[BIZTPOL] Kínai-indiai határkonfliktus (1962 - ...)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Morishima

Well-Known Member
2017. július 29.
1 431
10 129
113
Más megközelítésből viszont most alkalmas volna a nemzetközi helyzet egy Indiával folytatott rövid háborúra, hosszú távon az USA úgyis mindent megtesz Kína elszigetelésére és India saját oldalára állítására, háborúval vagy anélkül de India USA szövetségbe sodródik, mert termesztés vetélytársa Kínának.

Jön a covid második hulláma a világot még továbbra is Kína látja el jelentős részben úgy kb mindennel, az a Kína ami eddig a leghatékonyabban kezeli a járványt, India most csúszik bele és az usa már nyakig van benne és a belső feszültség miatt már hullámzik is az a bizonyos. Idén elnökválasztás , addig komoly erőkifejtést az usa nem fog megtenni egy esetleges háború esetén, és kb mindenki másnak is van egyéb gondja. Olvastam hogy india egy két hetes intenzív háború alatt kifogyna a munícióból, bár ez régebben volt de a helyzet most sem lehet jobb, ezzel szemben Kína korlátlan mennyiségben onthatja az ellátmányt a saját és pakisztáni szövetségese számára is.

Amennyiben a háború a kínai célokat gyorsan meghozza és India ellenállása nem elégséges akkor pár hét alatt elérhetőek a kínai célok és a fegyverszünet, aztán a kapcsolatok "normalizálódása". Cserébe nem indiai jóindulaton fog múlni a térségbeli Kínai érdekérvényesítés hanem tényeken.

Az is érdekes tény hogy a pakik mindenféle technikát összevásárolnak elég sürgősen és oké hogy ha valamiből sok kell akkor nem feltétlenül a legmodernebbet veszik de ők kb minden elérhető régi levedlett dolgot megvesznek most, mire kellhet nekik ennyi olcsó és nem mai eszköz ha nem azért mert azzal számolnak hogy tömegesen vetik be és amortizálják le őket belátható időn belül ?

Az a gond hogy India nem hátrálhat meg harc nélkül, kína pedig nem érhet el eredményt a térségben harc nélkül, tengeri kijáratuk meg így se lesz azt csak Mianmar keresztül fejleszthetik, és ahhoz háború se kéne, viszont a hét nővér államok felől továbbra is blokkolható a mianmari út egy komolyabb háború esetén.

Szóval a rövid és hosszútávú folyamokat nézve alkalmas az időpont egy háborúra szerintem, de legalábbis pár hónap múlva különösen. Inkább most mint ha felállat a Kína ellenes koalíció
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 917
13 018
113
Más megközelítésből viszont most alkalmas volna a nemzetközi helyzet egy Indiával folytatott rövid háborúra, hosszú távon az USA úgyis mindent megtesz Kína elszigetelésére és India saját oldalára állítására, háborúval vagy anélkül de India USA szövetségbe sodródik, mert termesztés vetélytársa Kínának.
....
Szóval a rövid és hosszútávú folyamokat nézve alkalmas az időpont egy háborúra szerintem, de legalábbis pár hónap múlva különösen. Inkább most mint ha felállat a Kína ellenes koalíció

Szerintem eleve rossza az a kiindulási alap, hogy Kína mindenképpen háborúzni szeretne Indiával. Inkább ez az, amit mindenképpen el szeretne kerülni. Kína számára nincs jó időpont egy háborúra Indiával.

1. Kína a gyors gazdasági növekedés folytatásában, a békében, a szabad kereskedelemben érdekelt. Kína a gazdasági nagyhatalmak közül a legversenyképesebb és ezért az utóbbi időben Kína a szabad kereskedelem fő szószólója, mint ahogy az USA volt a szabad kereskedelem legnagyobb támogatója, amíg az USA volt a legversenyképesebb. Kínának jelenleg semmilyen háború nem áll érdekében.
2. Kína a szerves fejlődési versenyt nyeri. Nem a külföld lerablása, kifosztása, gyarmatosítása, kizsákmányolása náluk a fő csapásirány, hanem amit lehet eltanulnak, lemásolnak, továbbfejlesztenek és mindenki másnál nagyobb tömegben és jobb ár/érték arányban gyártanak. De ma már nem csak másolnak, hanem nagyon sok téren ők által az élre. Ma már övék a legtöbb szabadalom és védjegy. Kína nem egy rablóbirodalom, hanem egy mindent is a világon legnagyobb mennyiségben termelő ország. Náluk nem a katonai erő a gazdagodás kulcsa, hanem az ipari termelés. Közel 200 országból több, mint 60 előzi meg Kínát a GDP arányos katonai költekezésben és a lakossághoz viszonyított arányában a kínai hadsereg csak 129. a 174 országot tartalmazó listán. Kína nem a hadseregre helyezi hangsúlyt, hanem például az oktatásra.
3. Ha a külföldtől mégis szükségük van valamire, akkor is nézd meg hogy mit csinálnak: Afrikát sem meghódítják, hanem simán kilóra megveszik. Ugyanezt csinálják Ausztráliával. Dél-Kelet-Ázsiban is sokkal inkább a gazdasági befolyásukat igyekeznek kiterjeszteni, mint katonailag hódítani. Még a Dél-kínai-tenger szigeteit sem rohanják le, pedig bőven lenne rá erejük. Tajvant sem foglalják el. Hongkongban és Makaóban is meghagyták az egy ország két rendszert. A kínaiak hosszú távon, generációkban gondolkoznak. Nem háborút akarnak rövid távon nyerni, hanem békét, gazdasági befolyást tartósan.
4. Nem érdemes Kínára ráhúzni az európai gyarmatosítók gondolkodását. A kínaiak másként gondolkodnak. Egy pár tíz milliós gyarmatosító ország nagyon gazdagon megélhet abból, hogy több százmilliós lakosságot, földrésznyi területet lerabol, gyarmatosít és kizsákmányol (portugál, spanyol, angol, holland, francia gyarmatosítás). Vagy a fél világot gazdaságilag gyarmatosítja, politikai befolyása alá vonja, pénzügyi függésben tartja, világpénzt nyomtat, ami mögött végső soron a hadserege áll (USA). Ugyanez igaz a belső gyarmatosításra, a birodalomépítő hódításra is. A rómaiak hosszú ideig jól megéltek a hódításaik során rabolt javakból, szerzett hadi rabszolgákból, majd pedig a provinciákból, mert Róma méretéhez és lakosságához képest a meghódított területek nagyságrenddel nagyobbak voltak. De lehetne hozni példának a vikingektől, Nagy Sándoron és Napóleonon, vagy Hitleren át, a keltákig, a hun birodalomig, a mongol birodalomig, a törökökig, vagy a japán birodalomiig sok hódítót. A logika mindegyiknél ugyanaz. Kínára azonban ez a logika nem érvényes. Kína egy 1,4 milliárdos ország. Külső forrásokból, gyarmatosításból, kizsákmányolásból ezt a népességet nem lehet eltartani vagy gazdaggá tenni. Kína tehát erőltetett hódítás helyett a belső erőforrásaira koncentrál. Mindig is ezt tette. Már nagyon sok száz évvel ezelőtt is úgy álltak hozzá ehhez a kérdéshez, hogy erejük ugyan lett volna még több területet elfoglalni, hiszen Ázsia szuperhatalma voltak, de nem volt szükségük arra, hogy nagyon agresszív gyarmatosítóként, hódítóként lépjenek fel. Pedig a történelmükben nagyon hosszú időszakok voltak, amikor az egész ismert világot meghódíthatták volna. De az alapelv az volt, hogy a császári Kínának, a Mennyei Birodalomnak nincs szüksége a külföldtől semmire.
5. Ha meg szeretnéd ismerni a háborúzással kapcsolatos kínai gondolkodást, akkor ott van Szun-Ce híres könyve a háború művészete. Kapásból pár fontos idézet: "A legmagasabb szintű kiválóság az ellenség ellenállásának harc nélkül való megtörésében rejlik." "Aki igazán ért a hadviseléshez, úgy töri meg az idegen sereget, hogy nem vív csatát vele; úgy foglalja el az idegen városfalat, hogy nem ostromolja meg; úgy semmisíti meg az idegen fejedelemségeket, hogy nem tart sokáig (a háború). S minthogy a (kölcsönös) sértetlenség által igyekszik győzni az égalattiban, a fegyverek alkalmazása nélkül is biztosítani tudja magának az előnyöket." "Ha úgy vezetjük a háborút, hogy a győzelem sokáig várat magára, akkor eltompítjuk fegyvereinket, letörjük a hegyüket; fallal körülvett városokat ostromolva erőnk megtörik; ha seregünket sokáig tartjuk távol (a fővárostól), az ország nem bírja majd el a költségeket." "Még sohasem fordult elő, hogy egy háború, amely sokáig húzódott volna, valaha is hasznára vált volna az országnak. Aki tehát nem érti meg teljesen a hadviselés okozta károkat, az nem képes teljesen megérteni a hadviselésből fakadó előnyöket sem."
6. Konkrétan Indiától mire lenne Kínának szüksége? India fő erőforrása az olcsó munkaerő népessége. E téren viszont Kínának is megvannak még mindig a tartalékai. A kínaiak összehasonlíthatatlanul szorgalmasabbak, messze képzettebbek, tanulékonyabbak, rugalmasabbak, magasabb IQ-val rendelkeznek. Mire lenne jó Kínának Indiától területet és népességet hódítani? Vagy akár egyész Indiát meghódítani? Ami Kínának hiányzik az egyes energiahordozók (főleg olaj és földgáz) és egyes ásványkincsek. De ez Indiának sincs meg. Kínának fájhatna a foga a Közel-Kelet olajára, az oroszok ásványkincseire és energiahordozóira, Afrika, Dél-Amerika ritkaföldfémeire. Ezek viszont Indiában kevésbé találhatóak meg. Amilyen ásványkincs van Indiában (réz, cink, vas, az üledékes kőzetekből kitermelhető ásványkincsek) az van Kínának is. Élelmiszerből is bőven többet termel Kína. Kínának nincs szüksége Indiától lényegében semmire. Nincs miért háborúznia Indiával.
7. Mi lenne egy Kína által indított háború célja, amit reálisan, gyorsan, kevés veszteséggel el is lehet érni? Némi terület a hegyekben? India megleckéztetése? Ennek mi értelme lenne? Megérné a várható veszteségeket és hátrányokat?
8. Bár Kína katonailag erősebb Indiánál, de akkora katonai fölénye azért nincs, hogy komoly veszteségek nélkül totális győzelmet arasson. Sok áldozat árán részsikert elérni pedig nem a legbölcsebb. Kínának talán úgy kétszeres az erőfölénye. Mit mond erről Szun-Ce?: "a hadviselésnek törvénye, hogy ha tízszeres (túlerővel rendelkezünk), körül kell zárnunk (az ellenséget); ha ötszörössel, meg kell támadnunk; ha kétszeressel, akkor meg kell osztanunk (erőit);" Kétszeres túlerő még kevés a biztos győzelemhez.
9. Ne feledjük, hogy India atomhatalom. Ha a hagyományos fegyverek terén vesztésre áll, könnyen megnyomhatják azt a gombot. Hiába van Kínának atomfegyverből is több. Jól tudják, hogy egy atomháborúban csak vesztesek vannak.
10. Kínára India a kínai tengeri kereskedelem blokkolásával jelentheti a legnagyobb veszélyt. Azonban ez a blokkolás jelenleg nem áll fenn és pont egy háború esetén lenne erre a legnagyobb az esély. Ráadásul ha legyőzik Indiát, akkor is marad sok ország, amely szintén akadályozhatja a kínai tengeri kereskedelmet. Kína szempontjából nem az a megoldás, hogy mindegyikkel háborúba kezd, hanem részben pont az, hogy egyiknél sem hagyja idáig mérgesedni a helyzetet. Részben pedig a megoldás a megfelelő kapacitású szárazföldi szállítási út kiépítése Európába. Ez utóbbi folyamatban van. Amíg ez nincs meg, addig Kína már csak a tengeri szállításra való ráutaltsága okán sem fogja háborúval veszélyeztetni a szállítási útvonalait.

Nem Kína érdeke a szomszédaival való háborúzás. Ellenben a nagy vízen túl pont az az egyik kedvenc taktika, hogy Oroszországnak is nekiugrasszák a szomszédait, vagy belső háborút szítsanak (Csecsenföld, Grúzia, Ukrajna) Iránnak is nekivezették Irakot. A kínaiakat is szórakoztatják Hongkonggal.
A szomszéddal háborúzni, aki vissza is tud ütni soha sem olyan kifizetődő, mint egy óceánnal arrébb, a saját hátországot nem veszélyeztetve vívni háborút, vagy még inkább megvívatni azt másokkal.
 

Morishima

Well-Known Member
2017. július 29.
1 431
10 129
113
Szerintem eleve rossza az a kiindulási alap, hogy Kína mindenképpen háborúzni szeretne Indiával. Inkább ez az, amit mindenképpen el szeretne kerülni. Kína számára nincs jó időpont egy háborúra Indiával.

1. Kína a gyors gazdasági növekedés folytatásában, a békében, a szabad kereskedelemben érdekelt. Kína a gazdasági nagyhatalmak közül a legversenyképesebb és ezért az utóbbi időben Kína a szabad kereskedelem fő szószólója, mint ahogy az USA volt a szabad kereskedelem legnagyobb támogatója, amíg az USA volt a legversenyképesebb. Kínának jelenleg semmilyen háború nem áll érdekében.
2. Kína a szerves fejlődési versenyt nyeri. Nem a külföld lerablása, kifosztása, gyarmatosítása, kizsákmányolása náluk a fő csapásirány, hanem amit lehet eltanulnak, lemásolnak, továbbfejlesztenek és mindenki másnál nagyobb tömegben és jobb ár/érték arányban gyártanak. De ma már nem csak másolnak, hanem nagyon sok téren ők által az élre. Ma már övék a legtöbb szabadalom és védjegy. Kína nem egy rablóbirodalom, hanem egy mindent is a világon legnagyobb mennyiségben termelő ország. Náluk nem a katonai erő a gazdagodás kulcsa, hanem az ipari termelés. Közel 200 országból több, mint 60 előzi meg Kínát a GDP arányos katonai költekezésben és a lakossághoz viszonyított arányában a kínai hadsereg csak 129. a 174 országot tartalmazó listán. Kína nem a hadseregre helyezi hangsúlyt, hanem például az oktatásra.
3. Ha a külföldtől mégis szükségük van valamire, akkor is nézd meg hogy mit csinálnak: Afrikát sem meghódítják, hanem simán kilóra megveszik. Ugyanezt csinálják Ausztráliával. Dél-Kelet-Ázsiban is sokkal inkább a gazdasági befolyásukat igyekeznek kiterjeszteni, mint katonailag hódítani. Még a Dél-kínai-tenger szigeteit sem rohanják le, pedig bőven lenne rá erejük. Tajvant sem foglalják el. Hongkongban és Makaóban is meghagyták az egy ország két rendszert. A kínaiak hosszú távon, generációkban gondolkoznak. Nem háborút akarnak rövid távon nyerni, hanem békét, gazdasági befolyást tartósan.
4. Nem érdemes Kínára ráhúzni az európai gyarmatosítók gondolkodását. A kínaiak másként gondolkodnak. Egy pár tíz milliós gyarmatosító ország nagyon gazdagon megélhet abból, hogy több százmilliós lakosságot, földrésznyi területet lerabol, gyarmatosít és kizsákmányol (portugál, spanyol, angol, holland, francia gyarmatosítás). Vagy a fél világot gazdaságilag gyarmatosítja, politikai befolyása alá vonja, pénzügyi függésben tartja, világpénzt nyomtat, ami mögött végső soron a hadserege áll (USA). Ugyanez igaz a belső gyarmatosításra, a birodalomépítő hódításra is. A rómaiak hosszú ideig jól megéltek a hódításaik során rabolt javakból, szerzett hadi rabszolgákból, majd pedig a provinciákból, mert Róma méretéhez és lakosságához képest a meghódított területek nagyságrenddel nagyobbak voltak. De lehetne hozni példának a vikingektől, Nagy Sándoron és Napóleonon, vagy Hitleren át, a keltákig, a hun birodalomig, a mongol birodalomig, a törökökig, vagy a japán birodalomiig sok hódítót. A logika mindegyiknél ugyanaz. Kínára azonban ez a logika nem érvényes. Kína egy 1,4 milliárdos ország. Külső forrásokból, gyarmatosításból, kizsákmányolásból ezt a népességet nem lehet eltartani vagy gazdaggá tenni. Kína tehát erőltetett hódítás helyett a belső erőforrásaira koncentrál. Mindig is ezt tette. Már nagyon sok száz évvel ezelőtt is úgy álltak hozzá ehhez a kérdéshez, hogy erejük ugyan lett volna még több területet elfoglalni, hiszen Ázsia szuperhatalma voltak, de nem volt szükségük arra, hogy nagyon agresszív gyarmatosítóként, hódítóként lépjenek fel. Pedig a történelmükben nagyon hosszú időszakok voltak, amikor az egész ismert világot meghódíthatták volna. De az alapelv az volt, hogy a császári Kínának, a Mennyei Birodalomnak nincs szüksége a külföldtől semmire.
5. Ha meg szeretnéd ismerni a háborúzással kapcsolatos kínai gondolkodást, akkor ott van Szun-Ce híres könyve a háború művészete. Kapásból pár fontos idézet: "A legmagasabb szintű kiválóság az ellenség ellenállásának harc nélkül való megtörésében rejlik." "Aki igazán ért a hadviseléshez, úgy töri meg az idegen sereget, hogy nem vív csatát vele; úgy foglalja el az idegen városfalat, hogy nem ostromolja meg; úgy semmisíti meg az idegen fejedelemségeket, hogy nem tart sokáig (a háború). S minthogy a (kölcsönös) sértetlenség által igyekszik győzni az égalattiban, a fegyverek alkalmazása nélkül is biztosítani tudja magának az előnyöket." "Ha úgy vezetjük a háborút, hogy a győzelem sokáig várat magára, akkor eltompítjuk fegyvereinket, letörjük a hegyüket; fallal körülvett városokat ostromolva erőnk megtörik; ha seregünket sokáig tartjuk távol (a fővárostól), az ország nem bírja majd el a költségeket." "Még sohasem fordult elő, hogy egy háború, amely sokáig húzódott volna, valaha is hasznára vált volna az országnak. Aki tehát nem érti meg teljesen a hadviselés okozta károkat, az nem képes teljesen megérteni a hadviselésből fakadó előnyöket sem."
6. Konkrétan Indiától mire lenne Kínának szüksége? India fő erőforrása az olcsó munkaerő népessége. E téren viszont Kínának is megvannak még mindig a tartalékai. A kínaiak összehasonlíthatatlanul szorgalmasabbak, messze képzettebbek, tanulékonyabbak, rugalmasabbak, magasabb IQ-val rendelkeznek. Mire lenne jó Kínának Indiától területet és népességet hódítani? Vagy akár egyész Indiát meghódítani? Ami Kínának hiányzik az egyes energiahordozók (főleg olaj és földgáz) és egyes ásványkincsek. De ez Indiának sincs meg. Kínának fájhatna a foga a Közel-Kelet olajára, az oroszok ásványkincseire és energiahordozóira, Afrika, Dél-Amerika ritkaföldfémeire. Ezek viszont Indiában kevésbé találhatóak meg. Amilyen ásványkincs van Indiában (réz, cink, vas, az üledékes kőzetekből kitermelhető ásványkincsek) az van Kínának is. Élelmiszerből is bőven többet termel Kína. Kínának nincs szüksége Indiától lényegében semmire. Nincs miért háborúznia Indiával.
7. Mi lenne egy Kína által indított háború célja, amit reálisan, gyorsan, kevés veszteséggel el is lehet érni? Némi terület a hegyekben? India megleckéztetése? Ennek mi értelme lenne? Megérné a várható veszteségeket és hátrányokat?
8. Bár Kína katonailag erősebb Indiánál, de akkora katonai fölénye azért nincs, hogy komoly veszteségek nélkül totális győzelmet arasson. Sok áldozat árán részsikert elérni pedig nem a legbölcsebb. Kínának talán úgy kétszeres az erőfölénye. Mit mond erről Szun-Ce?: "a hadviselésnek törvénye, hogy ha tízszeres (túlerővel rendelkezünk), körül kell zárnunk (az ellenséget); ha ötszörössel, meg kell támadnunk; ha kétszeressel, akkor meg kell osztanunk (erőit);" Kétszeres túlerő még kevés a biztos győzelemhez.
9. Ne feledjük, hogy India atomhatalom. Ha a hagyományos fegyverek terén vesztésre áll, könnyen megnyomhatják azt a gombot. Hiába van Kínának atomfegyverből is több. Jól tudják, hogy egy atomháborúban csak vesztesek vannak.
10. Kínára India a kínai tengeri kereskedelem blokkolásával jelentheti a legnagyobb veszélyt. Azonban ez a blokkolás jelenleg nem áll fenn és pont egy háború esetén lenne erre a legnagyobb az esély. Ráadásul ha legyőzik Indiát, akkor is marad sok ország, amely szintén akadályozhatja a kínai tengeri kereskedelmet. Kína szempontjából nem az a megoldás, hogy mindegyikkel háborúba kezd, hanem részben pont az, hogy egyiknél sem hagyja idáig mérgesedni a helyzetet. Részben pedig a megoldás a megfelelő kapacitású szárazföldi szállítási út kiépítése Európába. Ez utóbbi folyamatban van. Amíg ez nincs meg, addig Kína már csak a tengeri szállításra való ráutaltsága okán sem fogja háborúval veszélyeztetni a szállítási útvonalait.

Nem Kína érdeke a szomszédaival való háborúzás. Ellenben a nagy vízen túl pont az az egyik kedvenc taktika, hogy Oroszországnak is nekiugrasszák a szomszédait, vagy belső háborút szítsanak (Csecsenföld, Grúzia, Ukrajna) Iránnak is nekivezették Irakot. A kínaiakat is szórakoztatják Hongkonggal.
A szomszéddal háborúzni, aki vissza is tud ütni soha sem olyan kifizetődő, mint egy óceánnal arrébb, a saját hátországot nem veszélyeztetve vívni háborút, vagy még inkább megvívatni azt másokkal.

Igazad van, európai ésszel gondolkozva írtam amit írtam, annyiban egészítenék ki hogy nem állítom hogy Kína akarja háborút, de taktikailag egy Pakisztánnal közös akcióra az elkövetkező hónapok a legideálisabbak, az más kérdés hogy stratégiailag többet veszíthetnek.
Ha India gondot okoz még mindig szíthatják az etnikai és vallási feszültségeket ezáltal kevésbé stabillá téve őket, ezzel valószínűleg még jobban is járnának mint egy háborúval.
 
  • Tetszik
Reactions: laiki

Horizon

Well-Known Member
2019. február 27.
1 771
7 008
113
Ha India gondot okoz még mindig szíthatják az etnikai és vallási feszültségeket ezáltal kevésbé stabillá téve őket, ezzel valószínűleg még jobban is járnának mint egy háborúval.
Így van. Ezért nem értem, hogy minek a keménykedés, itt is, meg a Dél-kínai-tengeren is. Sokkal tovább jutnának ha az eddigi stratégiát követnék, 20 év múlva teljes függőségben a tenyerükből enne az egész régió, miközben senki pisszenni sem mer. De így...
 
T

Törölt tag 008

Guest
Évtizedek óta tolja kína az indiai maoistákat, meg próbálja lázítani az alsóbb kasztokat sikertelenül.
 

clpeter2020

Member
2020. március 26.
24
60
13
Néha nem teljesen értem a reuters logikáját. Ok kínaiak építkezik, és a folyó túloldalán talán azok természetes gleccserek voltak?
EbVmxiFU4AIc2sg
 

clpeter2020

Member
2020. március 26.
24
60
13
Évtizedek óta tolja kína az indiai maoistákat, meg próbálja lázítani az alsóbb kasztokat sikertelenül.

CPI (maoisták) egy indiai sajátos szervezet, nem volt támogatás és köze sincs a kínai kummunista párthoz. Valójában a határ közeli gellilák problémát jelent Pekingnek is.

"If there is any help (you expect) from us to get rid of them, we will try to do our best," the Chinese envoy is reported to have said. "We are also wondering why they call themselves Maoists. We don't like that. We don't like that at home. We don't have any connection with them at home.
If they call themselves Maoists, we can't stop that. But definitely, it (the Maoist movement in India) does not have any connection with the government of China," the diplomat went on to add.
" - mondta a Kínai nagykövet
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
25 694
90 790
113
Most hallottam a HírTV-n miert nem lőtték, robbantották fel egymást az indiai-kinai határincedensben.
Van egy szerződés a 90-es évekből, ezen a részen éles fegyverrel, robbanószerrel tilos járőrözni.
Így nehéz volt, de megoldották a halálos konfliktust...:confused:
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 188
13 468
113
Most hallottam a HírTV-n miert nem lőtték, robbantották fel egymást az indiai-kinai határincedensben.
Van egy szerződés a 90-es évekből, ezen a részen éles fegyverrel, robbanószerrel tilos járőrözni.
Így nehéz volt, de megoldották a halálos konfliktust...:confused:
Igen, megegyeztek, hogy nem visznek oda lőfegyvereket. De szeges bunkókról nem volt szó.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
15 993
26 477
113
Most hallottam a HírTV-n miert nem lőtték, robbantották fel egymást az indiai-kinai határincedensben.
Van egy szerződés a 90-es évekből, ezen a részen éles fegyverrel, robbanószerrel tilos járőrözni.
Így nehéz volt, de megoldották a halálos konfliktust...:confused:
Az ókori Euboiában két városállam harcba keveredett, ez még a klasszikus kor előestéjén volt és megegyeztek, hogy nem fognak barbár fegyvereket használni, mint a hajítófegyverek például, hanem nemes módon, karddal és pajzzsal rendezik le az ellentétüket. Az egyik nagy görög történetíró idézi az esetet, ami természetesen azzal végződött, hogy használtak mindent, amit csak lehetett és győztes kiirtotta a vesztes város férfilakosságát, a nőket és gyerekeket pedig rabszolgának adta el. A példa lényege az volt, hogy a fegyverzetkorlátozás csak addig működik, amíg a küzdelem el nem kezdődik, mert utána már valakinek győznie kell!

Lám, ezek se használtak lőfegyvert, pedig attól félt mindenki korábban! Legközelebb fognak.
 

zolkas

Well-Known Member
2016. október 19.
5 080
11 758
113
Hát a kinaiak valszeg jobban...

egyes hírek szerint ők vesztettek. a halottak meg nem közvetlen a verekedés miatt hanem a kihűléstől ill vízbe fulladástól haltak meg. A nyugati média az indiai halottakról számolt be, a kinaiakról hallgattak és a kinai területeken volt a fő balhé.
 
  • Tetszik
Reactions: laiki

ladagrant

Well-Known Member
2019. január 30.
2 395
4 392
113
Tehát szerinted az USA szöges betonvasat adott a kínai katonák kezébe, hogy verjék agyon az indiai határőröket. Zseniális meglátás, ezért már érdemes volt elgondolkodni azon, hogy kinek áll érdekében!
Ravasz amerikaiak biztos milliárdokat kerestek azon a fegyverbizniszen. Szöges betonvas made in U. S. A.
 

ladagrant

Well-Known Member
2019. január 30.
2 395
4 392
113
Az a gond hogy India nem hátrálhat meg harc nélkül, kína pedig nem érhet el eredményt a térségben harc nélkül, tengeri kijáratuk meg így se lesz azt csak Mianmar keresztül fejleszthetik, és ahhoz háború se kéne, viszont a hét nővér államok felől továbbra is blokkolható a mianmari út egy komolyabb háború esetén.

Mianmar halott ügy, egyrészt most nyit fokozatosan a nyugat fele, szép kis zsozsót remélve a fejlődő turizmusból. Minden olyan utazási iroda ami számít Mianmart propagálja DK-Ázsiában jelenleg.

Másrészt meg amellett hogy Kínát körülveszi a demokratikus szigetöv keleten, délről ugyancsak egy India által kontrollált demokratikus szigetöv van Mianmar és a világóceán között: az Andamán és a Nikobár szigetek. A Bengáli öböl vitán felül indiai érdekövezet.
 

starkiller

Well-Known Member
2020. június 6.
92
306
53
Mianmar halott ügy, egyrészt most nyit fokozatosan a nyugat fele, szép kis zsozsót remélve a fejlődő turizmusból. Minden olyan utazási iroda ami számít Mianmart propagálja DK-Ázsiában jelenleg.

Másrészt meg amellett hogy Kínát körülveszi a demokratikus szigetöv keleten, délről ugyancsak egy India által kontrollált demokratikus szigetöv van Mianmar és a világóceán között: az Andamán és a Nikobár szigetek. A Bengáli öböl vitán felül indiai érdekövezet.
Kína felzabálja és kiszarja Indiát ha nagyon akarja semmi perc alatt.