Mindig ez van, a helyi turinformos idegenvezető valójában egy másik állami szervnek dolgozik...
[BIZTPOL] Kaukázus (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, ...)
- Téma indítója xfotel
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Pável, te csodálatos érzékkel tudsz ide berakni híreket.
1. Igen, ahogy a hírben is szerepel, karbantartás miatt júniusban kisebb volt a Török Áramlaton szállított gáz mennyisége.
2. Ezt hónapokkal előbb ütemezték, hetekkel előbb konkretizálták, jún. 1-től néhány napig nem volt gázszállítás. Számold már ki, hogy egy 5 napos szünet a 30 napos hónapban mekkora csökkenést jelent!
És nem érted, hogy miért nem vesznek téged itt komolyan. Én azért sejtem...
Aliyev is puccsolhato ha nagyon muszaj...Torok parlamenti javaslat az ormeny hataron levo esetleg megnyitasra kerulo hataratkelohely nevere...dobperges...Talat pasa...Mintha a Nemetek a lengyel hataratkelohelyet Adolf Hitlerrol neveznek el...
Ez eleg szanalmasra sikerült hozzászólás.Így sivalkodank és hazudoznak az azeriek(asszonyok) mint a cigányok...
....segítség vernek , a fiamat megölték...
VK | VK
vk.com
Azerbajdzsán egy potenciális török katonai bázissal fenyegeti Oroszországot.
„Ezt a folyamatot Moszkva semmilyen nyomásgyakorlással, megfélemlítéssel vagy hasonló taktikával nem tudja megállítani” – mondta Eldar Namazov, az azerbajdzsáni elnöki adminisztráció korábbi vezetője a helyi média szerint.
„Épp ellenkezőleg, tovább szigorítjuk politikánkat, és ha szükséges, török katonai bázist hozunk létre a területünkön. Oroszországnak ezt el kell fogadnia” – jelentette ki.
https://x.com/visionergeo/status/1940778921189875894
Azerbajdzsán továbbra is lépéseket tesz Oroszország ellen és erősíti szuverenitását – A bakui Nemzetvédelmi Egyetemen a NATO képviselői kiképzéseket tartottak az azerbajdzsáni katonai személyzet számára.
A szövetséges delegációval folytatott találkozó során részletes eszmecserére került sor a katonai oktatás területén való együttműködés fejlesztésének kilátásairól.
Megjegyezték, hogy a NATO-val való együttműködés keretében szervezett találkozók mindkét fél számára hatékonyak.
https://x.com/visionergeo/status/1940842723507863814
Új feszültségek Oroszország és Azerbajdzsán között
Moszkva számára Azerbajdzsán nemcsak regionális partner – hanem jövedelmező piac is. Csak 2024-ben Oroszország Azerbajdzsán teljes külkereskedelmének 10%-át tette ki, amivel a harmadik helyen állt Olaszország és Törökország után. A Kreml több mint 3,6 milliárd dollár bevételt ért el ebből a kereskedelemből. Figyelemre méltó, hogy annak ellenére, hogy jelentős saját olajtermelési kapacitással rendelkezik (a bakui olajfinomító napi 120 000 hordót dolgoz fel), Azerbajdzsán továbbra is importál orosz nyersolajat – ezzel az ország második legnagyobb importkategóriájává válik, évi akár 1,8 milliárd dollárral.
Azerbajdzsán a nyugati szankciók közepette kényelmes pénzügyi hátsó ajtóként is szolgál Oroszország számára. Az azerbajdzsáni bankok, mint például a Kapital Bank és a Pasha Bank, több mint 51 millió dollárt fektettek be orosz értékpapírokba, ami a hivatalos felügyeleten kívüli kétes tranzakciókat tette lehetővé. Eközben az állami SOCAR olajtársaság okos játékot űz: orosz olajat szállít Törökországba, ahol a STAR finomítóban azerbajdzsáni nyersolajat kevernek hozzá – „tiszta” termék álcája alatt reexportálják Európába, gyakorlatilag tisztára mosva a szankcionált olajat az EU piacaira.
Azerbajdzsán szintén kritikus fontosságú az Észak-Déli Közlekedési Folyosó szempontjából – ez egy fontos logisztikai útvonal, amely Oroszországot összeköti Indiával, megkerülve a szankciók által erősen korlátozott tengeri útvonalakat. Ez az útvonal létfontosságú hozzáférést biztosít Oroszországnak a déli piacokhoz anélkül, hogy a nyugati ellenőrzés alatt álló vízi utakra kellene támaszkodnia.
Tekintettel Azerbajdzsán gazdasági és logisztikai értékére, egy komoly diplomáciai konfliktus Bakuval jelentős veszteséget jelentene a Kreml számára. Azerbajdzsán önellátó energiaforrásokkal rendelkezik, és már nem függ az orosz olajtól – aláásva ezzel Moszkva hagyományos befolyását.
A tegnapi migránstámadás lehetett a fordulópont – vagy akár háborús kiváltó ok. A feszültség már eleve magas volt, miután az orosz légvédelem lelőtt egy azerbajdzsáni repülőgépet, a Kreml pedig nem volt hajlandó elismerni a felelősséget. Az Alijev-kormány gyorsan kihasználta a migránsokkal kapcsolatos incidenst, hogy fokozza az oroszellenes üzeneteket – beleértve a helyi Szputnyik hírügynökség elleni rajtaütést és a nyíltan kritikus műsorokat az állami televízióban.
Természetesen Putyin nem számított ilyen dacoskodásra „török partnerétől”. A Kreml most stratégiai választás előtt áll: deeszkalálja a helyzetet és engedményeket tesz, teljesen figyelmen kívül hagyja a kérdést, vagy fokozza a nyomást Azerbajdzsánra. Reálisan nézve a dolgok elsimítása lehet Putyin egyetlen járható útja.
A tágabb kontextus ugyanilyen fontos: eddig Azerbajdzsán a régió egyik kevés semleges szereplője volt (az oroszbarát Grúzia mellett), gondosan egyensúlyozva Kelet és Nyugat között. Örményország azóta a Nyugat felé fordult, és Törökország – Azerbajdzsán közeli szövetségese – továbbra is a török nemzetek érdekeit képviseli.
Oroszország sem számíthat kínai támogatásra. Peking számára Azerbajdzsán nélkülözhetetlen összeköttetés a Transzkaszpi Nemzetközi Közlekedési Útvonalon – egy olyan folyosón, amely Kínát Európával köti össze anélkül, hogy áthaladna Oroszországon. Ez az útvonal 20-25 napra csökkenti a szállítási időt a Szuezi-csatornán keresztüli 45-60 naphoz képest. A mai ingatag geopolitikai környezetben Kína nem fogja veszélyeztetni európai kereskedelmi érdekeit azzal, hogy Moszkva oldalára áll.
Végső soron ezek a dinamikák súlyosan gyengítik Oroszország befolyását a hegyi-karabahi konfliktusban. Egyik fél sem lát értéket a folyamatos orosz részvételben vagy közvetítésben.
***
Zangezuri egyezmény:
„Ezt a folyamatot Moszkva semmilyen nyomásgyakorlással, megfélemlítéssel vagy hasonló taktikával nem tudja megállítani” – mondta Eldar Namazov, az azerbajdzsáni elnöki adminisztráció korábbi vezetője a helyi média szerint.
„Épp ellenkezőleg, tovább szigorítjuk politikánkat, és ha szükséges, török katonai bázist hozunk létre a területünkön. Oroszországnak ezt el kell fogadnia” – jelentette ki.
https://x.com/visionergeo/status/1940778921189875894
Azerbajdzsán továbbra is lépéseket tesz Oroszország ellen és erősíti szuverenitását – A bakui Nemzetvédelmi Egyetemen a NATO képviselői kiképzéseket tartottak az azerbajdzsáni katonai személyzet számára.
A szövetséges delegációval folytatott találkozó során részletes eszmecserére került sor a katonai oktatás területén való együttműködés fejlesztésének kilátásairól.
Megjegyezték, hogy a NATO-val való együttműködés keretében szervezett találkozók mindkét fél számára hatékonyak.
https://x.com/visionergeo/status/1940842723507863814
Új feszültségek Oroszország és Azerbajdzsán között
Moszkva számára Azerbajdzsán nemcsak regionális partner – hanem jövedelmező piac is. Csak 2024-ben Oroszország Azerbajdzsán teljes külkereskedelmének 10%-át tette ki, amivel a harmadik helyen állt Olaszország és Törökország után. A Kreml több mint 3,6 milliárd dollár bevételt ért el ebből a kereskedelemből. Figyelemre méltó, hogy annak ellenére, hogy jelentős saját olajtermelési kapacitással rendelkezik (a bakui olajfinomító napi 120 000 hordót dolgoz fel), Azerbajdzsán továbbra is importál orosz nyersolajat – ezzel az ország második legnagyobb importkategóriájává válik, évi akár 1,8 milliárd dollárral.
Azerbajdzsán a nyugati szankciók közepette kényelmes pénzügyi hátsó ajtóként is szolgál Oroszország számára. Az azerbajdzsáni bankok, mint például a Kapital Bank és a Pasha Bank, több mint 51 millió dollárt fektettek be orosz értékpapírokba, ami a hivatalos felügyeleten kívüli kétes tranzakciókat tette lehetővé. Eközben az állami SOCAR olajtársaság okos játékot űz: orosz olajat szállít Törökországba, ahol a STAR finomítóban azerbajdzsáni nyersolajat kevernek hozzá – „tiszta” termék álcája alatt reexportálják Európába, gyakorlatilag tisztára mosva a szankcionált olajat az EU piacaira. Azerbajdzsán szintén kritikus fontosságú az Észak-Déli Közlekedési Folyosó szempontjából – ez egy fontos logisztikai útvonal, amely Oroszországot összeköti Indiával, megkerülve a szankciók által erősen korlátozott tengeri útvonalakat. Ez az útvonal létfontosságú hozzáférést biztosít Oroszországnak a déli piacokhoz anélkül, hogy a nyugati ellenőrzés alatt álló vízi utakra kellene támaszkodnia.Tekintettel Azerbajdzsán gazdasági és logisztikai értékére, egy komoly diplomáciai konfliktus Bakuval jelentős veszteséget jelentene a Kreml számára. Azerbajdzsán önellátó energiaforrásokkal rendelkezik, és már nem függ az orosz olajtól – aláásva ezzel Moszkva hagyományos befolyását.
A tegnapi migránstámadás lehetett a fordulópont – vagy akár háborús kiváltó ok. A feszültség már eleve magas volt, miután az orosz légvédelem lelőtt egy azerbajdzsáni repülőgépet, a Kreml pedig nem volt hajlandó elismerni a felelősséget. Az Alijev-kormány gyorsan kihasználta a migránsokkal kapcsolatos incidenst, hogy fokozza az oroszellenes üzeneteket – beleértve a helyi Szputnyik hírügynökség elleni rajtaütést és a nyíltan kritikus műsorokat az állami televízióban.
Természetesen Putyin nem számított ilyen dacoskodásra „török partnerétől”. A Kreml most stratégiai választás előtt áll: deeszkalálja a helyzetet és engedményeket tesz, teljesen figyelmen kívül hagyja a kérdést, vagy fokozza a nyomást Azerbajdzsánra. Reálisan nézve a dolgok elsimítása lehet Putyin egyetlen járható útja.
A tágabb kontextus ugyanilyen fontos: eddig Azerbajdzsán a régió egyik kevés semleges szereplője volt (az oroszbarát Grúzia mellett), gondosan egyensúlyozva Kelet és Nyugat között. Örményország azóta a Nyugat felé fordult, és Törökország – Azerbajdzsán közeli szövetségese – továbbra is a török nemzetek érdekeit képviseli.
Oroszország sem számíthat kínai támogatásra. Peking számára Azerbajdzsán nélkülözhetetlen összeköttetés a Transzkaszpi Nemzetközi Közlekedési Útvonalon – egy olyan folyosón, amely Kínát Európával köti össze anélkül, hogy áthaladna Oroszországon. Ez az útvonal 20-25 napra csökkenti a szállítási időt a Szuezi-csatornán keresztüli 45-60 naphoz képest. A mai ingatag geopolitikai környezetben Kína nem fogja veszélyeztetni európai kereskedelmi érdekeit azzal, hogy Moszkva oldalára áll.
Végső soron ezek a dinamikák súlyosan gyengítik Oroszország befolyását a hegyi-karabahi konfliktusban. Egyik fél sem lát értéket a folyamatos orosz részvételben vagy közvetítésben.
***
Zangezuri egyezmény:
Konkretan annyira szuveren Azerbajdzsan...hogy 2020 kozepen egy megalazo 3 napos vereseget kovetoen Erdogan egyszeruen levaltatta az azerbajdzsani vezerkari fonokot es egy torok tabornokot nevezett ki a helyere...Ez azert nem annyira tetszik az azerbajdzsani hadsereg tiszti karanak de aki barmilyen hangot is adott ennek gyorsan jo esetben leszerelesre kerult...Eddig azt mondtam Torokorszag-Oroszorszag-Iran kozt egyensulyozik Aliyev.Ebbol a 3 bol 2 szukseges volt a stabil hatalomgyakorlasahoz.Most 1 maradt...Azerbajdzsán egy potenciális török katonai bázissal fenyegeti Oroszországot.
„Ezt a folyamatot Moszkva semmilyen nyomásgyakorlással, megfélemlítéssel vagy hasonló taktikával nem tudja megállítani” – mondta Eldar Namazov, az azerbajdzsáni elnöki adminisztráció korábbi vezetője a helyi média szerint.
„Épp ellenkezőleg, tovább szigorítjuk politikánkat, és ha szükséges, török katonai bázist hozunk létre a területünkön. Oroszországnak ezt el kell fogadnia” – jelentette ki.
https://x.com/visionergeo/status/1940778921189875894
Azerbajdzsán továbbra is lépéseket tesz Oroszország ellen és erősíti szuverenitását – A bakui Nemzetvédelmi Egyetemen a NATO képviselői kiképzéseket tartottak az azerbajdzsáni katonai személyzet számára.
A szövetséges delegációval folytatott találkozó során részletes eszmecserére került sor a katonai oktatás területén való együttműködés fejlesztésének kilátásairól.
Megjegyezték, hogy a NATO-val való együttműködés keretében szervezett találkozók mindkét fél számára hatékonyak.
https://x.com/visionergeo/status/1940842723507863814
Új feszültségek Oroszország és Azerbajdzsán között
Moszkva számára Azerbajdzsán nemcsak regionális partner – hanem jövedelmező piac is. Csak 2024-ben Oroszország Azerbajdzsán teljes külkereskedelmének 10%-át tette ki, amivel a harmadik helyen állt Olaszország és Törökország után. A Kreml több mint 3,6 milliárd dollár bevételt ért el ebből a kereskedelemből. Figyelemre méltó, hogy annak ellenére, hogy jelentős saját olajtermelési kapacitással rendelkezik (a bakui olajfinomító napi 120 000 hordót dolgoz fel), Azerbajdzsán továbbra is importál orosz nyersolajat – ezzel az ország második legnagyobb importkategóriájává válik, évi akár 1,8 milliárd dollárral.
Tekintettel Azerbajdzsán gazdasági és logisztikai értékére, egy komoly diplomáciai konfliktus Bakuval jelentős veszteséget jelentene a Kreml számára. Azerbajdzsán önellátó energiaforrásokkal rendelkezik, és már nem függ az orosz olajtól – aláásva ezzel Moszkva hagyományos befolyását.
A tegnapi migránstámadás lehetett a fordulópont – vagy akár háborús kiváltó ok. A feszültség már eleve magas volt, miután az orosz légvédelem lelőtt egy azerbajdzsáni repülőgépet, a Kreml pedig nem volt hajlandó elismerni a felelősséget. Az Alijev-kormány gyorsan kihasználta a migránsokkal kapcsolatos incidenst, hogy fokozza az oroszellenes üzeneteket – beleértve a helyi Szputnyik hírügynökség elleni rajtaütést és a nyíltan kritikus műsorokat az állami televízióban.
Természetesen Putyin nem számított ilyen dacoskodásra „török partnerétől”. A Kreml most stratégiai választás előtt áll: deeszkalálja a helyzetet és engedményeket tesz, teljesen figyelmen kívül hagyja a kérdést, vagy fokozza a nyomást Azerbajdzsánra. Reálisan nézve a dolgok elsimítása lehet Putyin egyetlen járható útja.
A tágabb kontextus ugyanilyen fontos: eddig Azerbajdzsán a régió egyik kevés semleges szereplője volt (az oroszbarát Grúzia mellett), gondosan egyensúlyozva Kelet és Nyugat között. Örményország azóta a Nyugat felé fordult, és Törökország – Azerbajdzsán közeli szövetségese – továbbra is a török nemzetek érdekeit képviseli.
Oroszország sem számíthat kínai támogatásra. Peking számára Azerbajdzsán nélkülözhetetlen összeköttetés a Transzkaszpi Nemzetközi Közlekedési Útvonalon – egy olyan folyosón, amely Kínát Európával köti össze anélkül, hogy áthaladna Oroszországon. Ez az útvonal 20-25 napra csökkenti a szállítási időt a Szuezi-csatornán keresztüli 45-60 naphoz képest. A mai ingatag geopolitikai környezetben Kína nem fogja veszélyeztetni európai kereskedelmi érdekeit azzal, hogy Moszkva oldalára áll.
Végső soron ezek a dinamikák súlyosan gyengítik Oroszország befolyását a hegyi-karabahi konfliktusban. Egyik fél sem lát értéket a folyamatos orosz részvételben vagy közvetítésben.
***
Zangezuri egyezmény:
Nekem olyan benyomásom van, hogy Pasinjan óta Örményország folyamatosan szorul vissza. A vörös vonalak, ha ebben a témakörben beszélnének róla, sorban dőlnek meg.Azerbajdzsán egy potenciális török katonai bázissal fenyegeti Oroszországot.
„Ezt a folyamatot Moszkva semmilyen nyomásgyakorlással, megfélemlítéssel vagy hasonló taktikával nem tudja megállítani” – mondta Eldar Namazov, az azerbajdzsáni elnöki adminisztráció korábbi vezetője a helyi média szerint.
„Épp ellenkezőleg, tovább szigorítjuk politikánkat, és ha szükséges, török katonai bázist hozunk létre a területünkön. Oroszországnak ezt el kell fogadnia” – jelentette ki.
https://x.com/visionergeo/status/1940778921189875894
Azerbajdzsán továbbra is lépéseket tesz Oroszország ellen és erősíti szuverenitását – A bakui Nemzetvédelmi Egyetemen a NATO képviselői kiképzéseket tartottak az azerbajdzsáni katonai személyzet számára.
A szövetséges delegációval folytatott találkozó során részletes eszmecserére került sor a katonai oktatás területén való együttműködés fejlesztésének kilátásairól.
Megjegyezték, hogy a NATO-val való együttműködés keretében szervezett találkozók mindkét fél számára hatékonyak.
https://x.com/visionergeo/status/1940842723507863814
Új feszültségek Oroszország és Azerbajdzsán között
Moszkva számára Azerbajdzsán nemcsak regionális partner – hanem jövedelmező piac is. Csak 2024-ben Oroszország Azerbajdzsán teljes külkereskedelmének 10%-át tette ki, amivel a harmadik helyen állt Olaszország és Törökország után. A Kreml több mint 3,6 milliárd dollár bevételt ért el ebből a kereskedelemből. Figyelemre méltó, hogy annak ellenére, hogy jelentős saját olajtermelési kapacitással rendelkezik (a bakui olajfinomító napi 120 000 hordót dolgoz fel), Azerbajdzsán továbbra is importál orosz nyersolajat – ezzel az ország második legnagyobb importkategóriájává válik, évi akár 1,8 milliárd dollárral.
Tekintettel Azerbajdzsán gazdasági és logisztikai értékére, egy komoly diplomáciai konfliktus Bakuval jelentős veszteséget jelentene a Kreml számára. Azerbajdzsán önellátó energiaforrásokkal rendelkezik, és már nem függ az orosz olajtól – aláásva ezzel Moszkva hagyományos befolyását.
A tegnapi migránstámadás lehetett a fordulópont – vagy akár háborús kiváltó ok. A feszültség már eleve magas volt, miután az orosz légvédelem lelőtt egy azerbajdzsáni repülőgépet, a Kreml pedig nem volt hajlandó elismerni a felelősséget. Az Alijev-kormány gyorsan kihasználta a migránsokkal kapcsolatos incidenst, hogy fokozza az oroszellenes üzeneteket – beleértve a helyi Szputnyik hírügynökség elleni rajtaütést és a nyíltan kritikus műsorokat az állami televízióban.
Természetesen Putyin nem számított ilyen dacoskodásra „török partnerétől”. A Kreml most stratégiai választás előtt áll: deeszkalálja a helyzetet és engedményeket tesz, teljesen figyelmen kívül hagyja a kérdést, vagy fokozza a nyomást Azerbajdzsánra. Reálisan nézve a dolgok elsimítása lehet Putyin egyetlen járható útja.
A tágabb kontextus ugyanilyen fontos: eddig Azerbajdzsán a régió egyik kevés semleges szereplője volt (az oroszbarát Grúzia mellett), gondosan egyensúlyozva Kelet és Nyugat között. Örményország azóta a Nyugat felé fordult, és Törökország – Azerbajdzsán közeli szövetségese – továbbra is a török nemzetek érdekeit képviseli.
Oroszország sem számíthat kínai támogatásra. Peking számára Azerbajdzsán nélkülözhetetlen összeköttetés a Transzkaszpi Nemzetközi Közlekedési Útvonalon – egy olyan folyosón, amely Kínát Európával köti össze anélkül, hogy áthaladna Oroszországon. Ez az útvonal 20-25 napra csökkenti a szállítási időt a Szuezi-csatornán keresztüli 45-60 naphoz képest. A mai ingatag geopolitikai környezetben Kína nem fogja veszélyeztetni európai kereskedelmi érdekeit azzal, hogy Moszkva oldalára áll.
Végső soron ezek a dinamikák súlyosan gyengítik Oroszország befolyását a hegyi-karabahi konfliktusban. Egyik fél sem lát értéket a folyamatos orosz részvételben vagy közvetítésben.
***
Zangezuri egyezmény:
Te még mindig szimpatizálsz vele?
Recep Tayyip Erdoğan török elnök találkozik Maszúd Pezeskjan iráni elnökkel a Gazdasági Együttműködési Szervezet 17. csúcstalálkozójának alkalmából Hankendiben, Azerbajdzsánban.
Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök tájékoztatta Maszúd Pezeskjan iráni elnököt az örmény megszállás alatt Susában lerombolt mecsetekről.
Két vezető azeri nyelven kommunikál, mivel Pezeskjan azeri származású.
Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök tájékoztatta Maszúd Pezeskjan iráni elnököt az örmény megszállás alatt Susában lerombolt mecsetekről.
Két vezető azeri nyelven kommunikál, mivel Pezeskjan azeri származású.
Pont az volt a vállasztási gyózelmének egyik oka, hogy koztudottan kissebségi nyelveket is aktívan beszéli.
--------------------
Más!
Örményország megkezdte az országban sugárzott orosz tévécsatornák leállítását. A Televíziós és Rádió Bizottság azzal vádolta az RTR-Planetát és a Channel One World Networköt, hogy félretájékoztatást terjesztenek, provokálnak, örmény tisztviselőket sértegetnek és beavatkoznak a belügyekbe.
Oroszország nem tartotta be a 2020-as megállapodás feltételeit az örmény közszolgálati televízió multiplexén történő sugárzásáról.
videó : 2024-ben Mardan orosz propagandista Oroszország alsóbbrendű gyarmatának nevezi Örményországot.
Örményország visszaszerzi a vagyonát az oroszoktól, az energiafüggőség megszüntetése érdekében
Az örmény parlament elfogadott egy törvényt, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy lefoglalja az Örményország Villamos Hálózatát, a legnagyobb energiacéget, amelynek tulajdonosa az orosz-örmény üzletember, Szamvel Karapetyan.
Az állam mostantól beavatkozhat a magánkézben lévő energiacégek működésébe, eltávolíthatja a tulajdonosokat és kinevezheti a vezetőket. Törvények megsértése esetén a hatóságok kikényszeríthetik az eszközök eladását, az államnak pedig elsőbbségi joga van.
Karapetyan, Pashinyan miniszterelnök gyakori kritikusa, az örmény egyházat támogatta Pashinyannal való konfliktusa során, majd később őrizetbe vették "hatalom megragadására való felhívás" miatt.
A törvény örmény parlamenti vitája során heves összecsapás tört ki.
Cyberspec News
A huge explosion has ripped through the Azerbaijani capital of Baku in the Yasamal district. Smoke and flames billowed over nearby the tower blocks after the blast. It is reported to have occurred at the “Alov” plant of the Ministry of Defence Industry of Azerbaijan. Azerbaijan is currently...
t.me
Cyberspec News
⚡️ Breaking: U.S. Embassy Urges Immediate Departure from Azerbaijan The U.S. Embassy has issued an emergency alert ordering American citizens to leave Azerbaijan immediately.
t.me
Érdekes hogy a nagykövetség honlapján meg semmi.Cyberspec News
⚡️ Breaking: U.S. Embassy Urges Immediate Departure from Azerbaijan The U.S. Embassy has issued an emergency alert ordering American citizens to leave Azerbaijan immediately.
Most így utánanéztem...
US Embassy dismisses fake reports about urging citizens to leave Azerbaijan | News.az
The US Embassy in Azerbaijan has denied fake reports circulating on disinformation websites claiming that American citizens have been urged to immedia...
news.az
The Cradle
⭕️ Armenia and Azerbaijan hold peace talks in UAE: Armenian Prime Minister Nikol Pashinyan and Azerbaijani President Ilham Aliyev are set to meet Thursday in Abu Dhabi for peace talks, following renewed US calls for a swift resolution. The two sides agreed on a draft deal in March, but Baku...
t.me