Felállítottak az ukránoknak egy vörös vonalat, hogy eddig és ne tovább. Ha támadnak az ukrik akkor gyaníthatóan Grísától fognak kapni pár szerelmes csomagot. De, és itt van a de, egyelőre jelen helyzetben nincsen másról szó, mint egy magasabb szintre emelt faszméregetésről (avagy chicken game ahogy haubagoi mondta Kubánál). Ukránok verik a pofonos ládát jenki háttérrel, hogy az oroszokat provokálják egy elhibázott lépésre, amivel aztán szénné tudják majd őket szankciózni és minden kapcsolatot elvágni. Viszont Grísa is jól tudja, hogy mire megy ki az egész és éppen ezért szépen megüzenik a csapatösszevonásokkal, hogy látunk ám mindent amit ti csináltok és amint támadtok a lelket is kibombázzuk belőletek. De Oroszország egyáltalán nem akar támadni, egyszerűen demonstratíve flexel egy kicsit nyugatra. Nemzetközi kapcsolatok szintjén sikeresen eljutottunk abba az állapotba, amikor már csak a nyílt erődemonstrációból értenek. Mint amikor kocsmában egy adottságaihoz képest túlságosan túlbuzgóan pattogó töpszli kollegához odamegy a helyi hústorony, hogy tessék lenyugodni, mert ha balhét csinálsz fuzionálom a fejedet a padlóval. Na ez megy itt csak országok közt.