[BIZTPOL] A nagy sakktábla

[Veér Ispán]

Namost egy agyonautomatizált és őrülthatékony rendszerben ez hogy működne?

Egy automata gépágyús távirányítású páncélautóval elég könnyű sortüzet lövetni.

 

[laiki]

Elsősorban azt kell megérteni, hogy ez nem elkerülhető. Az biztos, hogy a technológiai fejlődés miatt eljön a pont amikor nem lesz olyan terület ami fel tudja szívni a munkanélkülieket mert nem lesz rájuk szükség. Ezek az emberek előbb utóbb bevétel nélkül a lakhatásukat is elveszítik. Az állam nem fogja hagyni, hogy emberek milliói legyenek az utcákon mint hajléktalanok. Még a gondolat is abszurd, hiszen a milliós tömegek megdöntenék a rendszert. Erről vitát indítani is felesleges, csak nálunk 4-5 millió hajléktalan bármilyen véreskezű diktatúrát megdöntene. A megoldás az alapjövedelem bevezetése vagy milliók bebörtönzése (drágább mint az előbbi), vagy a tömeg megsemmisítése.

Innen el lehet kanyarodni intelligens társadalom tervezéshez, ahhoz, hogy korlátozzák a lakosság méretét, gyerekvállalás csak engedéllyel stb. Ez valóban lehet alternatíva, de ez már egy teljesen más választott út lenne, amit nagyon sok helyen társadalmi nyomásra nem fognak meglépni.

A technológiai fejlődés csak a fantasztikus filmekben váltja ki az emberi munkát. A valóságban nem. Az összes eddigi technológia forradalom ezzel a tapasztalattal járt. Legfeljebb csak kicsit más típusú munkája lesz az embereknek. De még az elmúlt pár évtized sem arról szólt, hogy a technológiai fejlődés miatt a magasan robotizált gazdaságokba áramlott volna a termelés, hanem pont fordítva, az alacsony bérű országokba szervezték ki a termelést és még a szolgáltatásból is azt, amit ki lehet egyáltalán szervezni külföldre. Minden automatizálás és robotizálás ellenére.
Ha igaz lenne, amit elképzelsz, akkor a munkanélküliek aránya egyre csak nőne és nem lehetne munkaerő hiánnyal találkozni. Ezzel szemben a valóságban a munkanélküliég hullámzik és az átmenetileg munkanélküli tömegeket mindig kezelték valamilyen módon, de soha sem úgy, hogy válogatás nélkül mindenkinek osztják a segélyt (akarom mondani alapjövedelmet). Az a célravezető, fenntartható megoldás, ha munkahelyet teremtenek nekik, nem a beláthatatlan ideig való segélyezésük, ami fenntarthatatlanul sokba kerül és ellenérdekeltté teszi őket a munkavállalásban.

Ha a közelmúltat nézzük, akkor nem a technológiai fejlődés, hanem a kelet-európai és ázsiai biorobotok biztosították azt, hogy Nyugat-Európában és Amerikában el tudjanak tartani egy kisebb munkanélküli réteget (háztartásbeli feleségek, az felsőoktatásban indokolatlanul hosszú ideig üdülő diákok, segélyezett munkanélküliek, korkedvezményes, korengedményes fiatal nyugdíjasok, stb...). Ezeket az embereket mindig konkrétan el kellett tartani valakinek. A férjnek a feleségét az egykeresős jóléti családmodellben. Amely férj azért tudta ezt megtenni a magas nyugat-európai fizetéséből, mert a cége lefölözi a keletre kiszervezett termelés hasznát és a keleti munkásokkal eltartatja a keleti munkásoknál nagyságrenddel többet kereső otthon maradt vízfejet. A szülőknek a lébecoló gyereket, aki mindent megtesz azért, hogy ne kelljen dolgoznia. Az államnak a szociális ellátottakat magas adókból, vagy hitelekből, pénznyomtatásból.
A történelem során mindig volt eltartott, kivételezett réteg. A spártaiaknál ezt úgy oldották meg, a helótákat kvázi rabszolgaként agyondolgoztatták, a körüllakókat kizsákmányolták és cserébe a kis számú, teljes jogú spártaiak nem dolgoztak, hanem katonáskodtak, hogy fenn tudják tartani a kevesek fegyveres elnyomását. A hódítók a történelem során kirabolták, megadóztatták, kiszipolyozták a meghódított területeket és elhajtották rabszolgának a legyőzöttek egy részét. Lásd Róma egy ideig. Utána pedig Róma városában a provinciák bevételeiből finanszírozták a gabonaosztást és a játékokat. Vagy a társadalom pár %-át kitevő középkori nemesség és papság is eltartatta magát a jobbágyokkal. Vagy a törökök is rablógazdálkodásból tartottak el egy kivételezett szűk réteget. A gyarmatosítók szintén ugyanezt tették. A történelemben mindig voltak olyanok, akik mások javaiból, munkájából munka nélkül megéltek, de mindig csak egy kis részét képviselték még annak a szűkebb csoportnak is, amely más népeket nagy léptékben zsákmányolt ki, hódított meg. Még Róma város lakóinak is csak kis része tehette meg, hogy nem dolgozik. Még a spanyoloknál, vagy a gyarmatbirodalmi fénykorát élő Angliában is a lakosság legnagyobb részének dolgoznia kellett. Ugyanez igaz a mai Nyugat-Európára és Amerikára is. Még azokban az arab országokban is, ahol az olajból biztosítani tudják, hogy alapjövedelmet osszanak, az ország területén élők nagyobbik része dolgozik, csak épp ők nem állampolgárok és így nem is kapnak alapjövedelmet, hanem vendégmunkások, akik ellátják, kiszolgálják a bennszülött kivételezetteket. Mindig igaz volt az az arány, hogy sokaktól kell javakat elvonni azért, hogy kevesen ne dolgozhassanak. Ez az ókortól mindmáig igaz volt és ezen semmilyen technológia ugrás nem változtatott soha. Valakinek el kell végezni a munkát. Valakinek meg kell termelni az elfogyasztható javakat és nyújtania kell a szolgáltatásokat, különben a pénzen nem lehetne semmit vásárolni. És ez nem fog megváltozni.
Az alapjövedelemből, helikopter pénzből, szülői eltartásból, segélyekből élni egy a társadalom nagyobb része számára megvalósíthatatlan utópia. Ugyanide sorolható az egyelősdi ideológia nyomatás, vagy például a 13., 14. és 15. havi nyugdíj. Az állami osztogatás mindig is csak átmeneti eszköz volt, korlátozott körben, korlátozott időre. Akkor is, amikor gabona osztásnak hívták és ma is az. Nagyobb léptékben, átmenetileg alkalmazva mindig csak arra volt jó, hogy az elégedetlen, munkával el nem foglalt csőcseléket adott pillanatban lecsillapítsák, vagy szavazatokat szerezzenek. Arra soha nem volt alkalmas, hogy erre társadalmat, gazdaságot építsenek. Mindig csak kivételezett országokban, városokban, vagy kivételezett csoportokban tudták megtenni az ilyenek osztogatását, úgy hogy másoktól vonták el a fedezetét. Mindig csak átmenetileg, rövid időre tudták fenntartani, mert a kommunisták általában rövid úton kifogynak mások javaiból.

Az állam tartósan, fenntartható módon nem tudja felajánlani alapjövedelem formájában mindenkinek hogy ha nem akar, akkor nem kell dolgoznia, mert majd az állam eltartja. Mert az államnak erre nincs fedezete. Az adózás mindig úgy nézett ki, hogy széles rétegektől kellett elvonni (széles adóalapból beszedni) az elosztott pénz fedezetét. Az matematikailag nem működik, hogy az adókból élő állam tartsa el az adófizetők többségét. Ingyenélőből mindig is csak kevés lehet. És ha az ingyenélőket el akarják átmenetileg tartani, akkor célzottan nekik juttatják a pénzt és nem mindenkinek, mert arra nincs fedezet.

Az alapjövedelem nem elkerülhetetlen, hanem fenntarthatatlan és működésképtelen átmeneti osztogatás, ami általában másoktól való irreális elvonásra és/vagy hitelekre, pénznyomtatásra, a mások által felhalmozott tartalékok felélésére és a hiteleken keresztül a jövő felélésére épül. Az az elkerülhetetlen, hogy a társadalom túlnyomó részének dolgoznia kell ahhoz, hogy megéljen. Nem az állam fogja eltartani a társadalom többségét.

 

[krokomach]

https://magyarnemzet.hu/kulfold/tobb-fronton-tamadjak-kinat-8421501/
"AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK PEKING-ELLENES NEMZETKÖZI KOALÍCIÓT HIRDETETT
Ismét napirendre vette az amerikai diplomácia a grönlandi kérdést: bár Trump nem akarja megvásárolni Dániától a szigetet, onnan szorítaná vissza Oroszország és Kína nyomulását az északi sarkkörön. Ez is színesítette Mike Pompeo külügyminiszter nyugat-európai látogatását, ami egy Peking-ellenes toborzókörúttal is felért.
Egy évvel ezelőtt, tavaly augusztusban lepték el a nemzetközi nyilvánosságot azok a Donald Trumpot gúnyoló tartalmak, melyek az amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos terveiből csináltak viccet. Egy korábbi elképzelés szerint Washington ajánlatot tett volna Dániának az északi sziget megvásárlásáért, a tervek kiszivárgását követően azonban Mette Frederiksen miniszterelnök nyilvánosan elutasította azt. Válaszul Trump lemondta hivatalos dániai látogatását, amit a sajtó nagyrészt hisztérikus reakcióként ítélt meg.
Valójában az Egyesült Államok már a huszadik század elején szemet vetett a kiváló fekvésű szigetre, s számos úton próbálta megvetni ott a lábát. Trump idegességét pedig indokolja, hogy a globális felmelegedéssel előbukkanó olaj- és földgázmezők, kereskedelmi útvonalak stratégiai szempontból felértékelik az olvadozó északi sarkvidéket, ahol más nagyhatalmak is egyre aktívabbak. Washington első számú versenytársa Grönlandon Kína: a kelet-ázsiai óriás a gazdasági kapcsolatok rohamos fejlesztésével foglal el fontos pozíciókat.
A helyzet pedig a tavalyi fiaskó óta sem változott, ezt jelzi, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a héten Koppenhágába látogatott el. Jeppe Kofod dán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján Pompeo leszögezte: az Egyesült Államok a jövőben fokozni kívánja jelenlétét a térségben, hogy ellensúlyozza Oroszország és Kína térnyerését. Ennek érdekében Grönlandon júniusban újranyitották az amerikai konzulátust, illetve felmerült egy szabadkereskedelmi megállapodás az Egyesült Államok és a szintén Dániához tartozó Feröer szigetek között.
A látogatás egy Peking-ellenes körútként is értelmezhető, Pompeo ugyanis kedden Londonban nemzetközi összefogást sürgetett. – Azt akarjuk, hogy minden nemzet együttműködjön, hogy minden dimenzióban visszaszorítsuk a Kínai Kommunista Pártot..."

 

[tonyo]

Nekem ebből az esik le hogy az usa így vagy úgy de rá fogja tenni a kezét Grönladra. További északi sarköri lépésekhez jégtőrő hajók il egyéb logisztikai hátterek is kellenének.

 

[krokomach]

Trump megint nekifutna Grönlandnak. Tiszta sor. Az USA egyre kevésbé próbálja még a látszatot is tartani- ez nem jó, mert belelovalják magukat abba, (megint.., és itt is..) hogy amit tesznek, azt másnak el kell fogadnia.

Általános USA tárgyalási, "diplomáciai" stratégia, hogy ha ők valamit akarnak, de azt elutasítják, legfeljebb egy idő múlva újból, de már gyakorlatilag agresszívan és fenyegetőzve sokkal kevesebb mázzal...Ha az sem segít, jön a hadsereggel való fenyegetőzés ( lényegében a külügy irányítja a hadsereget) Ez a diplomáciájuk sarokköve.

Itt most egyelőre Grönland fegyveres elfoglalásával/megszállásával nyíltan nem fenyegetőznek, de a Dánok vélhetően "valamiért" mégis úgy érezhetik.
Ha ezt megtennék, az viszont alapvetően fenyegetné Oroszországot, és lényegében Kínát meg megpróbálná be- illetve kiszorítani... Ebből meg megint minimum az általános helyzet romlása következne.
Az USA kissé kezd megvadulni, mintha a "héják" mindenképpen meg akarnák kapni a háborújukat.

 

[milagro]

Nekem ebből az esik le hogy az usa így vagy úgy de rá fogja tenni a kezét Grönladra. További északi sarköri lépésekhez jégtőrő hajók il egyéb logisztikai hátterek is kellenének.

Finnországtól vennének gyorsan 10-et!

 

[tonyo]

Trump megint nekifutna Grönlandnak. Tiszta sor. Az USA egyre kevésbé próbálja még a látszatot is tartani- ez nem jó, mert belelovalják magukat abba, (megint.., és itt is..) hogy amit tesznek, azt másnak el kell fogadnia.

Általános USA tárgyalási, "diplomáciai" stratégia, hogy ha ők valamit akarnak, de azt elutasítják, legfeljebb egy idő múlva újból, de már gyakorlatilag agresszívan és fenyegetőzve sokkal kevesebb mázzal...Ha az sem segít, jön a hadsereggel való fenyegetőzés ( lényegében a külügy irányítja a hadsereget) Ez a diplomáciájuk sarokköve.

Itt most egyelőre Grönland fegyveres elfoglalásával/megszállásával nyíltan nem fenyegetőznek, de a Dánok vélhetően "valamiért" mégis úgy érezhetik.
Ha ezt megtennék, az viszont alapvetően fenyegetné Oroszországot, és lényegében Kínát meg megpróbálná be- illetve kiszorítani... Ebből meg megint minimum az általános helyzet romlása következne.
Az USA kissé kezd megvadulni, mintha a "héják" mindenképpen meg akarnák kapni a háborújukat.

Most abszurdot írok.
Már szinte az évenkénti háborúikal a sátánista imádoknak kell megfelelni az áldozatokkal.

 

[Lord Gazember]

A technológiai fejlődés csak a fantasztikus filmekben váltja ki az emberi munkát. A valóságban nem. Az összes eddigi technológia forradalom ezzel a tapasztalattal járt.

Azért látod így, mert rossz célcsoportra koncentrálsz. Például kérdezd meg a lovakat meg a bivalyokat, hogy mennyien maradtak az ipari forradalom után. Abban a forradalomban az állati erőt akarták kiváltani a mezőgazdaságban, iparban és közlekedésben, ez sikerült is. A sok tízmillió iga és szekérvonó állatnak csak a töredéke maradt fent. Az a forradalom kimondva, kimondatlanul rájuk irányult, ebből a szempontból az ember csak másodlagos volt.
A mostani technológiai váltás viszont kire irányul, mi a célja? Az EMBERI munka kiváltása. Ezért más ez, mint a többi. Most mi vagyunk a célcsoport.

 

[laiki]

Azért látod így, mert rossz célcsoportra koncentrálsz. Például kérdezd meg a lovakat meg a bivalyokat, hogy mennyien maradtak az ipari forradalom után. Abban a forradalomban az állati erőt akarták kiváltani a mezőgazdaságban, iparban és közlekedésben, ez sikerült is. A sok tízmillió iga és szekérvonó állatnak csak a töredéke maradt fent. Az a forradalom kimondva, kimondatlanul rájuk irányult, ebből a szempontból az ember csak másodlagos volt.
A mostani technológiai váltás viszont kire irányul, mi a célja? Az EMBERI munka kiváltása. Ezért más ez, mint a többi. Most mi vagyunk a célcsoport.

Az igavonó állatok energiahordozók voltak, amit a szén, majd később a kőolaj, meg az erőművekben termelt áram váltott le, mint energiahordozó, ezért csökkent a számuk. Az ember vizsont nem energiahordozó. Az emberi munka nem pusztán az izomtömeg dolgoztatását jelenti. Az állat sem helyettesítette az ember és az állatokat felváltó gépek sem váltották ki az emberi munkát, csak átalakították.

- Az izmot valóban sok területen lecserélték. Ennek keretében az ipari forradalomban az állati fizikai erő mellett az emberi fizikai erőt is kiváltották több téren. Nem csak, sőt nem elsősorban az állati munkaerő kiváltására irányult a gépek elterjedése. Az akkor élő munkások tömegei isd úgy gondolták, hogy ők a célpontok, az ő munkájukat veszik el a gépek. Lásd gépromboló mozgalom, vagy "16 tonnát raktam akár a gép". Személy szerint igazuk is volt. A gépek egyes fizikai munkákat kiváltottak és hatékonyabban végeztek el. De társadalmi szinten semmivel sem lett kevesebb a munkahely. Sőt ellenkezőleg. Intenzíven növekvő népességnek tudtak munkát adni és még a népességen belül is nőtt a foglalkoztatási ráta. Csak a munkakörök egy része másmilyen lett, mint korábban volt. Az új technológiák és életmód új munkaköröket hoztak létre.
- De ha a szén-gőz párosával, meg a szövőgéppel jellemezhető első ipari forradalmon túl tekintünk, akkor a második ipari forradalom is ugyanezzel a hatással járt. Tömegesen kezdték el alkalmazni a villamosenergiát, a belső égésű motorokat, a gyártósoros,/futószalagos termelést, olcsón nagy tömegben állították elő és használták az acélt és vegyipari újítások sorát vezették be (gumi, üveg, cement, kőolajszármazékok, textilszínezés, műtrágyák, robbanóanyagok, stb..). Mindez ismét csak ahhoz vezetett, hogy korábbi munkakörök megszűntek, mert a gépek, gyártósorok hatékonyabban, termelékenyebben, olcsóbban, megbízhatóbb, jobb minőségben kiváltották azokat. Komplett termékkörök és szolgáltatások koptak ki, mert az adott célnak jobban, hatékonyabban, olcsóbban megfelelő termékekkel helyettesítették. Az egyén szintjén a lámpagyújtogató, a kocsis, a varga, a drótos, a faszénégető, a tímár, stb... elvesztette a munkáját. De társadalmi szinten gyors ütemben tovább növekvő népességet tudtak foglalkoztatni. Sőt elkezdődött a női munkaerő tömeges alkalmazása is.
- Az elektromos gépek tömeges elterjedése és fejlődése is technológiai ugrást jelentett és korábbi munkaköröket szüntetett meg. A mosónők legendásan korán kihaltak. A házimunka automatizálása pedig jelentős munkaképes réteget szabadított fel, de ez nem vezetett kezelhetetlen, tartós munkanélküliséghez, hanem a többlet munkaerőt felszívta az átalakuló gazdaság.
- Az elektronika forradalma is lehetővé tette egyes munkakörök megszüntetését. A telefonos kisasszonyokra már nem volt szükség. Meg a betűszedő nyomdászra sem. De lett helyette más munkahely.

A jelenlegi technológiai fejlődés is kivált egyes munkaköröket és átalakít másokat, de összességében nem váltja ki az emberi munkát.

A munkakörök túlnyomó részének kiváltására belátható időn belül semmi esély nincs. Legfeljebb a fantasztikus filmekben fordulhat elő, hogy teljes egészében robotbrigád építse az épületeket. Az egészségügyben ugyan előfordul elenyésző számban robotkaros műtét, de azt a robotot egy sebész irányítja, akár a távolból is. Nem robotnővér adja be a szurit és cseréli a kötést. Az oktatásban van elektronikus, távoktatás, de a tanár, az oktató anyagok elkészítése, a gyakorlati oktatás nem mellőzhető. A művészeket nem lehet számítógéppel helyettesíteni. A gépsorok belátható időn belül nem lesznek képesek gazdaságosan komplett bútorokat gyártani és összeszerelni. Az autógyárakban van ugyan hegesztőrobot, de mégis igen nagy számú ember dolgozik ugyanezekben a gyárakban és az alkatrész/részegység gyártásban is, mert a robotok csak kisszámú, egyszerű művelet elvégzésére alkalmasak, komplex munkavégzésre nem. A banki kockázatkezelőt néha megpróbálják helyettesíteni minősítő programokkal, de mindig katasztrofális eredménnyel, mert a pár mutatóra épített merev programok képtelenek az adósok egyedi kockázatának felmérésére. A vágóhídon sem robotok dolgoznak túlnyomó részben, mert a csirke és a sertés nem szabványosítható. A rodotfodrász alaklamzása is csúnya eredményekre vezetne. A számítógép nem tudja önmagában elüzemeltetni az erőművet, összegyűjteni a szemetet, működtetni a kereskedelmet, stb... Napestig lehetne sorolni.

Amíg a számítógép nem lesz képes megközelíteni sem az emberi gondolkodás összetettségét, amíg a robotok nem tudják olcsóbban és hatékonyabban az emberi kézügyességet igénylő komplex munkafolymatokat elvégezni, addig nem kell temetni az emberi munkaerőt. Attól, hogy minden eszközünkbe eletronikát rakunk és hálózatra kötjük és már a hajszárító is önállón fog netezni, még nem lesz képes az elektronika a komplex rendszerek működtetésére.

Szóval ha a fantasztikus foilmek világából visszacsöppenünk a valóságba, akkor belátható indőn belül nem fogja az automatizálás kiváltani az emberi munkát. A munka végső soron az emberi társadalom működtetése. Annak apró szeletei az egyes munkakörök. Az egész pedig egy rendkívül komplex rendszert alkot, amihez emberi gondolkodás és képességek kellenek.
Ha pedig majd valamikor a távoli jövőben az öntudatra ébredt terminátor képes lesz teljes egészében helyetesíteni az embert és működtetni a tásadalmat annak minden komlex rendszerélvel együtt, akkor már nem a foglalkoztatás és az alapjövedelem bevezetése lesz az emberiség fő problémája.

 

[Pogány]

mert a csirke és a sertés nem szabványosítható

Azért dolgoznak rajta...

Az a baj a gépi munkaerővel, hogy nem helyettesíti az emberi lényeket a tehermentesítésükre, hanem kiváltja a létüket és felelslegessé teszi őket. Sosem kap a robotizált helyen dolgozó ember élete végéig ellátást, mert neki már szerencséjére a rendszer megoldotta hogy ne kelljen élete végéig robotolnia, hanem megy a kukába, a korábbi munkáltatója pedig örül, hogy végre vehet egy új autót, jachtot, bármit a sokkal termelékenyebb és csak karbantartási és rezsiköltséget kérő robot munkájából és nem kell már ilyen egy éves szarokkal égetni magát ha találkozik a vállakozó barátaival.

 

[Serathis]

De ha senkinek nincs munkája, akkor ki veszi meg az előállított terméket?

 

[haubagoi]

De ha senkinek nincs munkája, akkor ki veszi meg az előállított terméket?

Senki, és ezért akarnak alapjövedelmet.

 

[Roni]

Senki, és ezért akarnak alapjövedelmet.

Az mennyi lesz es tenyleg tervben van ilyen? En még azért dolgozok szemuveglencse gyárban mert a covid miatt elmaradt az automata sor beszerzés. Optikus ként jo fizut kapok de ha jön az automata sor akkoe nem tusom mi lesz.

 

[Wilson]

Az mennyi lesz es tenyleg tervben van ilyen? En még azért dolgozok szemuveglencse gyárban mert a covid miatt elmaradt az automata sor beszerzés. Optikus ként jo fizut kapok de ha jön az automata sor akkoe nem tusom mi lesz.

Amíg a Főni van a hatalmon az alapjövedelemre elenyésző az esély,de ettől függetlenül a világ ebben az irányban halad

 

[SilvioD]

Amíg a Főni van a hatalmon az alapjövedelemre elenyésző az esély,de ettől függetlenül a világ ebben az irányban halad

A világ egy durva eladósodásba halad. Az alapjövedelem ezt a folyamatot gerjesztheti. Értékteremtés nélkül, kiszórni a pénzt a semmire.
Ami nagyon érdekes, hogy nálunk ez az alapjövedelem sztori az utóbbi pár év politikai blöffje.
Majdnem 10 éve Németországban nyelvkurzoson már ezzel mosták az agyamat. Anno körberöhögtrm a tanárt, aki mint később kiderült komolyan gondolta a témát, volt is egy pici durc8 a részéről, miért nem vagyok elég progresszív gondolkodású.

 

[Morishima]

És mit fog kezdeni az alapjövedelmes ország azzal a felállással hogy lesznek országok ahol ezt hülyeségnek tartják és nem fogják figyelembe venni azt hogy mi lesz azokkal akiknek nincs munkája mert az intelligenciaszintje mondjuk nem engedi már abban a környezetben és egyszerűen nem bünteti majd az innovatív cégeket és törtető tevékeny embereket azzal hogy amit megtermelnek kiosztják azoknak akik csak háziállat szintre vannak degradálva az alapjövedelmes rendszerben.
Akkor az alapjövedelmes ország a végén elveszíti az összes agyat akik üzemeltethetik és fejleszthetik a rendszert, ami termel, és miközben az az ország ahol nem vezették be hamarabb fogja elérni azt a szintet mikor már csak erőforrásokra van szükség mert a gépek tényleg mindent előállítanak beleértve saját magukat is, középtávon veszíteni fog az alapjövedelmes társadalom főleg ha a másik agresszívan akar majd erőforráshoz jutni mert mondjuk ennek az elosztása nem válik megoldottá.
Vagy a javakat állami cégek termelik majd ebben a rendszerben? Akkor is lesz agyelszívás mert az állami egy igazi tehetségnek sose lesz elég vonzó, a végeredmény ismét csak ennek a társadalomnak a lemaradása, bukása.

Igazából a sok ember csak azért kell szerintem mert több emberből több olyan születik aki képes nagyszerű dolgokat alkotni, ha az intelligenciát mesterségesen feltudnánk növelni ez lényegtelen tényező lenne és akkor nem kéne sok ember a fejeltségi szintünk megtartásához és növeléséhez.

Lehet előre kicsit nehéz megérteni miért gondolok erre a forgatókönyvre

 

[Molon Labe]

És mit fog kezdeni az alapjövedelmes ország azzal a felállással hogy lesznek országok ahol ezt hülyeségnek tartják és nem fogják figyelembe venni azt hogy mi lesz azokkal akiknek nincs munkája mert az intelligenciaszintje mondjuk nem engedi már abban a környezetben és egyszerűen nem bünteti majd az innovatív cégeket és törtető tevékeny embereket azzal hogy amit megtermelnek kiosztják azoknak akik csak háziállat szintre vannak degradálva az alapjövedelmes rendszerben.
Akkor az alapjövedelmes ország a végén elveszíti az összes agyat akik üzemeltethetik és fejleszthetik a rendszert, ami termel, és miközben az az ország ahol nem vezették be hamarabb fogja elérni azt a szintet mikor már csak erőforrásokra van szükség mert a gépek tényleg mindent előállítanak beleértve saját magukat is, középtávon veszíteni fog az alapjövedelmes társadalom főleg ha a másik agresszívan akar majd erőforráshoz jutni mert mondjuk ennek az elosztása nem válik megoldottá.
Vagy a javakat állami cégek termelik majd ebben a rendszerben? Akkor is lesz agyelszívás mert az állami egy igazi tehetségnek sose lesz elég vonzó, a végeredmény ismét csak ennek a társadalomnak a lemaradása, bukása.

Igazából a sok ember csak azért kell szerintem mert több emberből több olyan születik aki képes nagyszerű dolgokat alkotni, ha az intelligenciát mesterségesen feltudnánk növelni ez lényegtelen tényező lenne és akkor nem kéne sok ember a fejeltségi szintünk megtartásához és növeléséhez.

Lehet előre kicsit nehéz megérteni miért gondolok erre a forgatókönyvre

A migráció szempontjából is érdekes ez az "alapjövedelem" nevű, proli izgató blöff.

Valóban úgynézki az irány, hogy gépesítés, kevesebb munkaerõ fog kelleni a jövõben, valamikor..

Viszont jelenleg, leginkább a vírus miatt munkaerõhiány van nyugaton.

Hatalmas munkanélküli fiatalság található mind Olasz, Spanyol, de a nyugat által szétbarmolt ukrajnában is. Olcsó munkaerõ.

Akkor Brüsszelben miért mindenáron a tájidegen negroidokhoz és totál más kultúra arab muszlimokhoz ragaszkodnak foggal-körömmel ?

 

[Halfdan]

A migráció szempontjából is érdekes ez az "alapjövedelem" nevű, proli izgató blöff.

Valóban úgynézki az irány, hogy gépesítés, kevesebb munkaerõ fog kelleni a jövõben, valamikor..

Viszont jelenleg, leginkább a vírus miatt munkaerõhiány van nyugaton.

Hatalmas munkanélküli fiatalság található mind Olasz, Spanyol, de a nyugat által szétbarmolt ukrajnában is. Olcsó munkaerõ.

Akkor Brüsszelben miért mindenáron a tájidegen negroidokhoz és totál más kultúra arab muszlimokhoz ragaszkodnak foggal-körömmel ?

"Brüsszel" annyira ragaszkodik (foggal-körömmel), h komoly pénzt fizet Erdónak h ne engedje tovább a migriket, (êppen leszámolási vitában is vannak).

 

[Matróz Kommandó]

"Brüsszel" annyira ragaszkodik (foggal-körömmel), h komoly pénzt fizet Erdónak h ne engedje tovább a migriket, (êppen leszámolási vitában is vannak).

Azaz nem fizet

 

[Molon Labe]

"Brüsszel" annyira ragaszkodik (foggal-körömmel), h komoly pénzt fizet Erdónak h ne engedje tovább a migriket, (êppen leszámolási vitában is vannak).

Nos igen, ez a másik szánalom, szégyen, Európára nézve.

Minek van a NATO, ha külön megkell vásàrolnunk, hogy megvédjenek bennünket egy problémától ?

Európa védelmi pénzt fizet kardigánnak, hogy fogja vissza az ingyenélõ hordát.

Ez undorító. Európa gyenge, vulgárisan kifejezve, gyenge fos...

Mit gondolsz, mi vezetett idáig ?
Hogy Európának(Eu-nak) védelmi pénzt kell fizetnie...

Ahelyett, hogy pár Eu tag összefogna és egy közös kontingensel lezárná a bolgár-török és görög-török határt. A tengeren meg pénzelné a spanyol,olasz, francia,görög haditengerészetet, hermetikusan zárják el Európát Ázsiától és Afrikától.

Csak addig kéne, amíg elterjed, hogy merkel mutti már nem várja a fél világot.