ADVENT program (USA) / GE XA100 és P&W XA101

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 784
30 551
113
<p class="new-blogpost-comment-notice">Komment ehhez a hírhez: Készül a jövő sugárhajtóműve
A Pratt&Whitney sincs lemaradva semmiről ha azt vesszük, a 2016-os tesztjük után még évekkel is gyártani fogják az F-35-ösöket, amikbe amúgy sem kerülne be se az ők se a General Electric hajtóműve. Ilyen tempóval fejlesztve a hajtóműveiket, mire kijön a 6. generációs vadászgép valamelyik a végleges változathoz közeli protoípusa, arra ezeknek a hajtóműveknek a frissített változata is jócskán le lesz tesztelve.
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Már pörög az új ADVENT hajtómű (legalábbis a hajtómű magja már kész)

Code:
https://www.youtube.com/watch?v=EqkgtEszJ6w
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 121
53 697
113
attachment.php

maxresdefault.jpg


Valaki el tudja nekem magyarázni, hogy:
1. Hogy működik egy ilyen hajtómű?
2. Mi értelme van így hajtóművet építeni?
3. Mik az 1,2,3 áramú hajtóművek főbb tulajdonságaik?
(Például mitől hatékonyabb a 2, mint az 1? )
 

Fade

Well-Known Member
2010. április 20.
3 665
3 515
113

Roni

Well-Known Member
2010. június 30.
16 428
18 846
113
Ez micsoda? 6 gen gépnek szánt hajómű?

Hány tonna tolóerejű? képes a az f-22 hiperszónikusra lökni?
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 085
15 027
113
Ez micsoda? 6 gen gépnek szánt hajómű?

Hány tonna tolóerejű? képes a az f-22 hiperszónikusra lökni?
Egy szuperszonikus sebességre tervezett és gyártott sárkányt nem lehet hiperszonikus sebességre gyorsítani, mert nem viseli el az ugrásszerűen növekvő fizikai terheléseket, pl. hőterhelés (szilárdsági/kilágyulási, hűtési és légkondi-probléma!), aerodinamikai terhelések (a sebesség ugye négyzetesen szerepel mind a felhajtóerő, mind a légellenállás-képletekben!), meg lenne még egynéhány baj szerintem.
 

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 852
4 132
113
képes a az f-22 hiperszónikusra lökni?

A működési elvükből kifolyólag a gázturbinák nem képesek hiperszonikus sebességre gyorsítani egy gépet. Ahhoz másfajta hajtómű, pl. ramjet, scramjet kell.
A másik, amit emel írt. A tartósan hiperszonikus (5+ mach) sebességgel repülő eszközökhöz nagyon speciális, a hőterhelést/oxidációt elviselő anyagok és megfelelő aerodinamikai kialakítás kell.
 

beta

Well-Known Member
2011. október 26.
5 368
8 535
113
Kissé laikus kérdés: Ez lényegében arról szól, hogy egy bypass csatorna helyett kettő van és lehet állítani, hogy hányat használjon belőle a hajtómű, így változtatva a meghajtás jellemzőit, nem? De ezen mi tart annyi ideig fejleszteni? Rendben hogy szépen ki kell számolgatni mindent, meg tesztelgetni, de hol van ebben a jelentős újdonság, ami nehézséget okoz? Vagy új anyagok is kellenek a működéshez, alapvetően máshogy kell tervezni a kompresszorokat? Hol a macera vele?
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 121
53 697
113
Fade

Köszönöm a segítő szándékot, de amit lehetett elolvastam a témában angolul.
Én abban reménykedtem, hogy allesmor obrana vagy más a technikában jártas ír magyarul egy szép kis összefoglalót erről, hogy én is megértsem, meg más is.
Egyszerűen nincs magyarul semmi információ a témában.

Amúgy hozzá tenném, hogy régen a Magyar Tudományos Akadémiát arra hozták létre, hogy az önálló kutatásaik mellet a lényeges külföldi tudományos eredményeket publikálják magyar nyelven. Ehhez képest semmilyen fontos és modern tudományos témáról nem találok magyarul leírást. Pedig nagyon örülnék neki :)
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 083
60 162
113
Fade

Köszönöm a segítő szándékot, de amit lehetett elolvastam a témában angolul.
Én abban reménykedtem, hogy allesmor obrana vagy más a technikában jártas ír magyarul egy szép kis összefoglalót erről, hogy én is megértsem, meg más is.
Egyszerűen nincs magyarul semmi információ a témában.

Amúgy hozzá tenném, hogy régen a Magyar Tudományos Akadémiát arra hozták létre, hogy az önálló kutatásaik mellet a lényeges külföldi tudományos eredményeket publikálják magyar nyelven. Ehhez képest semmilyen fontos és modern tudományos témáról nem találok magyarul leírást. Pedig nagyon örülnék neki :)

De azért álmomból felébredve egész jó kis választ adtam nem? :)

Röviden és nem tömören:

Az egyáramú gázturbinás sugárhajtómű elöl, a kompresszorával beszívja a levegőt, az egészet egy az egyben bepréseli a tüzelőtérbe, amiben van egy primer kör (gyűrű, cső, megoldása válogatja) ahol tüzelőanyagot keverve hozzá rendkívül forró égésgázokat állítanak elő. Az ezt körülölelő szekunder kör nem más, mint ennek az izzó pokolnak a hűtése, kívülről, hogy nehogy elégjen az egész. Itt ugyanis konstans égés van. Az így nyert óriási belső energiával bíró égésgázzal megfúvatnak egy turbinát, ami az előbb említett kompresszor tökéletes ellentéte. Ez nem levegőt szív be (azért mert egy turbina megforgatja), hanem égésgázok miatt forog (mint a kifújt levegővel megforgatott papírforgó) és hajtja a kompresszort.
Na most ez idáig csak egy elég öncélú szerkezet és a veszteségek miatt még csak nem is perpetum mobile. Azonban a lényeg, hogy jókora tengelyteljesítmény érhető el, amit számos helyen használhatunk majd ki. Erről lesz még szó később.
Azonban, mivel mi sugárhajtóművet akarunk csinálni, érdemes koncentrálnunk a turbinán el nem használt, de még mindig jókora belső energiával rendelkező égésgázokra.
Mivel a turbinánk energiafelvétele meghatározott, így a keletkező energiafelesleget jó előre számíthatjuk a kompresszor által beszívott levegő tömegéből és abból a nyomásból, ami a turbina energiakivétele után még a gázban marad.
A turbina utáni fúvócső egy egyszerű gépelem, a gázok hatalmas nyomását transzferálja jókora kiáramlási sebességgé.

Itt értünk el a lényeghez.
A fúvócsővel előállítható tolóerőnkre referáló gázimpulzus két fontos tényezőből áll, ebből az egyik a gáz sebessége a másik a tömege.
Ha van egy nagy sebességű repülőnk, mint amilyen mondjuk a MiG-21-es, akkor azt ha repülés közben állónak tekintjük, láthatjuk, hogy az őt körüláramló levegő sebessége nagy. Amire nekünk törekednünk kell, az az, hogy a gép légellenállását a tolóerőnk mindig legyőzze. Vagy legalább pontosan egálban legyen vele. Ez itt a végsebesség. De ugye, a tolóerőnk az a kiáramló gáz sebességégéből és tömegéből származtatható, így az is látható, hogy ezt a sebességet nekünk mindig a gépet körüláramló légáramhoz kell relativizálni. Azon a ponton, ahol a gép körüli áramlási sebesség és a gáz kilépő sebessége megegyezik, ott a hajtómű úgynevezett tolóteljesítménye nulla. Tolóereje még van, de ha ez a gép átmegy mondjuk zuhanásba, és az áramlási sebesség a kilépő gázsebességnél nagyobb, akkor negatív tolóerőről beszélünk és a gépünket ez lessítani fogja. Lásd MiG-25, ahol a jókora átmérőjű fúvócsövekkel, Mach 2 felett gázlevétellel drámaian lehetett lassítani a gépet.
De ez majdnem minden gépre igaz, csak különféle mértékben.
Nem véletlen, hogy egy hirtelen hajtómű beékelődéskor a pilóták utólag mindig arról számolnak be, hogy a gép szinte megállt a levegőben.

Csakhogy ami jó nagy sebességen, az veszteség a lassabb tartományokban. Ugyanis a nagy kilépő gázsebesség a gépet körüláramló jóval lassabban áramló levegőnek csapódva nem csak nagy zajt csinál, de mindezt jókora energiafelesleggel. Ha kicsi a repülési sebességed, akkor inkább a mozgatott közeg tömegét kell növelned.
Erre viszont az egyáramú hajtóművek csak korlátozottan képesek, mivel a tüzelőtér és turbina fojtása a szűk keresztmetszet. Az 50-es, 60-as években próbálkoztak ugyan nagy levegőátfutású egyáramú hajtóművekkel, de az akkori kompresszorokat nagyon visszafojtotta a tüzelőtér térfogata és így a gázreakció csak óvatos lehetett, illetve, ami a lényeg, hangsebesség alatt érdemi tüzelőanyag fogyasztás csökkentést nem tudtak csak ezzel az egy faktorral elérni.

Mivel a gázturbinás sugárhajtóművel egyidős (illetve Jendrassik György révén még idősebb is) a légcsavaros gázturbina, így adta magát az ötlet, hogy valahogy a légcsavaros hajtást kéne kombinálni az egyáramú hajtóművel.
A légcsavar nagy előnye ugyanis, hogy jókora átmérőjével és fojtatlanságával gond nélkül mozgat meg nagyságrenddel nagyobb tömegű levegőt, ami miatt a propulziós hatásfoka ezen sebességeken a legnagyobb. Csak pillanatok alatt elérhetjük vele a légcsavarok menetemelkedésének határát, ami miatt a velük elérhető sebesség erősen limitált.
Nagyon nagy szögön kell őket forgatni, vagy nagyon gyorsan. Bárhogy is van, mindenképpen óriási tengelyteljesítmény kell hozzá, amit a dugattyús motorok már nem tudtak megfelelő mérettartományon belül prezentálni, így váltották le őket a gázturbinák.
Csakhogy itt is van még egy gond. A légcsavar szögét vitorlába állítva nem érünk el vonóerőt, de a nyomatékigényünk az egekben lesz. Értelmetlen.
Valamivel ez alatti légcsavar állásszöggel még operálhatunk, de hamar elérjük itt is a levegőátfutás határát, miközben a gépünket körüláramló levegősebesség pillanatok alatt felülmúlja a légcsavaron áthaladóét, így az nem lesz más, mint egy nagy forgó féklap.
Gyorsabban is forgathatnánk, de akkor meg a lapátok vége lépi át a hangsebességet, amit lehet ugyan ügyes tervezéssel késleltetni (ez a mai trend), de érdemi sebességnövelést már ez sem ad.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a légcsavart hajtó gázturbinából kilépő gázok energiáját csak annyiban kell elvonni a légcsavar hajtására, hogy érdemi tolóerő még maradjon, az ilyen módon csak kisebb átmérőjű légcsavar meghajtására képes munkaturbinával pedig egy olyan légcsavart kell megforgatni, ami alig különbözik a már ismert kompresszorunktól, csak ezt nem fojtjuk majd vissza tüzelőtérrel, meg turbinával. Mivel ez a kisnyomású kompresszor, vagy ventilátor, vagy csőlégcsavar, ugyanúgy egy csőben forog és az átmérője kicsi, így a lapátvégi hangsebesség problematikája megszűnik, miközben kis átmérője révén jókora sebességgel forgathatjuk, működni fog rendesen.
Így értünk el a kétáramú gázturbinás sugárhajtóműhöz.
A kétáramúsági fok a gázturbinát (gázgenerátort) kívülről megkerülő bypass légáram és a gázturbinán belül átáramló légáram tömeghányadosa.
Ha ez az érték 1, akkor kívül belül ugyanannyi levegő halad át a hajtóművön.
Légcsavaros gázturbináknál ez 10-20, egyáramú hajtóműveknél 0, kétáramú gázturbinás sugárhajtóműveknél 0.25 és 12 között van jelenleg.

Ha utas-, vagy teherszállító gépet építünk, akkor a sebességünk 600-900 km/h, repülési magasságunk 6-13000 méter, ide légcsavar, vagy 3-4 feletti kétáramúság kell, hogy a mai színvonalon gazdaságosak lehessünk. A 70-es években a gazdaságosnak mondott kétáramúsági fok 1.3-2.5 volt, ugyanerre a sebességtartományra.

A légcsavarokkal elérhető maximális levegőátfutás tonnákban mérhető, miközben az áramlási sebesség 200 m/s körül lehet és a levegő a környezetével azonos hőmérsékletű.
Egyáramú hajtóműveknél a levegőátfutás 40-200kg/sec, a sebesség viszont elérheti az 500-700 m/sec-ot, ami bőven a helyi hangsebesség feletti érték. Ráadásul a kilépő gázok hőmérséklete is 300K, vagy afeletti.
Kétáramú gázturbináknál jókora szórás van, hiszen az alacsony, egyáramúakat idéző bypass arány óriási gáz sebességeket eredményez, alacsonyabb tömeg mellett. A nagyobb kétáramúsági fokú hajtóművek átmérője is nagyobbra építhető, így ezek már a légcsavarok propulziós hatásfokával vetekszenek.

Ha a repülőgépünk Mach 2 sebességre, vagy annál valamivel gyorsabbra képes és célunk, hogy 13 ezer méter felett is legyen tolóerőnk, ott, ahol ritka a levegő, ügyelnünk kell arra, hogy ha a tolóerőnk nagyobbik hányada származik a környezeti levegő átmozgatásából, mint a hozzá kevert tüzelőanyag elégetése során felszabaduló energiából, akkor a tolóerőnk drámai módon zuhanni kezd.
Ami tehát jó lent és lassan, az nem jó fent és gyorsan.
Tehát kell egy hajtómű, ami mindenhová jó.

A kétáramú sugárhajtóműre nagyobb teljesítményű utánégető is építhető, mivel több levegő - több tüzelőanyag, de egy ésszerű határon belül. Túl nagy légfelesleg ugyanis elvonhatja a keletkező égésgázok energiáját, tehát egy Boeing 777-es GE90-es hajtóművéhez ha utánégetőt szeretnénk applikálni, az borzalmas zajjal és elképesztő fogyasztással járna, pont megfordulna a trend.

Ezért jött már az a viszonylag régi ötlet, hogy kéne egy változtatható ciklusú, vagy kétáramúságú hajtómű, ami kis magasságon és sebességen nagyobb propulziós hatásfokot adó nagyobb kétáramúságot ad, nagyobb magasságon és sebességen pedig alacsonyabbat, vagy egyenesen nullát.
Az ilyen hajtómű már nagyon régóta létezik, de a vezérlése sokkal bonyolultabb, mint a fix ciklusúaké.
Ilyen volt az YF120-as és az AL-41F elődje, a 20-as gyártmány.
Az YF120-as mind az YF-22-esben,mind pedig az YF-23-asban látványosan demonstrálta a képességbeli fölényét, de jóval bonyolultabb volt, míg az YF119-es egy minden elemében egyszerűbb,mint a korábbi sugárhajtóművek. Képességben mind a mai napig elmarad az YF120-astól, de anno a kontraszt óriási volt és így az YF120-astól fáztak a döntéshozók.

Az orosz 20-as gyártmány rosszabbul járt, mert bár egy MiG-25-ösbe építve még repült is, hatalmas tolóereje mellett nem hozta a várt látványos fogyasztáscsökkenést.

A háromáramú ADVENT a kétáramú YF120-as továbbgondolása, finomhangolása.
 
T

Törölt tag 1586

Guest
A GE befejezte az XA 100 nevű adaptív gázturbinás hajtómű földi tesztelését.
https://www.flightglobal.com/fixed-...st-xa100-adaptive-cycle-engine/143731.article
79051_gesfirstxa100adaptivecycleenginecgeaviatoin_266998.jpg

a lényeg:
"...The USAF is interested in re-engining the Lockheed Martin F-35A stealth fighter with an adaptive engine to increase the aircraft’s 1,200nm (2,222km) range, which is viewed as too short for attacking targets within China. The fighter currently is powered by the Pratt & Whitney F135 turbine engine..."

"...GE Aviation claims an adaptive cycle engine could deliver to an aircraft a 50% improvement in loiter time, 35% increase in range, 25% reduction in fuel consumption, 10% increase in thrust and 60% more heat absorption. It is thought that additional cooling capacity could be useful for managing heat coming off directed energy weapons, such as lasers..."
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 083
60 162
113
Meg arra is kíváncsi lennék, hogyha az XA100-as eseteg nem ellenforgó konstrukció, akkor az F-35-ös FbW rendszere vajon mit fog szólni hozzá nagy állásszögeken?
Gyanítom, hogy ellenforgónak kell lennie. A GE-nek is van ilyen téren tapasztalata, hiszen anno az YF120-as és a belőle továbbgondolt F136-os is ilyen volt.

Bár itt nem ez látszik: