T
Törölt tag 1586
Guest
Egyszer már megtették, megtehetik újra...
Ausztrália fegyveres ereje és haderőfejlesztése
- Téma indítója joker
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Akkor azt hiszem a franciák ezúttal nem fogják a világbékét védeni a Kínai partok közelében 
W
Wilson
Guest
Megteszik helyettük a zsír új amerikai atom tengókkal az ausztrál cimboráikAkkor azt hiszem a franciák ezúttal nem fogják a világbékét védeni a Kínai partok közelében
. Végül is végig gondolva a dolgot nem is értem a franciákat ,voltaképpen hálásnak kellene lenniük a kenguruknak, hogy helyettük csendörködnek a kínai partoknálAzert latni kell, hogy ezt a AUKUS dolgot nem a par honap alatt hoztak meg, valoszinuleg mar sokkal korabban. Szerintem inkabb az ausztral oldal probald kimenekulni es szabotalni az evek soran. (sajnos a francia szolgalatok bizonyitvanya, hogy nem lattak ezt elore)
Súlyos Kína ellenes szemellenző kell ahhoz, hogy valaki komolyan vegye a népámító süket dumát az Ausztráliára nehezedő szörnyű kínai fenyegetésről és arról, hogy ezekben a döntésekben Ausztrália önvédelme, Ausztrália biztonsága, vagy Ausztrália érdeke játszana szerepet.
Ausztrália ezzel a döntéssel ugyanazt a szerepet fogja játszani Kína ellen, mint Lengyelország, vagy Románia Oroszország ellen. Vagy ugyanazt a szerepet, mint amire Japán ellen használták a II. VH-ban. Feláldozható felvonulási terep az amerikaiak számára. Egy Kína ellenes proxy háború USA által darálóba beküldött hasznos hülyéje, amely az amerikai érdekek céljából feláldozható Kína gyengítése és elszigetelése céljából. Az USA pont ugyanazt csinálja az ausztrálokkal, mint a lengyelekkel és a románokkal. Betelepíti a saját csapatait és fegyvereit. Mert ez az AUKUS nemcsak a tengókról szól, hanem újabb amerikai csapatokról, bázisokról és fegyverekről is Ausztráliában. Elad jó drágán fegyvereket az Ausztráloknak, amely fegyverek elsősorban az amerikaiak Kína ellenes műveleteiben való részvételre alkalmasak. Atomcélponttá teszi Ausztráliát. Pont ezzel a lépéssel növelik meg jelentősen annak esélyét, hogy Ausztrália egy számára pusztító háború részesévé váljon. Majd pedig a fenyegetettség mesterséges megteremtésével fellépnek, mint védelmező és még több fegyvert adnak el, még több megszálló csapatot küldenek és még inkább átveszik az irányítást Ausztrália felett.
Pedig Kínának esze ágában nem lenne fenyegetni Ausztráliát. Jelenleg Kína utcahosszal vezetve Ausztrália legnagyobb export célországa. Az Ausztrál export 45%-a Kínába (és a külön feltüntetett Hongkongba) irányul. A második legnagyobb export partnerük, Japán ennél 5-ször kisebb, 9%-os részesedésű. Tehát a kínaiak most is megkapnak mindent Ausztráliából, amire szükségük van onnan. A kínaiak most is el tudnak adni mindent Ausztráliának amelyet jó ár/érték arányban gyártanak. Ausztrália Importjának 30%-a Kínából származik. A 2. legnagyobb import partner, az USA 2,5-szer kisebb forgalmú. Az ausztrálok számára kifejezetten jövedelmező a külkereskedelem Kínával, mivel közel 40 milliárd USD külker. többletük van Kínával szemben, ami a teljes ausztrál GDP 3%-a. Kína - Hongkonggal együtt - a 4. legnagyobb befektetés állománnyal rendelkezett az Ausztráliában befektető országok közt, 5,9%-os aránnyal. Az Ausztrál külföldi tőkebefektetési célpontok közt Kína és Hongkong együttesen 3. legfontosabb célország, 4,4%-os részesedéssel.
Nem Kína az, amely a világ összes országát le akarja rohanni katonailag, ha ott valami értékes erőforrás található és önként nem hagyja magát az adott ország kizsákmányolni, hanem az USA. Ez a Kína mindjárt lerohanja Ausztráliát az ásványkincseiért propaganda egy sima tükörvád. Az USA a saját évszázados agresszív imperializmusát vetíti ki Kínára és a kínai hódítás feltételezett, elképzelt szándékára hivatkozva építi ki a Kína ellenes amerikai agresszió bázisát a térségben.
Csak rá kell nézni a térképre, hogy Ausztrália és Kína közt légvonalban is van 4 ezer km. A legnagyobb ausztrál városok és Kína közt pedig több, mint 7 ezer km. Légvonalban közelebb van Kínához London, Vancouver, vagy Seattle, mint Sydney, vagy Melbourne. Ahhoz hogy Kína megtámadhassa Ausztráliát, először keresztül kellene mennie teljes Délkelet-Ázsián. Nagyjából világhódítást kellene Kínáról feltételezni ahhoz, hogy Ausztrália veszélyben érezze magát.
A francia dízel-elektromos tengók védekezésre bőven megfeleltek volna az ausztráloknak. De arra már nem lettek volna alkalmasak, hogy végig víz alatt, rejtetten megközelítsék Kína partjait (észszerű idő alatt) és onnan indítva, Kína mélységében fekvő célpontokra, akár nukleáris fejjel szerelhető robotrepülővel első csapást tudjanak mérni. Arra sem lettek volna alkalmasak hogy a jenki nuki tengókkal és felszíni hajókkal víz alatt tudják tartani a sebességet, nagy távolságon.
A Délkelet-Ázsiai szigetvilágon keresztül csalinkázva, Darwinból indulva Kína közeli része is több, mint 5 ezer km-re van. Ha meg Tajvan környékén kell akciózni, az már 6 ezer km-re van. Még ha az elektromos motornál jóval zajosabb AIP-vel esetleg el is érhetnék ezt a távolságot, akkor is 3-5 hétig tartana csak az odaút. És még a műveleti területen a manőverezésre és a visszaútra is kell maradnia víz alatti hatótávnak, ami már AIP-vel sem érhető el olyan könnyen. A francia SCALP, vagy amerikai Harpoon/SLAM robotrepülők 280-560 km-es hatótávja nem elegendő az igazán mélységi csapáshoz. Ráadásul nuki fejjel sem szereplehetők. Az AIP csak kicsi, jellemzően 4-7 csomós sebességre elég és az akkumulátorok is csak akkor teszik lehetővé pár száz km-nél nagyobb távolság megtételét, ha hasonlóan kis sebességgel halad a tengó.
A nuki tengók viszont képesek együttműködni és a cirkáló sebességet hosszú távon tartani a jenki flottával, akár a nyílt óceán felé kikanyarodva és onnan közelítve is. Képesek jóval nagyobb sebességgel elmenni a víz alatt Kínáig. Akár fel Tajvanig, Okinaváig, vagy a Kelet-kínai-tengerig, Sárga-tengerig is, hogy akár Pekinggel szemben is indítási pozícióba kerüljenek. A Tomahawkok hatótávolsága elég a mélységi csapásméréshez, a fontos kínai célpontok jelentős része esetében. A víz alatt Kína közelébe szállítva, a víz alól indítva és alacsonyan, a radarhorizont alatt repülve képesek meglepetésszerű első csapásmérésre. Ráadásul a Tomahawkok nuki fejjel is szerelhetők és a jenkiknek van is készleten olyan nuki robbanófej, amit a Tomahawkokba lehet építeni.
A nuki tengók képesek részt venni egy Kína ellenes tengeri blokádban hosszú időn keresztül, akár a Malaka-szorosnál és a Jáva-tenger kijáratainál blokkolva, akár mianmari (burmai) kikötőket blokkolva.
Erről szól ez a történet és nem Ausztrália önvédelméről az elképzelt szörnyűséges kínai fenyegetéssel szemben.
Nézzük meg, hogy eddig a gyarmattartók, Anglia és az USA mire használták az ausztrálokat a fegyveres konfliktusokban! Mehettek angol parancsra a búr háborúba és az I. VH-ban meghalni Gallipolihoz. Részt vehettek az intervencióban Szovjet-Oroszország ellen a gyarmatosítási próbálkozásnál. Lehettek a bázisa a jenkik Japán elleni háborújának a II. VH-ban. Mehettek Koreába, Malajziába, Borneóra, Vietnámba, Irakba, Afganisztánba amerikai érdekekért harcolni.
Azért ne legyenek túlzottan nagy illúzióink, hogy megint mire használnák őket! Az USA és Anglia "barátsága" sokkal nagyobb fenyegetés Ausztráliára nézve, mint Kína, ha nem próbálnák mindenképpen belevinni Kínát egy háborúba, Ausztráli részvételével. Nem véletlen, hogy például Új-Zéland nagyon nem kér ugyanebből a szerepből és igyekszik távol, tartani magát. Vagy hogy Indonézia "mély aggodalmát" fejezte ki és elítélte Ausztráliát, mind a nuki tengók, mind általában a feszültség fokozása miatt. Vagy hogy a Fülöp-szigetek sem szeretne ismét az Amerika gyarmata, előretolt bázisa, ütközőzónája és feláldozható Proxy háborús ágyútölteléke szerepre jelentkezni.
Ausztrália ezzel a döntéssel ugyanazt a szerepet fogja játszani Kína ellen, mint Lengyelország, vagy Románia Oroszország ellen. Vagy ugyanazt a szerepet, mint amire Japán ellen használták a II. VH-ban. Feláldozható felvonulási terep az amerikaiak számára. Egy Kína ellenes proxy háború USA által darálóba beküldött hasznos hülyéje, amely az amerikai érdekek céljából feláldozható Kína gyengítése és elszigetelése céljából. Az USA pont ugyanazt csinálja az ausztrálokkal, mint a lengyelekkel és a románokkal. Betelepíti a saját csapatait és fegyvereit. Mert ez az AUKUS nemcsak a tengókról szól, hanem újabb amerikai csapatokról, bázisokról és fegyverekről is Ausztráliában. Elad jó drágán fegyvereket az Ausztráloknak, amely fegyverek elsősorban az amerikaiak Kína ellenes műveleteiben való részvételre alkalmasak. Atomcélponttá teszi Ausztráliát. Pont ezzel a lépéssel növelik meg jelentősen annak esélyét, hogy Ausztrália egy számára pusztító háború részesévé váljon. Majd pedig a fenyegetettség mesterséges megteremtésével fellépnek, mint védelmező és még több fegyvert adnak el, még több megszálló csapatot küldenek és még inkább átveszik az irányítást Ausztrália felett.
Pedig Kínának esze ágában nem lenne fenyegetni Ausztráliát. Jelenleg Kína utcahosszal vezetve Ausztrália legnagyobb export célországa. Az Ausztrál export 45%-a Kínába (és a külön feltüntetett Hongkongba) irányul. A második legnagyobb export partnerük, Japán ennél 5-ször kisebb, 9%-os részesedésű. Tehát a kínaiak most is megkapnak mindent Ausztráliából, amire szükségük van onnan. A kínaiak most is el tudnak adni mindent Ausztráliának amelyet jó ár/érték arányban gyártanak. Ausztrália Importjának 30%-a Kínából származik. A 2. legnagyobb import partner, az USA 2,5-szer kisebb forgalmú. Az ausztrálok számára kifejezetten jövedelmező a külkereskedelem Kínával, mivel közel 40 milliárd USD külker. többletük van Kínával szemben, ami a teljes ausztrál GDP 3%-a. Kína - Hongkonggal együtt - a 4. legnagyobb befektetés állománnyal rendelkezett az Ausztráliában befektető országok közt, 5,9%-os aránnyal. Az Ausztrál külföldi tőkebefektetési célpontok közt Kína és Hongkong együttesen 3. legfontosabb célország, 4,4%-os részesedéssel.
Nem Kína az, amely a világ összes országát le akarja rohanni katonailag, ha ott valami értékes erőforrás található és önként nem hagyja magát az adott ország kizsákmányolni, hanem az USA. Ez a Kína mindjárt lerohanja Ausztráliát az ásványkincseiért propaganda egy sima tükörvád. Az USA a saját évszázados agresszív imperializmusát vetíti ki Kínára és a kínai hódítás feltételezett, elképzelt szándékára hivatkozva építi ki a Kína ellenes amerikai agresszió bázisát a térségben.
Csak rá kell nézni a térképre, hogy Ausztrália és Kína közt légvonalban is van 4 ezer km. A legnagyobb ausztrál városok és Kína közt pedig több, mint 7 ezer km. Légvonalban közelebb van Kínához London, Vancouver, vagy Seattle, mint Sydney, vagy Melbourne. Ahhoz hogy Kína megtámadhassa Ausztráliát, először keresztül kellene mennie teljes Délkelet-Ázsián. Nagyjából világhódítást kellene Kínáról feltételezni ahhoz, hogy Ausztrália veszélyben érezze magát.
A francia dízel-elektromos tengók védekezésre bőven megfeleltek volna az ausztráloknak. De arra már nem lettek volna alkalmasak, hogy végig víz alatt, rejtetten megközelítsék Kína partjait (észszerű idő alatt) és onnan indítva, Kína mélységében fekvő célpontokra, akár nukleáris fejjel szerelhető robotrepülővel első csapást tudjanak mérni. Arra sem lettek volna alkalmasak hogy a jenki nuki tengókkal és felszíni hajókkal víz alatt tudják tartani a sebességet, nagy távolságon.
A Délkelet-Ázsiai szigetvilágon keresztül csalinkázva, Darwinból indulva Kína közeli része is több, mint 5 ezer km-re van. Ha meg Tajvan környékén kell akciózni, az már 6 ezer km-re van. Még ha az elektromos motornál jóval zajosabb AIP-vel esetleg el is érhetnék ezt a távolságot, akkor is 3-5 hétig tartana csak az odaút. És még a műveleti területen a manőverezésre és a visszaútra is kell maradnia víz alatti hatótávnak, ami már AIP-vel sem érhető el olyan könnyen. A francia SCALP, vagy amerikai Harpoon/SLAM robotrepülők 280-560 km-es hatótávja nem elegendő az igazán mélységi csapáshoz. Ráadásul nuki fejjel sem szereplehetők. Az AIP csak kicsi, jellemzően 4-7 csomós sebességre elég és az akkumulátorok is csak akkor teszik lehetővé pár száz km-nél nagyobb távolság megtételét, ha hasonlóan kis sebességgel halad a tengó.
A nuki tengók viszont képesek együttműködni és a cirkáló sebességet hosszú távon tartani a jenki flottával, akár a nyílt óceán felé kikanyarodva és onnan közelítve is. Képesek jóval nagyobb sebességgel elmenni a víz alatt Kínáig. Akár fel Tajvanig, Okinaváig, vagy a Kelet-kínai-tengerig, Sárga-tengerig is, hogy akár Pekinggel szemben is indítási pozícióba kerüljenek. A Tomahawkok hatótávolsága elég a mélységi csapásméréshez, a fontos kínai célpontok jelentős része esetében. A víz alatt Kína közelébe szállítva, a víz alól indítva és alacsonyan, a radarhorizont alatt repülve képesek meglepetésszerű első csapásmérésre. Ráadásul a Tomahawkok nuki fejjel is szerelhetők és a jenkiknek van is készleten olyan nuki robbanófej, amit a Tomahawkokba lehet építeni.
A nuki tengók képesek részt venni egy Kína ellenes tengeri blokádban hosszú időn keresztül, akár a Malaka-szorosnál és a Jáva-tenger kijáratainál blokkolva, akár mianmari (burmai) kikötőket blokkolva.
Erről szól ez a történet és nem Ausztrália önvédelméről az elképzelt szörnyűséges kínai fenyegetéssel szemben.
Nézzük meg, hogy eddig a gyarmattartók, Anglia és az USA mire használták az ausztrálokat a fegyveres konfliktusokban! Mehettek angol parancsra a búr háborúba és az I. VH-ban meghalni Gallipolihoz. Részt vehettek az intervencióban Szovjet-Oroszország ellen a gyarmatosítási próbálkozásnál. Lehettek a bázisa a jenkik Japán elleni háborújának a II. VH-ban. Mehettek Koreába, Malajziába, Borneóra, Vietnámba, Irakba, Afganisztánba amerikai érdekekért harcolni.
Azért ne legyenek túlzottan nagy illúzióink, hogy megint mire használnák őket! Az USA és Anglia "barátsága" sokkal nagyobb fenyegetés Ausztráliára nézve, mint Kína, ha nem próbálnák mindenképpen belevinni Kínát egy háborúba, Ausztráli részvételével. Nem véletlen, hogy például Új-Zéland nagyon nem kér ugyanebből a szerepből és igyekszik távol, tartani magát. Vagy hogy Indonézia "mély aggodalmát" fejezte ki és elítélte Ausztráliát, mind a nuki tengók, mind általában a feszültség fokozása miatt. Vagy hogy a Fülöp-szigetek sem szeretne ismét az Amerika gyarmata, előretolt bázisa, ütközőzónája és feláldozható Proxy háborús ágyútölteléke szerepre jelentkezni.
Kína Ausztrália felé irányíthatja nukleáris rakétáit , mivel AUKUS "az Egyesült Államok igényeit szolgálja" - jelentés
sputniknews.com
China May Direct Its Nuclear Missiles Towards Australia as AUKUS 'Serves US’ Demands' - Report
China May Direct Its Nuclear Missiles Towards Australia as AUKUS 'Serves US’ Demands'
sputniknews.com
Atomhatalomként, ellenséges szomszédok hiányában simán megtehetik.
És az egész hosszú eszmefuttatásodat erre alapoztad.
Miközben ez nagyon nem így van. Még Amerikát sem érintette olyan súlyosan szerintem a kínai kereskedelmi háború, mint Austráliát. Miközben a kínai hírszerzés egyik (ha nem A) legkomolyabb műveleti területe Ausztárlia. Elképesztő mennyiségű aktív és alvó ügynökkel.
S
speziale
Guest
Igen, mind tudjuk, hogy Kína az összes szomszédjával példaértékű kapcsolatot ápol, senkivel szemben nincsen területi követelése és force projection-re alkalmas flottát is csak azért fejleszt, mert nem tudja már máshova rakni a pénzt...
lehet azért az ausztrálok egy kicsit jobban magukon érzik a kínai sárkány "leheletét"...
egyébként meg Kína kb. a legősibb, legátlátszóbb leszalámizós taktikát folytatja a külpotika terén....
elmondják, hogy veled természetesen semmi bajuk, de ha esetleg szövetkeznél valakivel, akkor hörrögetés lesz....
S
speziale
Guest
egyébként @kamm rakott be egy cikket a másik topikba:
www.theguardian.com
eddig is ott motoszkált bennem, de ez méginkább megerősített, hogy nehezen tudom eldönteni, hogy a franciáknak mi is fáj jobban...
hogy kútba esik a tengó biznisz, vagy az hogy őket kihagyták ebből a buliból:
"Paris regards itself as a significant power in the Indo-Pacific, with Pacific territories such as New Caledonia and French Polynesia giving it a strategic and military foothold unrivalled by any other European country."
előbbi helyzetet majd nyilván bírósági vagy egyéb úton fogják rendezni:
"Prof John Blaxland, senior fellow at the Strategic and Defence Studies Centre at ANU’s College of Asia and the Pacific, said Australia needed to be working to repair the relationship with France.
“We owe them probably about $3bn in penalties over the broken deal,”
a 2. helyzet viszont leginkább arról árulkodik, hogy a franciák még mindig nem tudják a helyén kezelni magukat a világpolitika színpadán...
Australia ‘regrets’ France’s recall of ambassador as Aukus fallout predicted to last years
Australia says it looks forward to engaging with France again but experts say submarine decision was ‘deeply humiliating’ for Paris
www.theguardian.com
eddig is ott motoszkált bennem, de ez méginkább megerősített, hogy nehezen tudom eldönteni, hogy a franciáknak mi is fáj jobban...
hogy kútba esik a tengó biznisz, vagy az hogy őket kihagyták ebből a buliból:
"Paris regards itself as a significant power in the Indo-Pacific, with Pacific territories such as New Caledonia and French Polynesia giving it a strategic and military foothold unrivalled by any other European country."
előbbi helyzetet majd nyilván bírósági vagy egyéb úton fogják rendezni:
"Prof John Blaxland, senior fellow at the Strategic and Defence Studies Centre at ANU’s College of Asia and the Pacific, said Australia needed to be working to repair the relationship with France.
“We owe them probably about $3bn in penalties over the broken deal,”
a 2. helyzet viszont leginkább arról árulkodik, hogy a franciák még mindig nem tudják a helyén kezelni magukat a világpolitika színpadán...
Nagyon remélem, hogy Nyugat-európa összeveszik eléggé az USA-val mire ezt a dolgot kenyertörésre viszik, és nem tolnak bele minket megint egy világháborúba, mert tök szívesen kimaradnék ebből! Az anglok meg a kínaiak úgy kaszabolják egymást, ahogy akarják, de én inkább a sövényem kaszabolnám közben! Svájcnak eléggé bejött ez a módszer eddig! Ki lehetne egész Európára terjeszteni a dolgot esetleg...
Alapvetően a számunkra jó hír lehetne a távol-keleti hadszíntér felértékelődése, mert elvonja a figyelmet valamelyest innen. Ugyanakkor mostanra kezdem úgy érezni, hogy a majdanozás direkt ezért történt, hogy maradjon egy aktív góc (amerika és a ruszkik elég jól összepacsiztak a múltban, mindig gyanús, hogy mennyire egymás elleni a felllépés) ami nem hagyja a helyi gyarmatokat felszabadulni. 
T
Törölt tag 2361
Guest
tan a makaroninak nem adot mar egy ideje az a metusalema, es most ideges szegeny?
szegeny europaiak, mindig megszivjak, es kozbe meg hisztiznek mint a 6 eves ovodas.
nem is csoda hogy a nagy jatekosok (usa,kina,ruszki) nem veszik oket komolyan.
a francuzok mar akor rajohjettek hogy nem is B. hanem C. szintu jatekosok, amikor a mistralokkal megfingattak oket az amcsik.
Azt még valahol megértem, hogy az AUKUS-ból kihagyták Franciaországot, de Kanada mint szintén volt brit gyarmat, meg az USA északi szomszédja, meg elég nagy ország, meg NATO tag, meg főleg angolul beszélnek, meg …
Szóval Kanadát miért nem vették be, nekik is simán el lehetett volna passzolni pár atom tengeralattjárót. Azért Kanada csendes óceáni partvidéke is igen nagy.
Szóval Kanadát miért nem vették be, nekik is simán el lehetett volna passzolni pár atom tengeralattjárót. Azért Kanada csendes óceáni partvidéke is igen nagy.
Viccen kívül, én simán el tudom képzelni, hogy a franciák most majd megpróbálják a veszteségnek legalább egy részét valahol behozni és 2-3 tengeralattjárót elpasszolni (Románia - a 4 francia korvett mellé, Horvátország - a Rafale-k mellé, …). A románoknak amúgy is nagy álmuk, hogy "tengeri farkasok" legyenek a Fekete Tengeren.
Biztos, hogy már valamennyire előre haladott állapotban volt a hajók egy része, és már több fő darabot megrendeltek, legyártottak (motort, szivattyúkat, torpedó kilövőket, műszereket …).
A franciáknak nem kell KP-ben fizetni, szívesen adnak hitelt is annak, aki megveszi a fegyvereiket (mondjuk az egyiptomi Rafale hitelt nagyon csúnyán bebukták).
Látod ez az egyik szálka az usákok szemében ! Így kettőt egy csapásra új szintű katonai szövetséges aki ezzel a lépéssel távolodni fog Kínától gazdasági téren , legalábbis az USA reményei szerint !
A Franciák már másodszor szopják be az elmúlt 10 évben az USA miatt . Először a Mistralok most meg a nuki tengók ! Ez már üzlet nem barátság !