[BIZTPOL] Románia

[leplezo]

Temesvárral nem foglalkoznék. Ha meg is szerzed, megtarthatatlan. 95% román, akiket sem megszállni, sem kiéheztetni nem lehet. Előbbi esetben bentről basztatnának, utóbbiban (körülzárás esetén) jönne a román felszabadítási kísérlete - jó eséllyel eredménnyel.
Temesvárt el kell felejteni (oda kell adni a Szerbeknek - egyelőre).

Délen a Maros lehetne a határ, az jól védhető. Ott már bő hozamú a folyó, 3 m feletti átlagmélységgel. Azon csak úgy nem kelnének át a Románok.
Kolozsvár pacifikálása túl sok erőt foglalna le. Éppen elég lenne Nagyváradot, Aradot és Szatmárt békére lényszeríteni.
Csak a párcium megszerzésével sajnos a Székelyföld védetlen maradna. Ki lenne szolgáltatva a Románok kényének-kedvének. Igaz nekünk is lenne egy adú-ász a kabátújban a közel 1 milliós Párciumi románság személyében. Amilyen a mozsdó, olyan a törölköző alapon intézkednénk ebben az ügyben. Attól tartok, hogy a vége egy lakóságcsere lenne.

Ha a marost jelölöd ki akkor pikk-pakk idekerülnek szeged alá délen, és vissza kell vonulnod, hogy ne kerüljenek mögéd. Temesvár a kulcsa a vidéknek, ezt anno is tudták, ezért is dobták oda a románoknak. Sajnos kell számolni azzal, hogy azt a várost le kell gyűrni így-vagy úgy, mert nélküle nem tudsz belekezdeni lényegében semmibe a déli részen. Kolozsvár nélkül meg ahogy írtad túszul ejtődik az erdélyi magyarság legnagyobb része. Ezért nem egyszerű ez a történet.

Ennyire nem szabad a szerbekre támaszkodnod, mert, ha csak annyit tesznek, hogy nem indulnak el a megbeszéltek szerint bukod az egészet, és még lehet többet is.

Először politikailag és gazdaságilag kell annyira nyerni, hogy utána katonailag egy percre se legyen kérdés a győzelem. Hatalmas fölény kell egy ekkora hadművelethez.

 

[LMzek 2.0]

Ha a marost jelölöd ki akkor pikk-pakk idekerülnek szeged alá délen, és vissza kell vonulnod, hogy ne kerüljenek mögéd. Temesvár a kulcsa a vidéknek, ezt anno is tudták, ezért is dobták oda a románoknak. Sajnos kell számolni azzal, hogy azt a várost le kell gyűrni így-vagy úgy, mert nélküle nem tudsz belekezdeni lényegében semmibe a déli részen. Kolozsvár nélkül meg ahogy írtad túszul ejtődik az erdélyi magyarság legnagyobb része. Ezért nem egyszerű ez a történet.

Ennyire nem szabad a szerbekre támaszkodnod, mert, ha csak annyit tesznek, hogy nem indulnak el a megbeszéltek szerint bukod az egészet, és még lehet többet is.

Először politikailag és gazdaságilag kell annyira nyerni, hogy utána katonailag egy percre se legyen kérdés a győzelem. Hatalmas fölény kell egy ekkora hadművelethez.

Jól látod. Amikor pedig ez a szövetségesi-katonai-gazdasági fölény felépül, a nyilvánvalóan vesztes fél nem szokott háborúzni.
Egy "(béke-)szerződéssel" oldja meg a problémát.

..mert az a legjobb hadsereg, ami ellen nem akar(mer) harcolni az ellenfél!

Ez a folyamat zajlik most, ha jól látom.

Jól látom?

 

[Morishima]

Ezt tették Magyarországgal a nyugatiak is. Pont úgy osztották szét, hogy a jövőben még véletlenül se legyen szomszédos támogatónk egy reviziós törekvés esetén. Még a háborus bűnös Ausztria is kapott belölünk. Ez is mutatja a sátáni gonoszságát és ravaszságát a Trianoni döntésnek.

Ha engem kérdeztek a fenti témában (mi legyen a két maradék román fejedelemséggel), az a véleményem, hogy kell hagyni egyesülni a két Moldvát és önálló létre kell engedni Havasalföldet. A Moldvaiak megtanulták a leckét és bvagy 100 évig biztos nem lesze egyesülés Havasalföldel. Addig Hvasalföld legatyásodik, talán ki is ürül, ha nem nyúl valaki nagyhatalom a hónuk alá. Az lesz a sorsa, mint amit Magyarországnak szánntak az Antant hatalmak Trianonnal.
Mert azért egyből felszámolni csak nem akarták Hungáriát. Annál finomabb népeknek tartják magukat, mint hogy egy ilyen disznoság rájuk süljön. Abban bíztak, hogy egy kéz és láb nélküli ország életképtelen és megszűnik magától, oszt ők a kezüket moshatják és mi is eltűnünk innen. Csak nem számoltak a magyar szívossággal és leleménnyel).

Igen tökéletes módszer ha el akarod szigetelni az ellenséget, igazából nem a jóindulatuk mentett meg minket, hanem az hogy pontosan tudták azt hogy nem nyugszunk bele, 100 évvel utána is egy csomó magyar azon gondolkozik és cselekszik hogy visszaállítsuk a régi hatalmunkat, senki nem tett volna semmit ha teljesen felosztják Magyarországot, cserébe ma nem léteznénk mert ha lázadtunk volna akkor minden oldalról az leverésünkre törtek volna és ma már nem lenne magyarság csak szórványosan.

A nagyhatalmak célja a megosztás volt azzal hogy bennünket élni hagyott és maradt magyar államiság, és ezért mi nem tehetjük meg azt hogy ha lehetőségünk van felszámolni a román államiságot azt ne tegyük meg mert még 100 év múlva is azon fogják törni a fejüket hogy hogy csinálják vissza és bizony nem tudhatjuk nem e jön el a lehetőség a számukra. Nem hagyhatjuk meg a legnagyobb riválisunkat ha lehetőségünk van megszüntetni a fenyegetést, és cinkosokat találunk általa akikkel hosszútávon lesz egy közös pontunk.

Megértem én hogy nincs ehhez mindenkinek gyomra meg nem akar románokat asszimilálni, de hosszútávon kell gondolkoznunk és hiszek benne hogy az átalakuló világban van megterem majd számunkra a lehetőség, erősödjünk minden téren,ennek minden magyar a részese.

Értem én hogy erkölcsi nagyság meg hasonlók de attól még lábtörlőnek voltunk használva és cserébe még a lengyeleken és bolgárokon kívül kb mindenki utál is minket akkor inkább ideje másként játszani a játékot.

 

[Pogány]

Ha a marost jelölöd ki akkor pikk-pakk idekerülnek szeged alá délen, és vissza kell vonulnod, hogy ne kerüljenek mögéd. Temesvár a kulcsa a vidéknek, ezt anno is tudták, ezért is dobták oda a románoknak. Sajnos kell számolni azzal, hogy azt a várost le kell gyűrni így-vagy úgy, mert nélküle nem tudsz belekezdeni lényegében semmibe a déli részen. Kolozsvár nélkül meg ahogy írtad túszul ejtődik az erdélyi magyarság legnagyobb része. Ezért nem egyszerű ez a történet.

Ennyire nem szabad a szerbekre támaszkodnod, mert, ha csak annyit tesznek, hogy nem indulnak el a megbeszéltek szerint bukod az egészet, és még lehet többet is.

Először politikailag és gazdaságilag kell annyira nyerni, hogy utána katonailag egy percre se legyen kérdés a győzelem. Hatalmas fölény kell egy ekkora hadművelethez.

Engem is csak a szerbek iránti túlzott bizalom zavart ebben a történetben. Nem gondolom, hogy az előzmények ismeretében túl nagy gondot okozna a románoknak valami nagyot ígérni, a szerbeknek meg, hogy annak a szellemében oldalba kapjanak minket vagy épp a bolgárok műveletébe zúzanak bele. Elég csak felvonulniuk a határra arrafelé és máris bukó a gondolat. De az alapelképzelés tetszik

 

[tong djagbu]

Erdély visszaszerzése jó kis téma!

Milyen körülményeket és mekkora erőket látnátok szükségesnek, hogy a siker reményében induljunk hadba?

 

[Törölt tag 008]

..Milyen körülményeket és mekkora erőket látnátok szükségesnek, hogy a siker reményében induljunk hadba?

USA gyengüljön meg, hogy az EUra ne legyen ereje, a németektől annyi ipar legyen itt, hogy ne érje meg nekik beszólni és ne legyünk a Swiften.

Ezen kívül már csak 3000 Currus Mbombe 8 kell az invázióhoz. Na jó ez vicc volt.

 

[PavolR]

Milyen körülményeket és mekkora erőket látnátok szükségesnek, hogy a siker reményében induljunk hadba?

"Aki tehát nem érti meg teljesen a hadviselés okozta károkat, az nem képes teljesen megérteni a hadviselésből fakadó előnyöket sem." (Szun-Ce)
Amíg nem cserélitek le a forintot mondjuk euróra, addig nem éri meg bármilyen hadakozásra gondolni, mert nagyon támadható és órákon belul bedolne, nagy károkat okozva a hátországban.

 

[milagro]

Erdély visszaszerzése jó kis téma!

Milyen körülményeket és mekkora erőket látnátok szükségesnek, hogy a siker reményében induljunk hadba?

Érjük el népességben Románia lakosságának nagyjából 70%-át a mostani 50,5% helyett!
Plusz a kedvező konstelláció!
2031., 2042-43., 2054., 2066., 2078., 2089-2090.

 

[milagro]

"Aki tehát nem érti meg teljesen a hadviselés okozta károkat, az nem képes teljesen megérteni a hadviselésből fakadó előnyöket sem." (Szun-Ce)
Amíg nem cserélitek le a forintot mondjuk euróra, addig nem éri meg bármilyen hadakozásra gondolni, mert nagyon támadható és órákon belul bedolne, nagy károkat okozva a hátországban.

A román lej is be tud dőlni, hiába az Oroszlánról nevezték el...

 

[milagro]

Engem is csak a szerbek iránti túlzott bizalom zavart ebben a történetben. Nem gondolom, hogy az előzmények ismeretében túl nagy gondot okozna a románoknak valami nagyot ígérni, a szerbeknek meg, hogy annak a szellemében oldalba kapjanak minket vagy épp a bolgárok műveletébe zúzanak bele. Elég csak felvonulniuk a határra arrafelé és máris bukó a gondolat. De az alapelképzelés tetszik

A szerbeket addigra ki kell elégíteni!
(de semmi buzulás)

 

[tong djagbu]

"Aki tehát nem érti meg teljesen a hadviselés okozta károkat, az nem képes teljesen megérteni a hadviselésből fakadó előnyöket sem." (Szun-Ce)
Amíg nem cserélitek le a forintot mondjuk euróra, addig nem éri meg bármilyen hadakozásra gondolni, mert nagyon támadható és órákon belul bedolne, nagy károkat okozva a hátországban.

Mire hadba indulunk nem biztos, hogy lesz euro.

 

[PavolR]

A román lej is be tud dőlni, hiába az Oroszlánról nevezték el...

Be tud, csak nem mindegy mikor, a spekulánsok tobsége valószinuleg a támadó fél velutájara vetodne, plus 2024-re akarnak átmenni Eurora.

 

[antigonosz]

Kolozsvárt is el tudod még érni, mert a falvak legalább fele magyar ajkú arrafelé, így nem ütközöl számottevő civil ellenállásba. Kolozsvár pedig kulcsfontosságú székelyföld és az erdélyi medence északi részének összeköttetése szempontjából. (Jövőbeli tervek vagy székelyföld elérése, esetleg felkelés segítése.)
A határmenti sáv után ha nem fullad ki a támadás, vagy nem szúr hátba senki, akkor, Nagybánya 60km a határtól északon, és középen Kolozsvár elérésével a Bihari hegységtől északra lévő részeket el lehet foglalni. Ez még dombság kategória. (Ezzel a kezedben az északi medence sorsa)


Kolozsvártól nyugatra 10-15km-re kiépített védelem azért könnyebb, mert ott van egy kb 500m magas vonulat gerince, melynek egyik vége a kárpátok vonulatáig tart ami még ott az ukránokkal határos, a másik vége pedig a bihari szigethegységig tart. Ez egy természetes akadály, melyen egyszerűbb védekezni mint az alföldön. Egyetlen síkvidéki része Bánffyhunyad és Kolozsvár közötti szakasz.De ha megvan Kolozsvár, akkor mind az észak, és dél-nyugati állások magasabban lesznek mint akik keletről érkeznének, így még a városhatáron kívül kiszedhetőek.
a Déli rész már sokkal fogósabb, főleg Temesvár környéke lényegében alföld ott nincs nagyon semmi ami segítene. A bihari hegységig az lényegében nyílt terep. És utána is a nyugatról érkező van magassági hátrányban a hegyen lévővel szemben.

Északon a kulcs a gyorsaság és a jó helyezkedés. Délen viszont könnyen átmehet és darálóba az egész. Főleg hogy Temesvár elfoglalása nélkül esélytelen a megtartása. Az meg kb. olyan adottságokkal rendelkezik mint Debrecen.

Ehhez semmi mas nem kell csak a 2. Ukran front az oldalunkon...
Ilyen mini haderovel ongyilkossag beallni vedekezni barhova is. Folyamatosan mozogni, manoverezni es tamadni kell megallas nelkul. Ha ellenallasba utkozik megkeruli.

 

[Törölt tag 2577]

"Aki tehát nem érti meg teljesen a hadviselés okozta károkat, az nem képes teljesen megérteni a hadviselésből fakadó előnyöket sem." (Szun-Ce)
Amíg nem cserélitek le a forintot mondjuk euróra, addig nem éri meg bármilyen hadakozásra gondolni, mert nagyon támadható és órákon belul bedolne, nagy károkat okozva a hátországban.

Sajnos ez igaz, de akkor is igaz lenne, ha eurónk lenne. Egy ilyen kis gazdaságot (ami ráadásul exportra épül) bedönteni nem túl bonyolult.
Amikor pár éve Görögország a csőddel kacsingatott, akkor azért nálatok is volt remegés, hogy nagy károkat fog okozni. Akkor az euro-övezet mentette meg Őket, és egyáltalán nem volt biztos , hogy visszakapjátok a pénzeteket.

 

[tarzaan]

"Aki tehát nem érti meg teljesen a hadviselés okozta károkat, az nem képes teljesen megérteni a hadviselésből fakadó előnyöket sem." (Szun-Ce)
Amíg nem cserélitek le a forintot mondjuk euróra, addig nem éri meg bármilyen hadakozásra gondolni, mert nagyon támadható és órákon belul bedolne, nagy károkat okozva a hátországban.

Pont hogy az önálló forint a magyar államiság és önállóság egyik záloga.

 

[milagro]

Pont hogy az önálló forint a magyar államiság és önállóság egyik záloga.

Arany kell még mögé...

 

[milagro]

Mire hadba indulunk nem biztos, hogy lesz euro.

Birodalmi német márka.

 

[kiskrumpli]

Részben igaz amit írtál. A Párcium (Arad, Nagykároly, Nagyvárad, Szatmár vonala relatíve könyen elfoglalható (nem a mostani operett sereggel, hanem egy korszerűvel - mondjuk 10-15 év múlva).
A magyar hadsereg részben benyomulna Szilágyságba, kb. Perje, Zikah, Zsibó vonaláig (ott még többségi a református magyarság) vagyis a meszes hegység gerincéig (ez is egy nagyon erős természetes akadályt képez). A délen a Maros vonalán kiépíteném a védelmi állásokat, illetve Máriaradnát, Vaskóhosziklást és Borossebes-Décse vonalat szintén megerősíteném. Ezzel délen nem nagyon lenne hol felvonuni egy összevont román hadseregnek. Legfeljebb Szászsebes, Szászváros vonalán tudnak valamennyire felfejlődni, de aztán mennek szépen a csőbe (a Maros szorosba) szépen libasorban (mint a Perzsák Termophülanál). Királyhágó nem tényező katonai szempontból, jól blokolható. Keskeny, rossz az inrastruktura (pár bomba és járhatatlan). Északról a szilágysági dombság irányából próbálkoznának - szerintem, illetve délről a Lugos irányából, ott fel tud vonulni a délen állomásozó seregrészük (ezért is kellene a Maros vonalát nagyon megerősíteni, akár Deszk, Kiszombor, Tiszasziget feladása árán is, mondjuk a szerbeknek - de erről később).
Első lépésben itt megállnék. A történelmi Erdélbye csak akkor mennék be, ha tényleg simma séta lenne az út és pár nap alatt lerendezhető lenne.

A Románoknak a csapatösszevonás nagyon komoly kihívás lenne, főleg, hogy a keleti hágók egy részét nem is tudnák használni. Déli kárpátokban lévő átjárókat használnák, de mint írtam, az nem lenne jó megoldás, ha csak nem a Szilágysági áttörést eröltetnék. Másik lehetőségük a Lugos-Káránsebes vonalon történő beáramlásuk a Bánságba, Temesvár környéki felvonulással. És itt jönnek be a Szerbek, akikkel kapcsolatban egyesek megjegyezték (nagyon helyesen), hogy nem érdekeltek Magyarország megerősödésében és nem szabad bennük bízni. Ez így van. De érdekelté kell tenni őket a buliban. Temesvár, Vajdahúnyad (Déva), Szörényvár háromszöget nekik kell átengedni. Nem utasítanák vissza az biztos. Rég féj nekik is a foguk a teljes Bánságra. Közbevetőlegesen jegyzem meg, hogy az első világháborús osztozkodás alatt majdenm háború tört ki a románok és szerbek között a Bánság okán (aztán a nagyhatalémak szépen megosztották a területet - Románia arról a részről sem tett le mai napig, /ahogy a kadrilaterálról sem/, csak kevésbé hangoztatja). Szóval, ha a Szerbeket meg lehetne győzni, hogy nekik megéri a Vaskapúig elmenni, nyert űgyünk lenne. Délen, Dobrudzsában pedig a Bolgárok tennék a dolgukat.
És nem mellékesen a Párcium etnikai arányát, békés úton is nagyon rövid idő alatt a javunkra lehet billenteni (kb. 1/3 magyar, 1/3 betelepített román és 1/3 "őshonos" román).

Teljesen más geopolitikai és katonapolitikai helyzet volt, de ettől még talán érdemes felidézni, hogyan gondolkodott erről a magyar katonai vezetés 1940-ben:

"Az erőviszonyok és a honvédség állapota ellenére a vezérkar készült a Károly-vonal áttörésére. A haditerv az volt, hogy az 1. hadsereg a határ északi részén Nagykároly és a Szamos között áttöri a Károly-vonal tábori erődítéseit, majd betör a Szilágyságba, és az ottani román csapatokat megsemmisíti. A 3. hadsereg ebben támogatja, a két hadseregnek Kolozsvár és Dés térségét kell elérnie. A 3. hadsereg egyes erőinek a Felső-Tisza völgyében Máramarosszigeten át Magyarlápos felé kell még támadást indítania. Ennek a melléktámadásnak a részeként ki kell jutniuk Nagybánya, illetve a Beszterce-Dés vasútvonalig, majd innen tovább a Kárpátok gerincéig.
Közben a gyorshadtestnek Szinérváralja mentén kellett áttörnie a Károly-vonalat, amennyiben ez nem sikerülne, akkor a főerők támadását kellett volna támogatnia. A 2. hadseregnek ezalatt délen védekeznie kell a telepített műszaki zárak mögött egy esetleges román támadással szemben, és tartania a határvonalat. Továbbá egy korlátozott célú támadást kell indítania a Károly-vonal fedezetlen déli szárnyának megkerülésével, és ezzel Nagyváradot birtokba venni. Délen pedig a Maros folyóig kijutni szintén egy korlátozott célú támadás keretében, és biztosítani a folyót.
A román védelmi terv a korábbi 1938-as Horea-terv továbbfejlesztése volt. Eleve többfrontos háborúval számolt, ahol a hangsúly a keleti határok védelmén van, nyugaton pedig egy meglepetésszerű magyar támadásra számítottak (a német segítség lehetőségevel). A Károly-vonalnak 2-3 hétig kellett volna kitartania nyugaton, ez alatt a mozgósítás és a csapatátcsoportosítás meg tud történni és elindulhat az ellentámadás. A magyar támadók teljes leverésével számoltak még egy háromfrontos háború esetében is Bulgária és a Szovjetunió részvétele esetében. A magyar fél leverését 2-3 hétre becsülték az ellentámadás megindulásától számítva."

A kép és az idézet Mihályi Balázs: Román véderő Magyarország ellen c. könyvéből származik, ami főleg az említett Károly-vonalra és annak tervezett leküzdésére fókuszál, az egyik fejezetben viszont a két oldal szemben álló erőit és korabeli terveit is elemzi. Akit bővebben érdekel a téma, annak ajánlom a könyvet.

 

[leplezo]

Ehhez semmi mas nem kell csak a 2. Ukran front az oldalunkon...
Ilyen mini haderovel ongyilkossag beallni vedekezni barhova is. Folyamatosan mozogni, manoverezni es tamadni kell megallas nelkul. Ha ellenallasba utkozik megkeruli.

Ez nem is egy ekkora haderő feladata. Egy 150-200 fős egészséges elosztású gépesített haderő kellene hozzá, úgy, hogy az ellenfél légiereje a földhöz legyen szegezve. Máskülönben kár beleállni.
Az írás szigorúan elméleti síkon értelmezendő, mivel, jelenleg nem áll fenn olyan helyzet, sem geopolitikailag, de helyi szinten se (politikailag, gazdaságilag, és haderő szintjén sem) amivel kivitelezhető lenne egy ilyesféle akció.

A közeljövőben csak akkor lesz lehetőségünk a románoktól bármit elvenni, ha helyettünk valaki legyőzi, és mi mint kármentésnek bevonulunk Erdélybe, hogy az a szövetségi rendszeren belül maradjon.


Bármilyen önálló támadáshoz legalább 20 év intenzív felkészülés és 180 fokos fordulat szükséges a világpolitikában.

 

[leplezo]

Teljesen más geopolitikai és katonapolitikai helyzet volt, de ettől még talán érdemes felidézni, hogyan gondolkodott erről a magyar katonai vezetés 1940-ben:

"Az erőviszonyok és a honvédség állapota ellenére a vezérkar készült a Károly-vonal áttörésére. A haditerv az volt, hogy az 1. hadsereg a határ északi részén Nagykároly és a Szamos között áttöri a Károly-vonal tábori erődítéseit, majd betör a Szilágyságba, és az ottani román csapatokat megsemmisíti. A 3. hadsereg ebben támogatja, a két hadseregnek Kolozsvár és Dés térségét kell elérnie. A 3. hadsereg egyes erőinek a Felső-Tisza völgyében Máramarosszigeten át Magyarlápos felé kell még támadást indítania. Ennek a melléktámadásnak a részeként ki kell jutniuk Nagybánya, illetve a Beszterce-Dés vasútvonalig, majd innen tovább a Kárpátok gerincéig.
Közben a gyorshadtestnek Szinérváralja mentén kellett áttörnie a Károly-vonalat, amennyiben ez nem sikerülne, akkor a főerők támadását kellett volna támogatnia. A 2. hadseregnek ezalatt délen védekeznie kell a telepített műszaki zárak mögött egy esetleges román támadással szemben, és tartania a határvonalat. Továbbá egy korlátozott célú támadást kell indítania a Károly-vonal fedezetlen déli szárnyának megkerülésével, és ezzel Nagyváradot birtokba venni. Délen pedig a Maros folyóig kijutni szintén egy korlátozott célú támadás keretében, és biztosítani a folyót.
A román védelmi terv a korábbi 1938-as Horea-terv továbbfejlesztése volt. Eleve többfrontos háborúval számolt, ahol a hangsúly a keleti határok védelmén van, nyugaton pedig egy meglepetésszerű magyar támadásra számítottak (a német segítség lehetőségevel). A Károly-vonalnak 2-3 hétig kellett volna kitartania nyugaton, ez alatt a mozgósítás és a csapatátcsoportosítás meg tud történni és elindulhat az ellentámadás. A magyar támadók teljes leverésével számoltak még egy háromfrontos háború esetében is Bulgária és a Szovjetunió részvétele esetében. A magyar fél leverését 2-3 hétre becsülték az ellentámadás megindulásától számítva."

A kép és az idézet Mihályi Balázs: Román véderő Magyarország ellen c. könyvéből származik, ami főleg az említett Károly-vonalra és annak tervezett leküzdésére fókuszál, az egyik fejezetben viszont a két oldal szemben álló erőit és korabeli terveit is elemzi. Akit bővebben érdekel a téma, annak ajánlom a könyvet.

Igen mind mondtam északon lehet jól betörni, nem véletlen egyezik szinte teljesen azzal amit leírtam, és bizony látszik, hogy délen igen komoly erőforrás kellett volna a védekezéshez is, nem hogy támadni. Mert Temesvár nélkül esélyed sincs rá, amint elkezdődik az előrehaladás rögtön hátba tudnak támadni.