Hoppá hoppá a magyar MVM mint tulajdonos egy orosz atomerőműben több mint érdekes......
EADaily
Az európai cégek a kalinyingrádi balti atomerőműből akarják Lengyelországot ellátni árammal
Illusztráció: kgd.ru.
A lengyel ZE PAK és a magyar MVM befektet a befejezetlen balti atomerőműbe a kalinyingrádi régióban, hogy villamos energiát szállítson Lengyelországba. Az erőmű építését 2013-ban leállították, miután a balti államok bejelentették, hogy ki akarnak lépni a BRELL energiakörből és csatlakozni kívánnak az uniós energiarendszerhez.
"A ZE PAK érdeklődik a Roszatom tulajdonában lévő balti atomerőmű részvényeinek egy része iránt" - írta a Twitteren Robert Tomaszewski, a lengyel Polityka Insight elemzője. Információi szerint a magyar állami tulajdonú MVM energetikai csoport lesz a partner.
"Nem hivatalosan megerősítették számunkra, hogy a kalinyingrádi vonal megépítését és a balti atomerőmű megvásárlását Zygmunt Soloz (a ZE PAK fő részvényese) Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel és Jacek Sasin állami vagyon ellenőrzéséért felelős miniszterrel folytatott megbeszélésén fogják megvitatni" - írta Robert Tomaszewski. Elmondása szerint a projekt fő érve az energetikai átállás, amely az elkövetkező években arra kényszeríti Lengyelországot, hogy bezárja a széntüzelésű erőműveket és növelje az áramimportot.
A ZE PAK Lengyelország villamosenergia-szükségletének 4 százalékát biztosítja, míg az MVM Magyarország legnagyobb villamosenergia-termelője és a paksi atomerőművet üzemelteti.
A 2,3 GW-os balti atomerőmű építése 2010-ben kezdődött. Úgy tervezték, hogy Európába, többek között a balti államokba exportálnak majd villamos energiát. 2013-ban Litvánia, Lettország és Észtország kijelentette, hogy ki kíván lépni a BRELL villamosenergia-rendszerből, és 2025-ben csatlakozni kíván az európai villamosenergia-rendszerhez. Ezt követően a projektet leállították, és jelenleg a már megépült létesítmények állagmegóvásán dolgoznak.
Az EADaily megkeresésére a Roszatom a cikk írásakor még nem válaszolt.
"A balti atomerőmű projekt "tipikus", és technológiai szempontból nem várhatóak problémák a megépítésében" - mondta Alekszandr Uvarov, az AtomInfo-Center, a nukleáris tudomány, technológia és oktatás támogatására létrehozott autonóm nonprofit szervezet igazgatója. Megjegyzi, hogy az oroszországi atomerőművekben a külföldi tőke újdonságnak számít.
A balti atomerőmű lett volna az első ilyen jellegű erőmű Oroszországban. 2011 áprilisában az Inter RAO UES bejelentette, hogy külföldi befektetők akár 49%-os részesedést is szerezhetnek az atomerőmű-építési projektben, amelynek költségeit 5 milliárd euróra becsülték.
Alekszandr Uvarov megjegyzi, hogy Lengyelországban van igény a tiszta energiára, és van piac a BaltiPPP termelésére: "Ami egy ilyen projekt esetleges geopolitikai problémáit illeti, jobb, ha a politikusokat kérdezzük meg erről. Én magam, a fehérorosz atomerőmű körül Litvánia által végrehajtott dolgokat látva, óvatosan viszonyulok az európaiakkal közös nagy energiaprojektekhez."