1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

[BIZTPOL] Magyarország

Diskurzus a(z) 'Biztonságpolitika' témában - Guest által indítva @ 2013. február 20..

Thread Status:
Not open for further replies.
  1. plushun

    plushun Well-Known Member

  2. Sniper

    Sniper Member

    igazad van.elnézést kérek mindenkitől !
     
    Fundin likes this.
  3. BiancoGasto

    BiancoGasto Well-Known Member

    svajcibeka likes this.
  4. szuvorov

    szuvorov Well-Known Member

    BiancoGasto likes this.
  5. SilvioD

    SilvioD Well-Known Member

    Nincs összeférhetetlenség. Ez egy tényeket nélkülöző politikai döntés volt. Most bosszulják meg Timmermans elkaszálását és a portfoliója megnyirbálását.
    Még bármi lehet, Ursula vdL és Orbán kivár. Ne felejtsük, Trócsányi az ő közös jelöltjük.
    Tipp: megkapjuk a posztot, de nem Trócsányi lesz a biztos.
     
  6. SilvioD

    SilvioD Well-Known Member

    Ez érdekes. Az EP elnoke új tárgyalást, szavazást? kért hétfőre.

    "David Sassoli elnök szóvivője a Twitteren jelentette be, hogy a JURI hétfő délelőtt ismét összeül. Jaume Duch bejegyzése arra enged következtetni, hogy a szakbizottságnak a két politikusról született és az EP elnökéhez eljuttatott írásos véleménye nem felel meg a követelményeknek, mert nem tisztázza a képviselők aggályait, és nem fogalmazza meg világosan a javaslataikat. Az eljárási szabályzat szerint a jogi bizottság ajánlásai „magukban foglalhatják a szóban forgó pénzügyi érdekeltségekről való lemondást vagy a biztosjelölt tárcájának a Bizottság elnöke általi módosítását”. Súlyosabb esetekben a bizottság „arra a következtetésre juthat, hogy a biztosjelölt nem képes ellátni feladatát a Szerződések és a magatartási kódex értelmében”. Lapunknak csütörtökön több forrás is megerősítette, hogy a JURI az utóbbi döntést hozta Trócsányi Lászlóról és a román Rovana Plumbról. Az eddigi hírek alapján úgy tűnik, hogy ha így történt, akkor az EP-elnöknek címzett ajánlásait képtelen volt a megfelelő hivatalos formában írásba önteni. A parlamenti szóvivő azt is közölte, hogy David Sassoli és Ursula von der Leyen bizottsági elnök csütörtökön telefonon egyeztetett a jogi bizottságban megszületett döntésekről. Megfigyelők nem zárják ki, hogy a két biztosjelölt összeférhetelenségéről szóló szavazást megismétlik. Trócsányi Lászlót mindössze két szavazattal utasították el a képviselők csütörtökön.
     
    Pogány, antigonosz and szuvorov like this.
  7. anonim999

    anonim999 Well-Known Member

    Szolgálatok régen és ma

    A technika halad, de a titkok világában élők helyzete bonyolódik

    Írta: Földi László

    Új székházat kapott a korábban négy különböző objektumban elhelyezett Alkotmányvédelmi Hivatal (AH, korábbi nevén NBH, azaz Nemzetbiztonsági Hivatal). Kiss Zoltán, az AH főigazgatója szerint ezzel megvalósult a kor követelményéhez igazodó funkcionális megoldás, illetve a NATO-jogszabályok előírásait is sikerült teljesíteni.

    Miközben érdeklődve hallgattam a megnyitóünnepségen elhangzottakat, meg kellett állapítanom, hogy jómagam a régi és ókonzervatív operatív iskola filozófiáját vallom, vagyis úgy tűnik, elmaradtam a kor és főként a NATO kihívásaitól. Az ősidőkben, mondjuk egy-két évtizeddel ezelőtt a titkosszolgálati munka lényege annak titkossága volt. Ez magába foglalta mind az állomány, mind a munkára kijelölt objektumok konspirált létezését.

    Természetesen ami a szolgálatok központi épületeit illette – és ez még a hírszerzésre is igaz volt, nemcsak az elhárításnak otthont adó Alkotmányvédelmi Hivatalra –, előbb-utóbb mindenki bemérte ezek koordinátáit.

    De! Voltak és ma is kell legyenek különösen védett objektumok, ahol például ügynöki kiképzéseket és egyéb operatív feladatokat hajtanak végre. Ezekről sohasem derülhet ki – a dolog természetéből adódóan –, hogy a titkosszolgálat érdekeltségébe tartoznak.

    Ezen az alapvetésen annak kapcsán érdemes elgondolkodni, hogy jóllehet vezetéstechnikailag könnyebb összefogni egy szervezetet, ha fizikailag egy helyen van, de az összevont intézményrendszer és az oda csoportosított személyi állomány egy aranybánya az ellenérdekű szolgálatok kutató-feldolgozó munkájához.

    Csak egy bázist kell a közelben telepíteniük, és folyamatosan dokumentálhatják a kapun be- és kilépő személyeket. Ezen nem kívánt akció ellen természetesen van ellenszer, és ezt a magyar szolgálat alkalmazhatja is. Megjegyzésre érdemes, hogy a CIA központi épületének elhelyezése is nyilvános és elérhető az interneten. De a különösen a védett állomány tagjai sohasem fordulnak meg a virginiai Langley-ben található központban.

    A „régi” és „új” operatív munka feltételei között alapvető eltérés van, ami a modern világ kihívásaiból adódik. Az AH új épületében elhelyezett és a sajtóban is megjelentetett információ szerint 1200 kilométernyi kábelt használtak fel (valamivel több mint 1200 kilométer a távolság Budapest és Brüsszel között autópályán).

    Nyilvánvaló (ehhez még operatív tapasztalat sem kell), hogy a mai viszonyok között a technológiai és digitális fejlődésben rejlő lehetőségek olyan megoldásokat kínálnak, melyek markánsan háttérbe szorítják a régi – az internet nélküli világ – módszereit, mind a személyi feldolgozó munkában, mind az egyéb információszerző tevékenységben.

    A titkosszolgálatok lehetőségei az emberek – részben az internet provokálta – kitárulkozó magatartása miatt rendkívüli módon megsokszorozódtak. A közösségi oldalak, akár a virtuális kartotékok, tálcán kínálják a személyes, érzékeny adatok ezreit, mutatják a kapcsolati hálót, „beszámolnak” az alany mozgásáról, tevékenységéről. Egy-egy célfeladat elvégzésének nagyobb hányadát egy irodában ülve, laptop segítségével el tudja végezni az operatív tiszt.

    A kérdés csak az, hogy ez elég-e, illetve hogy hol van a speciális felkészültséget igénylő operatív akciók hozzáadott értéke: az a 15-20 százalék olyan forrásadat, ami nincs a világhálón, és csak beépüléssel vagy más módszerrel szerezhető meg.

    Arról se feledkezzünk meg, hogy az 1200 kilométer kábelen átfutó adatok jól felkészült ellenérdekű szolgálatok, néha akár egy-egy ügyes hekker számára is – technikailag nem túl nagy erőfeszítéssel – hozzáférhetők. Elfogult és csökönyösen maradinak minősülő véleményem szerint nincs abszolút értékű technikai védelem.

    A fejlődés persze megállíthatatlan és követni kell, minden nosztalgiától függetlenül, miközben koncepcionálisan és persze stratégiai értelemben azt is leszögezhetjük, hogy ezen virtuális fejlődés csak a civil világ számára nem jelent – látszólag – rendkívüli biztonsági kihívást.

    A magam részéről azonban még az úgynevezett civileket is óvnám a közösségi hálók veszélyeitől, de ez más téma.

    Ami a titkosszolgálatokat illeti, nem dőlhetnek be jól hangzó és csábító újításoknak, mert ez egyben csapda is lehet számukra, ha nem eléggé megfontoltak és csupán a napi eredmények elérésére koncentrálva működnek. A webes szolgáltatók meghatározható pénzügyi csoportok kezében vannak. Amiből egyenesen következik, hogy nem éppen nemzetbiztonsági érdeket szolgálnak, viszont operatív kockázatot jelentenek.

    A védett épületek elhelyezésének decentralizáltsága persze nem garantál tökéletesen konspirált megoldást, de megnehezítheti az ellenség dolgát, akadályozza operatív támadásukat. A magyar szolgálatok illetékes politikai és szakmai vezetői nyilvánvalóan tisztában vannak a helyzet érzékenységével és a kihívásokkal. Ugyanakkor nem elég hangsúlyozni, hogy az operatív munka bonyolultsága napi szinten követeli meg a civil világnál lényegesen fejlettebb védelmet.

    A helyzet folyamatos elemzése nem régi és új kor kérdése. Hisz a kémkedés és annak elhárítása a három ősi mesterség egyike. És ez így is marad, függetlenül attól, hogyan fejlődik a minket körülvevő világ. Vannak jelentős szolgálatok, ahol újra papíralapú jelentéstétel dívik, amit mechanikus írógépen készítenek. Na nem minden anyagot, de minden olyat, amit rejteni akarnak az illetéktelen érdeklődők elől, legyenek azok ellenségek vagy baráti szolgálatok.

    A technika halad, miközben a titkok világában élők helyzete nemhogy egyszerűbb lenne, hanem még jobban bonyolódik. Az irigylésre méltó, szép új épületekben is megtartandók a régi alapelvek, miszerint a munka, a hálózatok védelme – miként életük – a konspiráció biztosításán múlik, bárhol is legyen az operatív tiszt irodája.

    A szerző titkosszolgálati szakértő
    https://magyarnemzet.hu/velemeny/szolgalatok-regen-es-ma-7340393/
     
  8. milagro

    milagro Well-Known Member

  9. haubagoi

    haubagoi Well-Known Member

    Ja :) Úgy látszik, hogy vagy Orbánék, vagy a románok, vagy mindkettő :D olvasta a Hungaroszlávia-tervet, és ezek szerint nem talált süket fülekre :D
    A cikkben a Hagia Sophia-t emlegetik mint koronázási templomot, végülis, Bulgária Hungaroszlávia része lenne, és az már elég közel van Isztambulhoz, régi nevén Konstantinápolyhoz. Erdogan meg haver, hátha megengedi a templomhasználatot? :D Vagy ha nem, akkor akár vissza is foglalhatjuk (oroszok majd segítenek benne, úgyis nekik is kell a város, khmm... a Boszporusz) :D Persze, én Hungaroszláviában nem koronáztam volna császárrá Orbánt, dehát úgy látszik másképp nem volt vevő a tervre :D Lehet, hogy a budapesti Bazilika hivatalos honlapja is azért végződik, biz-re ( http://bazilika.biz ), mert biz mint Bizánc? :D Ja nem, csak Bazilika mint business, ..., szóval amit csinálnak, az nem biztos, hogy Hungaroszlávia, de a románok már kapcsoltak, ennyi derül ki a cikkből.
    És ha a románok félnek tőle, akkor garantálhatom, hogy jó ötlet a Hungaroszlávia! Ti meg lehülyéztetek miatta, na. De nevezhetjük akár Bizáncnak is! (Köszi románok az ötletet.) :p
     
  10. BiancoGasto

    BiancoGasto Well-Known Member

    Viszont ez a román újságíró nem tisztalelkű hazafi. Mit érdekli a mindenkori román vezetést a mi balkán tervünk. Ők köztudottan a nagyfiúk asztalánál zsugáznak Kínával,oroszokal,USA-val. ;)
     
    svajcibeka likes this.
  11. milagro

    milagro Well-Known Member

    Bezony! A romulán elhárítás ezzel is számol!
    ..
    Az igazán nagy dobás az lesz, ha a von der Leyen vezette EU egy magyar bővítési biztossal a kirakatban - bárki is legyen az -, osztja majd szét Bosznia-Hercegovinát a Vatikán által támogatott katolikus horvátok, az oroszok által támogatott ortodox szerbek és a muszlim törökök által támogatott albánok közt!
    Ebben az esetben német-EU "ajánlásra" lehet egy jelképes vajdasági határkorrekció is a javunkra!!
    Egy ilyen mesterterrvel minden térségbeli szereplő ki lenne elégítve, kivéve Uncle Sam és a romulánok! USA őrjöngeni fog.
    De ezzel a németek még az oroszokkal is pacsizni fognak (lett nagy-Szerbia) + a német-török viszony is kijavítható (lett nagy-Albánia)!
    ..
    Ukrajna irányába a CIA 2014-ben sikeresen elzárta német (EU) terjeszkedés lehetőségét! Csak a Balkán maradt nekik!
     
    megazez likes this.
  12. Fennek

    Fennek Well-Known Member

    Az megvan, hogy bosznia és albánia között van egy Montenegró? Ez instant háborút jelentene.
     
  13. haubagoi

    haubagoi Well-Known Member

    Hm...hm... ezt a hozzászólást még meg kell emésztenem :)
     
  14. milagro

    milagro Well-Known Member

    Miért lenne??
    A hangsúly azon van, hogy Szarajevó környékén létrejön egy szerb és horvát befolyástól mentes muszlim állam! Albánok, törökök örülni fognak!!
    De ha a németek elég merészek Macedóniát is elosztják a bolgárok és az albánok közt etnikai határok mentén. A makedónok lényegében bolgárok!
    Ha nem lépnek a németek, akkor az oroszok "adják meg" a szerbeknek a boszniai szerb területeket, s ez az amerikaiaknak is ínyére lehet, ha ezzel párhuzamosan a mára katonailag feltunningolt Lengyelország kiegészülhet Volhíniával a németek hátában. S természetesen ebben az esetben nagy-Szerbia nem lesz EU tag,
    hanem oroszokkal a háta mögött lesz a németek balkáni kibontakozásának a legnagyobb kerékkötője! Németországot ezzel "bekerítenék"...
     
  15. milagro

    milagro Well-Known Member

    A szerb EU csatlakozás egy helyben toporog Koszovó miatt! Valamit adni kell nekik, ha akarja őket az EU!
    S ha az EU nem lép, majd lépnek a nagyok, mint Koszovó esetében az amik, s akkor végleg reszeltek a német balkáni befolyásnak...
     
  16. szuvorov

    szuvorov Well-Known Member

    Nem nagyon értem a cikkírót, régen is tudta mindenki hol vannak a központi épületei a hírszerzésnek és az elhárításnak, fedett személyek meg sem közelítették azokat, régen is így volt ma sincs másikként és a jövőben sem fog változni. A számítógépes hálózat védett, komolyabb titkos adat semmilyen gépen sincs amely a világhálóhoz kapcsolódik. Anno még a '90-es évek végén hatmillió forint körül volt egy átlagos pc biztonságossá tétele (extra vastag árnyékolt kábelek, árnyékolt vezetéknek, és ház, szűrt képernyő), szerintem most is így lehet.
     
    anonim999 likes this.
  17. SilvioD

    SilvioD Well-Known Member

    Én azért itt felvetnék még egy lehetőséget! Mi van ha te írtad az eredeti román cikket?!o_O Ügynököt fogtunk? :D
     
    Pogány and gergo55 like this.
  18. haubagoi

    haubagoi Well-Known Member

    Nem tudok románul. De egyébként a cikkíró inkább a mi ügynökünk lehetne, mert olyanokat ír :) Ne leplezd már le :D
     
    SilvioD likes this.
  19. milagro

    milagro Well-Known Member

    És igen, innen sem maradhatott ki a Budapest-Belgrád vasútvonal!


    (a beszéd csúcspontján feltűnően hangsúlyos volt a térségi közlekedés, nem véletlenül!)
     
    megazez likes this.
  20. imike

    imike Well-Known Member

    Egy tényleg jó cikk:
    http://www.msn.com/hu-hu/hirek/külf...tírta-orbán-politikáját/ar-AAI1o3n?ocid=ientp

    A kedvenc részem:

    "A hagyományos, Izrael és az arab országok közt egyensúlyozó magyar külpolitikában az első komolyabb törést a 2011-es arab tavasz okozta. "A külügy vezetése azt hitte, amit az Obama-adminisztráció is mondott, hogy valamiféle demokratizálódás lesz az arab világban" – mondta egy akkor a külügyben dolgozó tisztviselő.

    "Orbán viszont realista volt, már rég azt mondta, dehogy, itt káosz jön. Mi meg már láttuk, hogy nem az lesz a történet vége, amit Martonyi remél, hanem amitől Orbán félt"
    – mondta a forrás.

    Az arab tavasz azzal is hozzájárult a magyar külpolitikai átrendeződéshez, hogy egymás után söpörte el a régi partnereket – arab rezsimeket, amelyek jellemzően Izrael ellenfelei voltak. Ez felértékelte Izraelt a régióban, amelyet 2009 óta ismét Netanjahu vezetett. Több kormányzati forrás szerint az izraeliek sokat segítettek a történések értelmezésében mind a magyar külügynek, mind a hírszerzésnek."
     
    antigonosz likes this.
Thread Status:
Not open for further replies.

Ezen oldal megosztása