"A kudarc oka, hogy Európa és Oroszország nem tudott stratégiai célokat megfogalmazni. A bürokratikus csepűrágás minden energiát elvitt. Eközben az EU nulla összegű játszmát kezdett a posztszovjet térségben. A NATO terjeszkedése és Jugoszlávia elleni háborúja még az orosz nyugatosok körében is visszatetszést keltett. A NATO keleti expanzióját úgy fogták fel, mint korábbi ígéretek megszegését. A NATO két bővítését Oroszország lenyelte, azonban Ukrajna bevétele egy agresszióra képes katonai szerveződésbe elfogadhatatlan lenne (bár Ukrajnát 2007-2008 folyamán már megpróbálták betolni a NATO-ba).
Európa kudarca a német-orosz viszony kiéleződése. A békés Európa egyik alapja a jó német-orosz viszony. Németország nem adta fel nemzeti érdekeit, részt vett kétséges operációkban (Jugoszlávia, Afganisztán bombázása), de „puha erővel” próbálta érvényesíteni érdekeit.
Oroszország úgy vélheti, ha a Nyugat nem kíván a nemzetközi jog játékszabályai szerint játszani (Jugoszlávia, Irak, Líbia, az „arab tavasz” támogatása), akkor a dzsungel törvényei fognak érvényesülni mindenütt.
Ha a Nyugatnak és Oroszországnak nem sikerül megegyeznie, akkor még nagyobb válság jön. Oroszország nem fogja bevárni, hogy az erősebb Nyugat sarokba szorítsa őt. Ukrajnát akkor „megfojtják”, katonai segítség nyújtása esetén „szétverik”. Egy nagy háború romba döntheti egész Európát.
A feladat tehát a következő:
1) Becsületes és közös dialógust kezdve megbeszélni az elmúlt 25 év problémáit.
2) El kell ismerni, hogy van létjogosultsága a különböző értékrendszereknek.
3) Meg kell érteni, hogy a konfrontáció semmi jóra nem vezet sem Európa, sem Oroszország számára.
4) Vissza kell térni a közös európai térséghez.
Közös erővel sikerülhet Ukrajnát is megmenteni a további széthullástól.
Kár, hogy az Egyesült Államok célja láthatólag az, hogy minél mélyebb legyen a szakadék Európa és Oroszország között. Európának is új eszmére van szüksége, különben elkerülhetetlenül felerősödnek benne a régi törésvonalak, az ukrán válság démonai pedig az egész kontinensen szétterjednek."
http://www.oroszvilag.hu/?t1=posztszovjet_terseg_hirei&hid=5720
Európa kudarca a német-orosz viszony kiéleződése. A békés Európa egyik alapja a jó német-orosz viszony. Németország nem adta fel nemzeti érdekeit, részt vett kétséges operációkban (Jugoszlávia, Afganisztán bombázása), de „puha erővel” próbálta érvényesíteni érdekeit.
Oroszország úgy vélheti, ha a Nyugat nem kíván a nemzetközi jog játékszabályai szerint játszani (Jugoszlávia, Irak, Líbia, az „arab tavasz” támogatása), akkor a dzsungel törvényei fognak érvényesülni mindenütt.
Ha a Nyugatnak és Oroszországnak nem sikerül megegyeznie, akkor még nagyobb válság jön. Oroszország nem fogja bevárni, hogy az erősebb Nyugat sarokba szorítsa őt. Ukrajnát akkor „megfojtják”, katonai segítség nyújtása esetén „szétverik”. Egy nagy háború romba döntheti egész Európát.
A feladat tehát a következő:
1) Becsületes és közös dialógust kezdve megbeszélni az elmúlt 25 év problémáit.
2) El kell ismerni, hogy van létjogosultsága a különböző értékrendszereknek.
3) Meg kell érteni, hogy a konfrontáció semmi jóra nem vezet sem Európa, sem Oroszország számára.
4) Vissza kell térni a közös európai térséghez.
Közös erővel sikerülhet Ukrajnát is megmenteni a további széthullástól.
Kár, hogy az Egyesült Államok célja láthatólag az, hogy minél mélyebb legyen a szakadék Európa és Oroszország között. Európának is új eszmére van szüksége, különben elkerülhetetlenül felerősödnek benne a régi törésvonalak, az ukrán válság démonai pedig az egész kontinensen szétterjednek."
http://www.oroszvilag.hu/?t1=posztszovjet_terseg_hirei&hid=5720
