1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

[BIZTPOL] Éghajlatváltozás

Diskurzus a(z) 'Biztonságpolitika' témában - blogen által indítva @ 2019. szeptember 6..

  1. Python

    Python Well-Known Member

    A közelmúltban számos híradás látott napvilágot az Amazonas-medencében tapasztalt tüzek kapcsán, és amint az ilyenkor megszokott, a tömegtájékoztatásban számos információ keveredett. Ez pedig egyes közéleti szereplőket is arra sarkallt, hogy a saját szájízüknek megfelelően interpretálják az igencsak tragikus eseményeket. Miért is kell, hogy foglalkozzunk az esőerdei tüzekkel, ha Amazónia legközelebbi pontja mintegy 8 500 km-re van Magyarországtól?
    Lángokban állnak a Föld kulcsfontosságú pontjai
     
  2. leplezo

    leplezo Well-Known Member

    Azzal az aprócska kívétellel, hogy deutériumot pl.: Magyarország is könnyedén elő tud állítani, szóval ez nem akkora biznisz, mert kb. van a földön vagy 60 ország aki elő tudja állítani. Inkább az erőmű építése lesz a biznisz.
     
  3. Fennek

    Fennek Well-Known Member

    Öööö az általam előbb említett 125 kg hélium3 az 625 millió usd/év. Beszéljük át mi a biznisz :)
     
  4. leplezo

    leplezo Well-Known Member

    Trícium maghasítással atomerőműben előállítható. Szóval az sem olyan vészes. Ha van egy atomerőműved akkor bőven elláthatod a fúziós erőműdet tríciummal, főleg, hogy 4000x-es anyagmennyiséggel dolgozol, ezért elég sokat tudsz előállítani, lényegében 1000x-esét is bőven.
     
  5. leplezo

    leplezo Well-Known Member

    Hát, szerencsére nem kell a holdig menni, mivel 1934-ben Ernest Rutherford már sikeresen talált módszert az előállítására, amit azóta fél tucat másik követte, és elő tudjuk állítani, nem ilyen irreális árakon.
    Azokkal az országokkal szemben lehet maximum biznisz, akik nem tudják az 1934-es technológiai élvonalat teljesíteni a mai világban. Pláne hogy a trícium, az H3 azaz olyan hidrogén, ami 2 neutront 1 protont és 1 elektront tartalmaz. Rutherford még hidrogénből állította elő, de mai technológiákkal legcélszerűbb lítiumból előállítani, (ami a fúziós erőműben saját magának képes előállítani).

    Szerinted miért nem támogatják sokkal jobban a projectet?

    Hélium3-al bohóckodni felesleges luxus kiadás. Nem nekünk találták ki.
     
  6. Python

    Python Well-Known Member

  7. Python

    Python Well-Known Member

  8. papajoe

    papajoe Well-Known Member

    Beírhatom,hogy a piramisok építői már tudták,hogy mikor lesz a klímaváltozás?
    Meg a Mayák is?
    Pontosan tudták,hogy mikorra fog odaérni a szfinxen lévő kis pecek,ami mutatja a kozmikus évek múlását, a ~26000 éves ciklusokat.
    Valahogy addig nézték az eget,amíg rájöttek,hogy 72(ha jól emlékszem) évenként fordul 1 fokot,szóval már a piramisok építésekor ismertek 26000 éves ciklusokat :rolleyes:,meg a Mayák is, meg még páran,azt is tudták, hogy ez mivel fog járni.
    Szóval nagyon ne görcsöljetek rajta,kb annyi beleszólása volt/van/lesz az embernek,mint a szúnyognak,a tu95 propellerjei között.:D
    Nem trollkodni akarok,csak gondoltam szólok,hogy ne vágjátok kalandba magatokat.
    :)
     
    gergo55 and b4l4g3 like this.
  9. Lelkeslaikus

    Lelkeslaikus Member

    Meg is nyugodtunk.
     
  10. hunter85

    hunter85 Well-Known Member

    Ahogy a 2012 es vilagveget is?:rolleyes:
     
    blitzkrieg likes this.
  11. papajoe

    papajoe Well-Known Member


    Nem, szó sem volt náluk világ végéről.
     
  12. blitzkrieg

    blitzkrieg Well-Known Member

    Jaja, tudjuk. Régen mindent jobban tudtak, okosabbak voltak. Aztán mégiscsak eltűntek a süllyesztőben a maják is és az egyiptomiak is.
     
    fip7 and FilcTroll like this.
  13. FilcTroll

    FilcTroll Well-Known Member

    Az a süllyesztő már nekünk is elő van készítve... :)
     
    papajoe likes this.
  14. Szittya

    Szittya Well-Known Member

    Ja csak nem mindegy hogy par evtizedet volt valami "vilaghatalom" vagy par evezredet.
    Azert valamit csak tudtak /hosszabb ideig leteztek mint az idoszamitasunk egy poppet./
     
  15. papajoe

    papajoe Well-Known Member


    Persze,hogy elmúltak,egy valami állandó csak itt,a változás.
    Nem trollkodni akarok ahogy jeleztem is,csak szólok,hogy semmi olyan nem történik most,ami ne történt volna meg már x ezerszer.
     
    b4l4g3 likes this.
  16. Lelkeslaikus

    Lelkeslaikus Member

    Nem is kell lebecsülni őket. DE! Az akkori népesség létszáma, a technológia és a tudás szintje, illetve az információ áramlás sebessége töredéke volt a mostaninak. Ebből következően minden lassabban zajlott, és tovább tartott, vagy megfordítva: mára annyira felgyorsult az életünk, hogy már tényleg semmi sem "állandó", a változás folyamatos.
     
    blitzkrieg, gergo55 and fip7 like this.
  17. anonim999

    anonim999 Well-Known Member

    Hazai erdők a klímaváltozás sodrásában

    Magyarország erdőtakarója

    A Kárpát-medence jellegzetes földrajzi adottságokkal rendelkezik Európán belül. Aránylag meleg és száraz – különösen a síksági területei, amelyek egy részén klimatikus okokból valószínűleg soha nem alakult ki zárt erdőtakaró. Mivel azonban hatalmas folyók szelik át a síkvidéket, amelyek a hiányzó csapadékmennyiséget a többlet vízhatásukkal pótolják, kevesebb a természetes módon fátlan terület, mint azt az itt jellemző éghajlat alapján várnánk. A történelem előtti időkben akár 80-85%-os lehetett a mai Magyarország erdősültsége, amely részarány aztán a 20. század elejére 10% környékére csökkent. Az ország nagy részének erdeit négy tölgyfajból álló erdők alkották, amelyeket csupán a legmagasabb térszíneken vagy az ország nyugati szélén váltottak fel a bükkösök. Az Alpokalján – egyebek mellett – fenyők, a nagy folyók mentén nyárak, a hegyvidékeken hársak, kőrisek, juharok színesítették a fafaj-palettát.

    [​IMG]
    Magyarország fával borított területeinek fele kultúrerdő és faültetvény (Nagykőrös mellett) Kép: Gálhidy László
    A mező- és legelőgazdálkodás kiterjedésének növekedése az évszázadok során hatalmas területen felszámolta az erdőket, amelyek részleges helyreállítása csak a 20. század közepétől indult be, és tart manapság is. A bükkösök jó része megmaradt, bár helyenként tölgyesekre cserélték, mivel a tölgyfa jobb áron volt értékesíthető. A tölgyes öv alsó része ugyanakkor a mezőgazdaságnak esett áldozatul. Későbbi pótlásuk legnagyobb részt akácosokkal, nemesnyárasokkal és fenyvesekkel történt – vagyis az őshonos fafajú erdők helyett kiterjedt kultúrerdők és ültetvények keletkeztek a 20. század során. Ilyen, a mezőgazdasági kultúrák és az erdők között „félúton álló” növényzeti forma alkotja statisztikai értelemben az erdőterületünk felét. A kultúrerdők és ültetvények telepítését részben gazdasági célok indokolják – mivel gyorsan növő és jól értékesíthető faanyag nyerhető belőlük. Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy síkvidéken a folyószabályozások miatt nagy területek váltak szárazabbá, ami miatt nehézséget jelent az eredeti erdők helyreállítása. Az azokat helyettesítő fás kultúrák fenntartása egyszerűbb, még ha számos hátránnyal is jár természetvédelmi és klímavédelmi szempontból egyaránt. Ma 21% körül jár az ország erdősültsége, ám a gyarapodás egyre lassul, és leginkább az akácosokra, sorokba ültetett nyárasokra szorítkozik.

    A jelenleg zajló nagy sebességű éghajlatváltozás tehát egy széttagolt és nagymértékben átalakított erdőterületre gyakorol hatást. Az alacsony természetességű, sokszor egyetlen fafajból álló, egykorú, kis tömbökre szétszabdalt erdők és faültetvények ellenálló képessége jóval elmarad az eredeti erdőtakaróétól. A túl gyorsan változó éghajlat magasabb évi középhőmérséklettel, szárazodással, szélsőséges időjárási eseményekkel jár; így viharokkal, villámárvizekkel, ónos esőkkel – amelyek mellé rovarkárok, gombafertőzések, gyakoribb tűzesetek is társulhatnak. A természetesebb, többféle őshonos fafajból álló, vegyes korosztályú erdők könnyebben megbirkóznak e hatásokkal, mint a tájidegen fákból álló, sérülékeny kultúrerdők. Nem véletlen, hogy a felgyorsuló klímaváltozás első áldozatai hazánkban a mintegy száz éve telepített lucfenyvesek voltak. A megszokott magas hegyvidéki élőhelyüktől távol, kultúrerdőnek ültetve aligha kerülhették el sorsukat. Hasonlóan rossz állapotba kezdenek kerülni ugyanakkor a dolomit-kopárokra telepített feketefenyvesek is, amelyek a Földközi-tenger mellékéről származnak.

    [​IMG]
    A háborítatlan erdőterületekre a klímaváltozás miatt is szükség van (Börzsöny, Csarna-völgy) Kép: Gálhidy László.
    Az erdőgazdálkodás

    Erdeink sorsát nem csak a mezőgazdaság térnyerése alakította – bár a megmaradt erdőterületek elhelyezkedése alapvetően ennek a tájtörténeti folyamatnak a lenyomata. A régről szerencsésen megmaradt vagy újonnan telepített erdők fafaj-összetételét azonban már az erdészeti ágazat tevékenysége határozta meg, a társadalmi-piaci igényeknek is megfelelve. Az erdészek által évszázadok óta alkalmazott módszerek – például a tarvágás, felújító vágás – nem csak a fajösszetételre, hanem az erdők korosztályszerkezetére is messzemenő hatással volt. A hagyományos, ún. „vágásos” erdőgazdálkodás legfőbb ismérve, hogy viszonylag nagy területen – ismét szakszóval élve – „véghasználat” történik, azaz megszűnik a köznapi értelemben vett erdőtakaró. A kivágott idős erdő helyén – a vágásterületeken – az erdészek megkezdik az erdő felújítását, ami hosszú évekig tart. A fiatal erdő nevelése során végig cél marad, hogy a gazdaságilag értékes fafajok maradjanak meg nagyobb részben, ami az erdő változatosságát csökkenti. Az így nevelt erdők másik jelentős hátránya, hogy egyetlen korosztályból állnak, így a szerkezetük túlságosan egyöntetű. Kirándulásaink során – bár a turisztikai kiadványok, honlapok gyakran „érintetlen természetről” tesznek említést – többnyire ilyen, a gazdálkodási szempontok szerint átalakított erdőkkel találkozhatunk.

    Az ember által átalakított, egyszerű szerkezetű erdők ellenálló képessége a klímaváltozással szemben alacsony, aminek több oka is van. Ahogy fentebb utaltunk már rá, a távoli tájakról behozott fafajok általában eleve nem könnyen viselik el a nálunk megszokott éghajlatot, amely ha a szempontjukból tovább „romlik”, a tömeges pusztulásukhoz vezethet. Ezt láthatjuk a luc- és a feketefenyő esetében. Ugyanakkor az őshonos fafajoknak sem kedvező, ha a természetes termőhelyeiken kívül ültetik – például tölgyeket, égereket, nyárakat túl száraz helyekre; ahol a távoli múltban esetleg füves pusztákat találnánk. A zárt, egykorú gazdasági erdőkben emellett „túl sok fa” van – a sűrű ültetés miatt kevés talajnedvesség jut az egyes fáknak. A vágásterületek ugyanakkor felszabdalják a tájat. Üres, széljárta, kiszáradásra hajlamos lejtők váltakoznak a sűrűn tartott erdőfoltokkal. Az időjárás szélsőségei különösen nagy károkat tudnak tenni az ilyen „szétvágott” tájon: az erős szelek dominóként döntik le az egymás mellett álló, hasonló méretű fákat, a heves esőzések pedig lemossák a talajt a vágásterületek erdővel nem fedett lejtőiről. A gazdasági erdők olyan, sérülten működő ökoszisztémák, amelyeket az éghajlatváltozás tovább gyengít.

    [​IMG]
    Tölgyerdők Budapest környékén – csak mintegy 2000-2500 éve. Kép: Gálhidy László
    A jövő lehetőségei

    A klímaváltozás kihívásaira többféle válasz adható az erdőkben is:

    1) Lépéseket tehetünk annak irányába, hogy az erdők visszanyerjék korábbi természetességüket. Ezzel visszakaphatják ellenálló képességüket, amire nagy szükségük van a gyorsan zajló éghajlatváltozás idején. A cél eléréséhez többféle kezelési eszköz a rendelkezésünkre áll, és jó hír, hogy az erdők „maguktól is ezt az utat választják”. Ha egy erdőt magára hagyunk – erre vannak példák Erdély vagy a Balkán településektől távoli régióiban, vagy Nyugat-Európa sűrűn lakott országainak védett területein is –, a fajok száma lassan növekedésnek indul. Megjelennek az új korosztályok, kiegészül a cserjeszint, az erdőszegély. Változatosabbá válik a lombsátor, növekszik a holtfa mennyisége, és elkezdenek kialakulni azok a mikroélőhelyek – odúk, ágcsonkok, gyökértányérok – amelyek a specialista erdei élővilágnak is otthont tudnak adni. Minél gazdagabbá válik az erdő élővilága, annál inkább stabillá válik a külső behatásokkal szemben. A fafaj-összetétel pedig természetes módon olyan irányba alakul, amit a klímaváltozás „diktál”. A folyamat ugyanakkor fel is gyorsítható. Az erdőterület természetvédelmi kezelője dönthet úgy, hogy nem várja meg a következő szélvihart, hanem kisebb foltokat vág az erdőben, a cserjeszint kialakulását, vagy a ritkább növényfajok megtelepedését pedig ültetéssel segíti. Védett területeken legjobb, ha az erdők megújulása ehhez hasonló forgatókönyvek szerint történik. A háborítatlan vagy csak minimális természetvédelmi kezeléssel érintett erdőkben a biomassza növekedése széntárolással is jár, amelyről azt kell tudni, hogy a klímaváltozás elleni harc egyik globális eszköze.

    2) Védett területeken a hagyományos, vágásos erdőgazdálkodás helyett bevezethetők azok a módszerek is, amelyek folyamatos erdőborítást biztosítanak. Ezeket a gazdasági erdőket „örökerdőnek” is nevezi az erdész szakma. Magyarországon is vannak rá példák, főként a főváros körül és a Dunakanyarban. Fontos előnyük, hogy a szálanként vagy kis csoportokban zajló fakitermelés lehetővé teszi, hogy ne jöjjenek létre vágásterületek, és az erdő szerkezete változatosabbá váljon.

    3) Nem védett erdőterületeken nagyobb lehetőség nyílik a kísérletezésre, például az őshonos fafajok Európa délebbi területeiről származó változatainak meghonosítására vagy a meglévő kultúrerdők, faültetvények magasabb hatásfokú művelésére.

    Áttekintve a lehetőségeket egyértelműnek tűnik, hogy nincs egységes recept az erdők éghajlatváltozásra való felkészítésében. Ahogyan az is bizonyos, hogy a jelenlegi gyakorlaton változtatni kell – és ebben az erdők ellenálló képességének visszaadása lehet az egyik legfőbb célkitűzés.

    Gálhidy László erdőökológus WWF Magyarország
    Nyitókép a szerző felvétele: Vágásterület és hagyásfák – a hagyományos erdőgazdálkodás ismérvei (Börzsöny)

    A teljes cik itt:
    https://greenfo.hu/hir/hazai-erdok-a-klimavaltozas-sodrasaban/
     
    Python, gergo55, tonyo and 1 other person like this.
  18. leplezo

    leplezo Well-Known Member

    Kevesebb volt az ember, és a több erőforrás miatt, jobban elfértek, kevesebb volt az érintkezés, ha ma is csak 200 milliónál kevesebb ember lenne a földön, nem lenne másfél tucat háború folyamatosan a bolygón! De lassan 8 milliárdan vagyunk ugyanannyi erőforrásra, mert a bolygó közben nem növekedett. Na meg a modern utazási módok lerövidítették a kereskedelemhez és a hadseregek vonulásának idejét.

    (Annó a török hadsereg egy isztambul-budapest útvonalat, 3 hónap alatt tett meg, úgy, hogy az övék volt már minden terület közötte. Ma ez 2-4 napot venne igénybe.)

    (A másik, meg egyiptomot sivatag vette körül, nem volt szomszédos nép nagyon sokáig. Amikor a hettiták a mai törökország területéről hadjáratot indítottak, szinte azonnal pár hét alatt leverték az egyiptomiakat, és elfoglalták alsó egyiptomot [mai ország 80%-át])
    (A majáknak meg a közelükben sem volt más népcsoport csak 1-2 kisebb törzs több 100 kilométeren át, mégis mire a fehér hódítók odaértek, egy nagyban lehanytló civlizáció utolsó rúgásainak vittek be kegyelemdöfést. Bizony sikerült volna nekik ellenségek nélkül felszámolniuk magukat.)

    Nem lenézni kell az akkori emberi civlizációkat, csak helyén kezelni. A fénykorukban nagyok és szépek voltak, de ma nem állnák meg a helyüket.
     
    blitzkrieg and gergo55 like this.
  19. FilcTroll

    FilcTroll Well-Known Member

    Tudom, hogy mótvá, de Jared Diamond: Összeomlás című könyve alapmű a civilizációk bukásának megértéséhez. A miénkhez is :D
     
    Python, tonyo and gergo55 like this.
  20. SilvioD

    SilvioD Well-Known Member

    Klímabiznisz Grétával

    "Greta Thunberg a 15 éves diáklány 2018-ban néhány hét alatt világhírű klímaaktivista lett, miután iskolai sztrájkot hirdetett a klímavédelemért. Felfedezése és ikonná válása azonban egy csöppet sem tűnik véletlennek. Édesanyjának éppen három nappal azután jelent meg könyve, hogy Gretaról cikkezni kezdtek az újságok, „felfedezője" pedig néhány hónap alatt 10 milliós haszonra (egy svéd korona kb. 31 forint, így ez 310 millió forintot ér) tett szert Greta nevének köszönhetően "
    https://m.origo.hu/nagyvilag/20190923-greta-thunberg-kizsakmanyolasa-10-millio-koronas-uzlet.html
     

Ezen oldal megosztása