[BIZTPOL] Közép-Európa (V4 országok)

[Törölt tag 1526]

Ettol felek en is, onkent megyunk ujra a Don kanyarba.

Én nem félek ettől, még egyszer sem hallottam a köztársasági elnöktől, hogy a honvédség parancsnokaként a Don-kanyarba akarná vezényelni a hadsereget és nem is hiszem el róla, hogy erre készülne. Ezt még csak olyan zavarodott emberektől hallottam akik egyszerre imádják az oroszokat és rettegnek is tőlük, meg állandóan lerohanásokon jár az agyuk, és ezért nem tudnak lekattanni a Don-kanyarozásról.

 

[KoviUbi]

Én nem félek ettől, még egyszer sem hallottam a köztársasági elnöktől, hogy a honvédség parancsnokaként a Don-kanyarba akarná vezényelni a hadsereget és nem is hiszem el róla, hogy erre készülne. Ezt még csak olyan zavarodott emberektől hallottam akik egyszerre imádják az oroszokat és rettegnek is tőlük, meg állandóan lerohanásokon jár az agyuk, és ezért nem tudnak lekattanni a Don-kanyarozásról.

A köztársasági elnöktől mást se hallunk.Ha nem tudnánk, hogy létezik, akkor pusztán a napi munkásságából fel nem tűnne...

 

[Hegylakó]

Nem ugy volt hogy ezek a bekes gruzok ratamadtak az orosz bekefenntartokra? Muszaj nekunk ijenekkel kozoskodni egy csapatban? Meg karlengeto idiotakkal akik nem birnak viselkedni meg abbanaz orszagban sem ahol munkat es penzt kapnak hogy otthon ne haljanak ehen? Aztan nem ugy volt hogy a gaz putyini sereg valaszul bevonult es ket nap alatt szetszorta a gruzokat, majd kivonult? Ez am a megszallas.

Még jó, hogy mindkét állam agresszor. Hallod Ulippó! Agresszorok!!!
Szokd a gondolatot ott az ukrán követségen!

A románoknak, a szlovákoknak, sőt mindenkinek , még nekünk is rendeznünk kellett a viszonyunkat a szomszédainkkal és a kisebbségeinkkel.
Erről ábrándoz és akkor talán lesz esély a békés egymás mellett élésre!

 

[zsolti]

Ha a lengyeleket támadás éri többen is lesznek, akikre biztosan számíthatnak majd. Mai fotó, a lengyelországi Wesolában ünnepelték a V4-ek NATO csatlakozásának 20. évfordulóját (Szlovákiának 15.).

De miért érné támadás a NATO tag lengyeleket minden előzetes ok nélkül? Ők is ölik az oroszokat mint az ukránok, csak én lemaradtam valamiről? Okafogyott ez a nagy félelem, ők üzletelni akarnak az EU-val, nem megszállni.

 

[zsolti]

De a dicső győzelem a miénk lesz

Csak a tiéd Roni, ha nem itt élsz, mert mi beledöglünk.

 

[emel]

Ki fogja először átlépni az országhatárokat? Őszintén.

Tényleg őszintén? Láthattuk már a neten fotókat és videókat amint az orosz határon keresztül (alig 2-300m-ről) az US ARMY gépesített egységeit amint Oroszországot távcsövezték. Az orosz hadseregről ilyent még nem láttam se a mexikói se a kanadai határról. Szóval őszintén ... de tényleg ... miért támadná meg Szergej a NATO-t, amikor valaha ott volt K-Európában és magától hazament?!!

 

[zsolti]

Tényleg őszintén? Láthattuk már a neten fotókat és videókat amint az orosz határon keresztül (alig 2-300m-ről) az US ARMY gépesített egységeit amint Oroszországot távcsövezték. Az orosz hadseregről ilyent még nem láttam se a mexikói se a kanadai határról. Szóval őszintén ... de tényleg ... miért támadná meg Szergej a NATO-t, amikor valaha ott volt K-Európában és magától hazament?!!

Igen, ez az a kérdés amit általában észérvekkel senki sem tud megválaszolni. Jön a Grúziázás, meg Ukrajnázás, csak azt felejtik el hozzátenni, hogy ott előtte oroszokat kellett hozzá ölni, és mindkét ország területén elég jelentékeny mennyiségű orosz ajkú - orosz szimpatizáns, vagy echte orosz kisebbség él, akiket konkrétan hátrányosan megkülönböztettek, de inkább terrorizáltak.
Azt sem divat taglalni, hogy Oroszország köré épül a NATO, igazából USA érdekeltségű gyűrű, és nem fordítva, de mifelénk divat tendenciózusan az okozat miatt rettegni, az okokról meg nem beszélni. Ez meg sosem vezet jóra...

 

[emel]

Én nem félek ettől, még egyszer sem hallottam a köztársasági elnöktől, hogy a honvédség parancsnokaként a Don-kanyarba akarná vezényelni a hadsereget és nem is hiszem el róla, hogy erre készülne. Ezt még csak olyan zavarodott emberektől hallottam akik egyszerre imádják az oroszokat és rettegnek is tőlük, meg állandóan lerohanásokon jár az agyuk, és ezért nem tudnak lekattanni a Don-kanyarozásról.

Eddig mindig csak te rettegtél tőlük állandóan, de még mindig nem mondtad mit nyerhetnének Szergejék a hullákon kívül ha megtámadnák a NATO-t?!

 

[comandante]

Erről a lengyel dologról egy magyar mondás jut eszembe: Ne félj míg engem látsz, ha már félsz úgysem látsz.

 

[rejsz felügyelő]

Pl milyen komolyságra gondolsz? Autós kártya? Talán az aim-120D nem jobb mint az r-77-1? Az aim-9x block 2 nem jobb mint egy r-73-nál?

Összfegyvernemi harcban ezek nem túl lényeges dolgok, ha meg hozzávesszük hogy szövetségi rendszerekről meg atomhatalomról beszélünk teljesen lényegtelenné válik.

Gondolom te még Trabanttal jársz vagy ladával mert ha annál jobbat veszel akkor az már autós kártya hasonlat . Jó lenne erről leszokni végre

Te vagy a legutolsó aki itt tanácsokat osztogathat.

2015-re nem tudták megcsinálni a k-77M rakétát és lassan itt a mágikus 2020 oszt sehol semmi

Az R-77-1 rendszerben áll, a modernizációjáról nem tudok semmit.

 

[antigonosz]

Én nem félek ettől, még egyszer sem hallottam a köztársasági elnöktől, hogy a honvédség parancsnokaként a Don-kanyarba akarná vezényelni a hadsereget és nem is hiszem el róla, hogy erre készülne. Ezt még csak olyan zavarodott emberektől hallottam akik egyszerre imádják az oroszokat és rettegnek is tőlük, meg állandóan lerohanásokon jár az agyuk, és ezért nem tudnak lekattanni a Don-kanyarozásról.

Hat, te hajtod folyton a haborut Oroszorszag ellen. Ha visszavonulunk Bajororszagig, meg Daniaig mint a multkor, akkor nehezen gyozzuk le oket...

 

[tonyo]

Hat, te hajtod folyton a haborut Oroszorszag ellen. Ha visszavonulunk Bajororszagig, meg Daniaig mint a multkor, akkor nehezen gyozzuk le oket...

Én azért szeretném megnézni hogy az ilyen "megmondó" emberek vajon mit szólnának egy kis frontszolgálathoz. Ja azért lehet nem járna fizetés. Ahogy az öregek mondották: Könnyű a másnak a fa.....l a csalántot verni.

 

[notaricon]

Reggel óta rendkívül jól szórakozom itt a topocot olvasva.
Összefoglalnám, kissé bulvár stíulsban a mai termést:
1. Az orosztok valamilyen (...sose tudjuk meg...) okból, vagy a körömnyi Kalinyingrádból vagy Fehéroroszorországon és/vagy Ukrajnán észrevétlenül átsurranva megtámadnák Kelet-Európát és a NATO-t.
2. Az széltében rettegett és durván fegyverkező oroszok kövekkel és botokkal felfegyverkezve (farzsebükben atomrakétával) jönnének agresszívkodni, amit
3. a lengyelek egy leselejtezett oldalfegyverből a Józef Piłsudski csillagrombolóról leadott másfél lövéssel sikeresen visszavernek Moszkváig.

 

[megazez]

Ha a lengyeleket támadás éri többen is lesznek, akikre biztosan számíthatnak majd. Mai fotó, a lengyelországi Wesolában ünnepelték a V4-ek NATO csatlakozásának 20. évfordulóját (Szlovákiának 15.).

Természetesen befogadjuk a menekülteket mint a második világháború kezdetén, ennyit ér kb a lengyel-magyar barátság.

 

[Laci1970]

Természetesen befogadjuk a menekülteket mint a második világháború kezdetén, ennyit ér kb a lengyel-magyar barátság.

Köszönjük!

 

[szuvorov]

Én nem félek ettől, még egyszer sem hallottam a köztársasági elnöktől, hogy a honvédség parancsnokaként a Don-kanyarba akarná vezényelni a hadsereget és nem is hiszem el róla, hogy erre készülne. Ezt még csak olyan zavarodott emberektől hallottam akik egyszerre imádják az oroszokat és rettegnek is tőlük, meg állandóan lerohanásokon jár az agyuk, és ezért nem tudnak lekattanni a Don-kanyarozásról.

A történelmi tapasztalat......akkor sem akarta senki, először jött az első bécsi döntés, örült mindenki (ezt még minden nagyhatalom elismerte), majd Kárpátalja tért vissza Szent István országához, azután visszatért Erdély északi része, ekkor már sokan féltek, hogy ennek ára lesz, de senki sem akarta kiküldeni honvédeinket a Donhoz. Majd visszatért a Délvidék, de a hadüzenet elmaradt, azután a Harmadik Birodalom megtámadta a Szovjetúniót, mindenki rohant a koncért, sajnos mi sem akartunk lemaradni, de ekkor sem küldte senki a Donhoz a katonáinkat, inkább békefentartókat küldtünk a hátországba.........................azután már fordult a hadiszerencse és követelték hogy küldjük ki a második magyar hadsereget a Don-kanyarba, szövetségesek vagyunk, vannak kötelességeink, ne feledjük.........de '38-ban senki sem akarta.................most sem akarja senki.....most.

 

[megazez]

Köszönjük!

Miért neked lenne kedved egy értelmetlen háborúba menni? Mert abba belemegyek, ha ránk támadnak, de egy direkt módban kiprovokált pofonba én nem állok bele ahelyett aki kikérte.

 

[zsolti]

Miért neked lenne kedved egy értelmetlen háborúba menni? Mert abba belemegyek, ha ránk támadnak, de egy direkt módban kiprovokált pofonba én nem állok bele ahelyett aki kikérte.

Így igaz. Én a hazámat ahogy tudom védeném, bárki ellen! De az itt van a Kárpát- medencében.

 

[Python]

A Fidesz-nek az európai néppárti frakcióban maradva kell szolgálnia az EU és Oroszország jövőbeni összefogását!

Kizárják-e vagy sem a Fideszt az Európai Unió parlamentjének néppárti frakciójából? Jó ideje ez a téma uralja a magyarországi ellenzéki megnyilatkozásokat. A nyugat-európai politikusok szintén növekvő számban nyilvánítanak véleményt az ügyről, ami miatt idővel a magyar kormánypárt megmondó emberei és médiumai is feladták az addig rájuk parancsolt némasági fogadalmat. Sőt, maga Orbán Viktor is megszólalásra kényszerült. Az adok-kapok nyomán számos külföldi médium kezdett foglalkozni akár karikatúrákkal is kombinált elemzésekben a magyar kormányfő egységbontó, az úgymond az európai értékeket negligáló szerepével. A The Economist rajzán például Manfred Weber, a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt frakcióvezetője bevizelt kutyaként dobja ki Orbánt a közös sátorból. Mindazonáltal, a már-már hisztérikus helyzetben mintha senki nem foglalkozna a kérdések kérdésével: „Ebben a kisszerű tálalásban érdekli-e a tömegeket ez a téma annyira, hogy számottevően befolyásolja őket, amikor a májusban esedékes EU-parlamenti választáson voksolnak?”

Gyanítom, hogy aligha. Így aztán a szájkaratézás egyetlen tömeghatása az lehet, hogy a közemberek szemében tovább csökken az Európai Unió tekintélye, tovább kuszálódnak a szervezeten belüli erővonalak, növekszik a belső bizalmatlanság és bizonytalanság. Persze, ne feledjük, ennek is lehetnek, sőt vannak haszonélvezői. Ám a szkanderezésnek erről a vetületéről végképp nem esik szó. A sajtó a belső pártcsatározások, a politikusok közötti rivalizálások kulisszatitkaira vadászik, s közülük el is csíp olykor egyet-kettőt. Ezek azonban inkább eltakarják, semmint felfedik a valódi tétet. Alig van esély arra, hogy a nyilvánosságban fölvetődjenek a valójában fontos, geopolitikai összefüggések.
Március 8-án, pénteken azonban napvilágot látott az olasz Silvio Berlusconi által vezetett jobbközép Hajrá Olaszország (FI) pártközleménye. Eszerint Berlusconitelefonon is megerősítette Orbán Viktornak, hogy pártja nem szavazza meg a Fidesz kizárását az Európai Néppártból. „Mindig védtelek és mindig melletted fogok állni” – mondta állítólagos magyar kebelbarátjának a többek között Il Caimano (kajmán), Il Cavaliere (lovag), a Daddy (papi), Il Nano (törpe) becenévvel illetett, az olaszországi miniszterelnöki posztot háromszor is betöltött politikus, aki ellen hamis elszámolások készítése, adócsalás, korrupció miatt számos hatósági eljárás folyt le és folyik jelenleg is. A reá kiszabott, egyetlen jogerős bírósági ítélet nyomán csupán hajlott korára tekintettel nem kellett börtönbe vonulnia. Úgyhogy akár a „Madarat tolláról, embert barátjáról” mondással is előállhatnék mostan. Engedelmükkel azonban túllépnek ezen, és ha már szóba került a baráti viszony, akkor inkább azt a kérdést tenném fel: „De kicsoda is magának Silvio Berlusconinak a még Orbánnál is tekintélyesebb (Hahaha! – mondják erre egyesek, de én erre oda sem figyelek.)barátja?”

Talált, süllyedt! Hát persze, hogy Vlagyimir Putyin. Az orosz államfő, aki akkor is tartotta Berlusconival a kapcsolatot, amikor annak egyáltalán nem állt jól a szénája Olaszországban. Sőt, ha hihetünk a szóbeszédnek, tréfálkozva oroszországi állampolgárságot és gazdasági miniszteri tárcát kínált neki egy vacsorán. Berlusconiazzal viszonozta az iránta megnyilvánuló figyelmességet, hogy 2015 szeptemberében az Oroszország által visszacsatolt Krímbe látogatott, ahol aztán a híres Massandra borospincében tett látogatás alkalmából az orosz elnök egy 90 ezer dollár értékűre becsült, 1775-ben palackozott bort bontatott ki számára.
Mindennek alapján, én nem zárnám ki azt a lehetőséget, hogy az olasz politikus az orosz államfőnek tett szívességet, amikor f elhívta Orbánt. Még attól is eltekintett, hogy a Fidesz vezetője időközben azzal a szélsőbaloldaliból lett szélsőjobboldali Matteo Salvinival állt össze, aki Berlusconi pártjának egyik olaszországi riválisát, az euroszkeptikus Északi Ligát vezeti. Nem mellesleg éppen miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter Itáliában. Amiként az Index is beszámolt erről: Berlusconi azt tanácsolta a magyar kormányfőnek, hogy fogadja el a néppárti frakcióvezető kéréseit, vagyis a Manfred Weber frakcióvezető által előterjesztett ultimátumokat.


Minden jel arra utal, hogy a nyugati társadalomirányítási mechanizmusok némileg konvergálni fognak a mai oroszországi gyakorlattal. Ez a korábbi pártállami, ezen belül különösen a sztálinista berendezkedéshez képest – a mai nyugati, főleg Washingtonból és New Yorkból érkező, vagy onnan sugalmazott, olykor féktelen bírálatokkal ellentétben – a kapitalizmus viszonyai közepette szembetűnően nagyobb teret enged az egyénibb megoldásoknak, a regionális és a helyi érdekek érvényesülésének, a társadalmi vitáknak, a vezetők és a vezetettek közötti párbeszédnek, a vélemény- és sajtószabadságnak, a jogállami normáknak az ország 1990 és 2000 közötti kirablása, és az akkor tapasztalt végletes társadalmi káosz megakadályozása érdekében, a nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozással az állami beavatkozás lehetőségének fenntartása mellett.

Ráadásul Moszkva elsősorban még mindig azzal van elfoglalva, hogy felszámolja a hanyatló Szovjetunió örökségét, még inkább az 1990-es évek liberális jelszavai alatti oroszországi pusztítása nyomán kialakult, katasztrofális helyzet következményeit.

Nagyszabású infrastrukturális és jóléti, egészségügyi, oktatási sportberuházásokat hajtott végre, s még nagyobbakat tervez. Rendkívüli összegeket áldoz a kultúrára. Mindennek részeként a muszlim lakosság további integrálását is igyekszik elérni. Erre azért is szükség van, hogy gyengítsék a külföldről irányított terrorista akciókra felkészítő csoportok befolyását. Növelni igyekszik befolyását a számára geopolitikai okokból fontos térségekben, elsősorban határai előterében. Moszkvamegerősíti védelmi képességeit, s ezzel párhuzamosan elvégzi az ország és a népi tömegek felkészítését a sokat emlegetett civilizációk összecsapására. Mindehhez a putyini vezetésnek időt kellett és kell nyernie. Ehhez nagyon is jó szolgálatot tettek és tesznek számára mindazok, akik Orbán Viktorhoz hasonlóan zavart keltettek az elmúlt években, az Európai Unióban. Mert addig is magukkal voltak elfoglalva, nem pedig Oroszországgal...

A cél azonban csupán az időnyerés lehetett, nem pedig a teljes elzárkózás. A nyugat-európai politikusok hangzatos, Moszkva elleni bírálatainak örve alatt mindig folyt a termelés az oroszországi német és francia gyárakban, ömlött be a nyugati alkatrész a közúti és vasúti járműgyártásba, óriási üzletek köttettek az északi földgáz- és kőolajkincs nyugati, köztük amerikai, óriásvállalatok közreműködésével történő kitermelésére. Szintén nyugati cégek bevonásával és technológiával fektetik a Balti-tenger medrébe az Északi Áramlat 2 gázvezeték csőkígyóját, akár olyan országok területi vizein is áthaladva, amelyek rendre rosszallásukat fejezik ki a Kreml politikájával kapcsolatban. És akkor még nem beszéltem az osztrákok számára gyümölcsöző gázelosztó-központ grandiózus fejlesztéséről, vagy az űripari, űrkutatási együttműködésről. Vagyis szó sincs arról, hogy a Kreml célja magának az Európai Uniónak és tagországainak teljes legyengítése lenne. Ellenkezőleg, Moszkva – miközben önmagát jobb gazdasági helyzetbe igyekszik hozni – előkészíti, hogy akár a közeljövőben minden eddiginél szorosabb szövetségre lépjen Brüsszellel.

Ebben a kettős játszmában vesz részt – akár tudtán kívül – Orbán Viktor, akit most Berlusconin keresztül figyelmeztethettek a korlátaira.
Amíg csak bakafántoskodásaival kötötte le brüsszeli és strasbourgi energiákat, az nagyon is rendben volt, mert Oroszország lélegzetvételhez jutott a Titánok harcára való felkészüléshez. Az azonban nem áll Moszkva érdekében, hogy az USA-val máris zajló, a Kínával a jövőben várható küzdelemben, amelyben csak az Európai Unióval összefogva állhat helyt, teljesen szétverjék az EU, mint lehetséges gazdasági és politikai szövetséges intézményrendszerét, s a szétesésig meggyengítsék annak kohéziós erejét.

Putyin barátja is győzködi Orbánt

 

[Törölt tag 1526]

A Fidesz-nek az európai néppárti frakcióban maradva kell szolgálnia az EU és Oroszország jövőbeni összefogását!

Kizárják-e vagy sem a Fideszt az Európai Unió parlamentjének néppárti frakciójából? Jó ideje ez a téma uralja a magyarországi ellenzéki megnyilatkozásokat. A nyugat-európai politikusok szintén növekvő számban nyilvánítanak véleményt az ügyről, ami miatt idővel a magyar kormánypárt megmondó emberei és médiumai is feladták az addig rájuk parancsolt némasági fogadalmat. Sőt, maga Orbán Viktor is megszólalásra kényszerült. Az adok-kapok nyomán számos külföldi médium kezdett foglalkozni akár karikatúrákkal is kombinált elemzésekben a magyar kormányfő egységbontó, az úgymond az európai értékeket negligáló szerepével. A The Economist rajzán például Manfred Weber, a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt frakcióvezetője bevizelt kutyaként dobja ki Orbánt a közös sátorból. Mindazonáltal, a már-már hisztérikus helyzetben mintha senki nem foglalkozna a kérdések kérdésével: „Ebben a kisszerű tálalásban érdekli-e a tömegeket ez a téma annyira, hogy számottevően befolyásolja őket, amikor a májusban esedékes EU-parlamenti választáson voksolnak?”

Gyanítom, hogy aligha. Így aztán a szájkaratézás egyetlen tömeghatása az lehet, hogy a közemberek szemében tovább csökken az Európai Unió tekintélye, tovább kuszálódnak a szervezeten belüli erővonalak, növekszik a belső bizalmatlanság és bizonytalanság. Persze, ne feledjük, ennek is lehetnek, sőt vannak haszonélvezői. Ám a szkanderezésnek erről a vetületéről végképp nem esik szó. A sajtó a belső pártcsatározások, a politikusok közötti rivalizálások kulisszatitkaira vadászik, s közülük el is csíp olykor egyet-kettőt. Ezek azonban inkább eltakarják, semmint felfedik a valódi tétet. Alig van esély arra, hogy a nyilvánosságban fölvetődjenek a valójában fontos, geopolitikai összefüggések.
Március 8-án, pénteken azonban napvilágot látott az olasz Silvio Berlusconi által vezetett jobbközép Hajrá Olaszország (FI) pártközleménye. Eszerint Berlusconitelefonon is megerősítette Orbán Viktornak, hogy pártja nem szavazza meg a Fidesz kizárását az Európai Néppártból. „Mindig védtelek és mindig melletted fogok állni” – mondta állítólagos magyar kebelbarátjának a többek között Il Caimano (kajmán), Il Cavaliere (lovag), a Daddy (papi), Il Nano (törpe) becenévvel illetett, az olaszországi miniszterelnöki posztot háromszor is betöltött politikus, aki ellen hamis elszámolások készítése, adócsalás, korrupció miatt számos hatósági eljárás folyt le és folyik jelenleg is. A reá kiszabott, egyetlen jogerős bírósági ítélet nyomán csupán hajlott korára tekintettel nem kellett börtönbe vonulnia. Úgyhogy akár a „Madarat tolláról, embert barátjáról” mondással is előállhatnék mostan. Engedelmükkel azonban túllépnek ezen, és ha már szóba került a baráti viszony, akkor inkább azt a kérdést tenném fel: „De kicsoda is magának Silvio Berlusconinak a még Orbánnál is tekintélyesebb (Hahaha! – mondják erre egyesek, de én erre oda sem figyelek.)barátja?”

Talált, süllyedt! Hát persze, hogy Vlagyimir Putyin. Az orosz államfő, aki akkor is tartotta Berlusconival a kapcsolatot, amikor annak egyáltalán nem állt jól a szénája Olaszországban. Sőt, ha hihetünk a szóbeszédnek, tréfálkozva oroszországi állampolgárságot és gazdasági miniszteri tárcát kínált neki egy vacsorán. Berlusconiazzal viszonozta az iránta megnyilvánuló figyelmességet, hogy 2015 szeptemberében az Oroszország által visszacsatolt Krímbe látogatott, ahol aztán a híres Massandra borospincében tett látogatás alkalmából az orosz elnök egy 90 ezer dollár értékűre becsült, 1775-ben palackozott bort bontatott ki számára.
Mindennek alapján, én nem zárnám ki azt a lehetőséget, hogy az olasz politikus az orosz államfőnek tett szívességet, amikor f elhívta Orbánt. Még attól is eltekintett, hogy a Fidesz vezetője időközben azzal a szélsőbaloldaliból lett szélsőjobboldali Matteo Salvinival állt össze, aki Berlusconi pártjának egyik olaszországi riválisát, az euroszkeptikus Északi Ligát vezeti. Nem mellesleg éppen miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter Itáliában. Amiként az Index is beszámolt erről: Berlusconi azt tanácsolta a magyar kormányfőnek, hogy fogadja el a néppárti frakcióvezető kéréseit, vagyis a Manfred Weber frakcióvezető által előterjesztett ultimátumokat.


Minden jel arra utal, hogy a nyugati társadalomirányítási mechanizmusok némileg konvergálni fognak a mai oroszországi gyakorlattal. Ez a korábbi pártállami, ezen belül különösen a sztálinista berendezkedéshez képest – a mai nyugati, főleg Washingtonból és New Yorkból érkező, vagy onnan sugalmazott, olykor féktelen bírálatokkal ellentétben – a kapitalizmus viszonyai közepette szembetűnően nagyobb teret enged az egyénibb megoldásoknak, a regionális és a helyi érdekek érvényesülésének, a társadalmi vitáknak, a vezetők és a vezetettek közötti párbeszédnek, a vélemény- és sajtószabadságnak, a jogállami normáknak az ország 1990 és 2000 közötti kirablása, és az akkor tapasztalt végletes társadalmi káosz megakadályozása érdekében, a nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozással az állami beavatkozás lehetőségének fenntartása mellett.

Ráadásul Moszkva elsősorban még mindig azzal van elfoglalva, hogy felszámolja a hanyatló Szovjetunió örökségét, még inkább az 1990-es évek liberális jelszavai alatti oroszországi pusztítása nyomán kialakult, katasztrofális helyzet következményeit.

Nagyszabású infrastrukturális és jóléti, egészségügyi, oktatási sportberuházásokat hajtott végre, s még nagyobbakat tervez. Rendkívüli összegeket áldoz a kultúrára. Mindennek részeként a muszlim lakosság további integrálását is igyekszik elérni. Erre azért is szükség van, hogy gyengítsék a külföldről irányított terrorista akciókra felkészítő csoportok befolyását. Növelni igyekszik befolyását a számára geopolitikai okokból fontos térségekben, elsősorban határai előterében. Moszkvamegerősíti védelmi képességeit, s ezzel párhuzamosan elvégzi az ország és a népi tömegek felkészítését a sokat emlegetett civilizációk összecsapására. Mindehhez a putyini vezetésnek időt kellett és kell nyernie. Ehhez nagyon is jó szolgálatot tettek és tesznek számára mindazok, akik Orbán Viktorhoz hasonlóan zavart keltettek az elmúlt években, az Európai Unióban. Mert addig is magukkal voltak elfoglalva, nem pedig Oroszországgal...

A cél azonban csupán az időnyerés lehetett, nem pedig a teljes elzárkózás. A nyugat-európai politikusok hangzatos, Moszkva elleni bírálatainak örve alatt mindig folyt a termelés az oroszországi német és francia gyárakban, ömlött be a nyugati alkatrész a közúti és vasúti járműgyártásba, óriási üzletek köttettek az északi földgáz- és kőolajkincs nyugati, köztük amerikai, óriásvállalatok közreműködésével történő kitermelésére. Szintén nyugati cégek bevonásával és technológiával fektetik a Balti-tenger medrébe az Északi Áramlat 2 gázvezeték csőkígyóját, akár olyan országok területi vizein is áthaladva, amelyek rendre rosszallásukat fejezik ki a Kreml politikájával kapcsolatban. És akkor még nem beszéltem az osztrákok számára gyümölcsöző gázelosztó-központ grandiózus fejlesztéséről, vagy az űripari, űrkutatási együttműködésről. Vagyis szó sincs arról, hogy a Kreml célja magának az Európai Uniónak és tagországainak teljes legyengítése lenne. Ellenkezőleg, Moszkva – miközben önmagát jobb gazdasági helyzetbe igyekszik hozni – előkészíti, hogy akár a közeljövőben minden eddiginél szorosabb szövetségre lépjen Brüsszellel.

Ebben a kettős játszmában vesz részt – akár tudtán kívül – Orbán Viktor, akit most Berlusconin keresztül figyelmeztethettek a korlátaira.
Amíg csak bakafántoskodásaival kötötte le brüsszeli és strasbourgi energiákat, az nagyon is rendben volt, mert Oroszország lélegzetvételhez jutott a Titánok harcára való felkészüléshez. Az azonban nem áll Moszkva érdekében, hogy az USA-val máris zajló, a Kínával a jövőben várható küzdelemben, amelyben csak az Európai Unióval összefogva állhat helyt, teljesen szétverjék az EU, mint lehetséges gazdasági és politikai szövetséges intézményrendszerét, s a szétesésig meggyengítsék annak kohéziós erejét.

Putyin barátja is győzködi Orbánt

Ez nagyon túl lett gondolva, Berlusconi mint Putyin hírmondója, ha Putyin közölni akar valamit Orbánnal, akkor felhívja telefonon. Berlusconi viselkedése a saját helyzetéből adódik, jó barátja Viktornak ezért nem fog ellene szavazni, viszont mellé sem áll mert neki is a nyakára nőttek a populisták és a nacionalisták, ő nem tér erre az útra mert azon már az 5 Csillag és a Liga jár, Berlusconi inkább az EPP-ben marad, ezért javasolja komolyan venni a frakcióvezető kéréseit.