Társadalmi folyamatok

[blogen]

Eddig kb meghódítottuk volna az űrt és nem lennének a jelenkori betegségeink, ha nem esik ki 500 év a fejlődésből. De lehet ha hamarabb meglett volna az ipari forradalom, az 1. 2. 3.(?) világháború is, és már kövekket meg botokkal intéznénk el a nézetkülönbségeinket ennél jóval egyszerűbb témákban.

A teljes ipari forradalom elmaradt volna a kereszténység nélkül. Hogy mi lenne, azt nem tudjuk, de nyugati matematika, fizika, kémia és biológia mint tudományok nem léteznének a kereszténység szabadjára eresztett kritikai szemlélete, istenkereső metódusa nélkül, amely a tudományt önmagáért valóvá és eredményeit önmagában fontossá tette. Nem lenne ipar, legföljebb manufakturális szinten, stb. A kultúrában teljesen kimaradt volna a zene, mint fő kulturális kifejezőeszköz és természetesen mozgókép se létezne, ahogy elektromosság se. Nyilván lenne tömegtársadalom, dekadencia és demokrácia. Az mindig volt a fejlődés egy szintjén, ahogy mindig el is bukott végül a saját ellentmondásai által önmaga alá temetve!

Az üdvözüléshez vezető út tudatos formálása nélkül nem lenne fogalmunk a "profitról" ami nélkül nem jöhetett volna létre a tőkegazdag globális gazdaság, így minden, ami fejlettebb technológiai szempontból a római, a han kínai vagy az arab civilizáció fénykorától (lényegében azonos szinten vegetáltak, gépipar hijján nem volt esélyük, függetlenül attól, hogy az ipari forradalom tudományos és technikai feltételei kétezer éve fennálnak, de ahhoz nem volt tőkéjük) eltér az mind a kereszténység következménye, amely kereszténység az egyház maga.

 

[Robur]

A témához annyit, hogy az egyház nélkül is lehetett volna csillagvizsgálókat meg könyvtárakat építeni, csak mellette épp az egyházat nem kellett volna fenntartani és eltartani. Tudósok ezreit küldték mágjára, mert épp valami értelmeset próbáltak elterjeszteni, s ebben kockázatot láttak, mert ellent mondott az egyház tanainak. És kevesebb hívő. kevesebb adó, kevesebb elkurvázható pénz és luxus. Eddig kb meghódítottuk volna az űrt és nem lennének a jelenkori betegségeink, ha nem esik ki 500 év a fejlődésből. De lehet ha hamarabb meglett volna az ipari forradalom, az 1. 2. 3.(?) világháború is, és már kövekket meg botokkal intéznénk el a nézetkülönbségeinket ennél jóval egyszerűbb témákban.

Zárójelbe tegyük még hozzá, hogy az ipari forradalom már Római Birodalom alatt elindulhatott volna, mert megvolt a technológiájuk egy gőzgép megépítéséhez. Csak annyi volt a rabszolga, hogy ilyenre nem volt szükség. Érdekes mi lett volna ha.....

 

[Robur]

A teljes ipari forradalom elmaradt volna a kereszténység nélkül. Hogy mi lenne, azt nem tudjuk, de nyugati matematika, fizika, kémia és biológia mint tudományok nem léteznének a kereszténység szabadjára eresztett kritikai szemlélete, istenkereső metódusa nélkül, amely a tudományt önmagáért valóvá és eredményeit önmagában fontossá tette. Nem lenne ipar, legföljebb manufakturális szinten, stb. A kultúrában teljesen kimaradt volna a zene, mint fő kulturális kifejezőeszköz és természetesen mozgókép se létezne, ahogy elektromosság se. Nyilván lenne tömegtársadalom, dekadencia és demokrácia. Az mindig volt a fejlődés egy szintjén, ahogy mindig el is bukott végül a saját ellentmondásai által önmaga alá temetve!

Az üdvözüléshez vezető út tudatos formálása nélkül nem lenne fogalmunk a "profitról" ami nélkül nem jöhetett volna létre a tőkegazdag globális gazdaság, így minden, ami fejlettebb technológiai szempontból a római, a han kínai vagy az arab civilizáció fénykorától (lényegében azonos szinten vegetáltak, gépipar hijján nem volt esélyük, függetlenül attól, hogy az ipari forradalom tudományos és technikai feltételei kétezer éve fennálnak, de ahhoz nem volt tőkéjük) eltér az mind a kereszténység következménye, amely kereszténység az egyház maga.

 

[blogen]

A rabszolgák és a tőke összefüggése bonyolultabb volt. Előszőr is egyszerűen kevés volt a nemesfém. Tőkebőség jól menedzselt papírpénz nélkül elképzelhetetlen volt. Másodszor pedig az általános kamatláb igen ritkán csökkent az uzsora szintje alá. Négy százalék a legkissebb ismert római szint, ami ma egy évre nem számít túl jónak. Tíz százalék alatt csak relatív pénzbőség idején volt, ami érthető okoknál fogva rabszolgabőséget is jelentett. Ráadásul a rabszolga maga volt a fő spekulatív befektetési forma a peculium révén (a rabszolga tőkét kapott a vállalkozásra aminek haszna után osztalékot fizetett). Olyan portfóliók alakultak ki rabszolgákból mint ma részvényekből. Tehát:

- a hitel méregdrága és korlátozott.
- korrelál a rabszolgabőséggel a nemesfémhiány miatt.
- a befektetők fő célpontja is a rabszolga.

Esély sem volt arra, hogy a gépesítés irányába mutató beruházást itt finanszírozzanak. Ami mechanizáció történt, például a bányaművelésben az a legszükségesebb minimumra korlátozódott. Találmányok sorát ismerjük, mert mint érdekességről beszámolnak róluk az ókori szerzők, de sose a gazdasági hasznosítás kontextusában. Persze maga a kontextus is hiányzott, a profit fogalma ismeretlen volt, a megvámolás és lerablás fogalmait ismerték. A tervezek, befektetek, dolgozom és profitot termelek összefüggése nem volt reális stratégia számukra.

 

[gacsat]

A rabszolgák és a tőke összefüggése bonyolultabb volt. Előszőr is egyszerűen kevés volt a nemesfém. Tőkebőség jól menedzselt papírpénz nélkül elképzelhetetlen volt. Másodszor pedig az általános kamatláb igen ritkán csökkent az uzsora szintje alá. Négy százalék a legkissebb ismert római szint, ami ma egy évre nem számít túl jónak. Tíz százalék alatt csak relatív pénzbőség idején volt, ami érthető okoknál fogva rabszolgabőséget is jelentett. Ráadásul a rabszolga maga volt a fő spekulatív befektetési forma a peculium révén (a rabszolga tőkét kapott a vállalkozásra aminek haszna után osztalékot fizetett). Olyan portfóliók alakultak ki rabszolgákból mint ma részvényekből. Tehát:

- a hitel méregdrága és korlátozott.
- korrelál a rabszolgabőséggel a nemesfémhiány miatt.
- a befektetők fő célpontja is a rabszolga.

Esély sem volt arra, hogy a gépesítés irányába mutató beruházást itt finanszírozzanak. Ami mechanizáció történt, például a bányaművelésben az a legszükségesebb minimumra korlátozódott. Találmányok sorát ismerjük, mert mint érdekességről beszámolnak róluk az ókori szerzők, de sose a gazdasági hasznosítás kontextusában. Persze maga a kontextus is hiányzott, a profit fogalma ismeretlen volt, a megvámolás és lerablás fogalmait ismerték. A tervezek, befektetek, dolgozom és profitot termelek összefüggése nem volt reális stratégia számukra.

Split városa egy római textilgyár egyik felében van. Szövőgép nélkül aligha ruházhatták az egész hadsereget.

 

[gacsat]

A világon eddig 26 civilizáció létezett. Ebből mindössze kettő szerette a tudományt. A görög, és a mai. A tudományt és a technikát csak a mienk.

 

[blogen]

A fennt vázolt problémát részlegesen kiküszöbölték Kínában, ahol a hadakozó fejedelemségek (modernizmus, tömegtársadalom) kora óta értéktelen fémekből vert pénzt kezdtek használni:

Ez lehetővé tette a gyáripar kiépülését a Han birodalom idejére. Leginkább a legsúlyosabb szovjet stílusban (traktor&tank): a fegyvereken kívül ugyanis csak mezőgazdasági eszközöket sorozatgyártottak az állami kombináltokban. A civilizációjuk ugyanis a kereskedelemben és termelésben a mennyei harmóniát megbontó ősbűnt látott, amivel szemben az állam a monopóliumok útján védekezett. Amiből meg lehetett gazdagodni, az kizárólag az államot gazdagíthatta, vagy legalábbis az állam legszorosabb ellenőrzése alatt működhetett csak. A rómaiak már felfedezték, hogy a munka nemcsak nyomorúság, hanem megvámolható (ugye a peculium), a kínaiak csak a rablás és sikkasztás fogalmait ismerték. A magángazdaság ezek között a keretek közt az állami monopólium szétlopását, elsikkasztását és csempészet, illegális kitermelés útján megrablását jelentette. A kínai magánvállalkozás alapformája a triád bűnöző klánja lett, ahol az egyetlen ambíció a törvénytelenség kiterjesztése.

 

[blogen]

Split városa egy római textilgyár egyik felében van. Szövőgép nélkül aligha ruházhatták az egész hadsereget.

Split városa egy császári palotában van.

 

[Törölt tag 1711]

Split városa egy római textilgyár egyik felében van. Szövőgép nélkül aligha ruházhatták az egész hadsereget.

Rabszolgák szőtték a ruhát kézi szövőgépeken amik az őskor óta léteznek.

Fél éve néztem egy videót az ókor gazdaságról. 2015-ös dollárra átszámítva az ereje teljében lévő Róma kemény 940$/fő GDP-t pumpált ki magából (és ugye a rabszolga nem ember hanem értéktárgy a képletben), csak Itáliát nézve 1760$/fő.

 

[gacsat]

Ezért épített az egyház többek között csillagvizsgálókat, másolta és őrizte az ókori tudomány köteteit, hogy azokat ma te is elolvashasd.

El kellene már felejteni a "sötét középkor" nevű baromságot, a kezdeti visszafejlődés után (amit a mindenféle barbár törzsek okoztak), pont a kereszténység elterjedésével kezdett újra fejlődésnek indulni Európa, ami oda vezetett, hogy a középkor végén már minden rendelkezésre állt az ismert világ leigázásához.

Tárgyi tévedések sora. A Római Birodalmat a kereszténység rohasztotta meg, majd konkrétan a keresztények tették be a kaput.
A Nyugat Római Birodalom éléskamrája É-Afrika volt, ahol már akkor ideológiai vallásháború folyt a ma ortodoxnak mondott, és az ariánus keresztények között. Ilyen többistenhit esetén fogalmilag kizárt. Erre jöttek az ariánus keresztény vandálok, akiket a helyi ariánusok kitörő örömmel üdvözöltek, és minden eszközzel segítettek. A vandálok így győztek, Rómának vége lett.
A középkori kereszténység arról volt híres, hogy minden ókori értéket pusztított, ahol ért. Valaki annál nagyobb szent lett, minél több ókori papírt és szobrot vágott tönkre. Undorító, koszos és buta alakok voltak. A XIV. században kaptak a fejükhöz - 800 év középkor után - hogy mit tettek. Akkor kezdték az így úgy megmaradt írásokat menteni. Ezek már csak foszlányok voltak.
Erre egy életben is volt példa. Landa püspök százával égettette el a maja kódexeket, és csak akkor kapott a fejéhez, amikor már csak három hiányos darab volt, és alig egy-két ember élt, aki tudta olvasni.

 

[gacsat]

Split városa egy császári palotában van.

A császári palota viszont egy bazinagy textilgyár volt. Ezért is írtak Dioclectianus császár "megvetésre méltó" lakhelyéről. Lényegében házi őrizetben volt ott.

 

[Robur]

A világon eddig 26 civilizáció létezett. Ebből mindössze kettő szerette a tudományt. A görög, és a mai. A tudományt és a technikát csak a mienk.

Melyik a másik 24?

 

[gacsat]

Melyik a másik 24?

Maja, Ind, Japán, Kína, stb.

 

[blogen]

Az arab civilizáció a stagnálás harmadik útját járta. Sikerült egy olyan vallást felinstallálniuk, amelynek kereteit se a tömegtársadalmuk, se az arra következő dekadencia nem tudta szétszaggatni és a kereszténységgel ellentétben bármiféle gondolkodást élből utasít vissza. Így annyira se jutottak, mint a rómaiak vagy a kínaiak az alapprobléma, a tőkehiány megoldásában. érdekes, hogy a bizánciak se, pedig egyazon civilizációba tartoztak, de a császári zsarnokság uralma alatt az engedelmesség és önkorrekció irányába fejlődő keleti kereszténység szellemileg meddő lett az inspiratív nyugatival ellentétben.

 

[Törölt tag 1711]

Tárgyi tévedések sora. A Római Birodalmat a kereszténység rohasztotta meg, majd konkrétan a keresztények tették be a kaput.

Amikor a vandálok megjelentek Nyugat-Rómának már mindegy volt.

Eközben az előbb kereszténnyé vált Kelet-Római birodalomban (5 nagy egyházi központból 4 ott volt) még ezer évig virágzott az ókori görög kultúra és filozófia, ami eljutott Perzsiába onnan pedig az arab hódítókhoz, így létrehozva a kérészéletű muszlim aranykort.

 

[joker]

Zárójelbe tegyük még hozzá, hogy az ipari forradalom már Római Birodalom alatt elindulhatott volna, mert megvolt a technológiájuk egy gőzgép megépítéséhez. Csak annyi volt a rabszolga, hogy ilyenre nem volt szükség. Érdekes mi lett volna ha.....

Mondjuk az is igaz, hogy ami területeket fel kellett fedezni ahoz ugyanúgy idő kell, még ha elérhetőbb is lett volna, meg a nagy tudósok és feltalálók akik később születtek azok vagy meg sem születnek vagy nem úgy alakul az életük, mint ahogy lett a történelemben, így az általuk létrehozott tudományágakat vagy más kellett volna kifejlessze vagy ugyanúgy meg kellett volna a születésüket várni vagy nem fejlődött volna annyira / abba az irányba az a tudomány. Az egészben van egy hatalmas pillangó efektus, de mindenképp kiesett 500 év a tudományból, amit nem tudsz behozni a mai felgyorsult életünkkel sem.

 

[gacsat]

Amikor a vandálok megjelentek Nyugat-Rómának már mindegy volt.

Eközben az előbb kereszténnyé vált Kelet-Római birodalomban (5 nagy egyházi központból 4 ott volt) még ezer évig virágzott az ókori görög kultúra és filozófia, ami eljutott Perzsiába onnan pedig az arab hódítókhoz, így létrehozva a kérészéletű muszlim aranykort.

Jusztinianusz 525ben tiltotta be az athéni filozófus iskolát. Ugyanakkora bunyeszek voltak, mint nyugati kolégáik.

 

[gacsat]

Az arab civilizáció a stagnálás harmadik útját járta. Sikerült egy olyan vallást felinstallálniuk, amelynek kereteit se a tömegtársadalmuk, se az arra következő dekadencia nem tudta szétszaggatni és a kereszténységgel ellentétben bármiféle gondolkodást élből utasít vissza. Így annyira se jutottak, mint a rómaiak vagy a kínaiak az alapprobléma, a tőkehiány megoldásában. érdekes, hogy a bizánciak se, pedig egyazon civilizációba tartoztak, de a császári zsarnokság uralma alatt az engedelmesség és önkorrekció irányába fejlődő keleti kereszténység szellemileg meddő lett az inspiratív nyugatival ellentétben.

A kereszténység 800 évig a butaság vallása volt. Igaziból csak a reformáció mozdította ki a stagnálásból.

 

[blogen]

A kereszténység 800 évig a butaság vallása volt. Igaziból csak a reformáció mozdította ki a stagnálásból.

A reformáció a kultúra elpusztításán (kalapács&meszesvödör), az agyalágyult bigottságon és a tömeggyilkosságokon kívül semmit nem adott a kereszténység történetéhez.

 

[Törölt tag 1711]

Jusztinianusz 525ben tiltotta be az athéni filozófus iskolát. Ugyanakkora bunyeszek voltak, mint nyugati kolégáik.

Az egy idióta volt, felélte a birodalom erőforrásait, hogy visszafoglalja Karthágót és Rómát, miközben a perzsák szabadon átjártak a keleti határon és komplett városok lakosságát hurcolták el.

Viszont pont miatta menekültek görög tudósok az akkor kulturálisan nyitott Perzsa birodalomba és így áttételesen hozzájárult a muszlim vallás Shiita ágának létrejöttéhez.