Temesvárral nem foglalkoznék. Ha meg is szerzed, megtarthatatlan. 95% román, akiket sem megszállni, sem kiéheztetni nem lehet. Előbbi esetben bentről basztatnának, utóbbiban (körülzárás esetén) jönne a román felszabadítási kísérlete - jó eséllyel eredménnyel.
Temesvárt el kell felejteni (oda kell adni a Szerbeknek - egyelőre).
Délen a Maros lehetne a határ, az jól védhető. Ott már bő hozamú a folyó, 3 m feletti átlagmélységgel. Azon csak úgy nem kelnének át a Románok.
Kolozsvár pacifikálása túl sok erőt foglalna le. Éppen elég lenne Nagyváradot, Aradot és Szatmárt békére lényszeríteni.
Csak a párcium megszerzésével sajnos a Székelyföld védetlen maradna. Ki lenne szolgáltatva a Románok kényének-kedvének. Igaz nekünk is lenne egy adú-ász a kabátújban a közel 1 milliós Párciumi románság személyében. Amilyen a mozsdó, olyan a törölköző alapon intézkednénk ebben az ügyben. Attól tartok, hogy a vége egy lakóságcsere lenne.
Ha a marost jelölöd ki akkor pikk-pakk idekerülnek szeged alá délen, és vissza kell vonulnod, hogy ne kerüljenek mögéd. Temesvár a kulcsa a vidéknek, ezt anno is tudták, ezért is dobták oda a románoknak. Sajnos kell számolni azzal, hogy azt a várost le kell gyűrni így-vagy úgy, mert nélküle nem tudsz belekezdeni lényegében semmibe a déli részen. Kolozsvár nélkül meg ahogy írtad túszul ejtődik az erdélyi magyarság legnagyobb része. Ezért nem egyszerű ez a történet.
Ennyire nem szabad a szerbekre támaszkodnod, mert, ha csak annyit tesznek, hogy nem indulnak el a megbeszéltek szerint bukod az egészet, és még lehet többet is.
Először politikailag és gazdaságilag kell annyira nyerni, hogy utána katonailag egy percre se legyen kérdés a győzelem. Hatalmas fölény kell egy ekkora hadművelethez.