Amerikai hajtóművek (USA)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 085
60 171
113
A kompresszorházon valószínűleg átsiklott a tekintetem ezért nem ismertem fel(melyik az kompresszorház?).:rolleyes:
A kompresszorház az a kompresszor háza, a hajtómű első szekciója, megismerhető a jellegzetesen bordázott szegmenseiről, melyeket vagy gyűrűnként, vagy egy-egy alsó-felső félhéjként csavaroznak össze egymáshoz. Felismerhető még (ahol van ilyen, de napjainkra már mindenhol akad) az állítható terelőlapátsorok végeire kívülről becsatlakozó himbasoráról, melyek a házon kívül csatlakoznak egy-egy gyűrűhöz, melyek a hossztengely mentén ide-oda elforogva mozgatják a kívülről befelé lógó állólapátokat. De van, ahol minden egyes fokozat minden egyes állítható lapátjának a házon kívülre jutó vége kap egy-egy külön himbát:

4.jpg


an-airman-assigned-to-the-48th-component-maintenance-squadron-inspects-a-pratt-whitney-f100-pw-229-engine-at-royal-air-force-lakenheath-england-dec-12-the-48th-cms-airmen-work-every-day-to-keep-up-aircraft-engine-maintenance-which-is-essential-to-the-48t-fighter-wings-mission-to-provide-worldwide-responsive-combat-airpower-and-support-us-air-force-phototech-sgt-emerson-nuez-MDX0MF.jpg


A himbák végei egy-egy gyűrűhöz vannak illesztve, a gyűrűt egy szervó elforgatja, a himbák mennek utána, a végük meg elfordul és ezzel forgatja a rászerelt lapátokat.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and dudi

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 153
113
A valaha épített legerősebb, hiperszonikus sebességre képes sugárhajtómű tesztje zajlik az USA-ban

http://www.aerotech.hu/newsdetail.php?tdate=2019-08-08&ttitle=Northrop_Grumman_hiperszonikus_repülőgép_scramjet_hajtómű_2019-08-08

Akkor ez most hogy is van? A jövő 6 generációs vadászai már ilyenekkel fognak repülni? o_O

A hiperszonikus sebesség leginkább a légkör felső rétegeiben elérhető (különben a légköri súrlódástól elég a gép...), szóval ez inkább az irányított lövedékek (robotrepülőgépek) terén tényező. Egy bombázógép profitálhat belőle, de egy vadászgép maximum fel- és levonuláskor tudna mit kezdeni vele.

Nem azért maradtak a 4. és 5. generációs vadászgépek Mach 3 alatti csúcssebességen, mert nincs technikai megoldás ennek megugrására, hanem mert egyszerűen nagyon szűk eshetőségeknél van értelmes taktikai előnye, cserébe viszont akkor ennek kell minden mást alárendelni (lásd MiG-25P).
 
M

molnibalage

Guest
Nem azért maradtak a 4. és 5. generációs vadászgépek Mach 3 alatti csúcssebességen, mert nincs technikai megoldás ennek megugrására, hanem mert egyszerűen nagyon szűk eshetőségeknél van értelmes taktikai előnye, cserébe viszont akkor ennek kell minden mást alárendelni (lásd MiG-25P).
Egyes gépek még elvi szinten sem képesek M1.6--nál többre, lásd F-35 és Super Slow Hornet, de harcászati konfigban kb. M1.4 a realitás mindennek az F-22, MiG-31 és Szu-57 kivételével. A lényeg a jó gyorsulás az értelmes tartományban és nem az esztelen sebesség.

A beidézett cikkben, hogy ez lehet a jövő stealth-je. Nos. Én erősen szkeptikus vagyok.
 
M

molnibalage

Guest
@Allesmor Obranna
Anno az Aranyas vagy még talán a TG volt, ami lehozott egy nyúlfarknyi hír, hogy az izraeliek a hajtómű élettartam feláldozással akár 50% tolóerő növekedést értek el valamelyik gép, valamelyik hajtóművel. Ez gondolom PW F100 lehetett, mert GE hajtóműves vadászuk így fejből nincs.

Ez szerinted reális? El nem tudom képzelni, hogy gázhő emeléssel vagy bármivel egy hajtómű teljesítményét még radikális élettartam csökkentéssel ennyire kitolják.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 085
60 171
113
Milyen érdekes, hogy a belépő keresztmetszethez képest mennyivel kisebb az első fokozat járólapátjának az átmérője:


A videóból nem lehet egyértelműen kivenni, de olyan, mintha a járólapátig lenne egy átmérőlépcső a belső falában a belépő keresztmetszetnek.
 
  • Tetszik
Reactions: Rotten878

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 085
60 171
113
Érdekes NASA-koncepció, a Hyperburner.
Az ötlet nem máshonnan, mint a Pratt&Whitney J58-asának továbbgondolásából származik. Az egykori SR-71-esek hajtóművének egyik érdekes tulajdonsága volt Mach 2.5 felett a bypass csöveken a kompresszorban összetorlódott levegő hátravitele közvetlenül az utánégető kamrába. Ezzel fokozatosan, először a felesleges többlet levegő mennyiség került egyből, a gázgenerátor (tüzelőtér+turbina) megkerülésével az utánégető térbe, majd egy bizonyos sebsség felett már a munkaközeg nagyobbik hányada dolgozott az utánégetőben és csak kisebbik a gázturbinában. Ezzel az utánégetős sugárhajtómű lényegében "kettévált", hiszen az addig csúcsra járatott gázturbina+utánégető tér kialakításból Mach 2.5 felett elkezdett átalakulni egy közel alapjáraton dolgozó gázturbinává és egy lényegében torlósugárhajtóműként funkcionáló utánégető rendszerré.
Ez azonban nem keverendő össze a komplett repülőgép hajtóműgondoláinak saját torlósugárhajtóművé átalakulásval, ami Mach 3 felett kezdett kialakulni a hajtómű burkolat és maga, a teljes utánégetésen dolgozó sugárhajtómű, mint központi test egymásra hatásából.

Itt viszont az új Hyperburner koncepció lényege a Mach 2-es repülőgépekbe (F-16, F-15) épített GE F110GE129-ese utánégetőjének átalakítása "VABI ajtókkal" (Variable Area Bypass Injectors). Ezek a VABI rendszerek az utánégetőtér lángstabilizátoraiba lennének integrálva és azokkal együttműködve a forszás hatékonyságát javítanák, amivel elérnék, hogy a tüzelőanyag fogyasztás Mach 1.5...2-nél is optimális legyen.
Gyakorlatilag a fan fokozatnál elvezetnék a szívócsatornában összetorlódott levegőt, de úgymond "túlcsapolnák" a levegőátfutást. Ezáltal a gázturbina kisebb levegőátfutással és emiatt kisebb fogyasztással dolgozna, ami az élettartamra nézve is jótékony hatással lenne, de a forszázs volumetrikus hatásfoka jelentősen javulna.

https://ntrs.nasa.gov/api/citations/20050196667/downloads/20050196667.pdf
 

Horizon

Well-Known Member
2019. február 27.
1 771
7 008
113
Az egykori SR-71-esek hajtóművének egyik érdekes tulajdonsága volt Mach 2.5 felett a bypass csöveken a kompresszorban összetorlódott levegő hátravitele közvetlenül az utánégető kamrába. Ezzel fokozatosan, először a felesleges többlet levegő mennyiség került egyből, a gázgenerátor (tüzelőtér+turbina) megkerülésével az utánégető térbe, majd egy bizonyos sebsség felett már a munkaközeg nagyobbik hányada dolgozott az utánégetőben és csak kisebbik a gázturbinában. Ezzel az utánégetős sugárhajtómű lényegében "kettévált", hiszen az addig csúcsra járatott gázturbina+utánégető tér kialakításból Mach 2.5 felett elkezdett átalakulni egy közel alapjáraton dolgozó gázturbinává és egy lényegében torlósugárhajtóműként funkcionáló utánégető rendszerré.
Ez azonban nem keverendő össze a komplett repülőgép hajtóműgondoláinak saját torlósugárhajtóművé átalakulásval, ami Mach 3 felett kezdett kialakulni a hajtómű burkolat és maga, a teljes utánégetésen dolgozó sugárhajtómű, mint központi test egymásra hatásából.
Egészen elképesztő mit meg nem lehet oldani CFD szimuláció nélkül, papírral és logarléccel. Mit csináltunk az elmúlt fél évszázadban, hogy csak itt tartunk?
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 085
60 171
113
Egészen elképesztő mit meg nem lehet oldani CFD szimuláció nélkül, papírral és logarléccel. Mit csináltunk az elmúlt fél évszázadban, hogy csak itt tartunk?
Szabványosítottunk, optimalizáltunk, menedzseltünk, tendereztettünk és amúgy is áttevődött a hangsúly az avionikára.

1937-ben a náci Németországban, a Göttingen-i egyetemen már megvannak az elméleti alapjai a hangsebesség feletti repülésnek. Közbejön ugyan a háború, de mindössze tíz évre rá, 1947-ben a Bell-féle X-1-essel Chuck Yeager átlépi a hangsebességet.
Azzal a géppel, amellyel az amerikai cég mérnökei - részint a német, olasz, szovjet kutatási adatok hiányában - jobb híján az .50-es lövedék kialakítását házasították a pengeéles, de egyenes szárnnyal.
Azaz: próbálkoztak.

22 évvel később felszáll a Mach 2-es Concorde utasszállító, miközben már javában hajt végre bevetéseket Vietnam légterében a Mach 3-képes, szinte teljesen titánból készült SR-71-es.
Sőt, megjelenik a bórszálas erősítésű méhsejt kompozit a szintén hasonló sebességű XB-70-esen.
Az X-15-ről, vagy a Holdraszállásról nem is beszélve.
Sebességek, magasságok, aerodinamika, vezérlés, anyagtechnológia... két évtized alatt nagyot változott a világ.

A JSF program 1995-ben indult. 22 évvel később, 2017-ben említették meg először, hogy a típus egy variánsa elérte az IOC-t, majd egy évre rá, hogy az első 108 példány erre mégse képes.
A gép alapja az F-22-es 1997-ből, de a konkrét sárkányszerkezet az YF-16-os egyik - akkor még elvetélt - alternatívája volt, húsz évvel korábbról.
Azaz a gép konkrét aerodinamikai alapkoncepciója 2017-ben már negyven éves volt.
A hajtóműve kb harminc éves dizájn.
A rendkívül komplex avionika és a túlbonyolított fejlesztési és bürokratikus folyamatok miatt húzódik el napjaink összes hadrendbe állítási folyamata.
A KC-46 Pegasus egy negyven éves utasszállító, míg a CH-53K egy több, mint ötven éves szállítóhelikopter továbbfejlesztése. És ezek is évtizedek alatt jutnak el a sorozatgyártásig.
Úgy, hogy ellentétben a 40-es, 50-es, 60-as évekkel, ma már szinte mindenre LEGO-kocka szinten szabványosított fejlesztési folyamatok, jóelőre kidolgozott, további K+F-et már jóformán teljesen nélkülöző, szinte kulcsrakész dizájn elvek vehetők igénybe.
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 761
17 817
113
Egészen elképesztő mit meg nem lehet oldani CFD szimuláció nélkül, papírral és logarléccel. Mit csináltunk az elmúlt fél évszázadban, hogy csak itt tartunk?
Akkor is meg kellett oldani az NS-egyenleteket, meg ma is. Ha CFD nem is volt, de volt helyette egy csomó kismodell és szélcsatorna - kevés póverpojintos hülyegyerek
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 085
60 171
113
Jó kis film az akkor negyven éves Pratt&Whitney Palm Beach-i létesítményéről, 1998-ból:


Nagyon jó anyagok vannak benne, de ami érdekes, az az F100PW229A fékpadi tesztje 1:12:51-nél. Ez volt az F-15-ösökbe és 16-osokba szánt 165kN-os(!) hajtómű.