[Biztpol] Kína

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

Xpert

Well-Known Member
2021. július 17.
1 307
1 541
113
Pedig igencsak igyekeztem nem belemenni a "hanyatló nyugat" toposz mély bugyraiba - ugyanakkor a "hanyatló Kína" toposzt sem érzem annyira aktuálisnak ... :) Sőt a másik oldalról arra szerettem volna mindössze rávilágítani, hogy Kínának nem érdeke egy "nagy háború" - többek között azért sem amit sokan emlegettek itt (röviden és leegyszerűsítve: most még nagyon "elkennék a szája szélét").

Ugyanakkor Kína elég szép eredményeket ér el világszerte a "békés" verzióval is. Úgy vélem ezzel a Kína vezetése is tisztában van és egyelőre nem kívánnak "változtatni a győztes csapaton" ...

Persze van némi "kardcsörtetés", de valljuk meg melyik világ top1-2 hatalmánál vagy akár kisebb nagyhatalmaknál nem fordul elő az ilyesmi akár manapság is? Ugyanakkor ami Náluk stratégiai távlati cél - legyen szó akár a SCO országairól (illetve "selyemút projekt") vagy akár Tajvanról azért arra felé nincsen. Persze vannak olyanok a nagyvilágban akik szeretnék, ha lenne, de ...
A "Nyugat" nem hanyatlik, csak már nem egyedüli játékos a világban és pár évtized múlva japán-szerű gazdasági dinamikája lesz: nem igazán fog nőni, de bezuhanni sem - nagyjából stagnálás vagy enyhe 1-2%-os növekedés várható a következő évtizedekben. Japánok elég jó színvonalon élnek ezzel együtt is, szóval ez önmagában nem probléma.
Kína növekedése is folyamatosan lassul - nálunk az a nagy kérdés meddig jut el (pl. GDP/fő terén) mire demográfiai okokból ő is stagnálásba csap át. Nyilván ez nem most lesz - még lehet két jobb évtizedük legalább.
Nyugatot életszínvonalban sosem fogják utolérni, ezt már belátták: Xi nagyvezér bejelentette, hogy egy "visszafogottan jó módú" társadalmat építenek. (Moderately prosperous society) 1,4 milliárd embernél nem is lehet másként. Nyilván ettől még világ második legnagyobb gazdaságaként jelentős szereplő a világban.

Drukkolok, hogy ne legyen háború. Gazdaságilag nem lenne racionális - ez a mostani kardcsörtetés is inkább árt nekik, mint használ. Politikailag mi a racionális az meg nehezen felmérhető egy kommunista diktatúrában, ahol a kardcsörtetés és nacionalista szólamok inkább a saját belső közönségnek szólnak - valószínűleg ezért nem is mennek túl a "szájkarate" szintjén.
Maradjon is ez így! :)
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
10 474
9 587
113
én ebben az atomban egyébként nem igazán hiszek... szerintem olyan mint a mérgesgáz. a nagyok nem merik hassználni egymás ellen. anno kiprobálták azóta mindenki tisztába van a képességeivel. egy egy elvetemült bevetette 1. vh óta de általába mindig gyengébb ellenfél gyors felszámolására.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

altx

Well-Known Member
2019. január 13.
2 800
6 633
113
A nemzetközi befektetői világ árgus szemekkel figyeli Kína legnagyobb ingatlanfejlesztő-óriásának eladósodását, miután az elmúlt néhány évben rengeteg pénzt tettek a kínai gazdaság fejlődésére. A hatás az egész ország gazdaságát fenyegeti.


A China Evergrande május óta komoly pénzszűkében van, most már a fizetésképtelenség határán billeg, írja a Reuters. Két billió jüanos, azaz több mint 305 milliárd dolláros tartozásuk elnyelte a részvényeik és kötvényeik körülbelül 80 százalékát.
 

dkes

Well-Known Member
2019. december 5.
1 169
2 726
113
A "Nyugat" nem hanyatlik, csak már nem egyedüli játékos a világban és pár évtized múlva japán-szerű gazdasági dinamikája lesz: nem igazán fog nőni, de bezuhanni sem - nagyjából stagnálás vagy enyhe 1-2%-os növekedés várható a következő évtizedekben. Japánok elég jó színvonalon élnek ezzel együtt is, szóval ez önmagában nem probléma.
Kína növekedése is folyamatosan lassul - nálunk az a nagy kérdés meddig jut el (pl. GDP/fő terén) mire demográfiai okokból ő is stagnálásba csap át. Nyilván ez nem most lesz - még lehet két jobb évtizedük legalább.
Nyugatot életszínvonalban sosem fogják utolérni, ezt már belátták: Xi nagyvezér bejelentette, hogy egy "visszafogottan jó módú" társadalmat építenek. (Moderately prosperous society) 1,4 milliárd embernél nem is lehet másként. Nyilván ettől még világ második legnagyobb gazdaságaként jelentős szereplő a világban.

Drukkolok, hogy ne legyen háború. Gazdaságilag nem lenne racionális - ez a mostani kardcsörtetés is inkább árt nekik, mint használ. Politikailag mi a racionális az meg nehezen felmérhető egy kommunista diktatúrában, ahol a kardcsörtetés és nacionalista szólamok inkább a saját belső közönségnek szólnak - valószínűleg ezért nem is mennek túl a "szájkarate" szintjén.
Maradjon is ez így! :)

Ezt a "kardcsörgetés" dolgot körüljártuk több irányból is. Gondoltam most egy kicsit közelítsük meg más oldalról. Egyszerű eldöntendő kérdés - Melyik állítás áll közelebb a valósághoz?

a. opció,

Kína jelentős mennyiségű csapatokat állomásoztat Mexikóban, Nicaragua -ban és Kubában (stb.). Kína nukleáris csapásmérés képességével rendelkező nukleáris meghajtású tengeralattjárókat telepít Kubába. A felek egyértelműen leszögezik, hogy: "a kezdeményezés egyértelmű kifejeződése annak az aggodalomnak, amellyel a kínai, a mexikói és a kubai kormány a karib-tengeri és az atlanti-óceáni térségben zajló amerikai katonai tevékenységet figyeli." .

AVAGY

b. opció,

Az USA jelentős mennyiségű csapatokat állomásoztat Japánban, Dél-Koreában és Ausztráliában (stb.). USA nukleáris csapásmérés képességével rendelkező nukleáris meghajtású tengeralattjárókat telepít Ausztráliába. A felek egyértelműen leszögezik, hogy: "kezdeményezés egyértelmű kifejeződése annak az aggodalomnak, amellyel az amerikai, a brit és az ausztrál kormány az indiai- és a csendes-óceáni térségben zajló kínai katonai tevékenységet figyeli.".


No, akkor úgy gondolom ennyit a "kardcsörgetés" dologról ... :) Félreértés ne essék - igen, Kína erre nem lenne képes. Továbbá, ha képes lenne, akkor csinálnák. Szó sincs arról, hogy egyiknek drukkolnék avagy a másiknak nem. Inkább objektív oldalról (amennyire lehet) megközelítve a dolgot ...

Társadalmi kérdések. Itt óva intenék, hogy a számokat vizsgálva csak "darab-darab" alapon gondolkozzunk. Ui. a számok mögött emberek vannak. Ez alapján a nyugat viszont baromira nem áll jól ... Azaz "demográfiai kérdések" terén véleményem szerint jobban állnak. Az említett két évtized Kínának bőven elég. Nemcsak a kérdés megoldására (ha akarják), hanem a fejlődésre is. Nézzünk meg pár "before-after" képet Kína nagyvárosairól mondjuk 2000 és 2020 -ból. Az előbbiek sok helyen hasonlítottak inkább a 3. világra. Most meg ... Aztán ugyanezt mondjuk Nyugat-EU nagyvárosokkal. Hát a folyamatok éppen ellentétesek ...

Azaz Ők pont képesek két évtized alatt óriásit lépni és nemcsak a számok tekintetében. Két évtized múlva lehet az a kínai "visszafogottan jó módú" társadalom az pl. átlag EU -s szemmel a "nedves vágyálom kategória" lesz több szempontból is. A gazdaságról nem is beszélve. A nyugattal nem csak az a baj, hogy Kína jön fel a nyakukra több területen is. Hanem az, hogy kb. a mindenki más is. Ilyen kihívásokkal korábban ugye nem küzdött ... Az a "nyugati stagnálás" - azzal együtt, hogy folyamatosan öntik pl. az EUR ezermilliárdokat a pénzpiacokra kölcsönökből illetve a folyamatos EU bővüléssel egyetemben - arra elég, hogy átlag 14 évente a világpiaci részesedésük egyharmadát elveszítsék. És a folyamat egyre gyorsuló ütemű ...

A másik aggasztó dolog, hogy a mellett, hogy a "fél nyugati világ" már kínai kézben van, hogy a high-tech fejlesztés és gyártás egyre inkább kerül a nyugati világból a keleti világba - azon belül is elsősorban Kínába. Azaz maga a folyamat.

A nyugatnak illetve azon belül USA -nak talán még most van esélye, hogy megakassza valamennyire Kínát. Akár egy lokális háborúval a Távol-Kelet -en. Igen, most megvan a masszív katonai fölény ehhez. Két évtized múlva egy picit már lehet máshol lenne a katonai- és gazdasági egyensúly mint most. Még később meg ...

Egyébként az USA húzása zseniális. Itt meg kell adni nekik a "plussz pontot". Tajvan igen érzékeny kérdés Kínának. Ezzel, hogy az USA -ban levő tajvani külképviseletet tervezik átnevezni ez értelmezhető, mint egy elismerés előtti gesztusnak is. Kínának erre lépnie kell(ene), de nem tud. Azonkívül, hogy az ENSZ -nél bepanaszolja az USA afganisztáni szerepvállalását meg otthon nyomja az USA-ellenes agitprop -ot mást nemigen képes tenni. Kénytelen lesz összeszorított fogakkal folytatni az eddigi projektjeit, ha nem akar a mostaninál nagyobb bajt ... Egy Tajvan -al történő katonai konfliktus katasztrofális lenne számukra minden szempontból. Továbbá ugye a nyugat számára további előny, hogy - mivel Tajvan -on is kínaiak élnek - hogy "minden pofon jó helyre menne". Na, ezért (is) zseniális húzás ...

Kapargassuk meg kicsit ezt a Tajvan kérdést történelmi aspektusból is. A mai tajvani állampárt ugyanúgy kezdte, mint Mao -ék kb. Azaz a Szovjetúnió grundolta össze (támogatta). A szovjet technikával illetve csapatokkal kezdetben igen komoly sikereket értek el - sikerült kiterjeszteni hatalmukat gyakorlatilag a teljes kontinentális Kínára. Tajvan -t is sikerült behúzniuk és az ott ellenük kialakuló lázadást különös kegyetlenséggel és véres módon mészárlásokkal sikerült letörniük. A sors különös fintora, hogy miután úgy gondolták, hogy "egyedül is menni fog" (azaz nem tartottak igényt a továbbiakban a szovjet segítségre) és a szovjetek Mao -ékat támogatva előbbieknek sikerült kiverniük a kontinentális Kínából és pont Tajvan -on találtak menedéket. Aztán a szárazföldi Kínához nagyon hasonlító rendszert hoztak létre (persze máshogy hívták) ...

Ami érdekes, hogy ezen állampárt hivatalos hosszú távú stratégiája a Kínával történő egyesülés. Ezzel az "unionisták" és a "szeparatisták" (Ők nem így hívják ezeket) között helyezkednek el. Úgy általánosságban sincs az a nagyon erős Kína-ellenesség, amit a nyugat kívánatosnak tartana. Persze egy katonai invázió ezen módosítana - ezért is kellene Kínának ettől tartózkodnia. Visszatérve az állampártra. Elviekben két feltétel teljesülése esetén elképzelhetőnek tartanák az egyesülést:

  • Tajvan -hoz hasonló demokratikus rendszer a kontinentális Kínában is. Ezt mondhatjuk, hogy "pipa", mert odaát is egy "gyönyörűszép" egypártrendszer van *,
  • Tajvan -hoz hasonló általános gazdasági fejlettségi szint ... Fogalmazzunk úgy, hogy az elmúlt évtizedekben Kína is nagyon "tekert", hogy ennek a feltételnek is egyre inkább megfeleljen. Ki tudja két évtized múlva (vagy akár később) meddig érnek és mennyire válnak "kívánatossá" e téren ...

* Persze a '90 -es évektől van hivatalosan többpártrendszer és voltak is változások - ugyanakkor azóta sikerült visszakerülnie illetve megerősíteni hatalmát Tajvan -on az "állampárt" -nak. Ugyanakkor ne tagadjuk el azt a tényt sem, hogy ennek a pártnak nem az a legnagyobb problémája a kontinentális Kínával, hogy egypártrendszer van, hanem az, hogy nem Ők azok ... :)

Azaz - főleg hosszabb távon - nem vagyok annyira biztos, hogy Tajvannak annyira füllene a foga egy Kínával történő nyugat által fűtött katonai konfrontációhoz. Azaz, hogy Ők adják "a húst a húsdarálóba". Meglátjuk ...
 

krokomach

Well-Known Member
2010. április 27.
10 159
8 767
113
Abban igazad van, hogy Kína jobban jár elvileg, ha kivár - kicsit korán kezdte a kardcsörtetést.
A baj az, hogy Kína demográfiája katasztrófálisan szar: nagyon gyorsan öregszik a társadalom, ami erősen kihat a gazdasági kilátásaikra.
A nyugat is öregszik (egy nőre jutó szülés szám: EU átlag - 1,53, USA - 1,64, Kína: 1,3 ), viszont ezt a bevándorlás kompenzálja valamennyire. Kínába senki nem akar bevándorolni, szóval egyre csökken a munkaképes korú népesség.
Szóval Kínának sincs sok ideje várni...
Rengeteg mindent nem veszel figyelembe.
Kína: Többek közt, hogy elkezdett növekedni a gyerekszám, és a 15 év alattiak aránya. Háború szempontjából meg szinte meg sem éreznének 3-4 millió férfi halottat ... Bár vannak társadalmi törésvonalak, azt meg kell érteni, hogy Kína egy különálló világ, melyben a különbségek is azonosságon alakulnak- miszerint az ott a Kínai világ. Feloldották az egykét, most már kettő, három, de már körzetenként változhat + a " falu"statisztikái eddig is "ne szólj szám" kategória volt.
+ Ott vannak a szomszédos országok diaszpóra + a "menyasszony kereskedelem" (ami nagyon elítélendő, de nyilvánvalóan a kínai hatóságok tudtával történik)
USA: A lakosság úgy 25 % (max 30 viszont hivatalosan kevesebb mint 20) spanyol ajkú (A hivatalos adatok kész röhej). A spanyol/latin ajkú... népességre korábban volt egy képlet, miszerint 10 évente megduplázza magát. (A spanyol ajkú "bevándorlás/népvándorlás/ újra honfoglalás... gyakorlatilag helyi kormányzati támogatással ment/megy, aminek leginkább gazdasági okai voltak, de a folyamatok mára gyakorlatilag önjáróvá váltak) És ebből pár éven belül sok minden következhet.

Lényegében az idő demográfia szempontjából a kínai társadalom egysége mellett van, míg az USA népesség társadalmi egysége meredeken változik.

Érdekességként: Kínának szerte a világon milliós helyi kisebbségei vannak. USA, Európa, Dél-Amerika, Sőt még Afrikai is (Dél-Afrika, Madagaszkár egy külön érdekesség) Ezek mind elkülönülnek a helyi lakosságtól, és nem olvadtak be (nem úgy mint pl a japán, német...)
 

altx

Well-Known Member
2019. január 13.
2 800
6 633
113
Anno, amikor a britek ott rendeszkedtek kinaban, kb egyforma volt a penz amit kina es az angolok kerestek egy ev alatt.
Csak hat kinanak ott volt a sokkal tobb lakos amit kelelt eltartani, meg az angolok sokkal keveseben voltak.

Igy kina elbaszta a penzt kajara meg stb, ment a nyomorgas amikor vmi hiany volt, az angoloknak meg maradt a jo eletszinvonal melett egy csomo penz fegyverkezesre meg haborusdira is.

Az hogy kina gazdasagilag eros az egy dolog, de az is hogy ott a 1+ milliard ember aminek kell tovabb is kajat adni meg stb.

Igy, ha egyformak is gazdasagilag pl a 300millas amcsival mindig hatranyban lesznek. Egy totalis haboruban az a hatalmas embertomeg jol johet, de beke idoben az csak egy teher a kinai vezetesnek.
 

Xpert

Well-Known Member
2021. július 17.
1 307
1 541
113
Anno, amikor a britek ott rendeszkedtek kinaban, kb egyforma volt a penz amit kina es az angolok kerestek egy ev alatt.
Csak hat kinanak ott volt a sokkal tobb lakos amit kelelt eltartani, meg az angolok sokkal keveseben voltak.

Igy kina elbaszta a penzt kajara meg stb, ment a nyomorgas amikor vmi hiany volt, az angoloknak meg maradt a jo eletszinvonal melett egy csomo penz fegyverkezesre meg haborusdira is.

Az hogy kina gazdasagilag eros az egy dolog, de az is hogy ott a 1+ milliard ember aminek kell tovabb is kajat adni meg stb.

Igy, ha egyformak is gazdasagilag pl a 300millas amcsival mindig hatranyban lesznek. Egy totalis haboruban az a hatalmas embertomeg jol johet, de beke idoben az csak egy teher a kinai vezetesnek.
A hatalmas embertömegnek szárazföldi ütközetben van igazán jelentősége - nem véltelen az amerikaiaknak esze ágbána sincs szárazföldön megütközni Kínával.
Ha tengeren, levegőben sikerül őket kordában tartani akkor jó, ha meg nem, akkor az USA visszább húzódnak a második szigetláncig. Ez utóbbival Kína is elégedett lenne szerintem. Földrajzilag nincsenek olyan adottságai, hogy globális hatalom legyen - például az Atlanti óceánt és az európai térséget nem tudná tartósan dominálni - ennek mondjuk különösebb haszna sem lenne számára ahhoz képest hogy milyen erőfeszítésbe kerülne neki.
 
  • Tetszik
Reactions: altx

Redgreg

Well-Known Member
2019. december 30.
3 589
8 289
113
Addig amíg a Phd-hez publikáció kell, és nagy tempóban akarnak természettudományos képzettségű tömegeket kinevelni, meg vannak jobb és rosszabb egyetemek, rosszabbakból nyilván jó
Ez nálunk is igaz, mégse az a jellemző, hogy márpedig ha a párt azt mondta, akkor ez lesz az eredmény, még ha ehhez a méh 2 tonnás, és hangsebességgel repül akkor is.
Az elmúlt hónapokban állítólag iszonyatos pénzek mentek a kínai biotechbe, az e-kereskedelemből, játék fejlesztésből, chat appokból, és ilyesmikből vitték át a befektetők.
Nagyon jó, csak mit kezdjek vele? Egyelőre ennek semmi eredménye
Amúgy a többi dologra reflektálva amiket felsoroltam: azok nem high-tech ipar szerinted?
De igen, csak a nagy részében kb orosz szinten vannak, vagy mögöttük. Azokon meg itt röhögünk.
Csak egy példa, a csúcs kínai hk rendre kikap, a napok óta ipari hulladékozott T-72B3tól a tankbiatlonon.
 

Veér István

Well-Known Member
2011. február 14.
3 206
6 173
113
Ez nálunk is igaz, mégse az a jellemző, hogy márpedig ha a párt azt mondta, akkor ez lesz az eredmény, még ha ehhez a méh 2 tonnás, és hangsebességgel repül akkor is.

Nagyon jó, csak mit kezdjek vele? Egyelőre ennek semmi eredménye

De igen, csak a nagy részében kb orosz szinten vannak, vagy mögöttük. Azokon meg itt röhögünk.
Csak egy példa, a csúcs kínai hk rendre kikap, a napok óta ipari hulladékozott T-72B3tól a tankbiatlonon.
Amit én látok IT/félvezetőipar/elektronika terén, ott Európa felkötheti a gatyáját, már csak az USA van előttük, de nem sokáig, mert az igazi gyártás már Kínában van. Amiben még előttük vannak, azok a félvezetőtechnológia olyan részei, amik már nem létfontosságúak, nem lehet megbénítani kínat attól elvágva őket, csak lelassítani egy rövid időre. Ami kínának fáj az a licencekkel zsarolás, mert a piacaitól lehet elvágni így. Amúgy már tudnak teljesen hazai számítógépet gyártani, 24 nm-en memóriát, processzort gyártanak, épül a 10nm-es gyáruk, amivel az intel elé kerülnek (leragadtak 14nm-en). A kapacitásuk nem óriási egyelőre, de a képességük megvan, és iszonyat tempóban fejlesztik, mert több pénzük folyik ki félvezetőkre, mint olajra!
 

fonak9

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
5 288
10 007
113
De igen, csak a nagy részében kb orosz szinten vannak, vagy mögöttük. Azokon meg itt röhögünk.
Csak egy példa, a csúcs kínai hk rendre kikap, a napok óta ipari hulladékozott T-72B3tól a tankbiatlonon.

A csúcs kínai hk-t nem küldik el a biatlonra tudtommal, csak a Type 96-ost. Ami egyébként éles harctéren legyőzte a T-72-est (bár valószínűleg valami T-72M-et) Szudánban.
 
  • Tetszik
Reactions: Roni

fonak9

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
5 288
10 007
113
Rengeteg mindent nem veszel figyelembe.
Kína: Többek közt, hogy elkezdett növekedni a gyerekszám, és a 15 év alattiak aránya. Háború szempontjából meg szinte meg sem éreznének 3-4 millió férfi halottat ... Bár vannak társadalmi törésvonalak, azt meg kell érteni, hogy Kína egy különálló világ, melyben a különbségek is azonosságon alakulnak- miszerint az ott a Kínai világ. Feloldották az egykét, most már kettő, három, de már körzetenként változhat + a " falu"statisztikái eddig is "ne szólj szám" kategória volt.
+ Ott vannak a szomszédos országok diaszpóra + a "menyasszony kereskedelem" (ami nagyon elítélendő, de nyilvánvalóan a kínai hatóságok tudtával történik)
USA: A lakosság úgy 25 % (max 30 viszont hivatalosan kevesebb mint 20) spanyol ajkú (A hivatalos adatok kész röhej). A spanyol/latin ajkú... népességre korábban volt egy képlet, miszerint 10 évente megduplázza magát. (A spanyol ajkú "bevándorlás/népvándorlás/ újra honfoglalás... gyakorlatilag helyi kormányzati támogatással ment/megy, aminek leginkább gazdasági okai voltak, de a folyamatok mára gyakorlatilag önjáróvá váltak) És ebből pár éven belül sok minden következhet.

Lényegében az idő demográfia szempontjából a kínai társadalom egysége mellett van, míg az USA népesség társadalmi egysége meredeken változik.

Érdekességként: Kínának szerte a világon milliós helyi kisebbségei vannak. USA, Európa, Dél-Amerika, Sőt még Afrikai is (Dél-Afrika, Madagaszkár egy külön érdekesség) Ezek mind elkülönülnek a helyi lakosságtól, és nem olvadtak be (nem úgy mint pl a japán, német...)

Éppen ezért az új amerikai-globalista birodalmi ideológia a látszólag irracionális, szektás woke-izmus lesz, amely a diverzitás, egyenlőség jelszavait hangoztatja. Így próbálnak ideológiai kötőanyagot adni ennek a diverz entitásnak, a globohomo-neoliberális internacionalista birodalomnak. Kérdés, hogy mennyire fog ez működni, mert szélsőségesen megosztja az amerikai társadalmat is, de úgy érzik az illetékesek, hogy övék a többség, ha kell közellenségnek nyilvánítanak tízmilliókat (akik Trumpra szavaztak, akik nem akarják beoltatni magukat stb.). Ez áll a "népességcsere" (btw a texasi-mexikói határon most a 2015-ös európai migránsjáráshoz hasonló képek készülnek haiti migránsokról) és a fehérellenes retorika mögött.
 
  • Vicces
Reactions: Nagy Csaba

Xpert

Well-Known Member
2021. július 17.
1 307
1 541
113
A csúcs kínai hk-t nem küldik el a biatlonra tudtommal, csak a Type 96-ost. Ami egyébként éles harctéren legyőzte a T-72-est (bár valószínűleg valami T-72M-et) Szudánban.
Egy harckocsi harcértékét nagyon nagy mértékben a benne ülők képzettsége határozza meg.
Ha gyorstalpalón kiképzett szudániak ültetsz egy T-14 Armataba, akkor azok sem lesznek hosszú életűek...
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
12 704
39 607
113
Nah, jövő héttől nézhetjük, hogyan kezelnek a komcsik egy 2008as amcsi ingatlanpiaci csődhöz hasonló kínai összeomlást.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
10 474
9 587
113
Nah, jövő héttől nézhetjük, hogyan kezelnek a komcsik egy 2008as amcsi ingatlanpiaci csődhöz hasonló kínai összeomlást.
csökkenni fognak az építőanyag árak?
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
10 474
9 587
113
Ha a hazai árakra gondolsz, akkor nem hiszem...
Ha a kínai ingatlanpiac visszavesz a lendületből az bizony túltermelési válságot fog generálni az építőanyag gyártóknál. amit más országokba kell hogy elpasszoljanak mert különben bekacsintakikacsint.
ezekre a termékekre külföldön természetesen azonnal lessz kereslet pláne hogy ocó kinai és még akciós ezeöccá helyett csak ötccá lessz az ára.
aminek hatására ezen országok építőanyag előállítói fognak kaksimaksibakerülni. és túltermelni...
aminek hatására eladják termékeiket ólcsóáron azoknak akik az akciós kinaiból nem vásárolhatnak. így a hullám hozzánk is elér. ez a globalizáció. ha honkongba zuhannak az árak elöbb utobb berlinbe is...szerintem a kérdés itt inkább a világkereskedelmi kapacitásokon fog mullani hogy ez a folyamat 2 hét alatt vagy 2 hónap alatt vagy fél év alatt fog végbemenni nagyonmaximum a lánc leglegvégén 1év.
 

tomcat1

Well-Known Member
2014. december 30.
1 966
1 503
113
Nah, jövő héttől nézhetjük, hogyan kezelnek a komcsik egy 2008as amcsi ingatlanpiaci csődhöz hasonló kínai összeomlást.
Áh. Ott ilyenre nincs esély.
 

Xpert

Well-Known Member
2021. július 17.
1 307
1 541
113
Ha a kínai ingatlanpiac visszavesz a lendületből az bizony túltermelési válságot fog generálni az építőanyag gyártóknál. amit más országokba kell hogy elpasszoljanak mert különben bekacsintakikacsint.
ezekre a termékekre külföldön természetesen azonnal lessz kereslet pláne hogy ocó kinai és még akciós ezeöccá helyett csak ötccá lessz az ára.
aminek hatására ezen országok építőanyag előállítói fognak kaksimaksibakerülni. és túltermelni...
aminek hatására eladják termékeiket ólcsóáron azoknak akik az akciós kinaiból nem vásárolhatnak. így a hullám hozzánk is elér. ez a globalizáció. ha honkongba zuhannak az árak elöbb utobb berlinbe is...szerintem a kérdés itt inkább a világkereskedelmi kapacitásokon fog mullani hogy ez a folyamat 2 hét alatt vagy 2 hónap alatt vagy fél év alatt fog végbemenni nagyonmaximum a lánc leglegvégén 1év.
Szerintem akkora a hiány, hogy túltermelés nem hiszem, hogy lesz. Pl. fák nem nőnek gyorsabban vagy lassabban és faanyag ára ment el a legjobban. Az építőanyagok tömegük és/vagy térfogatuk miatt nem szokták messziről hozni: kínai gyártás és import nem jelentős az Európai piacon.
Még kezdő közgazdászként írtam egy tanulmányt a cement iparról. Ott az adatokból egyértelműen kiderült, hogy kb. 500km-nél messzebbről nem éri meg cementet szállítani szinte semmilyen körülmények között. Ezért van az hogy szinte minden országnak van legalább egy cement gyára (nálunk kettő is van) és az import nem jelentős. Ez az építő anyagok nagyobb részére is igaz: az EU-n belül mozognak leginkább az itt felhasznált anyagok. Szóval a kínai építőipar "megremegése" csak nagyon áttételesen hathat ránk építőanyagárak terén.