Boeing B–17 Flying Fortress

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
9 869
17 657
113
De ott voltak még a japcsik is, akik többször megmutatták, hogy atom nélkül még hónapokig kitartottak volna. - Azt meg előre senki sem tudhatta, hogy mikor lesz - vagy lesz-e egyáltalán - bevethető amerikai atomfegyver...



Igen,de oda sem kellett volna ha még hónapokig ki is tartanak,több ezres nagyságrend.
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
35 118
45 628
113
Bazz,pár cent ment a recyclingbe az adófizetők zsebéből,mi a brének gyártottak ennyit,43tól már látszott,hogy dolfiék elmatekozták magukat rendesen?
Nem lepődnék meg, ha pár db a gyárból egyből a roncstelpre ment volna, mert már nem volt kit bombázni.
Igen, az utolsó hónap gyártása ilyen volt.

A mi a brének gyártottakra kérdésre adok egy hosszabb választ.
  • 1943-ban senkinek fogalma sem volt, hogy 1945-ben véget ér a háború Európában.
  • Arról sem, hogy mekkora lesz a veszteségi arány.
  • Kiképezni is azon kellett az újoncokat, amin majd repülni fognak. Tehát erre is rohadt sok gép kellett.
  • Ezen felül az ilyen fotókon nem csak a már feleslegesen legyártott gépek, de a háború végén szolgáló gépek is szerepelnek. A kettő aránya kérdés, hogy mennyivel korábban kellett volna a termelést leállítani. Tehát egyszerre kerültek be kiképzésre használt gépek, a bevetésre járók és ami az utolsó 1-2 hónapban készült. Nem baszták el az adófizetők pénzét annyira.
Van adatod arra n+1 gépre vonatkozólag, hogy a havi termelési ütem mennyi volt?
Hogy mennyi volt a veszteség? A nappali bevetések kezdetben olyan veszteséggel jártak, hogy arra alapozva kellettek a gépek. Nagyon.

https://apps.dtic.mil/dtic/tr/fulltext/u2/a542518.pdf
Ebben láthatod a kiképzett és az alatt álló személyzeteket is asszem, tömérdek számoszlop. Na akkor képzeld ezek közé a gépeket. Mivel adott bevetésszám után mentek haza a pilóták, ezért iszonyatosan sok belépő volt és sokan repültek bevetést is. Ez rohadt sok gép. És fogytak is.

1943 elején, amikor igazán meglendült a gyártás és az USAAF mérete nagy volt, de kezdők voltak, akkor nagyon nem látszott még az elmatekozás. Konkrétan még a tengóháborút sem nyerték meg, hogy a csapatokat átszállíthassák Európába meg mindent, ami kell az USAAF hadjáratához. Mert a sokezer tonna bombát és benzint hajók vitték át. 1943 tavaszának végén takarodtak haza a tengók, amikor 3 hónap alatt majdnem 100 tengó veszett oda.
https://uboat.net/fates/losses/chart.htm


Az 8th USAAF teljesítménye.
https://en.wikipedia.org/wiki/Strat...orld_War_II#Allied_bombing_statistics_1939–45

1943 44 165 tonna
1944 389 119 tonna
És ők az 1944-es tempót akarták fenntartani, de a veszteségek is magasak maradtak még egy ideig.

Time laps videón. Ebben a RAF is benne van, de remélem ezek után érthető lesz az intenzitás és annak fokozása.

Nem látod az összképet. A háború utáni bölcsességgel és minden számot ismerve kérded meg, hogy miért nem húzták be a kéziféket sokkal korábban.

Igen,de oda sem kellett volna ha még hónapokig ki is tartanak,több ezres nagyságrend.
Nem gondoltad végig. Ezért kell számokkal és nem jelzőkkel dolgozni. Ezzel lehet értelmes vitába bocsátkozni, hogy hova gyártottak sok gépet.
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
35 118
45 628
113
Sorvezetőnek.



9. oldal. A gyártás óraigénye és a gyártott mennyiség egy üzemben egy tanulmányban, ami a tanulás és batch nagyságot vizsgálta. Ezen az is megérthető, hogy az F-35 gyártása is miért lesz olcsóbb és olcsóbb, ahogy nő a mennyiség és belejönnek.
https://core.ac.uk/download/pdf/6806905.pdf
 
  • Tetszik
Reactions: rudi

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
2 685
4 593
113
A Willow Run-i gyár elég érdekes sztrori. Ford eszében kezdettől fogva a tömegtermelés járt, hogy csinál majd egy óriási repülőgépgyárat, csak Fordok helyett bombázót fog gyártani, csak kockás papíron minden sokkal jobban és egyszerűbben nézett ki, mint a valóságban. Bevált autóipari módszereket próbált egy az egyben ráerőltetni a repülőgépgyártásra, de ez nem működött annyira.

Kijelöltek egy ideális helyet a gyárnak az üres pusztában - csak arra nem gondoltak hogy olyan messzire csak kevesen fognak kiutazni kocsival úgy, hogy a benzin és a gumi is jegyre ment. Szórakozási lehetőség nem volt semmi, a gyárnak végig nem csak kb. a tervezett munkaerő fele, volt hogy felvettek 3 000 embert de ugyanannyi el is ment. Így felvettek boldog boldogtalant, rengeteg volt a képzetlen munkás, aki életében nem látott repülőgépet közelről, nemhogy épített volna olyat.

Ennek köszönhetően az elején tulajdonképpen óriási darabszámban sikerült teljesen selejt és használhatatlan gépeket gyártaniuk, amik ahogy kigördültek a gyártósorról mehettek vissza kijavításra. Később belejöttek de elég blama volt a kezdet.
 

rudi

Well-Known Member
2015. november 30.
6 341
12 909
113
A Willow Run-i gyár elég érdekes sztrori. Ford eszében kezdettől fogva a tömegtermelés járt, hogy csinál majd egy óriási repülőgépgyárat, csak Fordok helyett bombázót fog gyártani, csak kockás papíron minden sokkal jobban és egyszerűbben nézett ki, mint a valóságban. Bevált autóipari módszereket próbált egy az egyben ráerőltetni a repülőgépgyártásra, de ez nem működött annyira.

Kijelöltek egy ideális helyet a gyárnak az üres pusztában - csak arra nem gondoltak hogy olyan messzire csak kevesen fognak kiutazni kocsival úgy, hogy a benzin és a gumi is jegyre ment. Szórakozási lehetőség nem volt semmi, a gyárnak végig nem csak kb. a tervezett munkaerő fele, volt hogy felvettek 3 000 embert de ugyanannyi el is ment. Így felvettek boldog boldogtalant, rengeteg volt a képzetlen munkás, aki életében nem látott repülőgépet közelről, nemhogy épített volna olyat.

Ennek köszönhetően az elején tulajdonképpen óriási darabszámban sikerült teljesen selejt és használhatatlan gépeket gyártaniuk, amik ahogy kigördültek a gyártósorról mehettek vissza kijavításra. Később belejöttek de elég blama volt a kezdet.
Talán ehhez kapcsolódik...
 
  • Tetszik
Reactions: jani22

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
9 869
17 657
113
Igen, az utolsó hónap gyártása ilyen volt.

A mi a brének gyártottakra kérdésre adok egy hosszabb választ.
  • 1943-ban senkinek fogalma sem volt, hogy 1945-ben véget ér a háború Európában.
  • Arról sem, hogy mekkora lesz a veszteségi arány.
  • Kiképezni is azon kellett az újoncokat, amin majd repülni fognak. Tehát erre is rohadt sok gép kellett.
  • Ezen felül az ilyen fotókon nem csak a már feleslegesen legyártott gépek, de a háború végén szolgáló gépek is szerepelnek. A kettő aránya kérdés, hogy mennyivel korábban kellett volna a termelést leállítani. Tehát egyszerre kerültek be kiképzésre használt gépek, a bevetésre járók és ami az utolsó 1-2 hónapban készült. Nem baszták el az adófizetők pénzét annyira.
Van adatod arra n+1 gépre vonatkozólag, hogy a havi termelési ütem mennyi volt?
Hogy mennyi volt a veszteség? A nappali bevetések kezdetben olyan veszteséggel jártak, hogy arra alapozva kellettek a gépek. Nagyon.

https://apps.dtic.mil/dtic/tr/fulltext/u2/a542518.pdf
Ebben láthatod a kiképzett és az alatt álló személyzeteket is asszem, tömérdek számoszlop. Na akkor képzeld ezek közé a gépeket. Mivel adott bevetésszám után mentek haza a pilóták, ezért iszonyatosan sok belépő volt és sokan repültek bevetést is. Ez rohadt sok gép. És fogytak is.

1943 elején, amikor igazán meglendült a gyártás és az USAAF mérete nagy volt, de kezdők voltak, akkor nagyon nem látszott még az elmatekozás. Konkrétan még a tengóháborút sem nyerték meg, hogy a csapatokat átszállíthassák Európába meg mindent, ami kell az USAAF hadjáratához. Mert a sokezer tonna bombát és benzint hajók vitték át. 1943 tavaszának végén takarodtak haza a tengók, amikor 3 hónap alatt majdnem 100 tengó veszett oda.
https://uboat.net/fates/losses/chart.htm


Az 8th USAAF teljesítménye.
https://en.wikipedia.org/wiki/Strategic_bombing_during_World_War_II#Allied_bombing_statistics_1939–45

1943 44 165 tonna
1944 389 119 tonna
És ők az 1944-es tempót akarták fenntartani, de a veszteségek is magasak maradtak még egy ideig.

Time laps videón. Ebben a RAF is benne van, de remélem ezek után érthető lesz az intenzitás és annak fokozása.

Nem látod az összképet. A háború utáni bölcsességgel és minden számot ismerve kérded meg, hogy miért nem húzták be a kéziféket sokkal korábban.


Nem gondoltad végig. Ezért kell számokkal és nem jelzőkkel dolgozni. Ezzel lehet értelmes vitába bocsátkozni, hogy hova gyártottak sok gépet.


Ennyire nem néztem utána,az tény,de azért köszi a részletes választ.:)
 
  • Tetszik
Reactions: molnibalage