Éghajlatváltozás

[Szittya]

Ez ep oly orulet mint a papirmentesseg.,,

Azzal okozzuk a nagyobbnkornyezeti kart hogy papirmentessegre allunk ra....

Mert ameddig igeny van a papirra addig papirfat is telepitrnek. Ha nem lessz ra igeny akkor senki se fog mert nem eri meg.

Amellett hogy a papir nagyresze elvekre evtizedekre ki van veve a szenkorforgasbol mert nincs hagyva lebomlani... De attol nem lessz kevesebb papirfa ultetve hogy tobb millio tonna papir gever a haztartasokba iratformalyaba a leveltarakba es a konyvtarakba... De a szendioxid a legkorbe kevesebb tolle...mert nem jut be mert nem bomlik le. A papir az eggyik legjobb modja a szendioxid legkorbol valo tartos kivetelenek...

A zoldek meg a sok idiota megis azellen agal es veri a melet milyen zold papir nelkul...

 

[Python]

Én nem vagyok agrármérnök, de azt tudom, hogy földet művelni a XXI. században komoly szakirányú végzettség nélkül már nem lehet.

Nem akartam beleállni blogen - gergo55 vitába, de most gergo55 mellet fogok pár sorban kiállni.

Blogen, nem vagyok agrármérnök, kertészmérnök, környezetmérnök, de azért a talajtanhoz van némi közöm és szaktudásom, még ha nem is ebbe az irányba szakosodtam az egyetemi évek alatt. Anno amikor még a szemesztereket nem csak eltöltöttem bő 15 éve, 1 év alatt a szélerózió kb. egy Bács-Kiskun méretű területet fújt el délnek a felső termőrétegből a talajterületeinkből. Ez mára már 3 Bács-Kiskun méretű felület felett van némileg. Na ez nagyon nem azt mutatja, hogy a monokultúrás, termelés intenzív, mélyszántásos nagyüzemi mezőgazdasági művelésünk annyira talajbarát lenne, sőt...! Ma már ott tartunk, hogy intenzív műtrágyázás, elképesztő permetezés nélkül a legjobb löszös csernozjom (fekete föld...) talajainkon sem tudnánk érdemben semmi hasznosat megtermelni, mert a termőréteg annyira tömörödött vagy egyszerűen a szélerózió rég elfújta azt...! Nagyjából ott tartunk ilyen szempontból, mint az USA Kukorica-övezete kb. 20 éve tartott. Igaz ott mára kb. a területek 40% -át már a talajmegújitó mezőgazdaság alapján művelik, mert nem volt más kiút számukra a termőtalajaik kimerültsége és eróziója miatt.
Sajnos azt kell mondanom, hogy ha idehaza a zömében Fityeszes v. odahúzó fehér bárók, és a politikiailig lekötelezetté tett, az elmúlt 9 évben nem, nem kinevelt, hanem anyagi és földosztás révén "kitermelt" új földbirtokos, bocs "gazda" réteg nem ébred föl a csipkerózsika álmából, és tovább folytatja a monokultúrás, intenzív termelési formát, még inkább műtrágya-, és vegyszer függőségbe kerül, és hiába fúj a GMO -s termesztésre, ha ezt folytatjuk, egy teljesen kizsigerelt, termelésre alkalmatlan talajú ország fog bekövetkezni 10 éven belül, ahol csak GMO -s növények termesztésé lehet a gyakorlat, nagyjából Brazíl, Argentín módra, totális függésben és kiszolgáltatottságban a GMO -s vetőmagot neked nem eladó, hanem bérbeadó, zömében amerikai multinak.

Persze a talajmegújitó mezőgazdasággal 3-6 évig bukod a hasznod, mert talajtípustól és annak kimerültségétől függően elsődlegesen annak humusz, és tápanyag utánpótlását végzed el, miközben azért termelsz is. Utána viszont talajtípustól függően megközelíted vagy utol is érzed a monokultúrás, termelés intenzív művelési ágak által produkált termésátlagokat. Viszont még a némileg alacsonyabb termésátlagok ellenére is, a klímaváltozás közvetlen és közvetett negatív hatásaira középtávon kevésbé érzékeny a talajmegújitó mezőgazdaságot folytató gazdálkodó, mint a monokultúrás!

 

[Szittya]

Nem akartam beleállni blogen - gergo55 vitába, de most gergo55 mellet fogok pár sorban kiállni.

Blogen, nem vagyok agrármérnök, kertészmérnök, környezetmérnök, de azért a talajtanhoz van némi közöm és szaktudásom, még ha nem is ebbe az irányba szakosodtam az egyetemi évek alatt. Anno amikor még a szemesztereket nem csak eltöltöttem bő 15 éve, 1 év alatt a szélerózió kb. egy Bács-Kiskun méretű területet fújt el délnek a felső termőrétegből a talajterületeinkből. Ez mára már 3 Bács-Kiskun méretű felület felett van némileg. Na ez nagyon nem azt mutatja, hogy a monokultúrás, termelés intenzív, mélyszántásos nagyüzemi mezőgazdasági művelésünk annyira talajbarát lenne, sőt...! Ma már ott tartunk, hogy intenzív műtrágyázás, elképesztő permetezés nélkül a legjobb löszös csernozjom (fekete föld...) talajainkon sem tudnánk érdemben semmi hasznosat megtermelni, mert a termőréteg annyira tömörödött vagy egyszerűen a szélerózió rég elfújta azt...! Nagyjából ott tartunk ilyen szempontból, mint az USA Kukorica-övezete kb. 20 éve tartott. Igaz ott mára kb. a területek 40% -át már a talajmegújitó mezőgazdaság alapján művelik, mert nem volt más kiút számukra a termőtalajaik kimerültsége és eróziója miatt.
Sajnos azt kell mondanom, hogy ha idehaza a zömében Fityeszes v. odahúzó fehér bárók, és a politikiailig lekötelezetté tett, az elmúlt 9 évben nem, nem kinevelt, hanem anyagi és földosztás révén "kitermelt" új földbirtokos, bocs "gazda" réteg nem ébred föl a csipkerózsika álmából, és tovább folytatja a monokultúrás, intenzív termelési formát, még inkább műtrágya-, és vegyszer függőségbe kerül, és hiába fúj a GMO -s termesztésre, ha ezt folytatjuk, egy teljesen kizsigerelt, termelésre alkalmatlan talajú ország fog bekövetkezni 10 éven belül, ahol csak GMO -s növények termesztésé lehet a gyakorlat, nagyjából Brazíl, Argentín módra, totális függésben és kiszolgáltatottságban a GMO -s vetőmagot neked nem eladó, hanem bérbeadó, zömében amerikai multinak.

Persze a talajmegújitó mezőgazdasággal 3-6 évig bukod a hasznod, mert talajtípustól és annak kimerültségétől függően elsődlegesen annak humusz, és tápanyag utánpótlását végzed el, miközben azért termelsz is. Utána viszont talajtípustól függően megközelíted vagy utol is érzed a monokultúrás, termelés intenzív művelési ágak által produkált termésátlagokat. Viszont még a némileg alacsonyabb termésátlagok ellenére is, a klímaváltozás közvetlen és közvetett negatív hatásaira középtávon kevésbé érzékeny a talajmegújitó mezőgazdaságot folytató gazdálkodó, mint a monokultúrás!

Isten ments a politikat idekeverni most nem akarok semmit elinditani de ugy latom a kormyeket es az orszagot jarva mehlegelo ugyben hogy a fityeszes nagygazdak allnak elen e teren.., a zoldtragyat is ok alkalmazzak a legnagyobb hamyadba./ persze tobbek kozott mert ok kapnak ra. Tamogatast.../ egyebkent a nagy gazdasagok ellen vvagyok plane hogy a tokom ki van hogy ahol elek hektar alatt nincs is fold szinte kimerve... Mikozbe ahol szulettem a foldek nagyresze hektar alatti /akinek nagyobb terulet van is tobb foldbol tevodik ossze../ es ahonnan jottem sokkal tobben elnek mezogazdasagbol atlagos eletszinvonalon mig itt kevesen magason /pedig itt aranyaba magasabb a novemyi kultura szintje nem tomeg haszonoveny termesztes folyik./persze az is mint mindenhol./

 

[Szittya]

A masik a fa epitkezesi celu felhasznalasa az is a zoldek orultsege... Minel kevesebb fa alkalmazasa az epitkezeseken mert juj szegeny fak arra mar nem gondolnak hogy minden eggyes kg faval evtizedekre vonnak ki szenet a legkorbol es hogy azert mert van igeny az epuletfara erdoket fognak telepiteni,.. /de szerintuk ne mert szegeny fak../
Ennel mar csak egy viccesebb van amikor a zoldek tuntetnek muanyag ruhaba...

 

[Szittya]

Visszaterve az ecetfara... /wiki/ biztos nem irrja hogy az ecetfa /balvanyfa/ semmilyen fafajtat nem szorit ki. Aki latta elobe az tudja nagyon jol. /a balvanyfa nagyon konnyennkiszorithato fafajta egyebkent./ ott terjed ahol nincs fa... Ennyit a kiszoritasrol..,,/menj el egy erdobe vagy csak egy nagyibb bozotosba es keress balvanyfat a kozepen nem fogsz talalni.../ ott kepes megtelepedni ahol nincs mas fa... Tehat nem kiszoritja az oshonos fakat hanem olyan helyeket fasit be ahol elotte evteziedekik nem nott fa./ tehat fasit famentes teruletet.

 

[leplezo]

Visszaterve az ecetfara... /wiki/ biztos nem irrja hogy az ecetfa /balvanyfa/ semmilyen fafajtat nem szorit ki. Aki latta elobe az tudja nagyon jol. /a balvanyfa nagyon konnyennkiszorithato fafajta egyebkent./ ott terjed ahol nincs fa... Ennyit a kiszoritasrol..,,/menj el egy erdobe vagy csak egy nagyibb bozotosba es keress balvanyfat a kozepen nem fogsz talalni.../ ott kepes megtelepedni ahol nincs mas fa... Tehat nem kiszoritja az oshonos fakat hanem olyan helyeket fasit be ahol elotte evteziedekik nem nott fa./ tehat fasit famentes teruletet.

Mégis miért kűzdene 2 teljes kontinens folyamatosan a bálványfa ellen. Gondolkozz már, ha annyira jó lenne nem írtanák tűzzel-vassal. Neked biztos nagyon tettszik, de mind a természet, mind a gazdaság szempontjából rettentő káros.

 

[Szittya]

Balvanyfa esetebe nem megy arra panasz mint az akacnal hogy jajj elszennyezi a nyarfast vagy kiszoritja a tolgyest... Az a panasz ra hogy ott nol ahol nem kene hogy fa noljon.../fasszaruak gaza./ a kopar terulet elsonek gazosodik majd a kovetkezo evbe megjelennek rajta a viragosok majd a harmadikba gyepesedik a negyedikbe megindul a cserjesedes es egy idonutan a fasodas... Az allando gaz elleni kuzdelem pont hogy a gaznak kedvez hasznalatlan teruleteken ha hagyva lenne hogy a termeszet vegezze a dolgat olyan helyeken a gaz kiszorul /a gaz csak az eletet inditja el de nem marad allandoan gazos a terulet ha a termeszetre van bizva.../

 

[Szittya]

Mégis miért kűzdene 2 teljes kontinens folyamatosan a bálványfa ellen. Gondolkozz már, ha annyira jó lenne nem írtanák tűzzel-vassal. Neked biztos nagyon tettszik, de mind a természet, mind a gazdaság szempontjából rettentő káros.

Nemerted nem a tretszes a lenyeg hanem hogy az irtasaval kedveznek neki...ugyan ugy mint a gaz esetebe hagyni kellene lecsengeni erdosodni hagyni majd a termeszet maga kiszoritja... Annyi hogy ott ahol eddig nem volt erdo ezutan fatarsulasnak kell lennie ezt el kell fogadni ennyi.

 

[Szittya]

Rotazz fel ket teruletet az egyiken pusztitsd a gazat a masikon hagyjad a termeszetet dolgozni... Az eggyik teruleten ahol pusztitod 10 ev mulva is gazba fog allni mig a masik ahol hagyod a termeszetet hebe hoba lessz egy egy szal gaz de a java gyeplessz cserjesedessel es viragos nivemyekkel tarsulva netan egy ket kissebb fa is megjelenik.a gazat nem lehet kipusztitani az az elethozo... A gazat ki kell szoritania a termeszetnek ez a termeszet rendje.

 

[alali77]

Visszaterve az ecetfara... /wiki/ biztos nem irrja hogy az ecetfa /balvanyfa/ semmilyen fafajtat nem szorit ki. Aki latta elobe az tudja nagyon jol. /a balvanyfa nagyon konnyennkiszorithato fafajta egyebkent./ ott terjed ahol nincs fa... Ennyit a kiszoritasrol..,,/menj el egy erdobe vagy csak egy nagyibb bozotosba es keress balvanyfat a kozepen nem fogsz talalni.../ ott kepes megtelepedni ahol nincs mas fa... Tehat nem kiszoritja az oshonos fakat hanem olyan helyeket fasit be ahol elotte evteziedekik nem nott fa./ tehat fasit famentes teruletet.

idézet a wiki-ről, mert te látványosan utálsz ott olvasni:
"A bálványfa Közép-Európa egyik legveszélyesebb invazív faja. Éghajlatunkon 70-80 évig él, származási helyén ennek kétszeresét is megéri. Nagyon gyorsan szaporodik, 1 év alatt akár 200–300 m²-es területet is elfoglalhat. Sűrű és magas lombja elfogja a fényt a honos növényzettől, valamint a lomb nagy nitrogén-felhalmozódást eredményez, ami a ragadós galajhoz hasonló gyomnövények terjedését segíti elő. A bálványfa allelopatikus hatása révén a fa gyökere, illetve a levelei továbbá képesek olyan biomarkerek kiválasztására, amelyek a környezetében lévő lágyszárú és fás szárú növények életfolyamataira negatív hatást gyakorolnak. Ezen negatív hatások közt szerepel a többi növény növekedésnek gátolása, valamint a fotoszintézis leállítása és a káliumfelvétel blokkolása. Ennek következtében a bálványfa körül rövid időn belül megritkul az őshonos növénytakaró és jellemzően nitrofil növényfajok (nagy csalán, ragadós galaj, fekete bodza) kezdenek el megtelepedni. Ezek a fajok több évtizeden át képesek a természetes erdősülési folyamatok visszatartására. A fagy sem árt neki, mert serkenti a gyökérsarjak képződését. Ellene permetezéssel, sorozatos sarjkenéssel (mely során a vegyszert csepegésmentes kézi szerkezettel kenik rá a célnövényre) vagy fainjektálással (mely során a hatóanyagot közvetlenül a fa törzsébe juttatják) lehet védekezni"
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bálványfa

Én a volt nyaralónkban 15 évig küzdöttem vele, folyamatosan újra nőtt a körtefasor alatt, irgalmatlanul utáltam.

 

[Szittya]

idézet a wiki-ről, mert te látványosan utálsz ott olvasni:
"A bálványfa Közép-Európa egyik legveszélyesebb invazív faja. Éghajlatunkon 70-80 évig él, származási helyén ennek kétszeresét is megéri. Nagyon gyorsan szaporodik, 1 év alatt akár 200–300 m²-es területet is elfoglalhat. Sűrű és magas lombja elfogja a fényt a honos növényzettől, valamint a lomb nagy nitrogén-felhalmozódást eredményez, ami a ragadós galajhoz hasonló gyomnövények terjedését segíti elő. A bálványfa allelopatikus hatása révén a fa gyökere, illetve a levelei továbbá képesek olyan biomarkerek kiválasztására, amelyek a környezetében lévő lágyszárú és fás szárú növények életfolyamataira negatív hatást gyakorolnak. Ezen negatív hatások közt szerepel a többi növény növekedésnek gátolása, valamint a fotoszintézis leállítása és a káliumfelvétel blokkolása. Ennek következtében a bálványfa körül rövid időn belül megritkul az őshonos növénytakaró és jellemzően nitrofil növényfajok (nagy csalán, ragadós galaj, fekete bodza) kezdenek el megtelepedni. Ezek a fajok több évtizeden át képesek a természetes erdősülési folyamatok visszatartására. A fagy sem árt neki, mert serkenti a gyökérsarjak képződését. Ellene permetezéssel, sorozatos sarjkenéssel (mely során a vegyszert csepegésmentes kézi szerkezettel kenik rá a célnövényre) vagy fainjektálással (mely során a hatóanyagot közvetlenül a fa törzsébe juttatják) lehet védekezni"
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bálványfa

Én a volt nyaralónkban 15 évig küzdöttem vele, folyamatosan újra nőtt a körtefasor alatt, irgalmatlanul utáltam.

A szomszed aki meg nem kuzdott vele ma nem is kell kuzdenie vele pedig csak egy drot valaszt elntiteket./ez fix/tobb tanyam is van tapasztalatbol beszelek./

 

[Szittya]

Elethozo novenyt nem tudsz kipusztitani mert minden mast pusztitasz vele... Ki kell szorulnia... Ennyi.. Az elethozo novenyek mar csak ilyenek... Ha nem ilyenek lennenek mar reg kihalt volna a bolygon az elet... /es az se veletlen hogy nem elethozo novenybol all a foldi nivenyvilag./ mindennek megvan a maga rendje./a gaz is elethozo a balvany fa is az csak fas szarral./faszaruak elethozoja... Mint a fehernyar oshonosba vagy a fuz felek.../

 

[Szittya]

Ultess gyumolcsozo cserjet a kortesorokba majd hagyd nolni a balvanyfat majd amikor a cserjes mefrrosodik vagd vissza a balvanyfat es a cserje majd elnyomja...a vegyszerek arabol megvagy a telepitessel... Es meg hasznot is hoz de ha nem akkor se kell a balvannyal kuzdened./de fog termest hozni./amikor eltunt a balvanyfa ra 3-4-5 evre kivaghatod a cserjest ha van szived.hozza.

 

[Szittya]

Gaz esetebe.
Mi az ami elsonek megjelenik a parlagon? A gaz.
Legyomirtozod a gazat tok jo egy evre megszabadultal tolle. Mi marad hatra parlag. Mi az ami megjelenik elsonek a parlagon? A gaz.Legyomirtozod megszabadultal tolle.tok jo mi marad hatra parlag. Mi jelenik meg a parlagon? A gaz...

A gazos terulet ha nincs gyomirttozva mi leesz vele? Jonnek a viragos gazok. Majd alattuk a terulos nivenyek folyar es a procfu es tarsai... Kovetkezo evbe ezek a teruletfoglalok kezdenekmdominalni az elethozok felett majd jon a here jon a pitypang a porcfu kozott es az agressziv fufelek. Majd a a magasra novo fufelek ami kozt elkezdodik a cserjesedes elsonek elethozoval bodza hasonlok megjelennek a nyarfak es a hadonlo elethozo fafajtak es. Beindul a fasodas. Ez az elet ez a termeszet ami utat tor... Addigra gaznak mar nyoma sincs... A puhafakat kiszoritjak a felkemenyek es a kemenyek vegyesen majd a felkemenyeket kiszoritjak a kemenyfa fajtak. Mint a csucs.

 

[Lelkeslaikus]

Isten ments a politikat idekeverni most nem akarok semmit elinditani de ugy latom a kormyeket es az orszagot jarva mehlegelo ugyben hogy a fityeszes nagygazdak allnak elen e teren.., a zoldtragyat is ok alkalmazzak a legnagyobb hamyadba./ persze tobbek kozott mert ok kapnak ra. Tamogatast.../ egyebkent a nagy gazdasagok ellen vvagyok plane hogy a tokom ki van hogy ahol elek hektar alatt nincs is fold szinte kimerve... Mikozbe ahol szulettem a foldek nagyresze hektar alatti /akinek nagyobb terulet van is tobb foldbol tevodik ossze../ es ahonnan jottem sokkal tobben elnek mezogazdasagbol atlagos eletszinvonalon mig itt kevesen magason /pedig itt aranyaba magasabb a novemyi kultura szintje nem tomeg haszonoveny termesztes folyik./persze az is mint mindenhol./

Tényleg nem kellett volna ide keverni...
A jelenlegi támogatási ciklusban a hektáronkénti támogatás úgy áll össze, hogy van egy"alap" terület alapú összeg, illetve egy zöldítés után igényelhető támogatás. Ezt úgy kell érteni, hogy évenként a terület egy bizonyos hányadán zöldtrágya növényt kell vetni pl másodvetésben. Ez kiváltható pl pillangós szálas növények termelésével, illetve még néhány dologgal, ezek jelentősége azonban kisebb. A lényeg: ha az elérhető legmagasabb támogatás a cél, akkor nagy valószínűséggel a zöldtrágya másodvetés nem kerülhető el, és mindegy hogy narancssárga, piros, kék vagy zöld a zászló.
Létezik még olyan program is, ahol az ezen felül vállalt zöldítést, méhlegelőt, egyéb gezemizét további összegekkel dotálják, de ehhez sem kell hátszél.
Ha pedig sok "méhlegelőt" látsz, úgy mint pl facélia, keresztesek, pohánka, herefélék stb az lehet hogy egyszerűen vetőmag előállítás, hiszen megnőtt az igény a vetőmagjaikra a fentiek miatt.

 

[Szittya]

Tényleg nem kellett volna ide keverni...
A jelenlegi támogatási ciklusban a hektáronkénti támogatás úgy áll össze, hogy van egy"alap" terület alapú összeg, illetve egy zöldítés után igényelhető támogatás. Ezt úgy kell érteni, hogy évenként a terület egy bizonyos hányadán zöldtrágya növényt kell vetni pl másodvetésben. Ez kiváltható pl pillangós szálas növények termelésével, illetve még néhány dologgal, ezek jelentősége azonban kisebb. A lényeg: ha az elérhető legmagasabb támogatás a cél, akkor nagy valószínűséggel a zöldtrágya másodvetés nem kerülhető el, és mindegy hogy narancssárga, piros, kék vagy zöld a zászló.
Létezik még olyan program is, ahol az ezen felül vállalt zöldítést, méhlegelőt, egyéb gezemizét további összegekkel dotálják, de ehhez sem kell hátszél.
Ha pedig sok "méhlegelőt" látsz, úgy mint pl facélia, keresztesek, pohánka, herefélék stb az lehet hogy egyszerűen vetőmag előállítás, hiszen megnőtt az igény a vetőmagjaikra a fentiek miatt.

Igen ez igy van. /a politikat hagyjuk az csak egy megjegyzes volt es sajat tapasztalat semmi konkret felmeres vagy kutatas nem elozte meg./ csak annyi hogy olyan ember foldje kozelebe viszem a meheket akit regebb ota ismerek es egy beszelgetes soran elkerulhetetlen a politika... /ugye mar csak a tamogatasok vegett is./de eleg hozza egy hogy megy a gazdasagod kerdes es maris a politikanal tart az ember /

 

[Lelkeslaikus]

Igen ez igy van. /a politikat hagyjuk az csak egy megjegyzes volt es sajat tapasztalat semmi konkret felmeres vagy kutatas nem elozte meg./ csak annyi hogy olyan ember foldje kozelebe viszem a meheket akit regebb ota ismerek es egy beszelgetes soran elkerulhetetlen a politika... /ugye mar csak a tamogatasok vegett is./de eleg hozza egy hogy megy a gazdasagod kerdes es maris a politikanal tart az ember /

Na ja, ez egy ilyen ország.

 

[rejsz felügyelő]

Én a volt nyaralónkban 15 évig küzdöttem vele, folyamatosan újra nőtt a körtefasor alatt, irgalmatlanul utáltam.

Gázolajat neki!

 

[FilcTroll]

https://index.hu/techtud/2019/09/10...z_vilagbank_mezogazdasag_halaszat_vizkeszlet/

"A Ban Ki Mun korábbi ENSZ-főtitkár, Bill Gates, a Microsoft társalapítója és Krisztalina Georgieva, a Világbank igazgatója által vezetett Globális Alkalmazkodási Bizottság egy kutatókat, közgazdászokat, városlakókat, gazdákat, polgármestereket és vállalatvezetőket tömörítő szervezet. Az említett jelentésükben öt pontban foglalták össze a lehetséges gyakorlati megoldásokat a globális költség-haszon elemzésben, amely szerint a szóban forgó stratégiák megvalósítása nettó több mint 7 ezer milliárd dollár hasznot hozna."

 

[gergo55]

Mi értelme van ennek a topiknak?
Naiv kíváncsisággal kérdem,csupán.

Létezésünk biztonságának politikájában előkelő helyen van a víz és az élelmiszer.
Ezekről beszélgetünk.