem tudja azokat a paramétereket. Fizikai képtelenség.

    Miért kajálnak be egyesek mindeféle marketing anyagot ész nélkül...?

    Ha egy ekkora rakéta felmászna 20 km-re, akkor az azt jelentené kb. hogy a a hajtóanyag tömegegységre fajlagosított impulzus kb. egy nagyságrenddel lenne nagyobb, a létező legkorszerűbb rakétához képest, ami nyilvánvalóan sci-fi... Nézzed már meg, hogy mekkora rakéták kapaszkodnak fel 20 km magasra. Kb. tízszer nagyobb induló tömegőek...

    20 km indítási távolság kb. az AIM-120 és AIM-7F/M kategória úgy, hogy a célpont közepes magasságban van, a célpontok relatív közeledési sebessége 450 m/s táján van és az indító platfomt kb. 200 m/s táján halad és nincs magasságkülönbség. Érted...? Úgy lesz 20 km indítási táv, hogy a rakéta csak víszintesen repül.

    Számold már ki, hogy a rakéa hajtóművének hány másodpercig kellene üzemelnie, hogy 20 km-re tolja fel a cuccott, ha feltszed, hogy van booster fokozat, ami azonnal felgyorsítja M2.0-re. Ennyi ideig közepes hatótávolságú légiharcrakéták hajtóműve nem működik... A dual thrust-os AIM-7F/M megy 5+11 másodpercig. Booster fokozat nélkül földről indítva annak is a megsemmisítési magassága közeledő és 4 km alatti cél ellen kb. ~10 km.

    Linkelés helyett lehetne néha gondolkozni is, de tényleg.
     
  14. aerophyl

    aerophyl New Member

    http://www.diydashboard.com/RTNImages/Dec10/7646.pdf

    "Nem érdekel, hogy a cikk mit hazudik be. A cikkben szereplő rakéta méretei beszédesek. Ekkora méretű rakéta nem tudja azokat a paramétereket. Fizikai képtelenség."

     

    Molni, ezúttal nincs igazad. A földi indítású IRIS jóval nagyobb hajtóművel rendelkezik, mint az eredeti. AMRAAM méretű rakéta, ami elérhet 20 km-es hatótávot, a magasság azonban nekem is neccesnek tűnik.
     
  15. Hans

    Hans New Member

    Mackensen:
    " Mintha láttam volna valahol, hogy Aspidet szereltek Kub járműre. Lehet a MH is ilyesmiben gondollkodik."
    Nézz körül légierő blogon, mintha Zordnak lenne posztja - részben - róla. Cseheknél vagy a lengyeleknél jelent meg a dolog?
    (akkor az egyik kommentben az volt, hogy az akkori infok szerint a HM inkább a NASAMS felé hajlana, mivel az AMRAAM hadrendben van itthon)
     
  16. Hans

    Hans New Member

    Mackensen:
    legiero.blog.hu/2012/03/06/kub_3m9_helyett_aspide?token=de7c59a7561bd78740e8274188ee9d58
     
  17. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Molni, ezúttal nincs igazad. A földi indítású IRIS jóval nagyobb hajtóművel rendelkezik, mint az eredeti. AMRAAM méretű rakéta, ami elérhet 20 km-es hatótávot, a magasság azonban nekem is neccesnek tűnik

    Igen, azért is írtam amit irtam. Ha AIM-9X teljes impluzú hajtómű kétszeresét képzeljük el - ez irtózatosan megnagyobbított hajtóművet jelent - akkor kapod meg kb. a Tor kategóriát. Tehát 10-15 km-es ferde indítási táv legfeljebb ~6 km-es hatómagassággal. A 20km egyszerűen ordítóan nevetséges a 35 km indítási távval is. A Kub sem tud ennyit a több száz kilós. Ehhez ~25-30 másodpercig működő hajtómű kellene. Mese habbal.

    Az AIM-54 hajtómű működési ideje van 27 másodperc körül ami egy majdnem fél tonnás rakéta...Forrás itten.

    http://navyflightmanuals.tpub.com/P-825/P-8250110.htm

    Megjegyzem, hogy az is kiderült végre (?) a forrás által, hogy az AIM-54 bizony nem dual thurst karakterisztikás, hanem a jelek szerint hosszú ideig működő hajtóműve van, ami az elvi maximumhoz képest alacsonyabb tolóerőn megy. (Értsd, az adott keresztmetszet álal elérhető max. tolóerő alatt jóval.) Az indítás után nagyon alacsony a rakéta gyorsulása - ez a videókon tisztán látszik - ezért némi progresszíven növekvő karakterisztikát lehet feltételezni, de szó nincs szerintem olyanról, mint az AIM-7F/M-nél, ahol a booster/utazó fázis között kb. 5,5:1 tolóerő arány van.

    A Kub paraméterei mik is? Az sem megy fel 15km sem, pedig 600 kg-os a lelkem...

    Ha a rakéta 20 km-es ferde vagy vízszintes indítási távolságot sem ér el, akkor hogy a bánatba mászna fel 20 km-re...?

    Egyszerűen csak annyit kell tenni, hogy az ember elkedzni megnézni, hogy a rakéták milyen teljes ipulzus/tömeg paraméterekkel és hajtómű égésidővel bírnak. Ha még ez is magas, akkor még lejebb, általános iskolás szintre. 20 km magasság 20 sec alatt jelen 3 Mach sebességet. Ennyire fel sem gyorsul emelkedés (70 fok feletti szögben) közben egyetlen légvédelmi vagy SAM rakéta sem.

    Semmiféle adatom és elméleti háttér nem támasztja alá azt, hogy a rakéta felmenjen 10 km-re, nemhogy 20-ra. Ha a hajtómű tüzelőanyagát kétszeresre növelték meg és azonos tolóerőt ad le kétszer hosszabb ideig, még akkor is teljesen irreális a 10 km-es célmagasság.

    Itt egy egyszerű modellező program.

    http://www.ecf.utoronto.ca/~pavacic/missiles/minizap.zip
     
  18. dudi

    dudi Well-Known Member

    molni

    Az F-14 képes nagy magasságban 2400km/h-val repülni full üzemanyaggal és légi harc fegyverzettel?Állítólag csináltak ilyet mielőtt leszedtek pár SZU-22-est.
     
  19. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Nem, nem képes. Az F-15A teljes légiharcfegyverzettel is csak M1.78-at tudott elérni, az F-14-nél sanszosan még kisebb volt a maximális sebesség.

    Szu-22-vel hol találkzott össze F-14? Líbiai gépekkel, de ott szó sem volt ekkora sebességről, szubszonikus sebessgnél akadszkodtak össze a jenkikkel.

    Irak és Irán között mit keretek volna Szu-17/22 gépek magasan...? Nagy magasságból hogyan indított volna rakétát a jellemzően földközeli/alacsony magasságban operáló csapásmérők ellen a cicus...? Kb. sehogy. Az állításod tévesnek tűnik, nem is kicsit.

    Az F-15 cikk tisztázza, hogy az M2.0+ sebesség annyira elmélti szinten minden vadászgépnél, hogy ezzel nemigen kell foglalkozni. Lényegében nincs harcászati hatósugara sem fegyerzete ilyenkor a gépeknek. Légiharc fegyverzettel is csak úgy képesek elérni, ha ez kb. 2xAIM-9-et jelent és akkor is 2-3 percig képesek erre úgy, hogy 2-4 perc mire ezt elérik. A harcászai hatósugár kb. 150-200 km (F-15/16), tehát pontvédelemről van szó. Ha már nagy magasan utántöltik a gépet és akkor kezd gyorsítani, akkor is a tankertől legfeljebb 300 km-re lehet eltávolodni, utána a gép manőverezési és hatótáv tartaléka 0. A tankerig eljut és lényegében azonnal sikeres összekapcsolódás kell vagy fürdés lesz a vége...

    (A Streak Eagle cikknél láthattad, hogy néhány ezer font keró M2.2-ig gyorsítás és emelkedés fegyverzet nélkül elvitte ennek a mennyiségnek is kb. a 2/3-át) és alig 50 km-re távoldtak el a reptéről.)

    Honnan jött ez a vad gondolat, amit említettél...? Nem neked szánom, de megint az van, hogy miden infót posztoltam már többször is ehhez, hogy fel sem merülhessenek ilyen vad gondolatok. És lám...
     
  20. dudi

    dudi Well-Known Member

    Nem az én gondolatom!!!Én sem gondoltam,hogy így van csak megkérdeztelek róla.

    Igen líbiai SZU-22-esekkel kapcsolatban állítja ezt vki.Konkrétan :

    "“Az F-14 sikersorozata 1981ben kezdõdött Líbiában.A nagy magasságban járõrözô géppár riasztást kapott, két ellenséges légicél haladt a partok felõl a hordozó irányába. A géppár iránybaállás után 12s ideig utánégetõt használva 2400km/h sebesség fõlé gyorsított majd ereszkedés után légiharcba keveredett a líbiai légierõ két Szu-22 Fitter gépével. A Tomcat páros AIM-9 Sidewinder és AIM-7 Sparrow rakétákkal megsemmisítette a líbiai támadó gépeket, majd visszatértek a hordozó fedélzetére. A két gép a VF-41Black Aces századba tartozott.”

    Jane's határozóra hivatkozik(azt nem tudom mi)
     

Ezen oldal megosztása