1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet

Diskurzus a(z) 'Biztonságpolitika' témában - Unio által indítva @ 2013. január 17..

  1. drqv

    drqv Well-Known Member



     
    rudi, wolfram and fishbed like this.
  2. Python

    Python Well-Known Member

  3. anonim999

    anonim999 Well-Known Member

    Vége a rózsaszínű amerikai álmoknak Afganisztánban

    Májusban, amikor virágzik a mák, akkor Afganisztán műholdképe rózsaszínbe borul, ami jelezi, hogy a helyi parasztok abban az évben is keményen dolgoznak a földeken. Az itt termelt mák igen jó minőségű és nagy a kereslet rá a világpiacon. Ebben az idilli színpompás környezetbe érkeztek meg már több mint tizenöt éve az Amerikai Egyesült Államok és szövetségeseinek csapatai. Céljuk az volt, hogy virágzó demokráciát teremtsenek. Ez még várat magára, ám az Afganisztáni ópium termelés valóban felvirágzott, és időközben elérte az évi 9000 tonnát.

    Az afgán birodalom az 1700-as években India, Pakisztán és Irán egyes részeit uralta és délen elérte Delhit, India mai fővárosát. Aztán megjelentek az angolok, akik sorozatos háborúkban legyőzték őket és fokozatosan elvesztette a területének nagy részét. A britek meghúzták az úgynevezett Durand-vonalat, amely a mai Afganisztán államhatára. De ez régen volt, a mostani történet 1973–ban kezdődött. Uralkodott ugyanis akkoriban egy Zahir nevű sah, akinek a mostohatestvére, Daud kán volt a miniszterelnök. Ez a Daud egy szép napon megpuccsolta a testvérét és kikiáltotta magát uralkodónak. A szomszédos Szovjetunióban felfigyeltek a zavaros helyzetre és elkezdték támogatni az Afgán Demokratikus Néppártot, amely 1978–ban átvette a hatalmat és Daud kán egész családját kiirtotta. Ez az új kommunista kormány aztán testvéri segítséget kért és kapott a Szovjetuniótól és ennek folyományaként az orosz tankok elözönlötték az országot. A hidegháborús stratégiának megfelelően 1979-ben az Egyesült Államok kormánya (Jimmy Carter elnök és Zbigniew Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó idején) titokban megkezdte a kormányellenes mudzsahedek felszerelését és kiképzését a pakisztáni titkosszolgálatot (Inter Services Intelligence – ISI) használva eszközként. A történet innentől kezdve már ismerős. A szovjetek hatalmas vereséget szenvedtek, ami az egyik kiváltó oka volt a Szovjetunió felbomlásának. A mudzsahedek (akiket akkoriban már gyakran talibánoknak neveztek) megszerezték az ország irányítását. Igazi iszlám államot rendeztek be, kegyetlenül üldözték a más vallásúakat és szorgalmasan termelték a mákot.


    A TERRORELLENES HÁBORÚ
    Aztán következett 2001 szeptember 11.-e, amikor ledőltek a New-York-i ikertornyok. George W. Bush akkori amerikai elnök azt az álláspontot alakította ki, hogy ezért a merényletért a feltehetően Afganisztánba élő Oszama Bin Laden felelős. Ebbe most ne menjünk bele, hogy ez valóban így volt-e, mert a lényeg az, hogy az amerikaik ezek után bevonultak Afganisztánba, alig tíz évvel a szovjetek távozása után. Azóta tart a háború, amely az amerikaiak számára nem sok sikert hozott. Lényegében csak az ország fővárosát Kabult tartják ellenőrzésük alatt. Sőt pontosabban csak a város egy részét, a repülőtér környékét. Az áldozatok száma egyes becslések szerint 100 000 fő és a katonai beavatkozás költsége eléri a 600 milliárd dollárt. (Sokak szerint a tényleges kiadások ennél jóval nagyobbak.)

    [​IMG]
    Afgán fiú máktejet, nyers ópiumot nyer egy mákgubó bemetszésével a kelet-afganisztáni Nangarharban – Fotó: MTI/EPA/Gulamullah Habibi

    TRUMP KIVONULNA, DE NEM HAGYJÁK NEKI
    Donald Trump jelenlegi elnök kampány ígéretei közé tartozott az Afganisztánból való kivonulás. Elnökké beiktatása után elkezdte ennek a módját keresni, de olyan ellenállással találkozott, hogy végül elállt a szándékától. Sőt az elnök menesztette Steve Bannont, akkori vezető tanácsadóját, aki az Afganisztáni kivonulás legaktívabb szószolja volt. Hiába reménytelen és értelmetlen az afganisztáni kaland, a befejezéséhez az amerikai katonai elit és a mainstream politikai erők nem járultak hozzá. De a globális problémák csak sokasodnak és újabb válságok alakultak ki. Gondoljunk csak a Koreai atom helyzetre, vagy az éppen most kialakuló Venezuelai krízisre. Az USA ennyi helyre egyszerre nem tud koncentrálni és nincs hozzá elég pénze és embere. Valahol engedményeket kell tenni és csökkenteni a költségeket, mert az egyébként szuper gazdag ország sem tudja azt kifizetni. Erre a problémára igyekeznek megoldást találni Rand Paul és Tom Udall szenátorok, akik beterjesztettek egy törvényjavaslatot. Ahogy fogalmaztak:

    Hamarosan olyan katonákat fogunk küldeni Afganisztáni háborúba, amely még az újoncok születése előtt kezdődött. Miért kell Sam bácsinak fizetnie mindent? Ez az egész helyzet sérti az amerikai adófizetők érdekeit.”

    [​IMG]
    Afgán tömeg ünnepel a perzsa új év (noruz) köszöntő ünnepségén a Karte Szakhi szentély előtt Kabulban. Az ókori Perzsiából származó, háromezer éves noruz ünnep az új nap, az élet, a tavasz és az újjászületés ünnepe – Fotó: MTI/EPA/S. Szabavún

    A HÁBORÚS CÉLT ELÉRTÉK
    Az Al Kaida gyakorlatilag már nem létezik és Oszama Bin Laden már halott, vagyis akár kijelenthetik, hogy sikerült elérni a háborús célt. Paul szenátor felsorol néhány olyan „nemzetépítő építő projektet” Afganisztánban, amelyek a nevetségességbe fulladtak. Több luxus szállodát épített az amerikai állam az unatkozó katonáknak Kabulban. Vagy megkezdték a Tálibok ellenőrzése alatt lévő területek villamosítását. Ezért a szenátorok azt javasolják:

    Fontos tudni, hogy mikor kell kinyilvánítani a győzelmet és félbe hagyni a háborút. Ennek ideje meg rég lejárt.

    Kimondják, hogy a Tálibok az ország területének több mint felét ellenőrzik és ezen nem tud a hadsereg változtatni. Ezért javasolják, hogy a szenátus vonja vissza a 2001-ben háborúra adott engedélyt és az amerikai csapatokat egy éven belül vonják ki. Ez nyilván nem fog megtörténni, de a törvényjavaslat jelzi, hogy már az amerikai eliten belül is nagyon unják az afgán háborút. És így vagy úgy, de muszáj lesz valamit csinálniuk.
    https://pestisracok.hu/vege-a-rozsaszinu-amerikai-almoknak-afganisztanban/
     
    rudi, dragonette, gergo55 and 4 others like this.
  4. szegcsab

    szegcsab Well-Known Member

  5. miértnemjó

    miértnemjó Well-Known Member

    Én csak pár helyesbítést tennék.
    Khan Daud nem az utolsó uralkodó féltestvére volt, hanem az apja testvére. Tehát nagybátyja.
    Kétszer volt miniszterelnök.
    1953-63 közt mint régens. A politikája a Nagy-Afganisztán politika volt, a pakisztáni pastukat is Afganisztánhoz akarta csatolni. A felnőtté váló utolsó kán menesztette. 1973-ban puccsal vette át a hatalmat, polgári kormányt hozott létre, modernizált. A puccs vezetője az a Watandzsar tábornok volt, aki később a '78-as puccsban megbuktatta Khan Daudot., majd a taliban 1996-ban felakasztotta Watandzsart.
    A polgári kormányt már 1976-ban fegyveresen akarta megdönteni Kína-Pakisztán-USA. A felkeléshez csak Gulbljudjar Hekmatyiar csatlakozott. A pakisztáni várakozásokkal ellentétben Ahmed Sah Maszud a kormány hűségén maradt.
    Így kijelenthetjük, hogy a fenti triumvirátus már a polgári kormány idején megkezdte a beavatkozást, két évvel a szovjet beavatkozás előtt.
     
    fishbed and antigonosz like this.
  6. szegcsab

    szegcsab Well-Known Member

    Taliban vs. usa :confused:

     
    fishbed likes this.
  7. comandante

    comandante Well-Known Member

    Hát ezt is megértük. Híradástechnika ide, vagy oda.
     
  8. papi

    papi Well-Known Member


    Nem szeretek a biztpolba írogatni, de nekem ez a videó nagyon gyanús. Furcsa a szitu, a srácok se úgy reagálnak, ahogy elvárható lenne, deszkakerítés, a növényzet. A tűéles GoProk világában a felbontás, képminőség is furcsa. Olyan hátsó kertben forgatott álldokumentum jellegű az egész.
     
    zeal likes this.
  9. szegcsab

    szegcsab Well-Known Member

    Egy jóbaráttal beszéltük, hogy sok a kérdőjel, igen. Nem a klasszikus afgán csatatér (ettől még lehet ott) , a kamera meg mintha vizes/párás lenne. Sok az elakadás, fegyverprobléma, a videóból kivágott részek vannak... Fura. Viszont amikor shotgunnal odapörköl, mintha valós célra lőne.
    Ráadásul utólag láttam, hogy 2016-os...
    Ha nem stimm a story, akkor sorry... :cool:
     
  10. hunter85

    hunter85 Well-Known Member

    A táj eléggé fura, totál síkvidéki környezet, a távolban sem látni hegyeket. Ok vannak üdébb részei az országnak, de nekem is fura így.
     
  11. szegcsab

    szegcsab Well-Known Member

  12. silurusglanis

    silurusglanis Well-Known Member

    Az is. Hallani kellene a fejük mellett csattanó és a becsapódó lövedékeket. De csak az ő lövéseiket halljuk.
     
  13. Nemerson

    Nemerson Well-Known Member

  14. kacsacsor

    kacsacsor Well-Known Member

    Ez egy telesen általános probléma, és nem csak az afgán filmeknél. Bármelyiknél.
    Hol készült, mikor készült? Sokszor nincs egyértelmű válasz. Elvégre remekül működnek már a csaló, a hírhamisító és a marketing csoportok is.
    Úgy a helyszíneken, mint az USA-ban vagy épp az oroszoknál.

    Külön gyöngyszem amikor a hely és időpont stimmel, csak épp megrendezett jeleneteket tálalnak.
    Ettől még egy film lehet tanulságos, csak a hihetőséget kell fenntartással kezelni.
     
  15. Pogány

    Pogány Well-Known Member

    Az Egyesült Államok katonái a kormányellenes afgán tálibokkal kötött békemegállapodás után is Afganisztánban maradnak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a Fox rádiónak adott interjújában.
    Forrás: https://kuruc.info/r/4/202058/
     
  16. papajoe

    papajoe Well-Known Member


    Ja,hogy békét kértek azoktól,akiket le akartak győzni pár évvel,meg pár 100 milliárd dodóval ezelőtt,kaptak békét,így maradnak....
    :D
    Ezek akarnak Kínával háborúzni.:cool:
    Hogy másokat ne is említsek.:rolleyes::D
     
    Nemerson, antigonosz and Pogány like this.
  17. kacsacsor

    kacsacsor Well-Known Member

    Afgán ellenőrző pont.
    [​IMG]
     
    Nemerson, fishbed and papajoe like this.
  18. Python

    Python Well-Known Member

  19. antigonosz

    antigonosz Well-Known Member

    2011-ben mar nem gyoztek ott egyszer es vonultak ki onnet? Szerintem soha sem fogjak tudni elhagyni mar azt a kopar orszagot. Lassan 20 eve ott cumiznak.
     
    zsolti likes this.
  20. megazez

    megazez Well-Known Member

    Szovjetek is kijöttek nem?
     

Ezen oldal megosztása