Challenger -1 / -2 / -3 (Egyesült Királyság)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 821
113
dudi

Te meg azt akarod mondani, hogy bármiféle bonyolultságot jelent a T-72M1 passzív páncéljának a cseréje? :D:D:D
A teknő frontpáncéljának a védelmét én felhúzom neked 500+ mm RHA-ra erőlködés nélkül. De ha tágabb térben focizunk veszek az RM-től AMAP kerámia csempét azt cső :D
SptaeB2.jpg


Így néz ki a frontpáncél. Textolit kiszed, laminált műanyagba betett korund vagy AMAP SIC kerámia berak. Ennyi az egész elméletben leegyszerűsítve! :cool:
A torony páncél a neccesebb mert nem tudom, hogy nekünk textolit betétes van, vagy "kvarz". Mert az utóbbit nehezebb kigányolni, bár ez is csak marógép kérdése....
Nem akarok ezzel itt offolni, de egy "modern" tank páncélját nem nagy feladat feljavítani az adott korszak szintjére, lévén javíthatóra/szétszedhetőre van tervezve, és mivel két acéllap között üreg felépítésűek, így elvileg bármit bele tehetsz.

Az RM Leopárd 2A4 update is olyan, hogy kiszedik ami az acélüregben van, aztán teleszórják SIC kerámiával. (leegyszerűsítve)

Már elev ez nem ilyen egyszerű!Először ki kéne fejleszteni a megfelelő összetételt amit beraksz a textolit hejére ami nem két perc főleg nem úgy,hogy az a textolit réteg 105 mm,ez már eleve kérdésessé teszi az egész értelmét.A toronynál ugyan ez a helyzet annyi különbséggel,hogy olyat seem csinál senki,hogy kimarja a kavarcot(nekünk kvarcos van)tehát nem csak ki kell fejleszteni a kvarc helyére kerülő páncélt (130mm az is lófasz)hanem a technológiát is ki kellene dolgozni amivel kivakarod a kvarcot meg berakod az új páncélt.Nem véletlen,hogy a kutya sem csinál ilyet!A leopard nem jó példa mert ott cserélhetőre tervezték a NERA blokkokat...
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 121
53 697
113
dudi

Azt tudod, hogy a T-72M teknő páncélja 110 mm acél meg 105 mm textolit ? :)
Ez ad ki 350 mm RHA-t.... A titok a 22 fokos dőlésszög. (A 350 mm RHA-ból 294-et az acél ad ki)
Ha én beteszek oda 2*40 mm korundot meg 3*8 mm aramid epoxit, és a korundot 50%-ba nézem az acélhoz képes akkor 150*22fok vagyis, 400 mm RHA jön ki.
Ha a korund 1:1-et tudna akkor 500 mm RHA ról beszélünk.
Az AMAP csempe sokkal többet tud, mint a hazánkban is gyártott ipari korund, vagy mind a szovjet 350 HB-s páncélacél. :rolleyes:

De most már tényleg abba hagyom az offolást.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 821
113
dudi

Azt tudod, hogy a T-72M teknő páncélja 110 mm acél meg 105 mm textolit ? :)
Ez ad ki 350 mm RHA-t.... A titok a 22 fokos dőlésszög. (A 350 mm RHA-ból 294-et az acél ad ki)
Ha én beteszek oda 2*40 mm korundot meg 3*8 mm aramid epoxit, és a korundot 50%-ba nézem az acélhoz képes akkor 150*22fok vagyis, 400 mm RHA jön ki.
Ha a korund 1:1-et tudna akkor 500 mm RHA ról beszélünk.
Az AMAP csempe sokkal többet tud, mint a hazánkban is gyártott ipari korund, vagy mind a szovjet 350 HB-s páncélacél. :rolleyes:

De most már tényleg abba hagyom az offolást.

Azt ugye tudod,hogy a közepesen elavult Leopard 2 A4-nek döntés nélkül van a frontján 500mm páncél....A tornyon meg mégtöbb!
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 121
53 697
113
dudi

Azt ugye tudod, hogy a LOS és az RHA között van különbség? Azt ugye tudod, hogy a páncél döntöttsége tervezési kérdés?
Ne lepődjünk már meg ilyen alap dolgokon! :)
A Challenger 2-nek is eléggé döntött:
C_DRR60044_00.jpg
 
T

Törölt tag 008

Guest
Ha jól veszem ki a fentiekből, akkor a fő gond, hogy a löveghez nincs páncéltörő lövedék. Az angolok a helyzetükből fogva ezt simán túlélik.
Missziókhoz papucsosok meg Toyota pickupok ellen elég a sima HE lőszer
Ha nem akarnak lerohanni egy másik országot nem valószínű, hogy nagyon nagy páncélátütő képesség kelene.
Ha valaki meg akarja őket támadni, tankokat kell partra tenni, mert hogy egy nagy sziget az egész.
Ha valaki ott partra tesz tankokat akkor várhatja, hogy az angol atom erővel találja magát szembe.

Szóval ők simán kibirják 10-15 évig APFSDS nélkül.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 821
113
Tehát összegezve megdöntve nem lenne vagy megdöntve lenne nagyjából akkora páncélod a testen mint a leopard testpáncélja döntés nélkül.A toronynál még roaszabba a helyzet mert a leggyengébb döntés nélkül 600+mm-es rész vastagságát nem érnéd el megdöntve.
Mindezt úgy hogy a páncélod kétharmada homogén acél lenne a tornyon 60%-a pedig a testen.A leopardnál meg ez az arány kb 90% rétegelt páncél 10 acélkeret.
 
  • Tetszik
Reactions: Ocses and krisss

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 821
113
dudi

Azt ugye tudod, hogy a LOS és az RHA között van különbség? Azt ugye tudod, hogy a páncél döntöttsége tervezési kérdés?
Ne lepődjünk már meg ilyen alap dolgokon! :)
A Challenger 2-nek is eléggé döntött:
C_DRR60044_00.jpg


Szóval döntés nélkül Leopard 2 A4 toromyfront vastagságok:döntés nélkül 740 döntve 840...
A gyengébb részen 650 döntés nélkül(megdöntött resz ott nincs).
Szóval tudom mi a különbség csak nem akarod megérteni hogy az A4 toronyoldala vastagabb döntés nélkül mint amit te a T-72 testére akarsz rakni döntés nélkül mindezt úgy hogy a NERA /homogén acél arány valami bődületesen szar lenne aT-72-nél!
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 121
53 697
113
dudi

Akkor a merkava IV nyerte a csapd le csacsit mert annak meg néhány helyen 1 méternél is vastagabb a páncélja. Még mindig nem érted meg, hogy a Leopárd páncéljának egy jelentős része levegő. NERA-hoz van tervezve.
Olyan dolgon lovagolsz aminek semmi értelme...
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 514
2 544
113
Csak megkérdem,előtétpáncélzatrol,kiegészitőpáncélzatrol nem hallot még senki?Kanadai Leo1 ugy be lett burkolva pedig,hogy csak na.Meg a 80as évektöl az összes orosz járgány.Azért elég erős az a T72 kaszni,hogy elbirja az ilyesmiket.
Angolok sokáig radaszkodtak a páncélrepesztő lőszerhez,mert azzal nagy távolságrol is ki lehetett lőni a régi homogén páncélzatú hk-kat.A nagy távolságú pontos lövésekhez meg vontcsövű löveg kell.Nemvéletlen,hogy angol hk érte el Irakban a legnagyobb lőtávú sikeres kilövést.Az viszont érdekes,hogy nem gondoltak arra,hogy rajtuk kivül más is áttér a rétegelt páncélzatra.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 153
113
Köszi az írást. Külföldi fórumokon olvastam 1000-1100mm RHA átütést is a4-nél, de ezek is csak találgatások lehetnek. Hát kíváncsi lennék mivel tud többet elődjénél és európai, orosz megfelelőjénél.

Ezeknek az RHA egyenértékű átütési értékeknek és páncélzati értékeknek már csak annyi jelentőségük van, hogy lehessen valami viszonyszámot mondani.
A gyakorlat ezekhez képest nagyjából úgy nézhet ki, mint amikor egy abakusszal akarnál C++-ban programozni.

Ma, amikor a páncélzatban különféle tulajdonságú anyagrétegek váltakoznak, amikor ezek eleve úgy vannak megtervezve, hogy előre meghatározott irányokba elmozdulhatnak, akkor az, hogy egy páncéltörő mag a sima homogén szénacélban milyen mély lyukat kreál az semmiféle reális információval nem bír.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 153
113
Ha jól veszem ki a fentiekből, akkor a fő gond, hogy a löveghez nincs páncéltörő lövedék. Az angolok a helyzetükből fogva ezt simán túlélik.
Missziókhoz papucsosok meg Toyota pickupok ellen elég a sima HE lőszer
Ha nem akarnak lerohanni egy másik országot nem valószínű, hogy nagyon nagy páncélátütő képesség kelene.
Ha valaki meg akarja őket támadni, tankokat kell partra tenni, mert hogy egy nagy sziget az egész.
Ha valaki ott partra tesz tankokat akkor várhatja, hogy az angol atom erővel találja magát szembe.

Szóval ők simán kibirják 10-15 évig APFSDS nélkül.

Ezen logika alapján szárazföldi haderőre se nagyon van szükségük, csak egy expedíciós seregre, egy rakás könnyű páncéljárművel. Vannak ilyen hangok is.

Csak hát a dolog másik fele, hogy ha szembekerülnek ellenséges harckocsikkal vagy keményebb védelemmel, akkor azok nem sokat érnek.

Ha már felső-középkategóriás hatalomnak tartja magát Nagy-Britannia, akkor azért elvárások is vannak, hogy milyen haderőt tud kiállítani. A nukleáris elrettentő erővel nem fogsz katonapolitikai csodát végrehajtani, ahhoz hagyományos haderő szükséges. Ennek a képességei határozzák meg, hogy a világpolitikai kártyajátékban mennyire vesznek komolyan. Nagy-Britannia ezért is döntött a Queen Elizabeth-osztályú hordozók megépítése mellett, például.

Ha arra építesz viszont, hogy adott esetben Nagy-Britannia haderejének valami ereje is legyen mondjuk egy olyan katonai feladatnál, mint amilyen a 2003-as Iraki megszállás volt, akkor a képességeknek reálisnak kell lennie. Na most 2003-ban a max. T-72M1 szintű harckocsikat felmutató iraki haderővel szemben az akkori Chally 2 még elment. Ma viszont egy hasonló konfliktusban konkrétan T-90-esekkel és hasonló szintű harckocsikkal is szembekerülhetnek. Ott pedig a kb. 20 éves szintet képviselő L27 és L28 gránátokkal már nehezebb boldogulni.

Ha Nagy-Britannia csak annyira tartaná a brit hadsereget, hogy otthon kavirnyáljanak a Bovingtoni fesztiválon, akkor a Chally 2 valóban ellenne még 10-15 évig.
Ha ennél azért némileg többet szeretne, például hogy ne fogatlan oroszlánnak gondolják, akkor azért valamit csinálnia kell a harckocsijaival...
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 821
113
Ezen logika alapján szárazföldi haderőre se nagyon van szükségük, csak egy expedíciós seregre, egy rakás könnyű páncéljárművel. Vannak ilyen hangok is.

Csak hát a dolog másik fele, hogy ha szembekerülnek ellenséges harckocsikkal vagy keményebb védelemmel, akkor azok nem sokat érnek.

Ha már felső-középkategóriás hatalomnak tartja magát Nagy-Britannia, akkor azért elvárások is vannak, hogy milyen haderőt tud kiállítani. A nukleáris elrettentő erővel nem fogsz katonapolitikai csodát végrehajtani, ahhoz hagyományos haderő szükséges. Ennek a képességei határozzák meg, hogy a világpolitikai kártyajátékban mennyire vesznek komolyan. Nagy-Britannia ezért is döntött a Queen Elizabeth-osztályú hordozók megépítése mellett, például.

Ha arra építesz viszont, hogy adott esetben Nagy-Britannia haderejének valami ereje is legyen mondjuk egy olyan katonai feladatnál, mint amilyen a 2003-as Iraki megszállás volt, akkor a képességeknek reálisnak kell lennie. Na most 2003-ban a max. T-72M1 szintű harckocsikat felmutató iraki haderővel szemben az akkori Chally 2 még elment. Ma viszont egy hasonló konfliktusban konkrétan T-90-esekkel és hasonló szintű harckocsikkal is szembekerülhetnek. Ott pedig a kb. 20 éves szintet képviselő L27 és L28 gránátokkal már nehezebb boldogulni.

Ha Nagy-Britannia csak annyira tartaná a brit hadsereget, hogy otthon kavirnyáljanak a Bovingtoni fesztiválon, akkor a Chally 2 valóban ellenne még 10-15 évig.
Ha ennél azért némileg többet szeretne, például hogy ne fogatlan oroszlánnak gondolják, akkor azért valamit csinálnia kell a harckocsijaival...

Anglia hadereje még a kontinensen sincs a top 5-ben...Nem felső-középkategóriás haderő az csak középkategóriás!A németre előbb mondanám,hogy felső-középkategóriás pedig ott valami katasztrófa az üzemeltetés!Viszont ezen változtatni csak annyi,hogy nyomnak pénzt a haderőnek(van anynia németeknek,hogy ezt hétfőről keddre meglépjék)mert amúgy kb mindenből vagy a világona legjobb vagy a világon az egyik legjobb van nekik....
 
  • Tetszik
Reactions: Mark1993

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 153
113
Anglia hadereje még a kontinensen sincs a top 5-ben...Nem felső-középkategóriás haderő az csak középkategóriás!A németre előbb mondanám,hogy felső-középkategóriás pedig ott valami katasztrófa az üzemeltetés!Viszont ezen változtatni csak annyi,hogy nyomnak pénzt a haderőnek(van anynia németeknek,hogy ezt hétfőről keddre meglépjék)mert amúgy kb mindenből vagy a világona legjobb vagy a világon az egyik legjobb van nekik....

Ehhez képest a britek? Náluk vannak a legfejlettebb Eurofighter változatok (a németek egy taktussal le vannak maradva), van F-35B, AH-64, talán az első aktív rávezetés hajóról indított légvédelmi rakétarendszerrel (Aster-15/-30) szerelt légvédelmi romboló, két vadonatúj repülőgép-hordozó, a legfejlettebb nukleáris meghajtású vadász-tengók (Astute osztály).

Ja, ez nem szárazföldi? Nos, már megkapták az első Ajax családba tartozó lánctalpas harcjárműveket, nemrég született döntés, hogy a gumikerekes járművek terén pedig a Boxert rendszeresítik. A meglévő harcjárműveket felújítják, a Warrior-ok például a jelenleg csúcsszintet képviselő (és méregdrága) CT40 40mm-es gépágyúval szerelt új tornyot kapnak, amelyek Javelin ATGM-el bírnak. A régi Rapier légvédelmi rakétarendszert a csúcsvonalat képviselő Land Ceptor váltja hamarosan. Ebbe a sorba jön ugye a Chally 2 upgrade is.

Szóval especiel ahogy én látom, a britek az elmúlt években öles lépéseket tettek ilyen téren. Sok hülyeséget is csináltak és csinálnak, nem vitás, ám ezzel együtt is én azért a szuperhatalmak mögötti első sorba raknám őket. A franciák és németek mellé. És nem mögé...
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 821
113
Ehhez képest a britek? Náluk vannak a legfejlettebb Eurofighter változatok (a németek egy taktussal le vannak maradva), van F-35B, AH-64, talán az első aktív rávezetés hajóról indított légvédelmi rakétarendszerrel (Aster-15/-30) szerelt légvédelmi romboló, két vadonatúj repülőgép-hordozó, a legfejlettebb nukleáris meghajtású vadász-tengók (Astute osztály).

Ja, ez nem szárazföldi? Nos, már megkapták az első Ajax családba tartozó lánctalpas harcjárműveket, nemrég született döntés, hogy a gumikerekes járművek terén pedig a Boxert rendszeresítik. A meglévő harcjárműveket felújítják, a Warrior-ok például a jelenleg csúcsszintet képviselő (és méregdrága) CT40 40mm-es gépágyúval szerelt új tornyot kapnak, amelyek Javelin ATGM-el bírnak. A régi Rapier légvédelmi rakétarendszert a csúcsvonalat képviselő Land Ceptor váltja hamarosan. Ebbe a sorba jön ugye a Chally 2 upgrade is.

Szóval especiel ahogy én látom, a britek az elmúlt években öles lépéseket tettek ilyen téren. Sok hülyeséget is csináltak és csinálnak, nem vitás, ám ezzel együtt is én azért a szuperhatalmak mögötti első sorba raknám őket. A franciák és németek mellé. És nem mögé...

Amit leírtál annak kétharmada a közeljövő nem pedig a jelen!
 

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
4 762
14 692
113
Plusz a huzagolt cső szívás APDSDS lőszer esetében. Nem tudsz olyan csőnyomást felépíteni, mint sima cső esetében, mert a levállóköppeny gallérja és a huzagolás között nem tudsz olyan szintű tömítettséget létrehozni. Tehát ha fejleszteni akarsz, akkor is limitálni fog az L30-as löveg, vagyis közelébe nem tudsz érni a DM-53, DM-63 vagy M829A3 / A4 lövedékeknek. Az L27 anno az M829A1 körül mozgott állítólag átütés terén, csak felkészítették az ERA modulokra (jacketet penetration rod). Summa summarium: az L30 löveg zsákutca lett a XXI. században...

A huzagolt cső nem biztosít tömitettséget, a sima cső meg igen - mi van?! Ez itt most veretes marhaságnak tűnik, hiszen mindig is fordítva volt.

A brit löveg átütő erejével sosem volt gond sima csövű társaikhoz képest, és állítólag pontosság terén is jobb volt, az más kerdes hogy lőszerek fejlesztése egyszerűen elmaradt.

A huzagolt cső hátránya inkább az, hogy adott sebességhatáron tul egyszerűen nehéz (nem lehetetlen) hozzá megoldani, hogy a vezetőgyűrűk ne taknyoljanak el vagy ne koptassák el tul gyorsan a huzagolást. Kumulatív gránátot is nehézkesebb belőle kilőni, hiszen hiszen a forgás csökkenti a sugár átütőerejét.

Mindkettőt megoldották egyébként, de az, hogy ‘elszökik a nyomás’ sosem volt probléma egyetlen huzagolt fegyvernél sem. Pont ez a lényege, hogy ne szokjon el. Az éppen hogy inkább a simacsövű lövegek problematikája...
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 821
113
A huzagolt cső nem biztosít tömitettséget, a sima cső meg igen - mi van?! Ez itt most veretes marhaságnak tűnik, hiszen mindig is fordítva volt.

A brit löveg átütő erejével sosem volt gond sima csövű társaikhoz képest, és állítólag pontosság terén is jobb volt, az más kerdes hogy lőszerek fejlesztése egyszerűen elmaradt.

A huzagolt cső hátránya inkább az, hogy adott sebességhatáron tul egyszerűen nehéz (nem lehetetlen) hozzá megoldani, hogy a vezetőgyűrűk ne taknyoljanak el vagy ne koptassák el tul gyorsan a huzagolást. Kumulatív gránátot is nehézkesebb belőle kilőni, hiszen hiszen a forgás csökkenti a sugár átütőerejét.

Mindkettőt megoldották egyébként, de az, hogy ‘elszökik a nyomás’ sosem volt probléma egyetlen huzagolt fegyvernél sem. Pont ez a lényege, hogy ne szokjon el. Az éppen hogy inkább a simacsövű lövegek problematikája...

A simacsövű felépítést nem ismerem pontosan de a huzagoltat igen.

A huzagolt cső úgy épül fel,hogy a a huzag nem azonnal kezdődik a töltényűr végén hanem van egy átmeneti kúpnak hívott rész.Emiatt amikor a lövedék kiszakad a hüvelyből még nincs meg a tömítettség(a lövedéknek van egy szabadon repülési ideje ami a hüvelyből való kiszakadás és a huzagba való préselődés közt telik el).Ezért van az,hogy ha szuperlassítva nézed amikor egy lövedék kirepül a csőből akkor előtte van egy kis lőporgáz aztán jön a lövedék majd a sok lőpor.A legelső lőporgáz "adag" az nem azért van mert a lövedég meg a csőfal közt nem tökéletes a tömítettség hanem azért mert a szabadonrepülés időszakában a lőporgázok gyorsabbak a lövedéknél és ki tudnak szökni addig amíg bele nem préselődik a huzagba a lövedék.

Persze ha annyira kopott a cső,hogy nem tud tömíteni a lövedék az más kérdés hisz akkor már régen cserélni kellett volna a csövet.
 
  • Tetszik
Reactions: Kurfürst

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 153
113
A huzagolt cső nem biztosít tömitettséget, a sima cső meg igen - mi van?! Ez itt most veretes marhaságnak tűnik, hiszen mindig is fordítva volt.

Ha űrméret alatti lőszert szeretnél kilőni huzagolt csőből, akkor nem.
Az L30 például 6180 bar csőnyomásra van hitelesítve, az L27-el csak cirka 10,1 Mj torkolati energiát tudtak kipréselni belőle (8kg @ 1650m/s), míg az 7250 bar csőnyomásra hitelesített Rheinmetall 120mm L/55 lövegből kilőtt DM-53 12,6 Mj (8,35kg @ 1750 m/s) tud.

A maximális csőnyomásban a különbség 17%, a torkolati energiában viszont 25%.

A brit löveg átütő erejével sosem volt gond sima csövű társaikhoz képest, és állítólag pontosság terén is jobb volt, az más kerdes hogy lőszerek fejlesztése egyszerűen elmaradt.

Ez esetben mindenképpen egyszerűbb lenne az új lőszer kifejlesztése, mégse ezt teszik, inkább teljesen új toronyban és lövegben gondolkodnak...
Ha nincs is saját fejlesztőcsapatuk, akad bőven olyan potenciális cég, amelyet meg lehetne bízni az új lőszer kifejlesztésével.

A huzagolt cső hátránya inkább az, hogy adott sebességhatáron tul egyszerűen nehéz (nem lehetetlen) hozzá megoldani, hogy a vezetőgyűrűk ne taknyoljanak el vagy ne koptassák el tul gyorsan a huzagolást. Kumulatív gránátot is nehézkesebb belőle kilőni, hiszen hiszen a forgás csökkenti a sugár átütőerejét.

Mindkettőt megoldották egyébként, de az, hogy ‘elszökik a nyomás’ sosem volt probléma egyetlen huzagolt fegyvernél sem. Pont ez a lényege, hogy ne szokjon el. Az éppen hogy inkább a simacsövű lövegek problematikája...

Mégis a sima csövű lövegek a legnagyobb csőnyomásra hitelesítettek és nem a huzagolt csövűek...
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and jOkA

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
4 762
14 692
113
Ha űrméret alatti lőszert szeretnél kilőni huzagolt csőből, akkor nem.

Attól hogy ismételgetnek valamit még lesz igaz. Űrméret alatti lőszerek esetén nincs alapvető különbség a lőszerek között függetlenül attól, hogy huzagolt vagy sima csőből lövik ki őket, mindkét esetben hasonló működési elv és leváló vezető köpenyek vannak.

Az L30 például 6180 bar csőnyomásra van hitelesítve, az L27-el csak cirka 10,1 Mj torkolati energiát tudtak kipréselni belőle (8kg @ 1650m/s), míg az 7250 bar csőnyomásra hitelesített Rheinmetall 120mm L/55 lövegből kilőtt DM-53 12,6 Mj (8,35kg @ 1750 m/s) tud.

A maximális csőnyomásban a különbség 17%, a torkolati energiában viszont 25%.

Mi a különbség a krokodil között? Az hogy hosszabb mint zöld...

Teljesen különböző löveghez különböző időpontban kifejlesztett lőszereket hasonlítgatsz össze, abból vonsz le következtetéseket a löveg huzagolásának hatására általánosságban. Ennek semmi értelme nincs, maximum a lőszerek fejlődésére lehetne belőle reflektálni, hiszen a DM 53 nyilván más teljesítményeket hoz, mint a korábbi DM 33 stb, ahogyan a legutolsó, L28A1 is jobb teljesítmény adatokat és magasabb kezdősebességet (1720 m/sec) hoz, mint korábbi társai.

A maximális csőnyomás önmagában szintén semmilyen összefüggésben nincs azzal, hogy az elméleted szerint ez azért lenne, mert a huzagolt csőből úgymond szökik a nyomás, a sima csőből meg nem. Mind a kettőből sőt minden csőből szökik valamelyest a gáznyomás, ez természetes ipari tűrések és gázterjedési sajátosságok miatt.

Eleve az, hogy milyen gáznyomást tartanak ideálisnak az adott lövedékhez egy belballisztikai kérdés, lehet lassabban égő lőporral fokozatosan felépíteni a csőben a gáznyomást és azzal gyorsítani a lövedéket, és lehet gyorsan égő lőporral nagyobb gáznyomással indítani... lehet magas hőfokon és alacsonyabb hőfokon égő lőporral szórakozni... más égési sebesség és nyomás ideális lassú vagy gyors huzagoláshoz, vagy annak hiányához stb.

Példának okáért a ruszki 125 milis simacsövű löveg alváltozatai között van, ami "csak" 5100 bar nyomásra "hitelesített", a későbbi változatok felvitték ezt 6500 barra... melyiket szeretnéd akkor összehasonlítani (már ha a maximális csőnyomás összehasonlítgatásnak volna bármi értelme). A huzagolt L7 anno 5180 bar nyomásra volt "hitelesítve". És lehet dobálni tovább összefüggéstelenül az nyers kiguglizott adatokat, abból még nem fog következni az ég világon semmi...

Ez esetben mindenképpen egyszerűbb lenne az új lőszer kifejlesztése, mégse ezt teszik, inkább teljesen új toronyban és lövegben gondolkodnak... Ha nincs is saját fejlesztőcsapatuk, akad bőven olyan potenciális cég, amelyet meg lehetne bízni az új lőszer kifejlesztésével.

... leszámítva azt a tényt, hogy az L30 eredeti gyártója lassan 20 éve megszűnt, azóta legfeljebb ímmel-ámmal voltak fejlesztések, most pedig hogy a BAE Land Systems-t lényegében megvette egy hete a Rheinmetall, nyilván ahhoz fűződik érdekük hogy a saját, közben folyamatosan fejlesztett és mellesleg kvázi NATO szabvány saját lövegüket építsék be, mintsem hogy sokkal több munkával toldozgassanak-foltozgassanak egy olyan löveget és lőszereit, amihez egyrészt nem értenek, az eredeti fejlesztőgárda rég nyugdíjban van / széjjelszaladt, mellesleg gazdaságilag is tökéletesen értelmetlen párhuzamos fejlesztés és gyártás lenne.. a Challikben annyi van még, hogy kaphatnak még egy utolsó upgrade-t, aztán várhatóan majd lesz egy következő generációs európai Rheinmetall érdekeltségű harckocsi, amiből mindenki választhat hogy kell neki vagy sem.

Mégis a sima csövű lövegek a legnagyobb csőnyomásra hitelesítettek és nem a huzagolt csövűek...

Attól hogy ismételgetnek valamit, még lesz igaz. Az hogy egy adott löveget milyen tűréshatárral és milyen belső ballisztikával terveznek, nem jelent semmit a technológiai előnyök és hátrányok szempontjából. A lövegek tervezőit adott, összetett gyártástechnológiai, belballisztikai, külballisztikai problémára az ideális kompromisszumot keresek, nem azt hogy náluk legyen a mindent ütő autóskártya, ahol a magasabb szám mindig nyer.
 

Ratamahata

Well-Known Member
2018. december 1.
1 211
4 414
113
Attól hogy ismételgetnek valamit még lesz igaz. Űrméret alatti lőszerek esetén nincs alapvető különbség a lőszerek között függetlenül attól, hogy huzagolt vagy sima csőből lövik ki őket, mindkét esetben hasonló működési elv és leváló vezető köpenyek vannak.



Mi a különbség a krokodil között? Az hogy hosszabb mint zöld...

Teljesen különböző löveghez különböző időpontban kifejlesztett lőszereket hasonlítgatsz össze, abból vonsz le következtetéseket a löveg huzagolásának hatására általánosságban. Ennek semmi értelme nincs, maximum a lőszerek fejlődésére lehetne belőle reflektálni, hiszen a DM 53 nyilván más teljesítményeket hoz, mint a korábbi DM 33 stb, ahogyan a legutolsó, L28A1 is jobb teljesítmény adatokat és magasabb kezdősebességet (1720 m/sec) hoz, mint korábbi társai.

A maximális csőnyomás önmagában szintén semmilyen összefüggésben nincs azzal, hogy az elméleted szerint ez azért lenne, mert a huzagolt csőből úgymond szökik a nyomás, a sima csőből meg nem. Mind a kettőből sőt minden csőből szökik valamelyest a gáznyomás, ez természetes ipari tűrések és gázterjedési sajátosságok miatt.

Eleve az, hogy milyen gáznyomást tartanak ideálisnak az adott lövedékhez egy belballisztikai kérdés, lehet lassabban égő lőporral fokozatosan felépíteni a csőben a gáznyomást és azzal gyorsítani a lövedéket, és lehet gyorsan égő lőporral nagyobb gáznyomással indítani... lehet magas hőfokon és alacsonyabb hőfokon égő lőporral szórakozni... más égési sebesség és nyomás ideális lassú vagy gyors huzagoláshoz, vagy annak hiányához stb.

Példának okáért a ruszki 125 milis simacsövű löveg alváltozatai között van, ami "csak" 5100 bar nyomásra "hitelesített", a későbbi változatok felvitték ezt 6500 barra... melyiket szeretnéd akkor összehasonlítani (már ha a maximális csőnyomás összehasonlítgatásnak volna bármi értelme). A huzagolt L7 anno 5180 bar nyomásra volt "hitelesítve". És lehet dobálni tovább összefüggéstelenül az nyers kiguglizott adatokat, abból még nem fog következni az ég világon semmi...



... leszámítva azt a tényt, hogy az L30 eredeti gyártója lassan 20 éve megszűnt, azóta legfeljebb ímmel-ámmal voltak fejlesztések, most pedig hogy a BAE Land Systems-t lényegében megvette egy hete a Rheinmetall, nyilván ahhoz fűződik érdekük hogy a saját, közben folyamatosan fejlesztett és mellesleg kvázi NATO szabvány saját lövegüket építsék be, mintsem hogy sokkal több munkával toldozgassanak-foltozgassanak egy olyan löveget és lőszereit, amihez egyrészt nem értenek, az eredeti fejlesztőgárda rég nyugdíjban van / széjjelszaladt, mellesleg gazdaságilag is tökéletesen értelmetlen párhuzamos fejlesztés és gyártás lenne.. a Challikben annyi van még, hogy kaphatnak még egy utolsó upgrade-t, aztán várhatóan majd lesz egy következő generációs európai Rheinmetall érdekeltségű harckocsi, amiből mindenki választhat hogy kell neki vagy sem.



Attól hogy ismételgetnek valamit, még lesz igaz. Az hogy egy adott löveget milyen tűréshatárral és milyen belső ballisztikával terveznek, nem jelent semmit a technológiai előnyök és hátrányok szempontjából. A lövegek tervezőit adott, összetett gyártástechnológiai, belballisztikai, külballisztikai problémára az ideális kompromisszumot keresek, nem azt hogy náluk legyen a mindent ütő autóskártya, ahol a magasabb szám mindig nyer.
Csak egy kérdés. A huzagolásba "beszorulás" és a lövedék "megpördítése" vajon mennyi energiát emészt fel a lövedék gyorsítása közben. A sima csöben nincs beszorulás és perdítés sem, csak szárnystabilizált egyenesen kilőtt nyíllövedék. Logikus lenne a feltételezés hogy kb azonos csőnyomás mellett nagyobb energia jut a sima cső esetén a lövedék gyorsítására. Nem???
 
  • Tetszik
Reactions: fip7