• Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

plushun

Well-Known Member
2014. augusztus 26.
4 227
6 346
113
Ismét kitört a Sinabung vulkán Indonéziában! A Jáva szigetén található Merapi is működésbe lépett!
Plusz az Etna is. Akkor hűvös nyárra számíthatunk?
 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
7 885
13 746
113
Plusz az Etna is. Akkor hűvös nyárra számíthatunk?
Több kell azért ehhez, de majd kiderül...
Mindenesetre Izland alatt is mocorog a dolog!
..
 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
7 885
13 746
113
A földrengés Petrinya térségében pattant ki.

Azért ez egészen elképesztő!
A 2020. december 20-ai földrengést követően, tucatnyi ilyen súvadás, kör alakú víznyelő-szerűség keletkezett (sinkhole) Petrinja térségében. Volt ahol egész házat is elnyelt! Valami nagyon durva dolog zajlik a mélyben... Egyébként azóta is folyamatosak a földrengések arra!
..

..
 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
7 885
13 746
113
"A pusztító közép-horvátországi földrengés után veszélyes víznyelők jelentek meg a területen, a legnagyobb ilyen nyílás átmérője 25 méter, és csaknem száz van belőlük - közölte a helyi sajtó pénteken. A tudósok folyamatosan vizsgálják a ritkán látott jelenségeket, a lakosok pedig meg vannak rémülve, mert több közülük a házak közvetlen közelében jelent meg.
..
A Petrinjától nem messze lévő Mečenčani településen az embereknek nem a földrengések miatt kellett elhagyniuk otthonaikat, hanem az utána megjelent lyukak miatt, amelyek folyamatosan tágulnak és újabbak is keletkeznek. Josip Terzić geológus, a Horvát Földtani Intézet munkatársa a Novi List című regionális napilapnak egyebek között elmondta: ilyen nyílások korábban is jöttek létre, csak sokkal kisebb intenzitással, és az emberek a termőföldek szántásánál betemették őket."
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány and gergo55

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
2 463
3 228
113
Éghajlatváltozás
Avagy Kezünkben a jövőnk.
(Dr Molnár Géza írása)
Véget ért az éghajlatváltozás, azaz az éghajlat megváltozott. Nem nagyon, csak alapjaiban. A változás nem úgy alakult, ahogy a tudósok, s a nyomdokukban haladó közvélemény és döntéshozók várták. Ennyit érne a tudomány Döntse el ki, ki maga. Ami tény, senki nem értette meg, mit is jelent, amit Douglas Adams Mark Cowerdine angol ökológus nyomán így fogalmazott meg: a természet rendszer, és nem valami, ami csak úgy ott van. Ha megértik, talán nem feltételezik, hogy mindössze annyi történik majd, hogy a légkör melegszik, miközben minden változatlan marad, az áramlások, a szelek, a monszun, minden csupán a párolgás, a szelek által szállított víz mennyisége, a viharok ereje és gyakorisága módosulhat. Ez is jelentősen módosította volna bolygónkon a létfeltételeket, de ettől sokkal több és rosszabb történt. A saját bőrünkön kell megtapasztalnunk, hogy mindaz, amit könnyelműen adottságként kezeltünk nem állandó. A rendszer maga alakítja ki azokat sajátos működése során. Minden rendszernek adott a szerkezete, és ehhez a szerkezethez meghatározott működés járul. Ha változik a szerkezet, változik a működés, a természet korábbi szerkezetében a hideg és meleg levegő nem közvetlenül északról délre, hanem spirálisan húzódva az egyenlítő, illetve a sarkok felé, kelet nyugati irányba áramolva cserélt helyet. A szerkezet átalakulása ezt megváltoztatta, mától kezdve az északi és a déli áramlás szállítja majd mind a hideget, mind a meleget. A telek hidegebbek lesznek, tavasz elmarad, a váltás hirtelen köszönt ránk, a márciusi fagyokat áprilisi hőhullámok követhetik, balszerencsés esetekben néhány héten belül a hőmérséklet különbség 30; 40 fok körül is alakulhat. Szárazságok és özönvízszerű esők válthatják egymást. Az állandósuló szélsőségek mellett egyre nehezebb körülmények közé kényszerül az élet, és az embereknek fel kell majd ismerniük, amit ma még nem tudnak, az élelemtermelés, a mezőgazdálkodás sokkal közelebb áll az élethez, mint a termesztési technológiához.
Mit is jelenthet indez?
Nézzünk egy extrém példát, melynek bizonyos elemei 2018-ban, más mozzanatai 2019-ben jelentkeznek, most a szemléltetés kedvéért tételezzük fel, hogy a két jellegzetesség ugyanabban az évben köszönt ránk. A tél tartós hideget hoz, és persze havat is, amit azonban elvisz egy délről beáramló, és a Földközi-tenger felől párás levegőt, tehát esőt hozó úgy nevezett vissza áramlás, mely az uralkodó irányokkal szemben viszi a túltelt délről észak felé a levegőt. Hős vízügyeseink erejüket megfeszítve védekeznek a hirtelen jött ár- és belvíz ellen. Munkájuk eredményeként a hamarosan megérkező jeges északi áramlás száraz területeket talál a Kárpát-medencében. A hatás teljes lehet, a plusz 8-10 fok körüli levegőt mínusz 15-20 fok környéki hőmérsékletű légtömegek válthatják, ami azt jelenti, hogy a táj is pontosan leköveti ezeket az értékeket. A dermesztő fagy megmarad egészen áprilisig, amikor is megjelenik a forró déli áramlás, kiszorítja a hideget és a hőmérő higany szála a mínusz tíz fok alatti tartományból néhány napon, esetleg héten belül akár harminc fok felé is ugorhat. Barátságos. A tavaszi vetésekről elfeledkezhetünk, és ha a déli áramlás tartósan szaharai eredetű, azaz száraz légtömegeket hoz kiégnek az őszi vetések is, és semmi sem lesz a kukoricából, illetve a napraforgóból. És ahogy a tréfa megfogalmazza, ha semmi sem terem semmináriumot adunk majd az éhezőknek. Ehhez a szerkezethez, ugyanis ilyen működés tartozik, amit akár adottságoknak is nevezhetünk. A nevezéktan azonban nem változtat azon, hogy ilyen körülmények között nem terem meg semmi. Csakhogy értő módon megváltoztathatjuk a táj szerkezetét. Hős vizeseinket megkérjük, hogy ezúttal önmagukkal és ne a vízzel harcoljanak. Önmagukat legyőzve akadályozzák meg, hogy a tél közepén érkező hirtelen áradások vize elfolyjanak, a belvizeket hagyják békén, sőt kiterjedésüket, mélységüket a lehetőségek adta legnagyobb mértékűre növeljék.
Mi történik ebben az esetben? Az érkező hideg légtömegek lehűtik majd e vizeket, miközben hőmérsékletük nő, a fagy szorítása enyhül, tehát a hőmérőnk higanyszála nem igen süllyed mínusz tíz alá, szerencsés esetben a mínusz öt megállítja majd. Az áprilisi forróság köbkilométernyi kiterjedésű jeget talál majd, melyet fel kell olvasztania, a folyamat tetemes hőmennyiséget emészt majd fel, a táj lassabban és kevéssé forrósodik fel, az olvadó víz májusra felmelegszik, párologni kezd, tovább hűtve a klímát, növelve a helyi csapadék jelentőségét és szerepét. A déli áramlás a Kárpátok északi bérceinek sodorja a párát, mely visszafolyik az Alföldre, ezt ügyesen kormányozva pótolhatjuk a párolgási veszteségeket, egész elviselhető klímát teremtve a Kárpát-medencében. Ilyen körülmények között bejöhet a tavaszi vetés, megmaradhat a kukorica, a napraforgó. A választás rajtunk áll. Mehetünk tovább a szélsőségek felé, hős vizeseink dolgozhatnak tovább a mezőgazdaság teljes ellehetetlenüléséért, vagy tehetünk egy próbát, visszaadhatjuk a tájnak a vizet, ezáltal a tájat a természetnek, ezáltal jelentősen javíthatjuk az élet s vele saját létfeltételeinket a medencében.
Konkrétan mi lenne a teendő?
Bács-kiskun megyében megyei önkormányzat támogatásával néhány gazda komoly lépéseket tett a vízért. Szank, Jászszentlászló és Pusztamonostor vidékén körvonalazódott egy minta terület képe, ahol jelen ismereteink szerint mindössze egyetlen gazda tiltakozik a víz ellen. Az ő hat hektárnyi meggyese könnyen megvásárolható, így nem képezhet komoly akadályt. Az OVIBER vezette, az Őko rt-t, a VIITERV-Consult kft-t, az Agua-profit ZRT-t magában foglaló konzorcium komoly terveket készített a víz megtartására. Ezek egy töredékét Jászszentlászló mellett a Kalmár-csatornán megvalósították, az eredmények magukért beszéltek. Orgovány környékére pontos végrehajtható terv készült. E két terület összekötése révén egy olyan száz kilométernyi hosszú 35-40 km széles mintaterület alakítható ki már ebben az évben, melyen az itt leírt vízzel kapcsolatos felvetések igazolhatóak, ráadásul a Tarna, a Zagyva és a Tápió vízgyűjtőjébe sodródó vizek a Gerje-Perje rendszerén merőlegesen áthaladva vissza vezethetőek, ráadásul a vízpufferek nagysága és kiterjedése jelentősen növelhető. Ha e mellé visszaállítjuk Monor, Gomba térségének természetes vizeit országrésznyi területen mérsékelhetjük a szélsőségeket. Ennek érdekében jogi és közigazgatási lépéseket is kell tenni. Vagy megvárhatjuk, amíg a szélsőségek éhínséget okoznak, sőt a jelenlegi vízelvezetés gyorsításával, mint tesz azt pl. az Alsó Tisza Vidéki Vízügyi igazgatóság ma is a Dong-ér mentén, siettethetjük a folyamatot. Rajtunk áll. Víz vagy szélsőség, élet vagy halál, ezúttal kezünkben tartjuk a jövőnk.
 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
7 885
13 746
113
Azért amit az Etna csinált az keményen esernyőszaggató gyerekek! Kocsikat meg lehet újrafényezni! Pfííí... :eek:
---
"Szilárd vulkanikus törmelékanyag (tefra) hullott vasárnap délelőtt az Etnától keletre elterülő lakott területekre, miután a magassági szelek kelet felé sodorták a vulkán fölé magasodó, több mint 10 kilométeres magasságig elérő hamufelhőt."
"Már a görög fővárost, Athént is elérte hétfőn a hamufelhő, amelyet a szicíliai Etna vulkán lövell ki magából napok óta. Az olasz országos geofizikai és vulkanológiai intézet (INGV) adatai szerint évek óta nem volt tapasztalható akkora erejű kitörés, mint február közepén, amikor még Catania repülőterét is le kellett zárni a nagy robajú és régóta nem látott lávafolyammal kísért vulkánkitörés miatt."
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

Lord Gazember

Well-Known Member
2015. március 18.
1 127
1 483
113

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
10 482
14 731
113
Érdekes cikk:
A kretén cím adás ellenére érdemes elolvasni. Arról szól, hogy elég valószínű az, hogy a Grönlandi jégtakaró nem 2.5 hanem csak 1 millió éves lehet, ugyanis Grönlandnak még a legészakibb részén sem volt jég akkoriban.
 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
7 885
13 746
113
Szépen meglátszik a sarki jégkiterjedéseken az elmúlt évek napfoltmentessége! Az arktikus téli jegesedés (jégfelszínt tekintve) ugyan némileg elmarad a tavalyitól, de csak kis mértékben. Felülmúlja ugyanakkor a 2017-es, 2018-as és 2019-es éveket. A jég térfogata viszont többletet mutat a tavalyhoz képest időarányosan.
..
Északi-sarki Jég térfogata:
http://ocean.dmi.dk/arctic/icethickness/images/FullSize_CICE_combine_thick_SM_EN_20210318.png
..
Megvizsgáltam az arktiszi jegesedés változásait is. Érdekes, hogy az Ohotszki-tengeren, Grönland keleti partjainál és a Barents-tengeren több lett a jég. Ez utóbbi esetében ráadásul látványosan nagyobb felületen fagyott be a tenger, mint tavaly. De a Botteni-öbölben is jobban beállt a jég idén! Ugyanakkor a Spitzbergák északi partvidéke jégmentes maradt, de kevesebb jég képződött a Bering-tengeren, és a Labrador-tenger/Szent Lőrinc-öböl találkozásánál is.
(világoskék felkiáltójelekkel a jég gyarapodása, piros kérdőjellel a jég hiánya tavalyhoz viszonyítva)
http://www.kepfeltoltes.eu/images/2021/03/19/720Arktisz.jegesedes_2021.png
..
Elmúlt évek arktiszi jégkiterjedése a mai napon (március 19.)
(Az idei csúcsot nagyjából egy hete érhettük el!)
http://www.kepfeltoltes.eu/images/2021/03/19/140Arctic_SeaIce_extent_2.png
..
Az antarktiszi jégkiterjedés a mai napon (március 19.). Itt jól látható az évek óta tartó jégnövekedés, amely idén különösen belehúzott!
http://www.kepfeltoltes.eu/images/2021/03/19/913Antarctic_SeaIce_exten.png
 
  • Tetszik
Reactions: Nemerson and Tiria

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
7 885
13 746
113
Több kell azért ehhez, de majd kiderül...
Mindenesetre Izland alatt is mocorog a dolog!
..
Ebből mi lesz...!? :eek:
Kitört a Fagradalsfjall!
..
"Fagradalsfjall volcano has no document eruption history over the last 10.000 years and the main volcano location is unknown if it exists."
 

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
2 863
4 535
113
Szépen meglátszik a sarki jégkiterjedéseken az elmúlt évek napfoltmentessége! Az arktikus téli jegesedés (jégfelszínt tekintve) ugyan némileg elmarad a tavalyitól, de csak kis mértékben. Felülmúlja ugyanakkor a 2017-es, 2018-as és 2019-es éveket. A jég térfogata viszont többletet mutat a tavalyhoz képest időarányosan.
..
Északi-sarki Jég térfogata:
http://ocean.dmi.dk/arctic/icethickness/images/FullSize_CICE_combine_thick_SM_EN_20210318.png
..
Megvizsgáltam az arktiszi jegesedés változásait is. Érdekes, hogy az Ohotszki-tengeren, Grönland keleti partjainál és a Barents-tengeren több lett a jég. Ez utóbbi esetében ráadásul látványosan nagyobb felületen fagyott be a tenger, mint tavaly. De a Botteni-öbölben is jobban beállt a jég idén! Ugyanakkor a Spitzbergák északi partvidéke jégmentes maradt, de kevesebb jég képződött a Bering-tengeren, és a Labrador-tenger/Szent Lőrinc-öböl találkozásánál is.
(világoskék felkiáltójelekkel a jég gyarapodása, piros kérdőjellel a jég hiánya tavalyhoz viszonyítva)
http://www.kepfeltoltes.eu/images/2021/03/19/720Arktisz.jegesedes_2021.png
..
Elmúlt évek arktiszi jégkiterjedése a mai napon (március 19.)
(Az idei csúcsot nagyjából egy hete érhettük el!)
http://www.kepfeltoltes.eu/images/2021/03/19/140Arctic_SeaIce_extent_2.png
..
Az antarktiszi jégkiterjedés a mai napon (március 19.). Itt jól látható az évek óta tartó jégnövekedés, amely idén különösen belehúzott!
http://www.kepfeltoltes.eu/images/2021/03/19/913Antarctic_SeaIce_exten.png
Vedd figyelembe aztatatat' az áramlatot, a Teke-...
...nem, Kugli-...


...megvan: Golf-áramlat! ;)


(Boccccs...:rolleyes: )