Megbocsátom, hogy nem mész bele a részletekbe, mert ezt azt jelenti, hogy részletesen nem tudod alátámasztani az álláspontod. Ilyenkor szokott jönni a konkrétumok nélküli, vetítős duma a felesleges részletekről, a nagy képről, meg a makro szintű megközelítésről.
Lehet hogy van a fórumon olyan, aki meggyőzőnek tart pár angol rövidítést összefüggéstelenül bedobva, bár kétlem, hogy sokan lennének. Azonban ha a fránya részleteket megnézzük, akkor HUMINT módszerrel nem igazán lehet megtalálni a nyílt vízen ezeket a támadó csónakokat. Márpedig az elhárításukhoz konkrétan erre lenne szükség, méghozzá kelően nagy távolságból. HUMINT módszerrel fegyvert is nehéz rájuk vezetni. Mit szeretnél kémkedéssel, élőerős megfigyeléssel kideríteni róluk? Olyan általánosságokat, hogy falkában támadnak, vagy hogy több irányból? Ezeket józan ésszel is ki lehet találni, de az adott támadás elhárításánál nem segítenek. Vagy hasznosabb információkat a támadás részleteiről? Például hogy milyen irányból jönnek, konkrétan mikor szeretnének indítási pozícióba kerülni, stb...? Ezt viszont csak az adott helyzetben fogják kidolgozni, közvetlenül a támadás előtt, a jenki hajók mozgásának függvényében és csak kevesen ismerik ezeket a részleteket a konkrét résztvevőkön kívül.
Az ELINT is nagyon szép rövidítés, de egész pontosan milyen elektronikus felderítési módszerrel szeretnél megtalálni kisugárzás szempontjából teljesen passzív csónakokat a nyílt tengeren? Nem használnak radart. (Nem is nagyon van a csónakok jelentős részén, vagy ha van, akkor csak éjszaka és köd esetén, partközeli navigációhoz használják.) Nem sugároznak rádión. A rádiójukon csak a cél adatait kapják külső forrásból. Bolondok lennénk nem rádiócsendben támadni. Nem fognak egy ilyen támadás közben a barátnőjükkel csevegni a mobiljukon és szelfin feltölteni az facebook-ra. Ha egy csöpp eszük is van, magukkal sem viszik a mobiljukat.
Gaz módon továbbra is a részletekhez ragaszkodva, azt kérem, fejtsd ki, hogy mit értesz "támadásra bekészülés" alatt! Azt hogy van gázolaj a csónakban, rakéta az indító dobozokban, legénység a csónakon, megvannak az érvényes kódok a kommunikációhoz és megbeszélték, hogy melyik csónak mikor, merről támadjon? Mert kb. ennyi kell ahhoz, hogy elinduljanak. A "bekészülés" külső szemlélő által látható jelei pedig úgy néznek ki a gyakorlatban, hogy elindulnak a csónakok. Mert egy külső szemlélő legfeljebb ennyit lát. De ezt is csak akkor, ha az irániak nagyon hanyagok kémelhárítás terén.
A Tomahawk salvohoz:
1. Ezeket a csónakokat egy teherautónyi parton hurcolt cuccal a part bármely előkészítetlen részére lehet telepíteni és onnan üzemeltetni. Csónakokról van szó, 0,67 m merüléssel. Azaz derékig érő vízben még vígan elvannak, pár méterre a parttól. Nem kell nekik még egy árva ponton se a kikötéshez. Éles helyzetben alig hinném, hogy a robotrepülő salvo a kikötőben érné őket és nem tetszőlegesen széttelepítve.Az USA aligha tudja váratlanul megtámadni Iránt.
2. Mióta képes egy Tomahawk eltalálni egy kikötőben ácsorgó csónakot, ami 16,3 m hosszú, 3,75 m széles és 1,93 m magas? Kikötői fix létesítményeket el lehet vele találni, de ez a csónakot pont nem fogja érdekelni.
3. Ha az irániaknak egy pici eszük is van akkor éles helyzetben olyan távolságban állnak a csónakok, hogy egy Tomahawk legfeljebb egy csónakot üthessen ki. Az irániaknak pedig több száz van belőlük.
4. Ha egy móló mellé jó hosszan kifeszítenek egy ponyvát, hogy műholdról ne lehessen látni hol állnak a csónakok, vagy az ismert időben átrepülő műholdak átrepülései után 1,5 óránként, megváltoztatják azok helyét, akkor hova megy a Tomahawk, ami fix célkoordináták eltalálására van kitalálva? Megvan még az Iszlám Állam ponyva kifeszítős módszere az utcák fölé? Hogy a klasszikus gumi égetős megoldásról ne is beszéljünk.
5. Mibe tart az irániaknak filléres gumicsónakokból felfújható kamu csali célpontot fabrikálni?
A repülőre telepített radarhoz:
1. Nem csak AWACS gépeken van radar, hanem minden valamire való katonai gépen. Az összes haditengerészeti járőrgépen kifejezetten hajók (meg tengeralattjáró periszkópok) felderítéséhez való radarok figyelnek. Márpedig az irániaknak van ilyen gépük. P-3 Orion, IrAn-140. És tévedésben vagy, hogy nincs nekik AWACS, mert az utóbbi típust erre a célra is használják. De még az F-14, F-4., Szu-24 is jó nagy távolságból képes felderíteni egy hordozó köteléket, benne 1000 m2-nél nagyobb radarkeresztmetszetű célokkal. Szóval nem a parti radaroknak kell a horizont alá látni.
2. Iránnak van horizonton túli radarja is.
3. Bármilyen katonai gép besugárzásjelzője nagyon sok száz km-ről visít, az ilyen helyzetben gyakorlatilag állandóan működtett SPY-1 radarok jeleit érzékelve. Passzív módon is könnyedén bemérhető az amcsi kötelék levegőből. A partól pedig az amcsi AWACS jelét lehet venni.
4. Egy akkora célpontot, mint egy hordozó tiszta időben több száz km-ről is meg lehet látni nagy gyújtótávolságú kamerával.
5. A jó hosszú alapvonalon elhelyezett, csendes környezetben, a tengerfenéken ücsörgő, sok tenger alatti mikrofonnal is követni tudják és ki tudják háromszögelni azt a ricsajt, amit a jenkik csinálnak.
Már korábban is írtam, hogy egy jenki köteléket nem lehet elrejteni. Akkorák, akkora zajt csapnak, akkora kisugárzással hajókáznak és röpködnek, hogy világ legegyszerűbb dolga követni őket.
