Drónok, pilóta nélküli légi járművek (UAV/UCAV) elleni védekezés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
28 584
63 957
113
Drón ellen másik drón alkalmazása mennyire halott ötlet?
Itt a kis méretűekre gondolok, amik alacsonyabb magasságon közlekednek. Nekik vezetni egy másikat,közvetlen ütközéssel, vagy nem is tudom esetleg hálót vagy zsinórokat lógatni elé amikben a rotor elakad. Pár napja olvastam egy cikket ami arról írt hogy repülők hajtóművébe került apró drónok is galibát okozhatnak.
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 188
13 463
113
Ha jól meggondoljuk valami olyasmi zajlik le újból mint az első világháborúbal. Az elején a repülőket többnyire felderítésre használták, meg egy kicsit bombázni. Aztán meg rohamosan elkezték arra használni őket, hogy más gépeket lőjjenek le.
Az elején még piszolyokkal meg puskákkal lövöldöztek egymásra a gépek személyzetei stb.
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 085
15 027
113
Drón ellen másik drón alkalmazása mennyire halott ötlet?
Itt a kis méretűekre gondolok, amik alacsonyabb magasságon közlekednek. Nekik vezetni egy másikat,közvetlen ütközéssel, vagy nem is tudom esetleg hálót vagy zsinórokat lógatni elé amikben a rotor elakad. Pár napja olvastam egy cikket ami arról írt hogy repülők hajtóművébe került apró drónok is galibát okozhatnak.

A hálós ötlet ne lenne rossz, főleg a kisebbek ellen, de itt is fennáll az örök probléma: hogyan deríted fel a drónt (nagy részük elég kis mütyür, 150-200m-ről se nem látni, se nem hallani, 500m-en túlról még a közép-kategóriásokat se nagyon), és utána a következő, hogyan történik a célra-vezetés, elfogás?
 

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
28 584
63 957
113
A felderítés az passz, marad a jól bevált távcsöves módszer. A rávezetés szintén vizuálisan míg a közelébe ér, utána mondjuk a drón saját kameráján érkező kép alapján.
Vagy egy pár lövetes sörétest rászerkeszteni esetleg a nagyobb teherbírású változatra, vagy egy kisebb 30-50m hatótávú gsm zavarót a közelükbe reptetni?
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 085
15 027
113
A felderítés az passz, marad a jól bevált távcsöves módszer. A rávezetés szintén vizuálisan míg a közelébe ér, utána mondjuk a drón saját kameráján érkező kép alapján.
Vagy egy pár lövetes sörétest rászerkeszteni esetleg a nagyobb teherbírású változatra, vagy egy kisebb 30-50m hatótávú gsm zavarót a közelükbe reptetni?

Ilyen méretek mellett a távcsöves az nem egy jól bevált módszer, max véletlenszerűen találhatod meg azt, amiről azt se tudni, hogy ott van-e valahol. Túl nagy a légtér és túl kicsi a drón, és ezek egy része ráadásul éjszaka is képes felderítésre. Amíg ez nincs legalább 70-80% biztonsággal megoldva, addig nincs elfogási feladat se, pedig az lenne a könnyebbik fele a dolognak.
 
M

molnibalage

Guest
Én csak gépkarabéllyal lőttem, de nem volt művészet több száz (legyen 200+m) eltalálni az álló emberalakot. Géppuskával szerintem még annyira sem. Ezen felül meg ott vannak a nehézgéppuskák, gépágyúk.
Egy SPAAG számára egy ilyet leszedni egyelnő egy éleslövészettel.

Km nagyságrendű ferde lőtávról beszélünk. Felejsd el. Lehetetlen.
 

ijasz

Well-Known Member
2013. január 23.
1 893
4 396
113
Felfelé lőni egészen más! Már kis távolságon teljesen más lesz a lövedék ballisztikája, hiszen nagyobb mértékben változnak a légköri adatok a normál földközeli adatokhoz képest. Szóval hagyományos irányzékkal ilyen kis célt több száz m-ről csak véletlenül lehet eltalálni.
A legnagyobb problémát szerintem a kis/mikro méretű fegyvertelen felderítők jelentik, amivel tökéletes célmegjelölést és vezetést lehet biztosítani.
Talán a Flak-hoz hasonló, gránátvetőből kilőtt lövedékekkel (söréteket tartalmazó időzíthető gyújtós - hiszen már a vadászoknál is elterjedtek a lézertávmérők a pontos ballisztikai mérésekhez) lehetne mit kezdeni.
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 188
13 463
113
Vegyünk mondjuk egy qvadkoptert és 300-400 méteres távolságot és 200 méteres magasságot. Az akkor is egy olyan 360-460 méter lőtávot eredményez. Nem nyílt irányzékra hagyatkozol, hanem nyomjelzőket figyeled. Rövid sorozatokadsz adsz le és állandóan korrigálod a tüzet.
Nem tudom mit mondjak. Szerintem néhány kísérlet után valami eltalálja majd.
Vagyük az első VH-t, sima géppuskákkal nagyobb távolságból szedtek le repülőket masszebbről. A Vietnámi háború idején szintúgy helikoptereket.
Hol van ilyenkor dudi?
 

zotyek78

Well-Known Member
2013. március 26.
2 618
1 019
113
Vegyünk mondjuk egy qvadkoptert és 300-400 méteres távolságot és 200 méteres magasságot. Az akkor is egy olyan 360-460 méter lőtávot eredményez. Nem nyílt irányzékra hagyatkozol, hanem nyomjelzőket figyeled. Rövid sorozatokadsz adsz le és állandóan korrigálod a tüzet.
Nem tudom mit mondjak. Szerintem néhány kísérlet után valami eltalálja majd.
Vagyük az első VH-t, sima géppuskákkal nagyobb távolságból szedtek le repülőket masszebbről. A Vietnámi háború idején szintúgy helikoptereket.
Hol van ilyenkor dudi?

Épp drónokat lőnek gyakorlaton... :p
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 188
13 463
113
Igen, de gépágyúkkal, meg rakétákkal, nem általános rendeltetésű géppuskákkal. Ami érdekes, hogy ezeket még mindíg olyan háromlábú álványokkal látják el, ami alkalmassá teszi légi célok leküzdésére.
 
M

molnibalage

Guest
http://www.ted.com/talks/raffaello_d_andrea_the_astounding_athletic_power_of_quadcopters?language=en

Nézd meg, hogy a drón hogyan mozog és mekkora. Ennél kicsit nagyobb drónon is eszméletlen kamerák vannak már. Ezt te manuális célzású géppuskával akkor lövöd le több száz méter magasan és távolságban, amikor megnyered a lottó 5-öst.
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 188
13 463
113
Redneck bunkók, nem olvassák a HTKA fórumját:)
https://youtu.be/FYW7CeW1Zjw
Ráadásúl ezek még "gyorsan" is preülnek, nem csak lógnak a levegőbe mint a qvadkopterek.
 

ijasz

Well-Known Member
2013. január 23.
1 893
4 396
113
Valami ilyesmire gondoltam, kicsit módosítva, megnövelve a repeszhatást.

 

silurusglanis

Well-Known Member
2012. augusztus 7.
7 501
5 591
113
@Mackensen
A katonai drónok nem egészen így végzik repülésüket :)


A következő gondolatmenetem támadt, szedjétek ízekre ha nem jó:

Arra gondoltam, hogy az egyszerűbb, gyalogsági vagy tüzérségi felderítést végző drónok ellen kézenfekvő megoldás lenne egy robbanószerrel és apróbb irányítatlan rakétákkal, (hálókkal, stbstb.) felszerelt hasonló eszköz.
Ezen feladatoknál ha jól gondolom folyamatos képátvitel történik (ha az út előre programozott), ami az adott frekvencián történő sugárzás formájában mérhető. A kisugárzás helye egy szögtartományon belül megadható (Molni fejtágításaiból legalábbis így tudom).
Ennek észlelésére alkalmas fedélzeti rendszerrel ellátott felfegyverzett drón az ellenséges eszköz és annak vezérlőpultja közé repülve két irányból foghatja ugyan azt a frekvenciát, így az ellenséges irányítópult felé veheti az irányt és közeledve pontosíthatja annak helyét. Ebben az esetben azt a testben elhelyezett robbanóanyaggal támadná, visszaút nincs.
Másik esetben szintén a kisugárzás alapján az ellenséges repülőeszközt közvetlen irányítással az operátor semmisítené meg tetszőleges eszközzel.
 
M

molnibalage

Guest
A katonai drónok nem egészen így végzik repülésüket :)

Hát nagyon nem. Itt a távolság még 500 méter sem volt. Szél szinte semmi és majdnem vízszintesen lőve a ballisztika is kb. az, mintha gyorsan mozgó földi célra lőnél. A földháttér és árnyék is segít a célzásban. Na, próbáld ezt meg úgy, hogy 700-1000 méteren repül ez és a ferde lőtáv alsó hangon 1 km. Mondom, lottó 5-ös... :)

A legolcsóbb megoldás drón ellen egy másik drón. Látható, hogy a quadcopter milyen pontosan tud repülni. Sziplán nekierpül a másiknak, oszt csókolom. Taran rulez, csak most nem hal bele senki...
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 917
13 018
113
A kis méretű robotrepülők észlelésére jobbára csak a sűrűn telepített, kis méretű radarok felelnek meg.

Infra:
A kis drónok még akkor is minimális hőforrások, ha robbanómotorosak, így infra tartományban alig észlelhetők jobban, mint látható fény tartományban szabad szemmel, távcsővel, vagy kamerával. Az elektromotorosak lényegében madarakéval azonos hőt bocsátanak ki.

Képalkotó optika:
A méretük miatt szabad szemmel, vagy távcsővel pár száz méteren túl csak véletlenszerűen észlelhetők. Kamarával (akár látható fény, akár infra tartományú) kicsit több az esély, ha megfelelő szoftver próbálja megtalálni őket a képen kontraszt és/vagy mozgás alapján, de a korlátozott látószög és az optika mozgatásának sebessége miatt nagyon sok elég drága eszközre lenne szükség. Jó példa erre s frissen fejlesztett, még csak teszt fázisban lévő orosz Sosna-R rendszer, ami tisztán optikai felderítő rendszerrel rendelkezik. Az optika mozgatásának maximális sebessége 50 fok/s és a szélesebb látószög 6,5x9 fok. Az 45 fok emelkedési szögig körkörösen több mint fél percig tart egy teljes letapogatás. Ezért csak szektorosan használnák felderítésre a radarok által nagyjából már bemért célok ellen. A Sosna egy tomahawk méretű robotrepülőt 8-12 km-ről lát meg, de egy kis méretű drónt legfeljebb ennek 1/3-áról - 1/4-éről. Profi kamera rendszerekkel néhány km-enként meg kellene rakni az egész frontot az üzembiztos észleléshez.

Hang:
A robbanómotorosak nagyjából olyan hangosak, mint egy fűnyíró, azaz pár száz méterig hallhatók. Az elektromotorosak viszont nagyságrenddel halkabbak. Lényegében reménytelen az akusztikus észlelésük számottevő távolságról.

Radar:
Bár a radarkeresztmetszetük akkora mint egy madáré, de kis méretű, multifunkciós, földi célok, tüzérség és alacsony magasságú légi célok észlelésére való radarokkal azért olcsóbb radarokkal azért néhány km-től néhány 10 km távolságig észlelhetők. Az észlelésükre ez a legmegbízhatóbb és költséghatékonyabb megoldás.

Lelövésük kézi légvédelmi rakétával:
Az infa vezérlésű rakétákat nem ilyen minimális méretű hőforrásokra tervezték. A befogásra legfeljebb extrém kis távolságon lenne. Ezen kívül egy Stinger, vagy Igla drága is erre a célra. Az RB-70-nek még lehet némi esélye, mivel az lézer vezérsugaras, de annak is csak akkor, ha a kilövőn lévő képalkotó (infra) optika befogja a célt az automatikus rávezetéshez. Azaz a minimális hatótávtól max. 1-2 km távolságig, vagy még rövidebb távon.

Lelövés kis hattávolságú radarvezérlésű (távirányított, vagy vezérsugaras) rakétával:
Elméletben a Panzir, a Tor, a Tungzuska, a Crotale, a Roland képes lehet a feladatra, bár a 0,1 m2 radarkeresztmetszet alatti cél okozhat gondot. Azonban aránytalanul drága ezeket a rakétákat erre a célra használni.

Légvédelmi gépágyúk:
Az igaz, hogy a légvédelmi gépágyúk gyakorló lövészetei sokszor kis méretű robotrepülő célokra történnek, de ezeket a célgépeket eleve úgy tervezik, hogy elég visszaverő felületet mutassanak a tűzvezető radarnak, vagy szögvisszaverőt tesznek rájuk. Radaros tűzvezetés nélkül a gépágyúknak semmi esélyük sincs. De még radaros tűzvezetéssel is korlátozott. A probléma hasonló mint egy bejövő kis, vagy közepes méretű rakéta esetén. A cél nagyon kicsi. A gépágyú szórása viszonylag nagy érdemi lőtávon. A közvetlen találat esélye tehát alacsony. Vagy nagyon sok lövedéket kell kilőni, vagy sörétes lövészetre van szükség, mint az AHEAD lőszernél, vagy közelségi gyújtót kell alkalmazni. Ezek szintén drága SPAAG rendszerek.

Kézi lőfegyverek:
A könnyű géppuskák hatásos lőtávja eleve nem túl nagy. Ha egy ilyen drón pár száz méternél nagyobb távolságot tart és kamerával közelít rá a felderítendő célra, akkor a gyalogság fegyvereivel reménytelen lelőni. Gyorsan, embernél, sőt felszíni járműveknél is gyorsabban mozgó, kis méretű, embernél kisebb célpontot nyújtó drónt a levegőből leszedni, ahol nincs viszonyítási alap a távolság, sebesség becsléséhez, csak úgy szabad szemmel célozva és a nyomjelzőket figyelve, pár száz méteren túl csak hatalmas szerencsével lehet.

A lelövés tehát vagy elég esélytelen, vagy nagyon költséges. Viszont kihasználható a kis méretből fakadó hátrányuk, azaz hogy nincs rajtuk bonyolult navigációs és irányító rendszer. Meg kell zavarni a rádió összeköttetést és meg van oldva a probléma. Még ha van is olyan robotpilóta a drónon, ami ilyen esetben hazavinné, az adatátvitel megzavarása a felderítő feladat ellátását akkor is ellehetetleníti.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
15 993
26 477
113
Egyet kell értsek azokkal, akik a CDW alapeszközének a drónt látják. Az öngyilkos drón a legolcsóbb és leghatékonyabb megoldás, a felderítéshez pedig aktív vagy passzív lokátoros technológiára van szükség. Asszimetrikus hadviselésben csak az utóbbi jöhet szóba értelemszerűen.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 917
13 018
113
A közepes méretű robotok jóval nagyobb veszélyt jelentenek, hiszen általában olyan optikával szerelik őket, amivel jó pár km-ről képesek felderíteni a célt. Általában elég pontos a GPS navigációjuk és a lézeres távolság- és iránymérésük, hogy a tüzérség, vagy légicsapás számára kielégítő pontossággal be is mérjék a célt. Sokszor lézer célmegjelölő is van rajtuk egy precíziós csapásmérés irányításához. Sőt egyre többször kis méretű rakétafegyvereket is hordoznak.

Ellenük a gépágyúk azért nem felelnek meg, mert a felderítő optikájuk és a célmegjelölő lézer lehetővé teszi, hogy a csöves légvédelem hatótávolságán kívül maradjanak.

Ugyanezen távolság tartás miatt már 10 km-ről fel kell tudni deríteni őket a hatékony védekezéshez, amire alapvetően megint csak radarok használhatók. Nem túl nagy teljesítményű radarok, mert ha a célkörzetet alacsony magasságon közelítik meg, akkor 50 km-en túli radar hatótávnak nincs sok jelentősége. Több radart kell telepíteni a megfelelő alacsony magasságú lefedettséghez és persze a lehető legolcsóbban.

A drónok az optikai eszközeik (rakétáik) korlátaik miatt azért legalább 3-8 km-re meg kell, hogy közelítsék a célt, tehát a kézi légvédelmi rakéták már használhatók ellenük. a közepes méretű drónok infra kisugárzása már értékelhető, a legkorszerűbb rakéták által néhány km-ről befogható szinten van. Az RBS-70, vagy a Starstreak számára is ezek már jó célpontot jelentenek.

Ezek a drónok már elég drágák és veszélyesek ahhoz is, hogy a radarvezérlésű légvédelmi rakétákat ésszerű legyen felhasználni ellenük.

Ellenük a zavarás kevésbé hatásos, mert általában nehezebben zavarható műholdas kommunikációt használnak. A robotpilótájuk alkalmas arra, hogy hazavigye a gépet, ha megszakad a kapcsolat, sőt a drágább játékszerek robotpilótája önállóan is képes lerepülni a feladatot. Még a GPS zavarás sem biztos megoldás ellenük, ha van rajtuk tehetetlenségi navigáció. Viszont ha sikerül átvenni a vezérlésüket, az főnyeremény.