Csak jövő tavasszal kapják meg az első Herkyt a németek, ami megy a közös francia századba.
[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet
- Téma indítója Unio
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Csak jövő tavasszal kapják meg az első Herkyt a németek, ami megy a közös francia századba.
Jó, elsőkézi infó de ahogy gondolod. (Ha valójában Transall volt vagy csillagromboló, annak sincs jelentősége.)
Sztem félrérted. A szlovákok már Kabulban, de előtte kétszer elutasították előtte őket. A pápai C-17-esek meg folyamatosan ki, be jönnek.A magyar mentőakcióról írta.A szlovákok már voltak Kabulban.
Csütörtök éjjel visszatért Afganisztánból a szlovák hadsereg repülőgépe
Jaroslav Naď önvédelmi miniszter az éjjeli órákban tette közzé Facebook-oldalán, hogy sikerrel zárult a szlovák légierő afganisztáni missziója, a szlovák állampolgárokért küldött repülőgép landolt egy hazai reptéren.ma7.sk
Gondolod, hogy ezeknek a gépeknek bármi koze is lesz egy "onnáló" magyar akcióhoz? Mert én nem hiszem ...
... amúgy is gyanítom, hogy a kulugyeteknek kb anyi fogalma van az eddigi repuléseikról, mint az Afganisztánban rekedt magyarok számáról.Szerintem nem értem félre. Amikor megvettük az A319 -es gépeket, akkor az volt az egyik indok, hogy szükség esetén ki tudjuk menteni a magyar állampolgárokat a problémás helyekről. Miután kiderült, hogy vannak Kabulban magyar állampolgárok, és mindenki hozza haza az állampolgárait, PR okból nekünk is menni kell. Lehet hogy a személyzeten kívül csak ketten lesznek a gépen, meg mi is a sört mentjük mint a németek, de nem maradhatunk ki a mentőakcióból.
Szerintem @PavolR is erre célzott az eredeti hozzászólásában.
T
Törölt tag 2577
Guest
Csak teoretikus kérdés: Nem lehet, hogy azért nem mondanak semmit a kint tartózkodók számáról, mert jobb az mindenkinek. Akit ki kell és ki tudnak hozni, azt úgy is kihozzák. Csak azért bedobni egy számot -amit a civilek közül senki sem tud ellenőrizni- hogy a sajtó és PavolR tudjon min csámcsogni, valljuk be nem sok értelme van.Gondolod, hogy ezeknek a gépeknek bármi koze is lesz egy "onnáló" magyar akcióhoz? Mert én nem hiszem ...
T
Törölt tag 2361
Guest
persze hogy nincs.
mostmar azokat is kell vinni akik csak menekulnenek a taliboktol.
de nem birjak mondani hogy nem, mert akor a media szetkovezi bident es pentagont hogy milyen kegyetlenek. otthagyak szegenyeket.
lassan minden afgant ami nem talib, ki kell majd mentenni onnan es adni neki pizt meg hazat vhol europaban v amerikaban (inkabb europaban, itt imadjak oket, swedisztan es merkelistan sirnak az ilyenkkert, a makaronisztan is, de ott mar teli vannak afrikaikkal).
T
Törölt tag 2577
Guest
Viccelsz? Ott most mindenki tolmács (szeretne lenni).
Nem a számmal van a gond - azt mások se mondanak. Az egész komunikációjuk és hogy csak a "leleplezés" után jelentették be a mentoakciót (pedig minimum azzal tiszában kellet leniuk, hogy az egyutmukodo afgánok legalább egy részet is illene kihozni), amire a mostani helyzetben már ki tudja mikor kerul sor... ha fel lennének elozoleg készulve bármilyen mentésre, már minimum egy "becsuletkort" megtettek volna, mind mások.
Onnan nem turistákat kell kimenekiteni, kedves Pavol barátom,...Akit onnan haza kell hozni, az minden bizonnyal azt sem szeretné, hogy más tudja hogy ott volt. Az egész ország egy műveleti terület volt, minden téren, mindenkinek. Diszkréten összeszedni a szétszóródott (akár beépült) elemeket (a saját biztonságuk érdekében is) és eljuttatni a kabuli reptérre, majd a megfelelő gépre rakni...hát,...
Observations on Afghanistan
I shall take this opportunity to share some observations on the situation in Afghanistan, based on what I’ve read over the last few days, and learned since the conflict began. I have no particular expertise on Afghanistan, but I offer as a defence the palpable lack of veracity and foresight...
noahcarl.substack.com
T
Törölt tag 1586
Guest
Lassan úgy tűnik kezd kialakulni valamiféle szervezettség, legalábbis ott ahol az Angolok engedik be az embereket a reptérre
Mindenesetre úgy tűnik hoznak mindenkit aki előáll valami szomorú történettel...
Mindenesetre úgy tűnik hoznak mindenkit aki előáll valami szomorú történettel...
W
Wilson
Guest
A hétfői tragikus események következtében az amerikai kormányzat lépéskényszerben van kénytelenek lesznek az indokoltnál és a valósnál több afgán "tolmácsot" kivinni, az persze más kérdés,hogy ehhez mit szólnak a tálibok..
Anatolij Karlin véleménye:
A tálib uralom az afgánok 13% -ának demokratikus akarata
Tekintettel erre és a tálib hatalomátvétel gyorsaságára, minden bizonnyal furcsa érzés posztot írni az ellen, hogy a tálib uralom széles körű támogatást élvez Afganisztánban.
De pontosan erre lehet következtetni az Ázsia Alapítvány 2010 -es évek során az Ázsia Alapítvány nevű szervezet által végzett afgán véleményfelmérések átfogó sorozatából, amely azt mutatta, hogy a tálibok iránti népi „szimpátia” egyszerre alacsony és hanyatló.
Az utolsó jelentés 2019 -ből származik:
Megjegyzés az elején: Az Ázsia Alapítványt eredetileg 1954-ben alapították CIA által támogatott szervezetként. Személy szerint szerintem elég nehéz több tucat kutatónak szorosan együttműködnie közvélemény-kutatási adatok kitalálásában, különösen ilyen részletes szinten, és mindenesetre a CIA sok hasznos és pártatlan anyagot készített (pl. A CIA World Factbook) egyike volt azon kevés könnyen hozzáférhető és átfogó összehasonlító nemzeti statisztikai forrásoknak a kilencvenes években). Eltekintve attól, hogy különböző kérdésekre nyers eredményeket látunk, amelyek közül sok valójában nem tükrözi jól a megszállás eredményeit (pl . Az afgánok mindössze 44% -a)mondja, hogy hozzáférnek a fő hálózati áramhoz), akkor több változó szerint is lebonthatja, beleértve a régiót, az életkort, a nemet és az etnikai csoportot. Az eredmények belsőleg konzisztensek maradnak, összeadódnak és szorosan illeszkednek ahhoz, amit az anekdotikus adatok alapján „elvárhatunk” (pl. A pastunok, akik számos színes mondással rendelkeznek a nőkről, rendszerint „konzervatívabbak”, mint a hazarák). Én sem láttam szinte sehol idézve; ha ez valójában arra készült , hogy a nyugati propaganda használja, akkor úgy tűnik, hogy a nyugati újságíróknak elfelejtettek róla szólni.
A közvélemény-kutatás szerint a tálibok támogatottsági csúcsai a dél-nyugati pastun "szigeteken" vannak (27%), de jóval alacsonyabbak a régi északi szövetség területein (10-11%) és Kabulban (8%). Bamiyanban, a Hazara uralta tartományban , amely a régi tálibok által felrobbantott névadó buddhista szobrokról híres- és ahol még egy szobor, egy helyi vezetőnek, akit halálra kínoztaka tálibok 1995 -ben, ma robbantották fel - a tálib szimpátia mindössze 0,8%-ra csökken. Az etnikai vonal mentén az etnikai pastu emberek 21% -a szimpatizáns, az üzbégeknél 14% -ra, a tádzsikok és a hazarák esetében pedig 7% -ra. Ez egyébként egy általános konzervatív/„liberális” (afgán mércével mérve) elferdülést tükröz ezen etnikai csoportok között, a pashtunák szisztematikusan „konzervatívabbak”, a hazárok pedig a legtöbb „liberális” csoport a legtöbb társadalmi kérdésben. Végezetül a számok megerősítik azt az általános elbeszélést, miszerint a tálibok rosszak a nők számára, és hogy a nők még kevesebbet akarnak vele, mint a férfiak. A nők mindössze 10% -a szimpatizál a tálibokkal, míg a férfiak 17% -a. Nem meglepő, hogy a kilencvenes évek közepén a háború által sújtott, 0,5 millió fős romképből egy 5 millió embert megközelítő kozmopolita megapolisszá fejlődött.
A tálib uralom az afgánok 13% -ának demokratikus akarata
Tekintettel erre és a tálib hatalomátvétel gyorsaságára, minden bizonnyal furcsa érzés posztot írni az ellen, hogy a tálib uralom széles körű támogatást élvez Afganisztánban.
De pontosan erre lehet következtetni az Ázsia Alapítvány 2010 -es évek során az Ázsia Alapítvány nevű szervezet által végzett afgán véleményfelmérések átfogó sorozatából, amely azt mutatta, hogy a tálibok iránti népi „szimpátia” egyszerre alacsony és hanyatló.
Az utolsó jelentés 2019 -ből származik:
A részletes adatokat itt nézheti meg .
Megjegyzés az elején: Az Ázsia Alapítványt eredetileg 1954-ben alapították CIA által támogatott szervezetként. Személy szerint szerintem elég nehéz több tucat kutatónak szorosan együttműködnie közvélemény-kutatási adatok kitalálásában, különösen ilyen részletes szinten, és mindenesetre a CIA sok hasznos és pártatlan anyagot készített (pl. A CIA World Factbook) egyike volt azon kevés könnyen hozzáférhető és átfogó összehasonlító nemzeti statisztikai forrásoknak a kilencvenes években). Eltekintve attól, hogy különböző kérdésekre nyers eredményeket látunk, amelyek közül sok valójában nem tükrözi jól a megszállás eredményeit (pl . Az afgánok mindössze 44% -a)mondja, hogy hozzáférnek a fő hálózati áramhoz), akkor több változó szerint is lebonthatja, beleértve a régiót, az életkort, a nemet és az etnikai csoportot. Az eredmények belsőleg konzisztensek maradnak, összeadódnak és szorosan illeszkednek ahhoz, amit az anekdotikus adatok alapján „elvárhatunk” (pl. A pastunok, akik számos színes mondással rendelkeznek a nőkről, rendszerint „konzervatívabbak”, mint a hazarák). Én sem láttam szinte sehol idézve; ha ez valójában arra készült , hogy a nyugati propaganda használja, akkor úgy tűnik, hogy a nyugati újságíróknak elfelejtettek róla szólni.
A közvélemény-kutatás szerint a tálibok támogatottsági csúcsai a dél-nyugati pastun "szigeteken" vannak (27%), de jóval alacsonyabbak a régi északi szövetség területein (10-11%) és Kabulban (8%). Bamiyanban, a Hazara uralta tartományban , amely a régi tálibok által felrobbantott névadó buddhista szobrokról híres- és ahol még egy szobor, egy helyi vezetőnek, akit halálra kínoztaka tálibok 1995 -ben, ma robbantották fel - a tálib szimpátia mindössze 0,8%-ra csökken. Az etnikai vonal mentén az etnikai pastu emberek 21% -a szimpatizáns, az üzbégeknél 14% -ra, a tádzsikok és a hazarák esetében pedig 7% -ra. Ez egyébként egy általános konzervatív/„liberális” (afgán mércével mérve) elferdülést tükröz ezen etnikai csoportok között, a pashtunák szisztematikusan „konzervatívabbak”, a hazárok pedig a legtöbb „liberális” csoport a legtöbb társadalmi kérdésben. Végezetül a számok megerősítik azt az általános elbeszélést, miszerint a tálibok rosszak a nők számára, és hogy a nők még kevesebbet akarnak vele, mint a férfiak. A nők mindössze 10% -a szimpatizál a tálibokkal, míg a férfiak 17% -a. Nem meglepő, hogy a kilencvenes évek közepén a háború által sújtott, 0,5 millió fős romképből egy 5 millió embert megközelítő kozmopolita megapolisszá fejlődött.
W
Wilson
Guest
A briteknél lehet, de talibán kollégáik éppen sajátos afgán becsekkolást alkalmaznak.....Lassan úgy tűnik kezd kialakulni valamiféle szervezettség, legalábbis ott ahol az Angolok engedik be az embereket a reptérre
Mindenesetre úgy tűnik hoznak mindenkit aki előáll valami szomorú történettel...
Folyt::
Ezzel szemben - és éppen itt tévednek a tálibok médiakarikatúrái - nincsenek nagy különbségek a korcsoportok között, és a tálibok támogatása valójában a jövedelemmel együtt nő (legalábbis addig, amíg el nem jut a nagyon gazdagokhoz):
Ez szokatlan a modern világban, ahol a „progresszív” attitűdök hajlamosak emelkedni a jövedelemmel és az oktatással (bár szükséges figyelmeztetés az, hogy Afganisztánban a „progresszív” = nem vallásos buzgó, szemben azokkal a konnotációkkal, amelyeket a nyugat). De ez talán nem túl meglepő annak fényében, hogy a tálibok (mag. „Diákok”) magja pakisztáni madrassákon tanult, amelyek közül néhánynak rendkívül szigorú volt az elfogadási aránya. Ez mellesleg azonnal válaszol a közvélemény -kutatás egyik nyilvánvaló kritikájára - nevezetesen, mivel azt mobiltelefonnal bonyolították le, az nem maradna kiaz írástudatlanok és nem mobiltelefonokat használó lakosság nagy része. De tévesnek tűnik az a feltételezés, hogy ezek a „lemaradottabbak” a tálibok nagyobb támogatói lennének, mind a válaszok, mind a logika alapján. Végül is értelme lenne az írástudatlan parasztoknak, akik kevésbé törődnek a Koránnal, mint azok a diákok, akik évekig tanulmányozták; fordítva: úgy érezhetik, hogy írástudatlanságuk miatt sok lehetőséget kihagytak az életben, és nem kívánják ugyanezt a lányaiknak. Ez nem feltételezés - az afgánok közel 90% -a szerint a nőknek ugyanolyan lehetőségekkel kell rendelkezniük, mint a férfiaknak az általános és középiskolai oktatásban
Továbbá, amikor a tálib szimpatizánsokat megkérdezték, miért szimpatizálnak velük, a leggyakoribb válasz az volt, hogy „afgánok” (45%). A második legnépszerűbb válasz (29%) a „nem tudom” volt. Csak körülbelül 5% adott válaszokat az „iszlám jog” és hasonlók vonatkozásában. Az én értelmezésem erről az, hogy amennyiben egyes afgánok valóban támogatják a tálibokat, ez elsősorban kvázi nacionalista okokból történt (megszabadulni attól, amit bábrendszernek tartottak), szemben a totalitárius teokrácia bevezetésével. Az egyik dolog, ami miatt sokan elkerülni látszanak, az az, hogy a tálibok előtti politikát Afganisztán Iszlám Köztársaságnak hívják (vagy hívták) , és hogy a saría fontos szerepet játszott ítélkezési gyakorlatában. Nem mintha a hitehagyottak uralkodnának a szekularizáló politikát a meghátráló parasztságon, ahogyan az a szovjet „leleplezés” ( Hujum ) és a nők emancipációja utáni szovjet politika során történt az 1920 -as évektől, és ahogy röviden megkísérelték maga Afganisztán is. a nyolcvanas években, és most Kína is megpróbálja az ujgurokkal kapcsolatban. De ez nem írja le az Afganisztán Iszlám Köztársaságot. Ha így lenne, akkor a 2000-es években a világ legmagasabb bevándorlási aránya lett volna, amikor a szovjet – afgán háború által kitelepített afgánok hazatelepültek.
A közvélemény -kutatásokat böngészve egy érdekes dolgot jegyeztem meg - és egyet, amely hitelt ad annak a gondolatnak, hogy a tálibok nem voltak annyira népszerűek -, hogy a normális afgánok lényegesen kevésbé regresszívnek tűntek, mint a tálib 2.0, nemhogy elődeik. Közel 90% -uk szerint a nőknek ugyanolyan lehetőségekkel kell rendelkezniük, mint a férfiakkal az általános és középiskolai oktatásban, 75% -uk pedig egyetért az egyetemi oktatással. Valószínűleg ez legalább annyira, mint az „optika”, megmagyarázza, hogy a tálib 2.0 miért ígérte meg, legalábbis egyelőre, hogy nem gátolja meg a haladást ezeken a területeken. Az általános rekordoktól függetlenül az amerikai beavatkozás során egy dolog történt: az általános iskolai beiratkozás 21% -ról az egyetemes szint közelébe emelkedett(ezt a statisztikát egyébként egy másik közvélemény -kutatás is alátámasztja - az afgánok 82% -a azt mondja, hogy a háztartásban élő fiúk mindegyike iskolába jár, és 75% -a azt mondja, hogy minden lány így jár), tehát legalább le kell zárni a lányokat az iskolák sokkal nagyobb zavart okoznának, mint a kilencvenes évek végén, amikor is nagyon kevés gyerek járt iskolába. Kevesebb, mint 2% gondolja, hogy a nőknek nem szabad otthon dolgozniuk. Ismételten, belső nézeteiktől függetlenül ez feltehetően olyasmi, amit a tálib 2.0 -nak jelenleg csak kész megállapodásként kell elfogadnia.
Ezzel szemben - és éppen itt tévednek a tálibok médiakarikatúrái - nincsenek nagy különbségek a korcsoportok között, és a tálibok támogatása valójában a jövedelemmel együtt nő (legalábbis addig, amíg el nem jut a nagyon gazdagokhoz):
Ez szokatlan a modern világban, ahol a „progresszív” attitűdök hajlamosak emelkedni a jövedelemmel és az oktatással (bár szükséges figyelmeztetés az, hogy Afganisztánban a „progresszív” = nem vallásos buzgó, szemben azokkal a konnotációkkal, amelyeket a nyugat). De ez talán nem túl meglepő annak fényében, hogy a tálibok (mag. „Diákok”) magja pakisztáni madrassákon tanult, amelyek közül néhánynak rendkívül szigorú volt az elfogadási aránya. Ez mellesleg azonnal válaszol a közvélemény -kutatás egyik nyilvánvaló kritikájára - nevezetesen, mivel azt mobiltelefonnal bonyolították le, az nem maradna kiaz írástudatlanok és nem mobiltelefonokat használó lakosság nagy része. De tévesnek tűnik az a feltételezés, hogy ezek a „lemaradottabbak” a tálibok nagyobb támogatói lennének, mind a válaszok, mind a logika alapján. Végül is értelme lenne az írástudatlan parasztoknak, akik kevésbé törődnek a Koránnal, mint azok a diákok, akik évekig tanulmányozták; fordítva: úgy érezhetik, hogy írástudatlanságuk miatt sok lehetőséget kihagytak az életben, és nem kívánják ugyanezt a lányaiknak. Ez nem feltételezés - az afgánok közel 90% -a szerint a nőknek ugyanolyan lehetőségekkel kell rendelkezniük, mint a férfiaknak az általános és középiskolai oktatásban
Továbbá, amikor a tálib szimpatizánsokat megkérdezték, miért szimpatizálnak velük, a leggyakoribb válasz az volt, hogy „afgánok” (45%). A második legnépszerűbb válasz (29%) a „nem tudom” volt. Csak körülbelül 5% adott válaszokat az „iszlám jog” és hasonlók vonatkozásában. Az én értelmezésem erről az, hogy amennyiben egyes afgánok valóban támogatják a tálibokat, ez elsősorban kvázi nacionalista okokból történt (megszabadulni attól, amit bábrendszernek tartottak), szemben a totalitárius teokrácia bevezetésével. Az egyik dolog, ami miatt sokan elkerülni látszanak, az az, hogy a tálibok előtti politikát Afganisztán Iszlám Köztársaságnak hívják (vagy hívták) , és hogy a saría fontos szerepet játszott ítélkezési gyakorlatában. Nem mintha a hitehagyottak uralkodnának a szekularizáló politikát a meghátráló parasztságon, ahogyan az a szovjet „leleplezés” ( Hujum ) és a nők emancipációja utáni szovjet politika során történt az 1920 -as évektől, és ahogy röviden megkísérelték maga Afganisztán is. a nyolcvanas években, és most Kína is megpróbálja az ujgurokkal kapcsolatban. De ez nem írja le az Afganisztán Iszlám Köztársaságot. Ha így lenne, akkor a 2000-es években a világ legmagasabb bevándorlási aránya lett volna, amikor a szovjet – afgán háború által kitelepített afgánok hazatelepültek.
A közvélemény -kutatásokat böngészve egy érdekes dolgot jegyeztem meg - és egyet, amely hitelt ad annak a gondolatnak, hogy a tálibok nem voltak annyira népszerűek -, hogy a normális afgánok lényegesen kevésbé regresszívnek tűntek, mint a tálib 2.0, nemhogy elődeik. Közel 90% -uk szerint a nőknek ugyanolyan lehetőségekkel kell rendelkezniük, mint a férfiakkal az általános és középiskolai oktatásban, 75% -uk pedig egyetért az egyetemi oktatással. Valószínűleg ez legalább annyira, mint az „optika”, megmagyarázza, hogy a tálib 2.0 miért ígérte meg, legalábbis egyelőre, hogy nem gátolja meg a haladást ezeken a területeken. Az általános rekordoktól függetlenül az amerikai beavatkozás során egy dolog történt: az általános iskolai beiratkozás 21% -ról az egyetemes szint közelébe emelkedett(ezt a statisztikát egyébként egy másik közvélemény -kutatás is alátámasztja - az afgánok 82% -a azt mondja, hogy a háztartásban élő fiúk mindegyike iskolába jár, és 75% -a azt mondja, hogy minden lány így jár), tehát legalább le kell zárni a lányokat az iskolák sokkal nagyobb zavart okoznának, mint a kilencvenes évek végén, amikor is nagyon kevés gyerek járt iskolába. Kevesebb, mint 2% gondolja, hogy a nőknek nem szabad otthon dolgozniuk. Ismételten, belső nézeteiktől függetlenül ez feltehetően olyasmi, amit a tálib 2.0 -nak jelenleg csak kész megállapodásként kell elfogadnia.
Afganisztán egy magyar PMC szemével:
index.hu
Afganisztánban szolgáló zsoldos: Itt átállsz, elmenekülsz vagy belehalsz
Egy hónappal ezelőtt tért vissza Afganisztánból az a privát katona, akinek segítségével kicsit jobban megérthetjük, mi történt a konfliktuszónában.
index.hu
Igen! Mi magunk engedjük ezt meg!Nem semmi
De nekem erről az a véleményem,hogy ha a nyugat-európaiországok a szóról szóra tartanák magukat Vlagyimir Vlagyimirovics (állítólagos) szavaihoz nem lenne migráns probléma...
"Oroszországban oroszok élnek. Ha bármely kisebbség, bárhonnan, Oroszországban akar élni, itt dolgozni és Oroszországban lenni, beszélnie kell oroszul, és tiszteletben kell tartaniuk az orosz törvényeket. Ha inkább más törvényeket tisztelnek, akkor azt tanácsoljuk nekik, hogy menjen azokra a helyekre, ahol ez az állami jog. Oroszországnak nem kellenek ezek a kisebbségek. Ezeknek a kisebbségeknek kell Oroszország, és nem adunk nekik kiváltságokat, ne próbálják megváltoztatni a törvényeinket, hogy illeszkedjen az ő vágyakhoz, nem számít, mennyire hangosan kiabálnak ‘hátrányos megkülönböztetést’."
Folyt. 2. rész:
A nők választójogát elsöprő mértékben támogatják, és mind a férfiak, mind a nők mindössze 10% -a ellenzi ezt. Még ennél is feltűnőbb, és ezt biztosan nem számítottam arra, hogy még nettó marginális támogatás is van arra vonatkozóan, hogy a nők indulhatnak az elnökségért (49% -os támogatás, 46% ellenzi).
Ez klipet a Vice dokumentumfilmet a tálibok széles körben RT'ed néhány nappal ezelőtt felháborodott a liberális és normie konzervatívok, valamint az Alt Righterek ömlengtek, hogyan feltétlenül BASED és REDPILLED a tálibok. De a valóság az, hogy a szakállas srácok kuncognak Hind Hassan azon a kérdésén, hogy az afgánok szavazhatnak -e női politikusok az ő uralmuk alatt, valójában valószínűleg kisebbség még a saját országukon belül is (pl. ).
Nem fogom ezt bővebben kifejteni, bár megjegyezném, hogy Noah Carl önállóan nagyjából ugyanazokra a következtetésekre jutott az alhalmazával kapcsolatban :
Talán az egyik legmeghatározóbb eredmény az, hogy az afgánok 13% -a azt mondta, hogy "nagy félelmet" tapasztalt, amikor a nemzeti rendőrséggel találkozott, és 11% -uk az ANA -val találkozott, míg 73% -uk a tálibokkal (csak valamivel kevesebb, mint 83% az ISIS -nél) /Daesh). Ez arra enged következtetni, hogy míg a normál afgánok a polgárháború egyes csoportjait megszállóknak vagy terroristáknak tekintették, a feltételezett „báb” rezsim tényleges nemzetbiztonsági szolgálatait nem, függetlenül a gyakran jelentett hiányosságaiktól és gyávaságuktól.
A nők választójogát elsöprő mértékben támogatják, és mind a férfiak, mind a nők mindössze 10% -a ellenzi ezt. Még ennél is feltűnőbb, és ezt biztosan nem számítottam arra, hogy még nettó marginális támogatás is van arra vonatkozóan, hogy a nők indulhatnak az elnökségért (49% -os támogatás, 46% ellenzi).
Ez klipet a Vice dokumentumfilmet a tálibok széles körben RT'ed néhány nappal ezelőtt felháborodott a liberális és normie konzervatívok, valamint az Alt Righterek ömlengtek, hogyan feltétlenül BASED és REDPILLED a tálibok. De a valóság az, hogy a szakállas srácok kuncognak Hind Hassan azon a kérdésén, hogy az afgánok szavazhatnak -e női politikusok az ő uralmuk alatt, valójában valószínűleg kisebbség még a saját országukon belül is (pl. ).
Nem fogom ezt bővebben kifejteni, bár megjegyezném, hogy Noah Carl önállóan nagyjából ugyanazokra a következtetésekre jutott az alhalmazával kapcsolatban :
Valóban, amennyiben az afgánok sérelmezték a rezsimet, a közvélemény-kutatás azt sugallja, hogy nagyrészt ugyanazokat az „unalmas”, nem ideológiai kérdéseket érinti, amelyek a világ minden táján aggasztják a normákat-például a foglalkoztatást, a bűnözést és a biztonságot, a közműszolgáltatásokkal kapcsolatos problémákat és infrastruktúra. Elmondható, hogy 2014 óta egyre több afgán gondolta úgy, hogy a dolgok „rossz” irányba mennek, ez a fordulat egybeesett a 2000 -es években megduplázódott GDP -növekedési ütem éles leállásával. Mindazonáltal sokatmondó, hogy a „külföldi beavatkozást” az afgánok 7% -a csak azért indokolta, mert rossz irányba mentek a dolgok, míg az “erkölcs/vallási irány” aggályai kevesebb mint 1% -ukat (!) Érintették. Az afgánokat legalább 2019 -től különösebben nem érdekelték a tálib ékek.
Talán az egyik legmeghatározóbb eredmény az, hogy az afgánok 13% -a azt mondta, hogy "nagy félelmet" tapasztalt, amikor a nemzeti rendőrséggel találkozott, és 11% -uk az ANA -val találkozott, míg 73% -uk a tálibokkal (csak valamivel kevesebb, mint 83% az ISIS -nél) /Daesh). Ez arra enged következtetni, hogy míg a normál afgánok a polgárháború egyes csoportjait megszállóknak vagy terroristáknak tekintették, a feltételezett „báb” rezsim tényleges nemzetbiztonsági szolgálatait nem, függetlenül a gyakran jelentett hiányosságaiktól és gyávaságuktól.
Folyt. 3. rész:
Félhettek -e a tálib szimpatizánsok, hogy valódi érzelmeikkel válaszolnak? Ezzel az általános kritikával gyakran találkoztam pályafutásom során Oroszország figyelőjeként, megfigyelve, hogy a nyugatiak gyakran úgy dolgozzák fel Putyin magas mért népszerűségét azzal, hogy azt állítják, hogy az oroszok egyszerűen túlságosan féltek ahhoz, hogy őszintén válaszoljanak a közvélemény -kutatóknak. Ez magától értetődően nevetséges mindazoknak, akik Oroszországban élnek, vagy akár mindenkinek, akinek érdemi kapcsolatai vannak vagy tapasztalatai vannak Oroszországgal. Azonban ahogy ez történik, Timothy Frye és mtsai lerombolták ezt az elméletet . 2015 -ben, aki kettős listás kísérletet használt - egy ügyes módszert a potenciálisan vitatott témával kapcsolatos attitűdök mérésére anélkül, hogy a válaszadóknak közvetlenül kellett volna válaszolniuk - annak megerősítésére, hogy Putyin elfogadottsági aránya a mainstream közvélemény -kutatók által mérten valóban legalább 10 százalékponton belül pontos volt. Most a demokrácia/szabadság indexek többsége - kétségkívül, hogy milyen kétséges értékeket érnek - hajlamosak Afganisztánt valamiféle „hibrid demokráciának” definiálni, mint Oroszország. Akárhogy is legyen, nem volt bűncselekmény a tálibokkal való együttérzés, és valójában a szavazás más kérdéseiben is az afgánok nagy többsége támogatta a velük folytatott békemegállapodás megkötését (bár majdnem 70% -uk ellenezte, hogy bármiféle kormányzást átruházzanak)tartományok számukra). Ezenkívül szem előtt kell tartanunk azt is, hogy jelentős számú ember „helytelen” véleményt nyilvánított ki azokon a helyeken, amelyek sokkal szélsőségesebbek és veszélyesebbek. Az egyik figyelemre méltó 2012 -es felmérésben a megkérdezett szaúdiak mintegy 5% -a mondta, hogy ateista (ez az álláspont elméletileg halálbüntetést von maga után). Jelentős számú arab, akik többsége illiberális államokban él, történelmileg támogatta az Iszlám Államot a közvélemény -kutatásokban, beleértve a diktatúrában élőket is. Az ORB International szíriai felmérése szerint2015 júliusában az Al -Rakka lakosainak mintegy 25% -a azt mondta, hogy az Iszlám Állam befolyása, amelyben éltek, „némileg” vagy „teljesen” negatív volt, míg a „törzs” rezsim területének (Tartus) lakóinak mintegy 20% -a , Latakia, Damascus) hasonló érzelmeket fejeztek ki Bassár el-Aszaddal kapcsolatban. Tehát még a szó szoros értelmében vett „szélsőséges” területen is úgy tűnik, hogy az emberek meglepően őszinték a közvélemény -kutatásokra. Továbbá valóban jó bizonyítékokra van szükség ahhoz, hogy okot adjunk másként gondolkodni Afganisztánnal kapcsolatban.
***
Történelmileg semmi példátlan nincs abban, hogy fanatikusabb csoportok sokkal nagyobb államokat és nagyobb hadseregeket hajtanak uralmuk alá (legalábbis papíron), még akkor is, ha lakóik különösebben nem akarják őket irányítónak. A bolsevikok, akik 1917 -ben az egyetlen szabad és tisztességes választásukon csak a szavazatok 24% -át szerezték meg, erő alkalmazásával kényszerítették magukat Oroszország többi részére (nagyrészt lett puskák segítségével a kritikus első hónapokban). Mégis, a kérdés továbbra is -, ha a tálibok valóban nem voltak népszerűek, miért csuklott össze az ANA olyan gyorsan?
James Thompson az alacsony afgán IQ -ra hivatkozik . Ez valószínűleg tényező. Az alacsonyabb IQ -val rendelkező emberek, némelyikük írástudatlan (emlékezzünk arra, hogy az egyetemes elsődleges iskolai beiratkozást csak nemrég sikerült elérni), nem használhatnak összetett fegyvereket, amelyek megsemmisítik fő előnyüket a felkelőkkel szemben, akik buzgón pótolják az anyagi hiányosságokat. Ennek ellenére az afgán IQ nem volt magasabb a nyolcvanas évek végén, és Najibullah rezsimje valamivel több, mint három évet tudott kiállni , és több részlegen keresztül támadásokat hajtott végre a dzsihadisták ellen, amíg a szovjet segélyek jöttek.
De ennek sok más tényezője is volt:
Félhettek -e a tálib szimpatizánsok, hogy valódi érzelmeikkel válaszolnak? Ezzel az általános kritikával gyakran találkoztam pályafutásom során Oroszország figyelőjeként, megfigyelve, hogy a nyugatiak gyakran úgy dolgozzák fel Putyin magas mért népszerűségét azzal, hogy azt állítják, hogy az oroszok egyszerűen túlságosan féltek ahhoz, hogy őszintén válaszoljanak a közvélemény -kutatóknak. Ez magától értetődően nevetséges mindazoknak, akik Oroszországban élnek, vagy akár mindenkinek, akinek érdemi kapcsolatai vannak vagy tapasztalatai vannak Oroszországgal. Azonban ahogy ez történik, Timothy Frye és mtsai lerombolták ezt az elméletet . 2015 -ben, aki kettős listás kísérletet használt - egy ügyes módszert a potenciálisan vitatott témával kapcsolatos attitűdök mérésére anélkül, hogy a válaszadóknak közvetlenül kellett volna válaszolniuk - annak megerősítésére, hogy Putyin elfogadottsági aránya a mainstream közvélemény -kutatók által mérten valóban legalább 10 százalékponton belül pontos volt. Most a demokrácia/szabadság indexek többsége - kétségkívül, hogy milyen kétséges értékeket érnek - hajlamosak Afganisztánt valamiféle „hibrid demokráciának” definiálni, mint Oroszország. Akárhogy is legyen, nem volt bűncselekmény a tálibokkal való együttérzés, és valójában a szavazás más kérdéseiben is az afgánok nagy többsége támogatta a velük folytatott békemegállapodás megkötését (bár majdnem 70% -uk ellenezte, hogy bármiféle kormányzást átruházzanak)tartományok számukra). Ezenkívül szem előtt kell tartanunk azt is, hogy jelentős számú ember „helytelen” véleményt nyilvánított ki azokon a helyeken, amelyek sokkal szélsőségesebbek és veszélyesebbek. Az egyik figyelemre méltó 2012 -es felmérésben a megkérdezett szaúdiak mintegy 5% -a mondta, hogy ateista (ez az álláspont elméletileg halálbüntetést von maga után). Jelentős számú arab, akik többsége illiberális államokban él, történelmileg támogatta az Iszlám Államot a közvélemény -kutatásokban, beleértve a diktatúrában élőket is. Az ORB International szíriai felmérése szerint2015 júliusában az Al -Rakka lakosainak mintegy 25% -a azt mondta, hogy az Iszlám Állam befolyása, amelyben éltek, „némileg” vagy „teljesen” negatív volt, míg a „törzs” rezsim területének (Tartus) lakóinak mintegy 20% -a , Latakia, Damascus) hasonló érzelmeket fejeztek ki Bassár el-Aszaddal kapcsolatban. Tehát még a szó szoros értelmében vett „szélsőséges” területen is úgy tűnik, hogy az emberek meglepően őszinték a közvélemény -kutatásokra. Továbbá valóban jó bizonyítékokra van szükség ahhoz, hogy okot adjunk másként gondolkodni Afganisztánnal kapcsolatban.
***
Történelmileg semmi példátlan nincs abban, hogy fanatikusabb csoportok sokkal nagyobb államokat és nagyobb hadseregeket hajtanak uralmuk alá (legalábbis papíron), még akkor is, ha lakóik különösebben nem akarják őket irányítónak. A bolsevikok, akik 1917 -ben az egyetlen szabad és tisztességes választásukon csak a szavazatok 24% -át szerezték meg, erő alkalmazásával kényszerítették magukat Oroszország többi részére (nagyrészt lett puskák segítségével a kritikus első hónapokban). Mégis, a kérdés továbbra is -, ha a tálibok valóban nem voltak népszerűek, miért csuklott össze az ANA olyan gyorsan?
James Thompson az alacsony afgán IQ -ra hivatkozik . Ez valószínűleg tényező. Az alacsonyabb IQ -val rendelkező emberek, némelyikük írástudatlan (emlékezzünk arra, hogy az egyetemes elsődleges iskolai beiratkozást csak nemrég sikerült elérni), nem használhatnak összetett fegyvereket, amelyek megsemmisítik fő előnyüket a felkelőkkel szemben, akik buzgón pótolják az anyagi hiányosságokat. Ennek ellenére az afgán IQ nem volt magasabb a nyolcvanas évek végén, és Najibullah rezsimje valamivel több, mint három évet tudott kiállni , és több részlegen keresztül támadásokat hajtott végre a dzsihadisták ellen, amíg a szovjet segélyek jöttek.
De ennek sok más tényezője is volt:
- Ghani elnök és köre meg volt győződve arról, hogy az Egyesült Államok soha nem hagyja el. Amikor Biden lehívta a blöffjüket, és mégis kivonult, letolt nadrággal kapták el őket.
- Az Egyesült Államok valójában soha nem képezte ki ANA -t arra, hogy önálló hadseregként működjön, ezért a bajba kerültek, amikor az USA hirtelen megszüntette a légi támogatást.
- A hatalmas agyvelők ötlete, hogy a hadsereget az egész országra kiterjesztik, szemben Kabul és észak környékével, ahol a tálibellenes hangulat a legmagasabb.
- Úgy tűnik, hogy a tálibok a kulisszák mögé értek, és tárgyalnak néhány tábornokkal vagy akár a kormány tagjaival. Széles körben elterjedtek a pletykák, miszerint sok csapatot leállítottak, és nem tanúsítottak ellenállást.
- Míg az Afganisztán Demokratikus Köztársaság hadköteles hadsereget indított, az ANA önkéntesekből álló sereg volt, amelyet az afgán társadalom hordójának aljáról kapartak ki. Elég kétségbeesettnek kell lennie ahhoz, hogy regisztráljon, tekintettel a tekintély hiányára és a rossz (és megbízhatatlan) fizetésre.
- Ezzel szemben a tálib erők önkéntesek voltak, és saját maguk választották ki az ideológiai buzgalmat. Tekintettel madrasai hátterükre, valamint a jövedelmek és a tálib támogatások közötti pozitív összefüggésekre, emberi tőkéjük nagy valószínűséggel magasabb volt, mint az ANA.
- Maga Ghani elnök alkalmatlansága és gyávasága, aki pályafutásának nagy részét az akadémiai/civil szervezet „demokrácia -előmozdítása”/Béketanulmányok körében töltötte. A legfontosabb események közé tartozik a „ hogyan lehet helyreállítani a megromlott állapotot ” elnevezésű TED -előadás és a Failed State Fixing című könyv . Elképzelései azonban kudarcot vallottak, amikor összeütköztek a homályos valósággal, mivel képtelen volt kielégíteni az állam legalapvetőbb funkcióját - az azt védő fegyveresek lojalitásának fenntartását. Azt mondják, hogy az ANA katonáinak nagy része 6-9 hónapja nem kapott fizetést, bár a pozitívum az volt, hogy legalább sikerült sikeresen elmenekülnie (bankjegyekkel, ha hinni lehet az orosz beszámolóknak).