Lassa már hivatalosan is földbe áll az eu:
"
Európa energiaválsága egyre súlyosbodik, és ez növekvő nyomást gyakorol a kontinens gazdaságának építőköveit alkotó iparágakra. Az olyan energia- és gázigényes ágazatok, mint az acél-, műtrágya-, és az alumíniumipar kénytelenek gyárakat bezárni, vagy a növekvő költségeket a fogyasztókra hárítani. Persze arról sem szabad megfeledkezni, ha ezek a jellemzően a beszállítói lánc alján elhelyezkedő vállalatok nem tudnak termelni, annak súlyos következményei vannak azokra az ágazatokra, amelyek függenek attól, hogy hozzájussanak a megfelelő alapanyagokhoz. Ha például leáll a műtrágyagyártás, akkor a melléktermékként keletkező CO2 ellátás is akadozni kezd, amit a vágóhídaktól kezdve a sörgyártáson át, az élelmiszerek szállításánál használt szárazjég előállításáig használnak számos iparágban - és ez csak néhány a számos érintett ágazatból."
Európa energiaválsága egyre súlyosbodik, és ez növekvő nyomást gyakorol a kontinens gazdaságának építőköveit alkotó iparágakra. Az olyan energia- és gázigényes ágazatok, mint az acél-, műtrágya-, és az alumíniumipar kénytelenek gyárakat bezárni, vagy a növekvő költségeket a fogyasztókra...
www.portfolio.hu
A mezőgazdaságban, talán részlegesen Kuba lesz a példa? : D
A "viccet" félretéve, mellékesen megjegyzem, hogy a dokumentumfilmben természetesen hibás információkkal találkozunk az
olajhozamcsúcs/energia-csúcs kapcsán, aminek számos oka van - főleg a technológiai fejlődés + az új feltárások -, s ezt ezért most sem lehet megmondani, hogy mikor következhet ez be.
Ám a lényeg az, hogy most egy
mesterséges energia-csúcs hatást él át egész Európa és mi is, illetve valamivel "enyhébb" mértékben az egész világ is. Kuba esetén egy nagyon szélsőséges forgatókönyv megvalósulását láthatjuk és tanulmányozhatjuk, ami természetesen teljesen más ok miatt következett be, de nem is az előzményeken van a hangsúly esetünkben.
Egyébként néha találkozom az argentin-példával (mármint, hogy hova vezethet ki ez az egész), de a jelenlegi helyzetre, illetve annak akár a szélsőséges forgatókönyveire, a '90-es évek Kubája sokkal jobban rávilágít. Persze lehet mondani, hogy ott lényegében nincs tél, de a lehetőségei is sokkal korlátozottabbak voltak; továbbá hogy a
'73-as olajválsággal nagyobbak lehetnek a párhuzamok, de ez utóbbi minden bizonnyal téves, ugyanis a kubai gazdasági összeomlás okán lényegében megszünt az import műtrágya és a vegyszerek terén, időben sokkal jobban elnyúlt, igaz tervezett áramszünetekre, üzemanyag korlátozásokra akkortájt nyugaton is szükség volt.
Mindenesetre a kubai gazdasági válság kapcsán volt egy egész jó cikk még régebben az indexen is:
Miközben az egész világ azon töri a fejét, hogyan váltsa ki a fosszilis üzemanyagokat, Kuba ezt már 30 évvel ezelőtt megcsinálta. A Szovjetunió összeomlása után kényszerből kellett átalakítani a gazdaságot, de a kutatások azt mutatják, hogy a nép jól járt az ország zöld fordulatával.
index.hu
Félreértés ne essék, nem azt írom, hogy 1:1-ben vegyük át az ottani lépéseket, már csak azért sem, mivel teljesen más lehetőségek és technológia birtokában vagyunk, viszont az ottani tapasztalatokat mindenképpen érdemes lehet tanulmányozni. A hazai mezőgazdaságot legalább részlegesen és gyorsan át kell alakítani, mivel nincs olyan precíziós gazdálkodás, amivel ekkora műtrágya mínuszt ki lehet gazdálkodni... Úgyhogy legalább ebből a szempontból érdemes lenne jobban kielemezni az ottani folyamatokat.