1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

[BIZTPOL] Amerikai Egyesült Államok, Kanada

Diskurzus a(z) 'Biztonságpolitika' témában - GrGLy által indítva @ 2013. január 14..

  1. GrGLy

    GrGLy Active Member Szerkesztőségi tag Moderátor

  2. doca

    doca New Member

    thrilling:

    http://www.usdebtclock.org/

    Fade baba -> U.S total debt amit Montezuma törzsfőnök mondott
     
  3. GrGLy

    GrGLy Active Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Beszélgetés az alábbi topikból ide irányítva:

    http://htka.hu/kerekasztal/tema/b-3-lrs-b/#post-44150
     
  4. AIM-120

    AIM-120 Member Szerkesztőségi tag

    Fade:

    Innen származik a hír: http://www.flightglobal.com/news/articles/usaf-committed-to-new-bomber-despite-declining-budgets-380966/

    Tudom, hogy sok esetben az angol nyelvű oldalak sem megbízhatóak, de én eddig a FlightGlobal-ban nem csalódtam nagyon nagyot. A 10%-os évi csökkentésről:

    "If the Congressional sequestration were to be enacted, it would automatically cut US defence outlays immediately by about 10% every year for 10 years."

    Szerintem elég egyértelmű. Ha nem, és mégis én voltam hülye, akkor kérlek, fejtsd ki, hogy miért.
     
  5. doca

    doca New Member

    Szerintem katonailag nem fogják legyőzni az USA-t, általában a birodalmak a saját súlyuk alatt rogytak meg lásd.: SZU. Ezzel egy időben a szakadár régiók függetlenedhetnek, akár külső segítséggel is a központtól. Pl. Ukrajna (nyugati helyesléssel) Moszkvától, míg Amerikában pl. déli államok jelenleg is erővel vannak bent tartva Washington D.C akoljában. Texas & Luisana adja az olajuk 1/3-át, ráadásul gazdaságilag nagyon erős régió, teljesen önellátó és komoly hadiipara is van. Ők tökéletes párhuzam szerintem Moszkva-Kijevre.

    A jövőt senki nem tudhatja, ezért csak lehetséges forgatókönyveket vázolunk. A mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.
     
  6. luperator

    luperator Member

    Egyetértek doca-val. Ha mondjuk Kínának vagy az oroszoknak van olyan tervük, hogy átvegyék az USA helyét, gyanítom megvárják míg szép lassan magától összeomlik. Bár statisztikát vagy neves közgazdászt nem tudok idézni, de tény, hogy elég sokszor szóba kerül, hogy nem fenékig tejfel ott az élet. Gondolom nem írkálnának róla, ha nem így lenne. A háborúsdi komolytalan ellenféllel sem megy örökké, magánvélemény, hogy a levest ők főzték a Közel-Keleten és főzik is amíg lehet, csak hogy betartsanak az oroszoknak vagy épp Kínának, másrészt, hogy a saját befolyásuk tovább növekedjen. Elvégre, a vasat addig kell ütni amíg meleg.

    http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/01/14/megmenthetjuk-amerikat-a-csodtol/

    Ez a cikk talán inkább hatásvadász, mint komoly felhívás. Ennek ellenére nálam sikeresen kiverte a biztosítékot.
     
  7. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Nem te voltál a hülye, de mai összeghez képest 1/3-ból a mai létszám bérért sem tudnád kifizetni úgy, hogy egész nap az állomány csak fogpiszkálót hegyez, mert technikai felszerélsre 0 dollár jut. A mostanihoz képest 80%-os összeg is azt jelenti, hogy minden nehézfegyverzetből ~-15-20%. Tehát ez alsó hangon -1, de inkább -2 db hordozó és kísérete, termérdek repülőalakulat minden fegyvernemnél megy a levesebe. Kirúgsz egy rakás embert és nem csak "bokorugrókat, hanem adott esetben a fejlesztési programokban magasan kvalifikált mérnököket is. Fejlesztési programokat cakk-pakk törölnek, a civil szektornál is elbocsátás lesz.

    Egyszerűen teljes képtelenség a minden évben 10%-os vágás. Aki ilyen hülyeséget kitalál és hisz benne, azt az elmeosztályon kell kezelni véleményem szerint vagy elzavarni a francba a végrehajtó hatalom környékéről, ha véletlenül ott tanyázna. Ha 10 év alatt -20%-ot elérik úgy, hogy komoly képességcsökkenés minőségileg nem, csak mennyiségileg lesz, az is nagy szám lenne.

    Viszonyításképpen, mennyit is vontak ki a magyar felsőktatásból és mennyit terveznek? Milyen drámai hatása is lett és lenne? Mitől lenne ez másképp más ágazatnál, ahol van egy minimum összeg, amit el kell költeni, hogy egyszerűen az infrastuktúra ne rohadjon szét? Lásd s SZU összeomlását. Gyakorlatilag évek alatt kis híján atomjaira esett szét amire nem volt pénz úgy, hogy a nagy részéra szartak, és még az igazán értékes dolgokra is alig jutott.

    Nem érdekel, hogy milyen szaklap vagy akárki bizonygatja ezt. Nagy emberek is mondtak már állatságokat és fogalmaztak meg idióta célokat ez az. Megvalósítható? Persze. Csak mindezután maradna ~4 db CVN és a világ nagy részén megszűnne a jenki katonai jelenlét, a hazai bázisok nagy részét is be kellene zárni, stb. Ott keződik, hogy egyáltalán mit csinálnának a leállított fegyverzettel? Ki és miből finanszírozná a konverválást? Mert egy nuki hajót nem hagyhatsz csak úgy magára... Hány atomtengó és CVN van...? Eh... Atomfegyvereknél dettó ua.
     
  8. Montezuma

    Montezuma New Member

    Fade!

    Ne szállj ki, ez lenne a hülyeség!

    Fogalmam sincs, hogy melyik közgazdász mond igazat, melyik téved és melyik manipulál esetleg. Egyszerű józan paraszti ésszel én azt látom, hogy az USA egy olyan "cég" (elnézését, sánta hasonlat jön), aki a működését hitelekből finanszírozza, de az előre kalkulált bevétel mindig kevesebb, így utólag újabb hitelek kellenek. Ugyanakkor a "cég" nem termel annyi profitot, ami rentábilissé tenni a vállalkozást. Mégis működik. Ez hogy lehet?

    Szerintem erre egy logikus válasz létezik: az USA nevű "államcéggel" tartatják fent a saját  "magáncég" jelleggel működő hatalmukat. Ezeket nyugodtan nevezhetjük globális vagy multinacionális trösztöknek.

    Azaz a nyereséget kimegy, a buktát meg vitetik a fejőstehénnel (USA állam + lakosság), akivel emellett egy jó vastagon felfegyverzett haderőt is fenntartatnak, hogy a "bukta" minél hatékonyabban szétosztható legyen az "alvállalkozók" illetve "beszállítók" (azaz a világ többi része) torkán.

    Disszonanciát érzek az USA, mint demokratikus állam és az USA tulajdonú vagy érdekeltségű korporációk globálisérdekei között.

    Magyarul az, ami naggyá és dinamikussá tette Amerikát, az mostanra a továbblépés gátjává vált, mivel túlnőttek magán az államon, így a globális játéktérben a hagyományos állami/nemzeti érdekek képvislete mellett megjelent egy új hatalmi tényező, amely adott esetben nem kötődik egyetlen nemzethez/államhoz sem, vagy egyszerre több, akár ellenérdekű országhoz is kapcsolódik!

    Ez alapjaiban írja felül a klasszikus geopolitika korábban "kőbe vésett"-nek hitt tételeit.

    Az USA-n belül szerintem a legfelsőbb szinten a törés valahol itt következhetett be: szembe kerülnek azok, akik az USA-t féltik azokkal, akik a világhatalmukat féltik. És itt mi gátolja meg őket abban, hogy akár az USA-t is beáldozva a maguk érdekei szerint rendezzék a kérdést a globális grundon, miután övék a világ legerősebb verőlegényei?

    Nos, így így képzelem a helyzetet (a nagy összeesküvést), gazdasági diagramokkal és táblázatokkal igaziból semmit sem tudok kezdeni. Úgyis azt mutatják, amit akarnak, csak a "szűrőfeltételeket" kell jól beállítani.

    Doca:

    Az USA-t katonailag legyőzni csak a Föld nevű bolygó egyidejű kiírtásával lehetséges. Az USA-hoz mérhető egykori katonai szuperhatalom a "legeslegújabbkori" kutatásaim szerint nem háborúval, hanem gazdasági/társadalmi módszerekkel, belülről bomlasztva győzetett le. A recept: a társadalmat állítsd szembe az államot működtető gazdasági rendszerrel.

    Mivel most az ellenpólust képviselő ab ovo demokráciáról beszélünk, így a belső felbomláson túl én látok egy másik lehetséges jövőképet is, de ez nem lesz igazán  demokratikus. Vagy demokratikus marad, de huszonöt év múlva a fiatal és már szavazó lakosság fele nem európai gyökerekkel és kötődéssel bír majd.
     
  9. fip7

    fip7 Well-Known Member

    Fade

    “Javítsd ki, ha tévedek, de az USA, mint állam az éves költségvetésének egy jelentős részét eleve gigászi hitelekből finanszírozza. Így nézve az a 7%”

    "Rosszul. Ez a gigászi hitel az a 7%. ezt hívjuk magyarul ÁHT hiánynak."
    Rosszul tudod, mert NEM! Az ÁHT nem egyenlő a hitelek törlesztésével. A két dolognak annyi köze van csak egymáshoz, hogy az ÁHT-t hitelből finanszírozzák. De az ÁHT nem a lejáró adósság mértéke.
     
  10. Fade

    Fade Well-Known Member

    "Rosszul tudod, mert NEM! Az ÁHT nem egyenlő a hitelek törlesztésével."

    Csakhogy én ilyet nem mondtam.
     
  11. Montezuma

    Montezuma New Member

    Molni:

    Amit felvetettél teljesen ésszerű és gyakorlatilag így is van. Az USA hadiipara ezer szállal kötődik a civil gazdasági szféra kutatás-fejlesztési vagy gyártási/termelési ágazataihoz. Az USA katonai költségvetése azért (is) nagyon magas, mert a katonai csúcstechnikát gyártó cégek döntő része nem állami tulajdonú. Márpedig a vállalkozókat meg kell fizetni, hiszen rengeteg munkahelyet (fogyasztót és elégedett polgárt) jelent. Ez pedig kampánypénzt is jelent egyben azoknak, akik azért elég jól meg vannak fizetve, mint USA közszolga.

    A jelenlegi világválság egy olyan folyamat eredménye, amely során a növekvő profit érdekében a mesterségesen túlkínálat jött létre, amely "elfogyasztásához" hiteleket nyújtottak. Ez egy újabb időszakra átmeneti megoldást kínál(t), de előbb utóbb az erőforrások és piaci felvevőképességek korlátai miatt ez a pazarló civilizáció kifekszik.

    Miután eszméletlen pénzeket ölnek évtizedek óta a nagyhatalmak a fegyverkezésbe, így komoly gond lenne, ha kitörne az általános világbéke. A hatalmas munkanélküliségen túl további gond lenne, hogy a fel nem használt fegyver voltaképpen halott tőke. Csak áll benne a pénz.

    Ugyanakkor, mint tárgyi eszközt közvetlen haszonszerzésre (háborúra, új hazai és külföldi megrendelésekre, stb.) - szükség esetén fel lehet használni. De egy ponton túl a mai termelékenységi kapacitás már nem használható ki rentábilisan, mert senki sem fog hetente új mobilt, havonta új tévét és évente új tankot vagy repülőt venni.
     
  12. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    A bérekkel együtt a teljes katonai költségvetés soha nem volt 8-10% felett a HH legzordabb időszakában sem az USA-ban... Tehát ebből fizetik a legutolsó takarítót és a legutolsó csavart is a fejlesztések során, nincs továbbgyűrűzés...
     
  13. Fade

    Fade Well-Known Member

    mz: állam != cég innen én nem is tudom nagyon értelmezni amit írsz.

    "Vagy demokratikus marad, de huszonöt év múlva a fiatal és már szavazó lakosság fele nem európai gyökerekkel és kötődéssel bír majd."

    Ehez a részhez hozzá szólnék. Kultúrálisan a Spanyol ajkúak nagyja európai/keresztény gyökerekkel rendelkezik. Általánosságban talán az egyik legkeresztényebb része USnek. Ráadásul akikel én beszéltem, ünnepségeken kint láttam azokok ahogy én láttam mind keményen hazafiak voltak, olyan igaz good citizen.

    Annyira fura, ott ezzekkel a szavakkal mennyit dicsérnek pl a gyerekeket akik nem tudnak rendesen angolul de büszke, hogy US állampolgár és lengeti a zászlót. Ehez képest magyarra se merem fordítani mert közröhely lesz itt belölle.
     
  14. Fade

    Fade Well-Known Member

    aim-120: Nem a fordtás korrekt.

    Egyszerűen a fiscal clif ~mindent vág mint a fünyíró. US áht hiánya mondjuk 8%. Azaz egy ilyen fiscal clifes 10% esetén az ami büdzsé már +2%ban van.

    Érdemes utánaolvasni 2 verzió van most. 10év alatt 500b$ vagy 987b$al vágnak, azaz átlagban évi 50-98b$al. Csakhogy itt legyen jelenleg US ~600b$ költ amblokk erre ebből jön ez le.
     
  15. doca

    doca New Member

    Már decemberben 5%-ot mondtak jövő évre csak hadi kiadások tekintetében, abból lett január elejére 8%, most már 10% körül járnak, de úgyis megtudjuk februárban(ekkor jön az újabb fiscal cliff), addig csak nyomtatás van, akkorra kell eldönteniük, hogy adót emelnek és/vagy kiadást csökkentenek még emellett. (már nagyon úgy tűnik mindkettő lehetséges forgatókönyv)

    Az egész ÁHT hiánnyal az a baj, hogy az egy növekvő szám, mivel a hitelek kummulálódnak és ezek kamatterhei szumma emelkedést mutatnak. Ez az egész nyugati világon egyforma problémát jelent és nem csak az USA-ban.

    A következményei:

    -egyre több üzlet köttetik más valutában(nem dollár), így a dollár kezdi tartalékvaluta szerepét elveszteni, egy gazdaságilag több pólusú világ jöhet így létre

    - a nyugati világon a lakosság 95%-nak érezhető életszínvonalbeli változása
     
  16. duckdodgers

    duckdodgers Member

    Ha a védelmi tárca 8%-ot kap évente és azt 10%-al vágják akkor az nem plusz 2% hanem -7,2% az államháztartást nézve. De persze lehet én vagyok hülye a matekhoz...
     
  17. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    A bibi, hogy még annyit sem. 5% körüli összegről van szó emlékeim szerint.
     
  18. Montezuma

    Montezuma New Member

    Fade:

    Azért raktam idézőjelbe ezeket a fogalmakat, mivel két teljesen eltérő mechanizmus szerint épül fel az állam illetve egy vállalat. De kénytelen vagyok egy lapon említeni őket - még ha furcsának is tűnik elsőre - mivel globális  (Nem véletlenül emeltem ki ismét!) szinten ezek a vállalatok/csoportok/lobby-k stb. akár nagyobb politikai és gazdasági befolyással bírnak, mint maga az anyaállam!

    Arról nem is beszélek, amikor multinacionális érdekekről van szó - egy korporáció többnemzetiségű tulajdonosi köre magasról tojik az USA vagy Oroszország, mint állam és nemzet valós érdekeire. Ők globális léptékben gondolkodnak, nekik a piac nem egy állam vagy közösség piacát jelenti, hanem a Föld nevű bolygót. A szabad tőkeáramlás lehetősége (amelyhez persze a megfelelő technológiai szintet képviselő  infrastruktúra globális szintű kiépüléséhez is szükséges volt) megnyitott egy kaput/lehetőséget a visszaélésre.

    Szerinted azok, akik ezt ki tudják használni, vajon élnek vagy inkább visszaélnek a lehetőségükkel?

    Spanyol ajkúak:

    Dél- és Közép-Amerika elsősorban spanyol és portugál gyarmat volt, ezek az őslakosok jobban jártak az európai hódítókkal, mint északi rokonaik, ahová elsősorban a britek, a franciák és kisebb részben a hollandok tették be a pici csülkeiket. Közép- és Dél-Amerikában volt ugyan némi csetepaté (Cortez és társai, ugye! Montezuma nem felejt! ;D ), de az őslakosság döntő része megmaradt és átvette a keresztény vallást. Azt azért megjegyezném, hogy tudomásom szerint Dél-Amerikában a kereszténység alapvetően a Szűz Mária kultuszra épül, ami némiképp azért eltér az európai ortodox és római kereszténységtől.

    Miután Közép-, de sokkal inkább Dél-Amerikába nagyszámú fekete bőrű rabszolgát hurcoltak be (Afrikából), így én erősen kétlem azt, hogy a mai latin-amerikai (többnyire mexikói és karibi) bevándorlók számottevő európai gyökerekkel rendelkeznének. Mértékadó (meghatározó) mennyiségű európai gyökerekkel bíró bevándorló az a mai USA és Kanada. (Ausztráliát azért nem veszem ide, mivel Amerikáról írok.)  Ezek a népek átvették az európai kultúrát, de abból sem az angolszász vagy flamand, hanem a mediterrán térségre jellemző civilizációs modellt. Eleve a beszélt nyelvek a spanyol, Brazíliában pedig a portugál.

    De ezek a nyelvek és ez a vallás nem ezeknek a népeknek a gyökere. Ezeknek a népeknek megvan a saját vallásuk és nyelvük, amely nem merült teljesen feledésbe.

    Ha Magyarország holnaptól mindenki zazen ülésben pálcikákkal rizsát ebédel, valamint kimonókban jár és sintó vallást gyakorol, attól még nem mondhatnánk azt, hogy voltaképpen japán gyökerekkel rendelkezünk. Háromszáz évvel később ez még mindig igaz lenne, bár már 300 éve szorgalmasan gyakorolnánk külsőségiben/belsőségeiben minden rítust. Még az is lehet, hogy japánabbak lennénk a japánoknál, ki tudja?

    Ugyanakkor teljesen érhető, ha egy Mexikóból vagy akár Hondurasból elszármazott szegény család számára már egy USA-ba bevándorló latineszku prolinak lenni is jobb, mint ami otthon várná. Számukra ez remény és lehetőség.

    (Az más kérdés, hogy lehet, egy USA-beli latinos külsejű tuti illegális bevándorló dokkmunkás proletár is többet keres havonta reálértéken, mint én itthon egy negyedév alatt mérnökként. Kinek mi jut! :D )
     
  19. duckdodgers

    duckdodgers Member

    @molni  én itt a hsz-ekből szemeztem , de érted a lényeget :)))

     
     
  20. F1End

    F1End New Member

    De ezek a nyelvek és ez a vallás nem ezeknek a népeknek a gyökere. Ezeknek a népeknek megvan a saját vallásuk és nyelvük, amely nem merült teljesen feledésbe."

    Ha Magyarország holnaptól mindenki zazen ülésben pálcikákkal rizsát ebédel, valamint kimonókban jár és sintó vallást gyakorol, attól még nem mondhatnánk azt, hogy voltaképpen japán gyökerekkel rendelkezünk."

    Magyarország 1000 -ben tért át a kereszténységre, és ugyan a 11. század közepén még volt pogánylázadás 2-300 év alatt gyakorlatilag teljes egészében a kerszténység/európa részeivé lettünk és a keresztény indentitás volt a meghatározó, nem pedig az azt megelőző. Sőt, Amerika felfedezése előtt még senki sem tudhatta mi az a paradicsom vagy paprika, mára viszont elválaszthatatlan részeivé válltak a "magyar" konyhának. Hiába volt korábban valami, ha mára az egyszerű emberek ezt elfelejtették és másként gondolkodnak/cselekednek,.

    És ami még fontosabb: attól, hogy nem angolszász, hanem latin kultúrájuak, még integrálódhatnak az Egyesült Államok társadalmába, ahogy azt korábban rengeteg európai olasz is megtette eddig.

    "a fel nem használt fegyver voltaképpen halott tőke. Csak áll benne a pénz."

    Attól függ, hogy hogyan nézzük. Ha tisztán befektetésnek tekinted, akkor igen. De akkor tekinthetnénk befektetésnek a biztosítást is, és mondhatnánk, hogyha nem töröd össze az autódat, akkor az egésznek semmi értelme sem volt.

    A lényeg, hogy egy állam nem cég, a célja nem az, hogy profitot termeljen, nem saját céljára fektet be, hanem olyan dolgokat visz véghez, ami az azt létrehozó/működtető társadalom szerint az ő javukra válik. Bár (valínűleg a korábbi abszolutista uralkodók és totális államok miatt) az európai emberek jelentős része nem így gondolja, de az angolszász világban az emberek alapvetően ezzel tisztában is vannak.

     

     

    "Az egész ÁHT hiánnyal az a baj, hogy az egy növekvő szám, mivel a hitelek kummulálódnak és ezek kamatterhei szumma emelkedést mutatnak. Ez az egész nyugati világon egyforma problémát jelent és nem csak az USA-ban."

    Az a gond, hogy nagyon Magyarországból indulsz ki. Az USA -ban az alapkamat 0,25% vagy az alatt van, tehát ha felvesz 100 dollár kölcsönt az állam, akkor 25 cent kamatot fizet. Magyarország jelenleg 5,75 %(ez az elmúlt évekhez képest kifejezetten alacsonynak számít), vagyis 5 dollár 75 centet kéne fizessen az állam 100 dollár kölcsön után, ami az amerikainál 23 -szor nagyobb kamatterhet jelent. (persze ezekre jön még az infláció, de az usa helyzete még így is jobb)

     

    "- a nyugati világon a lakosság 95%-nak érezhető életszínvonalbeli változása"

    Ezt kifejtenéd?
     

Ezen oldal megosztása