1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

[BIZTPOL] A nagy sakktábla

Diskurzus a(z) 'Biztonságpolitika' témában - Montezuma által indítva @ 2013. február 9..

  1. doca

    doca New Member

    Annyi kiegészítés fennek-nek, hogy az oroszok az utolsó pillanatig szállítottak a németeknek olajat,gumit,érceket,gabonát míg meg nem indult a Barbarossa. A kínaiak utolsó olaj mentsvára Oroszország, egyre bővítik a hálózatukat Szibéria felé, egyre több kőolajat vesznek onnét. Ha egy tengeri blokádot kapnak, akkor csak orosz olajuk lesz és kazah(ez lassú és nehézkes lesz még egy darabig, de már talán kész a hálózat oda is vagy építik nem tudom hol jár az építkezés). Ekkor biztos, hogy átállnak hadigazdaságra és akkor lesz elég olaj így is.
     
  2. doca

    doca New Member

    Jó éjt Monte !

    ÉK lehet US szövetséges, ezen a fordított logikán én is gondolkodtam már, hogy így generáljon ki egy akár győztes háborút Amerikának, de akkor vetettem el, mikor rájöttem, hogy Kína végig rajta tartotta a pórázt és abban az esetben, hogy ÉK önjáróvá vált volna US irányáva, akkor kaptak volna egy nagy taslit Kínától vagy a ruszkiktól vagy mindkettőtől egyszerre, ami a valószínűbb :)
     
  3. boki

    boki Well-Known Member

    Sajnos minden jel arra mutat , hogy lesz katonai fellépés Irán ellen, ezt alá tudom támasztani orosz részrol. Az oroszok  gyors tempoban fejlesztik a Kaszpi-tengeri flottájukat, idén is 2 kisebb korvett -Bujan-M lesz átadva (Kalibr rakétákkal felfegyverezve). Dagesztánban , Azerbajdszán határához kozel jelentés orosz egységek állomásoznak, Túl szoros az izraeli-azeri katonai egyuttmukodés , (egyesek szerint Azerbajzsánt fogja Izrael felhasználni az Irán elleni támadásra) Kiújulhat a Hegyi-Karabah koruli fegyveres konfliktus. Eros az azeri-iráni ellentét(sokan Irán keleti részét visszaakarnák csatolni Azerbajszdánhoz mivel jeletos ott az azeri kisebbség. ) A térség olyan mint egy puskaporos hordo........
     
  4. doca

    doca New Member

    desertfox a válasz neked is ment, a fennek jelentései sorban:

    http://www.natuurinformatie.nl/sites/ndb.wnf/contents/i000329/fennek.jpg

    http://www.deviantart.com/download/84902730/Erwin_rommel_by_thamppi.jpg

    http://3.bp.blogspot.com/-9FOYFjZJqyk/Tau8CDFUalI/AAAAAAAAAnY/PdzE4P-3a9g/s1600/Deserty%252BFox.jpg

    http://t2.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSykdL7ps-FWHDryM11AM0DoJtVLlQb9liQVe4Bl6R86_YQHMW5

    http://home.hccnet.nl/e.boukes/images/Fennek_SLS.jpg

    :)
     
  5. doca

    doca New Member

    Azerbajdzsán is kettős játszmát játszik, de alapvetően nem bízik benne se Irán, se az orosz, se az örmény.
     
  6. boki

    boki Well-Known Member

    Alijev nagyon fél, hogy az arab tavasz vezetoinek sorsára jut, jovore elnok választások Azerbajdzsánban . Keményen fellép az ellenzékkel szemben . Addig amíg boztosítja, szállítja az olajat a nyugatnak addig hagyják hatalmon.  Koztudott az elleségesviszony azerbajdzsán-orményország kozt (Karabah) irán-azerbajdzsán , oroszokkal kozombos a viszonyuk.Nagyon fél az oroszoktol, hogy megdontik hatalmi rendszerét etnikai zavargásokat szítva, mivel azerb. déli részén sok avar él, az oroszok felkínálták neki , támogatják hatalmon maradását, meh Karabah visszaszerzését, ha megkapják az olaj felleti kontroll jogokat....
     
  7. doca

    doca New Member

    Nagyon érdekes Málta kérdése a 2.vh-ban. Ugye az Afrika Korps szállítmányainak 40%-át elveszítette a máltai repülők miatt. Málta Gibraltártól és az egyitpomi bázisokról kapta az utánpótlást. Egyiptomból szállítani nagyon kockázatos volt és nehézkes. Ráadásul egy komplett elit hadsereg védte Egyiptomot Montgomery személyében a sivatagban. A logikus lépés Gibraltar kevéssé védett ostroma és megszállása lett volna a baráti Franco Spanyolországának területéről kiindulva. A tervek az asztalon voltak: Felix hadművelet néven

    Dolfi levelére Franco visszautasítását kapta, egyszerűen nem engedte az áthaladást, pedig nem kellett volna a tervek szerint a spanyol seregeknek részt venni az akcióban. Franco félt a brit-amerikai megtorlástól, partraszállástól. A történelem igazolta Dolfi megérzését és Franco alaptalan félelmeit, de mivel Francot és a spanyol népet barátjának tekintette, ezért későbbre tolta a terveket. Szerintem ez a 20. század legnagyobb történelmi bakija amúgy. Ti mit gondoltok erről ? Esetleg Törökországon való átvonulás, de ugye a törökök ezt nem engedték meg és valószínű ezt a szovjetek nem nézték volna jó szemmel anno. Tehát a gibraltári hadművelet tűnt volna a leglogikusabbnak az akkori viszonyokat tekintve.
     
  8. doca

    doca New Member

    Oroszok így vagy úgy ,de vissza fogják szerezni Azerbajdzsánt. Egy oroszbarát vezetőt fognak betolni az biztos, mint a csecseneknél.
     
  9. desertfox

    desertfox New Member

    <a title="Profile" href="http://htka.hu/forum/biztonsagpolitika/a-nagy-sakktabla/page-5/" rel="nofollow">doca</a> :))  thx
     
  10. Montezuma

    Montezuma New Member

    Deserfox:

    India – Oroszország egyik legfőbb stratégiai „háttere”, aki egyben kapcsolat Nagy-Britannia felé is. Többször is írtam, hogy szerintem az orosz-indiai tengely lesz az egyik legfontosabb a világ további „egyensúlyban” tartásához. A felállás nagyjából úgy fest, hogy USA + Kanada + NATO/EU + a közel-keleti és az ázsiai gyűrű államai. A következő társaság Kína és az SCO. A harmadik csapat Oroszország és szövetségesei (Belarusz, Kazahsztán, stb. – ODKB) A negyedik alakuló régió Dél-Amerika, amely rendkívül jó stratégiai partnerekre talált Ázsia két óriásában (Kína/India) illetve Oroszországban.

    A BRICS laza szövetségének tagjai több szervezetben is egyszerre vannak jelent: Oroszország tagja az SCO-nak, ugyanakkor az ODKB szervezetén belül a többi tagállam közvetve kapcsolódik az SCO-hoz. Oroszország + Kína + India (2,65 milliárd ember, 30 millió négyzetkilométer szárazföldi terület, hatalmas ásványkincs készlet, a világ nukleáris fegyvereinek fele) gyanakodva figyelik az USA-t és szövetségeseit, ez a gyanakvásuk felülírja az egymással szembeni ellentéteket is.

    A muzulmán világ rendkívül megosztott, az arab tavasz hangzatos címmel kitüntetett folyamat a jaltai világrend utolsó lábának kirúgását jelentette. Ezzel végérvényesen megbillent a világ eddig sem túl stabil geopolitikai rendje.

    Az USA és szövetségesei katonai gyűrűt vonnak Ázsia köré, leválasztva Dél-Amerikát a heartland-ról. A gyűrű fő célja, hogy az USA területétől minél messzebbre tolja ki minden irányban az esetlegesen kirobbanó konfrontációk földrajzi elhelyezkedését. A regionális rakétavédelmi rendszerek összekapcsolása gyakorlatilag rakétakerítést von Ázsia köré.

    Egy bővülő és kiterjedő rakétavédelmi rendszer – függetlenül attól, hogy mennyit ér – a körbezárt atomhatalmakat további nukleáris fegyverkezésre valamint saját rakétavédelmi ernyő kiépítését eredményezi. A fő különbség annyi, hogy egy orosz vagy kínai/indiai rakétavédelem Ázsiába települ, míg az amerikai rendszer előretolt elemei Európába és Ázsiába. A fix telepítésű silókból illetve a hajókra telepített ellenrakétákból álló rendszer hatékonyabb lehet az induló orosz/kínai ICBM-ek és SLBM-ek elfogásában, mint az USA visszatérő robbanófejeire koncentráló, Ázsiába telepített ellenrakéták. Könnyebb közelről elkapni egy emelkedő rakétát, mint egy egyre gyorsuló sebességgel érkező pontcélt relatíve közel a saját területekhez. Ráadásul az emelkedő rakéta egy célpont, a visszatérő rakétafej pedig akár 10-14 célpontot is jelenthet. A 4 fázis halasztása azt jelenti, hogy 3 fázis kiépül – az utolsó fázis innentől kezdve viszont nagyon gyorsan pótolható, ha a világpolitikai helyzet ezt megkívánja. Olyan ez, mint a farkas és a három kismalac: „csak a mellső lábam engedjétek be”.

    Doca:

    Japán stratégiai helyzete a mai fegyverrendszerek korában katasztrofális.  Nincs nyersanyaga, a sziget blokád alá vonható, nagyon kicsi területen hatalmas népesség él, nem is akarom tovább sorolni. Japán gyorsan megsemmisülne egy világháborúban.

    Boki:

    Irán elég erős hatalom a térségben, nagy terület, fejlett saját ipar és jelentős „hidden-line” kapcsolatok szerte az arab világban. Az oroszok nem fognak támogatni semmiféle Irán elleni háborút, ez akár növeli a kőolaj árát akár nem. 30 ezüst tallérért nem fogják veszni hagyni az egyik geopolitikai bástyájukat. Nekik az a jó, hogy a se béke, se háború állapot legyen fenntartva.
     
  11. fip7

    fip7 Well-Known Member

    <a title="" href="http://htka.hu/forum/biztonsagpolitika/a-nagy-sakktabla/page-6/" rel="nofollow">Montezuma</a>

     

    Szerintem Indiát sokszor túlértékelik. Szerintem az az ország egy papírtigris. Nem jelent komoly erőt egy elhúzódó háborúban. Egyszerűen nincs ehhez egy megfelelő állapotú hátországa. Nagy szerencséjük, hogy földrajzilag igen jól védet a terület. Egyetlen egy dolog miatt fontosak egyébként: Képesek blokkolni az Ázsiába tartó tengeri kereskedelmi útvonalakat! Gyakorlatilag minden árú India közelében halad tovább Kína és az ázsiai kis tigrisek felé. Ezzel Oroszország valamennyire "fegyelmezni" tudná Kínát adott esetben.
    Kína válaszként Pakisztánban erősít. Onnan az Indiába tartó nyersanyagokat is lehet blokkolni. Nem véletlenül épülnek arra felé kínai haditengerészeti bázisok. A másik kínai kitörés Kazahsztán, ehhez viszont biztosítaniuk kell az ujgur tartományt, amit meg is tesznek.
    Viszont ez a felállás arra is alkalmas, hogy két ponton (Pakisztán és India) elzárják a kereskedelmet a többi ázsiai ország felé. (például Japán vagy Dél-Korea)  Ezért fontos Indiának is a repülőgép hordozók megléte. Ezekkel nagyon ki lehet tolni ezen sajátságos tengeri blokád hatósugarát. 

    Én a valódi erőt egyébként még mindig Oroszországban látom. A BRICS országok közül, ők azok akik teljesen önellátóak, gyakorlatilag bármiben. Elég nagy az országuk területe ahhoz, hogy ha kell legyen hova visszavonulni, illetve "elbújni" mondjuk egy ICBM támadás esetén.
    Ellenben például Kína lakosságának túlnyomó többsége a tengerparti városokban él. Gyakorlatilag a kínai lakosság közel fele egyetlen egy ICBM támadással kilőhető. (Itt nem egy darab rakétára gondolok, hanem egy salvora.)
    Indiában pedig csak a déli városokban van "ész". Ha ezeket kilövik a többi puruttya hely konkrétan semmit nem ér! De tényleg semmit. 

    Ráadásul Kínában a környezett szennyezés/pusztítás nem kis problémát okoz. A világ 6. legnagyobb édesvízkészletével rendelkező ország, mégis alig van iható édesvizük. Ráadásul félelmetes ütemű az elsivatagosodás is. Hosszú távon ez nem fenntartható állapot. Valószínűleg szükségük lesz új területekre, mert önmagukat megmérgezik. Amíg a világpiacon tudnak szerezni élelmet addig ok. De mi lesz ha egy ilyen monumentális háborúban ez nem megoldható? Erre is gondolni kell, különben ott sem lesz stabil a hátország!
     
  12. emel

    emel Well-Known Member

    Monte

    India helyzete az utóbbi pár évben nagyot változott a nagyhatalmi politikában.Függetlenül az eddigi szovjet/orosz és brit támogatástól, I. gyakorlatilag - a nehézsúlyú stratégiai haditechnikán kívül - bármit megkaphat az USA-tól (akármilyen meglepő, de még a vadiúj F-35-öt is felajánlották neki!), mivel szerintem pár éve Samu bácsi rájött, hogy a következő évtizedekben Kina legalább olyan világpolitikai/nagyhatalmi vetélytársa lesz, mint anno a Szu. volt. Az USA ezért nyíltan vagy burkoltan bárkit támogat, aki Kínával szemben csak kicsit is szemben áll (India, D-Korea,Japán, Tajvan, stb.) - csak legyen olyan pozícióban, hogy adott esetben keresztbe tudjon tenni a kínai katonai lépéseknek. India ebből a szempontból ideális, mert a Himalája miatt egy hagyományos háborúban a kínai létszámfölény nemigen érvényesíthető. Egy masszív indiai légierő viszont komoly ellensúlyt képezhet a kínai légierővel szemben, ráadásul egy méregdrága rephordozó-flotta fenntartása nélkül.Tehát szerintem akármennyire is gyanakvó India az USA/NATO-val szemben, megvannak a maga prioritásai, a fő ellensége hagyományosan Kína (persze ott van Pakisztán is, de K.-hoz képest törpike), és bárki bármilyen eszközt ad a kezébe, azt - már csak a nagyságrend miatt is - elsősorban Kína ellen fogja tartogatni!

    Üdv ML
     
  13. Montezuma

    Montezuma New Member

    Fip7:

    Tudom, erről már sokszor elmélkedtünk. Én továbbra is – nevezzük inkább megérzésnek, semmint konkrét geo stratégiai meglátásnak – leteszem a voksom egy orosz-indiai tengely mellett. Csak ez a tengely képes egyensúlyozni az USA – EU – Kína – Közel-Kelet – Dél-Amerika súlypontok között. Moszkva és Delhi képes egyszerre féken tartani Kínát és az USA-t is. Képesek együtt „hintázva” a „nyomatékokat kiegyenlíteni”, hol kicsit ide, hol kicsit oda helyezve a súlypontot. Az orosz-indiai tengelyt egy atomháború kirobbanásának a megakadályozása szempontjából meghatározónak tartom gyakorlatilag regionális és globális szinten egyszerre!

    emel:

    Így van, India azonban nem kért F-35-öt, neki az FGFA kell, meg addig néhány SZU-30 és Brahmos. India sikerrel tesztelte tavaly a saját fejlesztésű hadszíntéri rakétavédelmét, ami egy pakisztáni vagy kínai közepes hatótávolságú rakétacsapás ellen lehet majd hatékony idővel. Ebben a kérdésben leelőzték Kínát a régióban! Miután az oroszok is nekiláttak a fejlesztésnek (bőséges alapjuk van hozzá), logikusnak tűnik a későbbiek során létrehozni egy közös orosz-indiai rakétavédelmi rendszert, amihez a megfelelő műholdas – és rádiólokációs felderítő hálózat is kiépíthető illetve az elfogók telepítésével gyakorlatilag Ázsia nagy részét alapból lefedhetik. A közös 5. generációs fejlesztések is egymással könnyen kommunikáló új orosz és indiai fegyverrendszerek lehetőségét vetítik előre. Indiának és Oroszországnak szükségük van egymásra a saját jól felfogott érdekükben, a viszonyukat pedig semmiféle geo stratégiai „teher” nem nehezíti. India megkezdte a saját ICBM rendszerek fejlesztését, amihez ugyanúgy meg fogják kapni az oroszok segítségét, ahogyan az atomtöltetük befejezéséhez is jelentősen hozzájárultak korábban. Emlékszem 1990-es évek közepén, amikor India Pakisztánnal vetélkedve atomtölteteket robbantott, az alkesz jelcin egy sajtó tájékoztatón azt hőbörögte, hogy „Becsaptak bennünket!”. Hát igen, ez eléggé gyenge és átlátszó süketelés volt arról, hogy Moszkva adott robbanófej terveket és alkatrészeket, erre India ebből összerakott egy robbanófejet. Valóban, micsoda meglepetés!
     
  14. boki

    boki Well-Known Member

     

    Irán elég erős hatalom a térségben, nagy terület, fejlett saját ipar és jelentős „hidden-line” kapcsolatok szerte az arab világban. Az oroszok nem fognak támogatni semmiféle Irán elleni háborút, ez akár növeli a kőolaj árát akár nem. 30 ezüst tallérért nem fogják veszni hagyni az egyik geopolitikai bástyájukat. Nekik az a jó, hogy a se béke, se háború állapot legyen fenntartva.

     

    Én ezzel tisztában vagyok.

    Csak az oroszok  készulnek arra az esetre is, ha netán  a nyugat megtámadná Iránt. A Kaszpi-tengeri flotta fejlesztése a térség geopolitikai fontossága , (koolaj, foldgáz) miatt is fontos......
     
  15. doca

    doca New Member

    Cipruson meg lesznek adóztatva mégis az orosz és volt szovjet blokk országainak felső tízezrei(Simor Bandi is, ha csak már hamarabb át nem rakatta a vagyonát :) ), ezek mellé Görögország átveszi a bankrendszert, így az adósságokat is, tehát most már ez egy összgörög adósság görgetés lesz. Brüsszel minden görög értéket egy kalapba rak, így egyszerűbb. A ciprusi görög lakosság 67%-a azonnal kilépne az EU-ból, persze a demokrácia nem arról szól, hogy ki mit akar. Egy népi-nemzeti puccs szerintem kiváltaná az EU csendőrség bevetését, amelyet direkt ilyen célra hoztak anno létre. Kérdés, hogy lenne ehhez az EU népeknek gyomra (a vezetésnek mindenképp, de ilyen áron Uniót? ) ?

    Ez egy direkt hadüzenet mindamellett Moszkvának. A banki tisztesség és bizalom meg fog rendülni és a szabad kereskedelem, pénzvilág szabályai is fel lesznek ezzel a lépéssel rúgva, nem jó előjel.

    Más kérdés, hogy ezek a pénzek azon bizonyos 30%(vagy még több) orosz állami korrupció szüleményei, de ez se jogosítja fel Brüsszelt a lépésre, mert ezek a pénzek az orosz nép tulajdona igazából.

    A szemünk előtt zajlik a keleti és a nyugati világ szakítása. Az USA-EU elveszítette a gazdasági háborút Kína-Oroszország ellen, így egyedüli megoldásnak a bezárkózás és a világ ismételt kétpólusúvá tétele válik a totális csőd elkerülése helyett.

    Hátránya:

    - egy totális rendőrállam születik a "terrorizmus" elleni harc okozataként, NYC felett már totális drón kontroll van és le fogják cserélni az utcai kamerarendszer nagy részét egy idő múlva, ne izguljatok Európa is sorra kerül az intézkedésekben.

    - a nemzetállamok lassan, de biztosan megszűnnek, szuverenitásukat feladva és alapvető jogaikat a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva átadva Brüsszelnek.

    Előnyei:

    - könnyen lehet, hogy mivel a két tömb nem fog gazdaságilag már nyíltan versenyezni, hanem fegyverkezési verseny fog megkezdődni, ezért egy új gazdasági és társadalmi felfutást fogunk megtapasztalni, egy konjunktúrát.
     
  16. doca

    doca New Member

    http://www.magyarhirlap.hu/meg-tobb-olajat-kinanak
     
  17. silurusglanis

    silurusglanis Well-Known Member

    Az EU csendőrség bevetése nagyon meredek lenne. Ha megtörténik, akkor el kell gondolkodnunk a készülődésen...

    Lenne úgy két napjuk a ciprusiaknak felkészülni az ellenállásra. A páncélosaikat (ha a helyiek ügyesek) nem tudják partra tenni, s innentől fogva 4000 emberrel illene elbánni egy népi ellenállásnak. Az izlandi dologról van valami hiteles összefoglaló?
     
  18. desertfox

    desertfox New Member

    Izlandi dologról csináltak egy filmet " Bennfentesek" Inside job, érdemes megnézni.
     
  19. desertfox

    desertfox New Member

    ncore fent van
     
  20. boki

    boki Well-Known Member

    Ma meghalt Borisz Berezovszkij orosz oligarcha a 90 -es évek Oroszországjának befolyásos alakja londoni házában.....
     

Ezen oldal megosztása