[BIZTPOL] Románia

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
13 199
19 022
113
Majd kapnak amcsiktól ingyen valami ladikot. Mint a C-130 t is.
Elég románoknak sírni kicsit meg oroszokkal fenyegetőzni.
Az a helyzet, hogy az amerikaiak nem nagyon őrizgetnek ladikot szakmányba.
Egyszerűen nem igazán van opciójuk odaadható hajókból.

Az angol vonal viszont tényleg érdekes lehet, mert náluk több hajó is kijön a rendszerből, ráadásul akkora méretben, amire szükségük lenne.
Azokat nem komplett megépíteni kellene, hanem csak részben modernizálni.
 

MZ/X

Well-Known Member
2021. május 27.
190
430
63
folyt:
  • Gond van valójában az EU pénzek költésével is, nagyon úgy néz ki, hogy a már lejárt és kifizetési szakaszban lévő 2014-2020 -as EU-s kohéziós alapokat jószerivel az állam már "elengedte", megint 60-70%-os felhasználás fog sikerülni ha egyáltalán sikerül. A 2021-2027-es ciklust igazán még el sem kezdték, a nagy koncentráció a Helyreállítási Alap körül forog, a román politikum nagy "ország projektet" csinált az egyébként valóban sok támogatás és kb ugyanannyi hitel rendelkezésre állásából. Rekord gyorsasággal állították össze a projekteket amiknek zömét az infrastruktúrális beruházások adják, de van benne környezetvédelmi tétel, erdőtelepítés, de modern informatikai rendszer kiépítése is, talán nem ez utóbbiakkal lesz a gond, hanem az infrastrukturális beruházásokkal. No nem azzal, hogy nem férne el az országban még 1000-1500 km autópálya vagy ugyanennyi villamosított vasúti fővonal, hanem hogy ki fogja ezeket megépíteni határidőre? Merthogy az ország ebben (is) nagyon rosszul teljesít, egyszerre kéne annyi autópályának, metrónak, vasúti teljes rekonstrukciónak, hidakkal, felüljárókkal, alagutakkal nekiállni aminek töredéke szokott évente teljesülni, ráadásul mindezt befejezni 2026 év végéig, ugyanis ez a pénz a Covid utáni gazdasági helyreállításról szól aminek ez a határideje, nem felzárkóztatási alap aminek jóval megengedőbb az időbeni kifutása (7+3év). Józanabb elemzők komolyan tartanak attól, hogy ugyanaz történik mint általában a román projektekkel, eljutnak a szerződések aláírásáig és - kimondva vagy kimondatlanul a pénzek elosztásáig - de a kivitelezés már nem lesz ennyire fontos, és nem lesz fontos ellenőrizni sem, a meg nem valósult projektekre pedig az EU támogatás majd nem lesz lehívható. Nem beszélve arról, hogy a Helyreállítási Alapnak csak a (kb) fele támogatás a másik fele "felcímkézett", csak erre költhető hitel, ez utóbbi nagyon durván a jelenlegi GDP 6%-a, ergo ennyi adósság növekmény biztosan lesz 2026-ig.
  • Gond van a továbbra is megoldásra váró nyugdíj helyzettel. 2022 megint nehezebb év lesz mint a megelőző, az eltartott/kereső arány, az idős/fiatal arány tovább romlik, de ha ez nem lenne elég továbbra sincs megoldva - pár látszatintézkedéstől eltekintve - a különnyugdíjak helyzete sem, nagy feszültségeket okoznak a manager fizetéseket elérő nyugdíjak tízezrei, nem beszélve a TB terheiről. Tovább nehezíti a problémát, hogy jogszabály alkotási figyelmetlenség miatt a jogszabály bátorította 2020-tól a nyugdíjba vonulást mert a "nyugdíjpont" értéke ott jelentőset ugrott, ahogy a nyugdíjasok létszáma is. A korrekciókra sok ötlet és fogadkozás van, de a nyugdíjas szervezetek "szerzett jogként" tekintenek a nyugdíjakra és az azokat meghatározó - egyébként Romániában kivételesen bonyolult - a nyugdíjak mértékét meghatározó nyugdíjpont mértékére. Örökölt probléma a korfa is, a legnagyobb létszámú korosztályok az ötvenes éveik közepét tapossák, óriási tömegekben mennek nyugdíjba az elkövetkező 5-8-10 évben. Ez konkrét katasztrófát még nem okoz 2022-ben, de a szociális kiadásokat már idén is szépen és egyenletesen tolja felfelé, ugyanezen nyugdíjasok kaptak ugye Jan1-től jelentős emelést is.
  • Gond van az ország népességével is, mármint annak a mértékével és ez nem csak az ország idén esedékes népszámlálása miatt érdekes. Ha az EU pénzek kiosztása és a bizottsági helyek, vagy parlamenti székek a tét akkor a lakosság magas és kerekedik felfelé, a népszámlálási adatokat szabadon korrekciózva emelik a populációt, de egyre több jel utal arra, hogy messze nem lehet ennyi népességet számon tartani, legutóbb az egészségügyi miniszter adta a tippet, miszerint azért nem lehet az oltakozásban utolérni nem csak a nyugatot de Közép Európát sem mert eleve nincs 19 csak 16 M lakosa az országnak, ez utóbbihoz kellene az arányokat szabni, a többiek külföldön élnek. Ez azért baj, mert idén megint lesz a népszámlálás miatt egy "igazság éve" Romániában, ahol ezzel megint szembe kell nézni, nem beszélve azzal is, hogy Románia, többek közt a Covid félrekezelésnek köszönhetően is cirka 300 ezer lakóját elveszítette 2 év alatt (2020-21), ami kizárt hogy ne éreztetné a hatását a gazdaságban is, ennyi fogyasztóval, előfizetéssel, újsággal, utazással kevesebb fogy az országban. A leépülés pedig csak most kezdődik a korábban említett korfa miatt is, azt meg majd a népszámlálás megmutatja mennyi világfi tekinti még hazájának Romániát, az biztos, hogy adófizető alig van több mint idehaza, ami ha az állam bevételeiről, meg annak 15%-os emelkedésének tervéről van szó igencsak kérdéses.

Korábban - valamikor a nyárelőn - azt tartottam, hogy 2021-ben magas gazdasági növekedés mellett is nőni fog az államadósság, valahol 50% környékén stabilizálódik idén, ez bejönni látszik. Azt is említettem, hogy csökken a gazdasági növekedés üteme és a folytogató struktúrális problémák egyre kisebb mozgásteret engednek az országnak, a negyedik negyedéves adatok még nincsenek meg, de negyedévről negyedévre csökkent a növekmény és a 2022-es GDP növekedést is eleve alacsonyabbra tervezték, az megint más kérdés, hogy független elemzők még ezt sem tartják elérhetőnek (én sem), előfordulhat hogy 2022 csak a felét hozza a 21-es növekedésnek. Azt is említettem bő fél éve, hogy 2021 még kb rendben lesz de 2022-ben botlani fog a gazdaságuk és ahogy összerakták a költségvetést az idealizált számokkal, ahogy magukat a fejlesztés kényszerébe kormányozták gyakorlatilag nulla mozgástérrel ehhez a botláshoz már a mostani Covid hullám is elegendő, nem csak a román gazdaság miatt, hanem a fő felvevő piacaik gyengélkedése és bezárkózása miatt is. A 2021-es számok február közepén érkeznek, meglepődnék ha meglepődnék ...


Üdv @Giskard -nak, @papajoe -nak :)
A Világbank csökkentette a román gazdaság idei várható növekedésére vonatkozó előrejelzését

 

Shadow

Well-Known Member
2018. október 29.
784
2 239
93
Neptun gázmező kitermelése tovább csúszik.

Az OMW cáfolta, hogy el akarná adni a Petrom részesedését, de ha sokat pöcsölnek lehet meggondolják magukat… sztem a lengyelek szívesen beszállnának az osztrákok helyett.
 

Deidonicus

Well-Known Member
2021. július 2.
419
2 363
93
Neptun gázmező kitermelése tovább csúszik.

Az OMW cáfolta, hogy el akarná adni a Petrom részesedését, de ha sokat pöcsölnek lehet meggondolják magukat… sztem a lengyelek szívesen beszállnának az osztrákok helyett.
Az OMW kilépése két ok miatt került képbe, az egyik a cég profil váltása a másik a 2030-as dátummal megcélzott EU-s "zöld előírások", benne a szén és szénhidrogén alapú energiatermelés visszaszorítása és ezen energiahordozók felhasználásának csökkentése. Az OMW biztosan nem teregeti ki a szándékait, mert csökkentené a befektetése értékét, inkább a román kormány nyomás alá helyezése volt a szándék az értékesítés belebegtetésével. Könnyen lehet, hogy a zöld forradalom nem csak a szén erőműveket, hanem a gázosakat is visszaszorítja, pláne mostanában, hogy az atomenergiát az EU szakavatott bizottsága elfogadja "zöldnek". Nem véletlenül erőlteti az OMW a nevezett offshore törvény módosítását, azaz visszamódosítását, mert a román fél - kedvesen - épp akkor emelte a díjakat amikor kiderült a lelőhelyek gazdagsága. A befektetők pedig így nem látják biztosítottnak, a drága tengeri kitermelés megtérülését, különösen akkor nem amikor a görcsös zöldítés kockázatossá teszi a jövőt még akkor is amikor az atomerőmű bezárási lázálom is vaskosan hozzájárult az árak emelkedéséhez. A kitermelés így is legkorábban 2026-ban indulhat meg, annak olyan gáz árak mellett kell cirka egy évtizedig minimum működnie, hogy a befektetés megtérüljön. Nem az a kérdés, hogy kell-e a gáz, vagy a román igény nagyobb lesz-e addigra mint a kitermelés, hanem hogy a tengeri gáz milyen egyéb szereplőkkel és milyen áron kell versenyezzen az addigra már mindenki által csökkenni remélt európai gázpiacon. A Román Kormány helyzete nehéz, hazaárulással ér fel, ha visszakozik és csökkenti a járadékokat, ezzel azt sugallva, hogy "kiárulja" a nemzeti kincset, óriási politikai játszmák mehettek a háttérben, hogy az egyébként tőkeszegény és ebben az üzletben járatlan román állami vállalat szerephez jusson, tulajdonosként léphessen az üzletbe, hogy bányajáradék ide vagy oda névleg rá lehessen mondani majd a módosításra, hogy a pénz házon belül marad. Időben viszont a folyamatos késlekedés valóban elbizonytalaníthatja a valódi szereplőt az üzletben, az OMW-t, mert iparági szereplők biztosan állítják, hogy a következő évtizedekben az igény mérséklődése miatt lesz gáz ami örökre a föld alatt marad, csak a legolcsóbbak tölthetik meg majd a csöveket, ebben a képletben pedig még bizonytalan hol is szerepel a román gáz, a kormánynak hamar és jelentősen befektetőbaráttá kellene és kellett volna tennie az üzletet, hogy az legalább megindulhasson, már most is folyhatna a kitermelés és mind az Exoon, mind az OMW de a román állam is rommá kereshetné magát jelenleg, de .... kellett kupeckedni ...
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
13 199
19 022
113
Jenki hajó, nem? Akkor jó lesz az nekik :D
Ezzel az a gond, hogy az csotrogányt teljesen újra kellene fegyverezni.
Szerintem egy új fregatt árának vagy 70-80%-át rá kellene költeni.
És akkor lennének hipermodern fegyverek egy fos hajón....
Tiszta T-72 felújítós feeling. :cool:
Az angol fregattokkal biztosan jobban járnának. Azokat aktív szolgálatból vonják ki ráadásul azokat korszerűsítették is. De ne én adjak már nekik tippeket... :oops:;)
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
13 199
19 022
113
A lengyelek használnak 2 db-ot nem? A copy-paste alapján a románoknál is elfér, pláne mert szeretik gyűjteni a több évtizedes levetett hadianyagot.
Jaja. Olyannyira, hogy most fogadták el a Miecznik Programban az utódjukat. 2028-ban érkezik az első hajó. De már nagyon szabadulnának tőlük.... :)
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
11 093
21 829
113
Ezzel az a gond, hogy az csotrogányt teljesen újra kellene fegyverezni.
Szerintem egy új fregatt árának vagy 70-80%-át rá kellene költeni.
És akkor lennének hipermodern fegyverek egy fos hajón....
Tiszta T-72 felújítós feeling. :cool:
Az angol fregattokkal biztosan jobban járnának. Azokat aktív szolgálatból vonják ki ráadásul azokat korszerűsítették is. De ne én adjak már nekik tippeket... :oops:;)



Tökéletesen megfelel nekik, majd a yenkik adnak hitelt a felújítás /átfegyverzésre is.
 

Giskard

Well-Known Member
2021. szeptember 25.
824
2 058
93
Az OMW kilépése két ok miatt került képbe, az egyik a cég profil váltása a másik a 2030-as dátummal megcélzott EU-s "zöld előírások", benne a szén és szénhidrogén alapú energiatermelés visszaszorítása és ezen energiahordozók felhasználásának csökkentése. Az OMW biztosan nem teregeti ki a szándékait, mert csökkentené a befektetése értékét, inkább a román kormány nyomás alá helyezése volt a szándék az értékesítés belebegtetésével. Könnyen lehet, hogy a zöld forradalom nem csak a szén erőműveket, hanem a gázosakat is visszaszorítja, pláne mostanában, hogy az atomenergiát az EU szakavatott bizottsága elfogadja "zöldnek". Nem véletlenül erőlteti az OMW a nevezett offshore törvény módosítását, azaz visszamódosítását, mert a román fél - kedvesen - épp akkor emelte a díjakat amikor kiderült a lelőhelyek gazdagsága. A befektetők pedig így nem látják biztosítottnak, a drága tengeri kitermelés megtérülését, különösen akkor nem amikor a görcsös zöldítés kockázatossá teszi a jövőt még akkor is amikor az atomerőmű bezárási lázálom is vaskosan hozzájárult az árak emelkedéséhez. A kitermelés így is legkorábban 2026-ban indulhat meg, annak olyan gáz árak mellett kell cirka egy évtizedig minimum működnie, hogy a befektetés megtérüljön. Nem az a kérdés, hogy kell-e a gáz, vagy a román igény nagyobb lesz-e addigra mint a kitermelés, hanem hogy a tengeri gáz milyen egyéb szereplőkkel és milyen áron kell versenyezzen az addigra már mindenki által csökkenni remélt európai gázpiacon. A Román Kormány helyzete nehéz, hazaárulással ér fel, ha visszakozik és csökkenti a járadékokat, ezzel azt sugallva, hogy "kiárulja" a nemzeti kincset, óriási politikai játszmák mehettek a háttérben, hogy az egyébként tőkeszegény és ebben az üzletben járatlan román állami vállalat szerephez jusson, tulajdonosként léphessen az üzletbe, hogy bányajáradék ide vagy oda névleg rá lehessen mondani majd a módosításra, hogy a pénz házon belül marad. Időben viszont a folyamatos késlekedés valóban elbizonytalaníthatja a valódi szereplőt az üzletben, az OMW-t, mert iparági szereplők biztosan állítják, hogy a következő évtizedekben az igény mérséklődése miatt lesz gáz ami örökre a föld alatt marad, csak a legolcsóbbak tölthetik meg majd a csöveket, ebben a képletben pedig még bizonytalan hol is szerepel a román gáz, a kormánynak hamar és jelentősen befektetőbaráttá kellene és kellett volna tennie az üzletet, hogy az legalább megindulhasson, már most is folyhatna a kitermelés és mind az Exoon, mind az OMW de a román állam is rommá kereshetné magát jelenleg, de .... kellett kupeckedni ...
Most, hogy a déli áramlat megépült, egyszerűen nincs piaca a drága román gáznák. Marad a belső piac, de az meg túlságosan kicsi. Ha az ukrán oknak meg a moldávok nak adnának, az meg olyan mintha feneketlen kútba öntenek, nem tudjak kifizetni. Ez a projekt ezért nem indul és az OMV ezért száll majd ki. Szerencséje volt az osztrákoknak meg az amerikaiaknak hogy nem szálltak be.
 

Giskard

Well-Known Member
2021. szeptember 25.
824
2 058
93
Nem örültem, hanem hűhával reagáltam, mert a Neptun gázmező kitermelésénél a magas költségek miatt komoly problémák lehetnek...!
Dehát ezt már leírtuk egy párszor én rövidebben, deido meg szépen szájbarágósan hosszan. ez egy 8 éves történet és egy siker storiból így tudtak a románok egy szart csinálni mint mindenből az életben.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

Shadow

Well-Known Member
2018. október 29.
784
2 239
93
Nem taljánnak ( italian) hívtuk őket?
De igen.
talján
Olasz. Az olaszok saját nevéből (italiano), ill. ennek velencei talian alakjából ered. Mára elavult, de Taliándörögd község nevében megtalálható.

Taliándörögdön pont nemrégiben jártam…


A község határa már régóta lakott hely volt. Római telep nyomaira is bukkantak a határban. Dörögd első említése 1249-ben történik, amikor az egri püspök birtokhatárait állapítja meg. Nemesek által lakott hely volt Drugd. Taliándörögd területén a középkorban négy település volt:

  • A legkorábbi Tótdörögd
  • Monostordörögdöt egyetlen esetben említik (1504)
  • Felsődörögd a Szent András templommal és
  • Alsódörögd (a Szent Szűz tiszteletére épített kápolnával) a 14. század elején tűnnek fel.[3]
Mind a négy település egyházas hely volt. 1187 lakosból 793 katolikust, 43 reformátust, 349 evangélikust és 4 izraelitát említ a krónika. A településsel szorosan összefügg a Dörögdi család neve és sorsa. A családnak birtoka volt többek között Felső-dörögd, Alsó-dörögd és Imár is.


A középkori templom romjai
1548-ban a török felégette a községet és sokáig lakatlan, 1718 után kezdett ismét benépesülni. Az új Dörögd nem a régi falu helyén, hanem „a sűrűben” épült újra. A törökök kiűzése után a települések több család között oszlottak meg. A Dörögdi család fiúágon való kihalása után vizeki Tallián Ferenc lovassági ezredest és feleségét iktatták be a birtokba. A mai Taliándörögd, vizeki Tallián Ferenctől kapta a nevét, megkülönböztetésül a középkori Tóth-dörögd – ma Ódörögd puszta – településtől. Az újratelepülő jobbágyok, közbirtokosok református lelkészt tartanak, aki az evangélikusokat is pasztorálja. 1745-ben még nagyrészt lutheránus a falu. 1760-ban fordul meg az arány, miután Tallián Ignácné földesúrnő a református prédikátort kitelepíti. 1773-ban a községet vegyes hitű magyarság lakja. A falu máig fennmaradt három temploma ennek emlékét őrzi.

Erről a talián családról sok mindent fennmaradt pl 1610 január 1.-én II. Mátyás magyar királytól új címeres nemeslevelet szereztek. Azért jó hogy ezer éves ország a mienk mert ezek az írásos emlékek mai napig fennmaradtak. Szóval tudjuk, hogy ami ma olasz eredtileg talján volt.

A románokat mi oláh-nak hívtuk. Ezt a románia dolgot ők találták ki maguknak mi pedig átvettük. Ugyan úgy ahogy a tóth-okat ma szlovákoknak, a rácz-okat pedig szerbeknek nevezzük. Nándor ma már bulgár pl. Azt hiszem az egyetlen régen használatos népnév a német ami mai napig megmaradt a magyar nyelvben.